Szolnok Megyei Néplap, 1967. július (18. évfolyam, 153-178. szám)

1967-07-02 / 154. szám

198T. íűRus 2­ffiWNW Kozmikus őrjárat A Föld várja a kozmosz üzenetét Tovább tart a világűr ost­roma- Üj feladatok, kísér­letek várnak megvalósítás­ra. s ezek végrehajtásához tökéletes kozmikus „sze­mekre” és ..fülekre”, külön­leges antennaberendezések­re van szükség. Milyenek lesznek ezek? Az utóbbi időben az épí­tőipar új ágazata alakult ki: az antenna-berendezé­sek fémszerkezeteinek ipar­ága. Örményország hegyei között hatalmas rádiótelesz­kóp építését kezdték meg. A hegy lejtőjén 100 méter átmérőjű fémtükröt helyez­nek el. A reflektor alján 500 köbméter befogadóké­pességű tartályt helyeznek el. hogy a berendezést meg­védjék a havazással, esők­kel. olvadással együttjáró nedvességtől; a berendezés­ből minden víz a tartály­ba kerül, s onnan szivaty- tyúk segítségével távolít- ják él. A teleszkóp főantenná­jának van egy ú. n- „fő- szirma”- Erre a tudósoknak azért van szükségük, hogy a nagyméretű tükörből ösz- szegyűjtsék a rádióhullá­mokat Ezt a „szirmot” — vagy kis antennatükröt fenntartókra függesztik fel a mozdulatlan, százméteres reflektor fölé. Elkészült a forgatható gi­gantikus rádióteleszkóp terve. Csészéje függőleges és vízszintes tengely körül forog a térben, mégpedig labdarúgópálya nagyságú átmérővei! A reflektor vá­za nagykiterjedésű rácsos fémköpeny. A szakemberek szerint a rádióteleszkópok­nál az ilyen váz biztosítja a mértani forma stabilitását és az egész berendezés tar­tósságát Szemre is tetsze­tős a rádióteleszkóp tükre. Síma és tömör visszaverő­felülete plusz—mínusz 1 mm pontossággal készült; úgy fest. mintha kipolíroz­ták volna- A „szirom” éle­sen beállított fénysugará­val az antenna képes ki­fürkészni az égbolt bár­melyik pontját és jeleket küldeni sokmilliárd kilomé­ter távolságba, a világűr mélyébe. Művészi szabadság Richard Serra amerikai festőművész római kiállítá­sa óriási érdeklődésre ta­lált- A képtár igazgatója nem is sejtette, hogy a si­keres rendezvény miatt dolga akad a bírósággal. Magyarázatul mindjárt meg kell mondani, hogy Olaszországban minden ki­állításhoz a törvény sze­rint hatósági engedély szük­séges. mégpedig a kiállított tárgyak listájával. A festőművészek szabad­sága ma szinte határtalan. Vannak, akik ráuntak arra hogy köcsögöket, tányéro­kat fessenek, ezért össze­gyűjtenek a konyhában, a pincében vagy akár az ócs- kásnál mindenféle fur­csábbnál furcsább tárgya­kat. éí egyszerűen a vá­szonra erősítik őket. Ri­chard Serra valamennyi liven „művészen” túltett A kiállítás megnyitása után egy napon egy rend­őr jelent meg a La Salita kiállítási teremben, s a kö­vetkező szavakkal fordult az igazgatóhoz: „Büntetést kell fizetniük, mert a teremben olyan dol­got állítanak ki és árusíta­nak. amelyek az engedé- tr*o nincsenek feltüntetve. A lista festményekről, szob­rokról beszél, tehát nincs joguk madarakat, macská­kat, nyulakat kiállítani sem élve. sem kitömve- Ezért büntetést kell fizet­niük. A tárgyakat pedig azonnal tüntessék el a te­remből.” Az igazgató nem akart fizetni, az ügy a bíróság eűé került. Mire a tárgya­lásra sor került, a különc festőművész régen Ameri­kában volt. de levélben megmagvarzázta a bíróság­nak művészi állásfoglalá- j sát­A kiállítási terem igaz­gatója is megvédte a mű­vészt: — A kiállítási teremben , nem macskákat és nyula- | kát állítottam ki és árusí­tottam festmények helyett. Ezek az állatok a művészi kép részei. A művésznek korlátlan szabadságot kell élveznie, felhasznáhat min­den anyagot, amely elkép­zelésének megfelel, mégha az macska, kanári vagy j varjú is- Nem kényszerít- hetem a művészt, hogy változtassa meg művészi elképzeléseit A szónoklat meggyőzte a | szigorú bírót a büntetés elmaradt MÁRKÁK CLinnrinf*TTnnnrTTrTTrTTTrTrTTTfTTTnrT-rTTTnrTrTTnrTnf~iririrTrTrTpnri ÉS VÉDJEGYEK Különös feltételezés len­ne azt várni a boltba lépő vásárlótól, hogy pontosan és naprakészen eligazodjék a termékek minőségi, kor­szerűségi. formai árnyala­tainak szövevényében- Vég­tére is kémiai laboratóriu­mot és műszereket még sem vihet az ember a be­vásárló-táskában. Mind­emellett kétségtelen, hogy a legmegbízhatóbb minö- séaellenőr a fogyasztó, al:i mérlegel és ítél az áruk versenyében., csak éppen: nem mindig alakulhat ki azonnal ez az ítélete- Egyes termékek általáno­san ismert és elismert „névjegyei” azonban rend­kívül megkönnyítik a jó áruk és az ezt kereső vá­sárlók egymásra találását- Ilyen a védjegy és a márka. Két kérdés következik ezután: miért jó a fogyasz­tónak és miért a vállalat­nak a termékek védjegye­zése, márkázása? Az első kérdésre egyszerű a vá­lasz, nyilvánvaló, a vásárló szívesen veszi, ha az áru­cikkek tengerében a meg­szokott minőségben, össze­tételben gyártott, s lénye­gében a termelő kötelezett­ségét tükröző védjegyes, márkás terméket talál. Az ilyen ismert — és elis­mert — áruért olykor az átlagosnál magasabb árat is megfizet a vásárló, s ha az ár nem magasabb az átlagnál, akkor az értéke­sítés tömegessége nyújthat nagy előnyöket a termelő­nek. Ezzel pedig lényegé­ben már a második kér­désre is válaszolhatunk: vi­lágos, hogy bár a véd­jegyezett vagy márkás áru termelése többletköltséget is okozhat a vállalatnál — például: az egyenletes, il­letve kiemelkedő színvo­nalú minőség feltételeinek megteremtése járhat ilyen kiadásokkal —. ám az ér­tékesítés. » vevő bizalma bőséggel kárpótolhat mind­ezért Ez a bizalom, amit a reklámtudomány külön szakkifejezéssel „goodvill”- nek nevez, a termelésnek olyan fontos tényezője, hogy az előállítási költsé­gek tervezésekor is mér­legelni kell. Hiszen ettől — tehát a bizalomra alapo­zott értékesítési lehetősé­gektől — függ például a gyártmány sorozatnagysá­ga, következésképp gazda­ságossága­Mindez elegendő Indok arra, miért áll világszerte az ipari körök tevékenysé­gének középpontjában a védjegyezés, márkázás- Ma már több százezer hivata­losan bejegyzett védjegyet tartanak nyilván a vilá­gon. s jellemző, hogy a be­jelentések száma az utóbbi esztendőkben rendkívül gyorsan emelkedik: a nö­vekedés ütemét jelzi, hogy évenként hozzávetőleg megnégyszereződik a véd­jegyes áruk száma a vi­lágon. A szembetűnő előnyök el­lenére túlzás lenne azt állítani, hogy a mi ipari köreinkben kellően elismer­nék. megbecsülnék a véd­jegyezést. márkázást. A számok szemléletesen jel­zik ezt: alig 2000 hazai — ezen kívül mintegy 30C0 külföldi — védjegyet tart nyilván jelenleg a Talál­mányi Hivatal, s a márká­zott áruk száma elenyésző. (Jobbára néhány élelmi- szeripari termék és — iparági arányaihoz mérten — jelentős számú gyógy­szer) A vállalati érdekeltség, a jelenleg még érvényes ter­vezési rendszer éppenséggel nem kedvezett a védjegyc- zési. márkázási törekvé­seknek. Olvan gazdálkodá­si atmoszférában, amikor a hangsúly túlzott egyoldalú­sággal a termelésre. és kevésbé az értékesítésre helyeződik, amikor a ter­melők ttBoacsak n** kap­ják meg kötelező mutatók formájában, hogy mit ter­meljenek. de még azt is: kiknek kell majd ezeket a termékeket kötelezően át­venniük. nics ok a magas minőségi követelményekkel járó iparjogi megkülönböz­tetés vállalására. Az új gazdaságirányítá­si rendszer azonban — mivel éppen ezen a két ponton: a vállalatok anya­gi érdekeltsége, illetve ez­zel összefüggésben piaci kapcsolatai tekintetében ígér alapvető változásokat —, minden bizonnyal meg­teremti a védjegyek, már­kák gyors térhódításának feltételeit is­T. A. Vöröskeresztes filmfesztivál A II. nemzetközi vörös­keresztes filmfesztivált ez év augusztus 20 és 26 kö­zött Várnában rendezik meg. Eddig a Szovjetuniói Lengyelország, Magyaror­szág. az NDK, Csehszlovákiai Jugoszlávia, Kuba, Fran­ciaország, az Egyesült Ál­lamok, Ausztria, Marokkó, Kanada, az NSZK, Hollan­dia, Svájc, Svédország és Törökország jelentette be részvételét ■Jobb-e ct jobb, mini a bal? Balsiker, balsors, balsze­rencse, ballépés, baljós esemény, bal lábbal kel fel, — olyan szólásai nyel­vünknek, amelyek értel­méből valami rossz világ­uk ki. Ezzel párhuzamosan: ba­lognak, balogsutának, ba- logácsnak, setének, sutá­nak mondják lebecsülően a balkezest de még inkább azokat akik ügyefogyottak, akiknek rosszul végződik, amibe belekezdenek. Ezek az elítélő jelzők, és az előbbi szólások serege olyan babonával társulnak, amelyek testünk jobb, il­letve baloldalával függ­nek össze. Máig is emle­getik, hogy akinek jobb tenyere viszket az pénzt kap, akinek a bal, az pénzt ad ki.. tegyük hoz­zá, ez tenyérviszketés nél­kül is többnyire így alakul. A tévhit szerint a balszem viszketése szomorúságot, a balfül csengése bosszúsá­got a bal lábbal kelés rossz hangulatot jelez. (De nemcsak Magyarországon kedvezőtlen előjelű a „bal”* hanem Európa-szerte.) E bal-hitek eredetére vonatkozó következtetések­hez a legbiztosabb tám­pontot a ma élő, a törté­nelem előtti ember élet- körülményeit és szemléle­tét visszaidéző, primitív RÁCOK (Nagy Zsolt képe) Növekszik vagy csökken a rákhalandóság ? Az egészségügyi statisz­tikák szerint a halálozási okok közül az egyik leg­gyakoribb a rák. Ugyan­ezen adatok szerint a rák- halálozás növekszik: nap­jainkban sokkal többen hálnak meg rákban, mint, mondjuk, a századforduló idején. Noha kétségtelen a rák nagy száma a halálozás okai között, pusztán az adatok összevetése hamis képet ad. Két okból is. Az egyik az, hogy a rák első­sorban az idősek betegsé­ge, márpedig napjainkban az átlagos életkor lényege­sen nő. A második tényező, lyet a statisztikai adatok értékelésekor figyelembe kell venni az, hogy a szá­zadforduló idején a rák­betegséget sokkal nehezeb­ben ismerték fel, mint ma. Annak idején a halál oka között bizonyára sokszor szerepelt: „ismeretlen ok” vagy „végelgyengülés”, — holott valójában az el­hunyt rákban .szenvedett. A szakemberek a fenti összevetés elkészítésekor felhívják a figyelmet arra, hogy a rákbetegség egyik fajtája a fiatalabb korosz­tályok közül is biztosan növekvő irányzatú, s ez a tüdőrák, amely elsősorban a mértéken felül dohányzó embereket betegíü meg, néptörzseket kutató tudó­sok adják. Feljegyzéseik­ből kitűnik, hogy a job­bára csak halászattal, va­dászattal, gyűjtögetéssel fog­lalkozó néptörzsek tagjai áltálában egyformán ügye­sek voltak mind a két kezükre. Ám, ha akadt köztük egy-egy, akinek balkeze csak annyival volt ügyetlenebb a jobbnál* mint ez az európai, illetve a kultúrnépeknél egészen természetes, a jelenséget a „rossz szellemek” bün­tetésének tulajdonították, s ezt a társukat megbélye- gezettnek tekintették; — csakúgy mint azt. aki a balkezével ügyesebb mint a jobbal. Ezek szerint a „bal”-lal kapcsolatos elő­ítélet azt az ősprimitív szemléletet tükrözi, amely* egyéb magyarázat híján, a balkéz sutaságában valami természetfeletti rosszat sejt. Hatvan-hetven évvel ezelőtt a tudósok sem tud­ták okát adni a rendelle­nességnek. Ivan Mihajlo- vics Szecsenov (1829—1905) az orosz fiziológia atyja, — aki kísérletekkel akarta bizonyítani „Az agy ref­lexei” című tanulmányá­ban, hogy lényegében min­den pszichikus folyamat­nak fiziológiai magyará­zata van, — fedezte fel, hogy a jobb kéz csak azért ügyesebb mint a bad, mert a jobb testfél izom­zatút mozgató bal agyfél­teke vezető szerepű a csu­pán a balkezeseknél fej­lettebb jobb agyféltekével szembeni A további kutatások so­rán az is kiderült, hogy ez a rendellenesség olyan adottság, amelyből semmi-) féle hátrányos következ­mény nem származik. Sok szülő kétségbe esik, ha is­kolába kerülő gyermekéről ledérül, hogy balkezes. — P'xlig a balkezes hajlan­dóságot mutató gyerekek­nél csak károssá válhat, ha kényszerrel akarják el­lensúlyozni a fiziológiás beállítottságot, pusztán azért, hogy ne legyen bal­kezes. Visszatérve a bal-lal kapcsolatos elfogultságra; a múlt század vége felé — nagyjából ugyanabban az időben, amikor Szecsenov felismerte a balkezesség magyarázatát — lépett színre különös elméletei­vel Cesare Lombroso, a I törvényszéki orvostan és j pszichiátria tanára. Tanítá­sának lényege az volt, hogy bizonyos külső testi I jelekből törvényszerű kö­vetkeztetéseket lehet le- [ vonni egy ember szellemi- ! lelki alkatára vonatkozó­an. A fejformából vélte megállapítani pl. a bűnre való hajlamot. Nos, Lomb­roso a balkezességgel kap­csolatban is azt állította, hogy ez az adottság első­sorban az „alacsonyabb- rendű” népfajokra és a „bűnös alkatú” emberekre jellemző. Balhite tápot adott a balhoz fűződő bal­jós előjelnek, pedig mint a példák milliói bizonyít­ják. a jobb sem jobb, mint a bal* Ny.

Next

/
Thumbnails
Contents