Szolnok Megyei Néplap, 1967. július (18. évfolyam, 153-178. szám)
1967-07-02 / 154. szám
198T. íűRus 2ffiWNW Kozmikus őrjárat A Föld várja a kozmosz üzenetét Tovább tart a világűr ostroma- Üj feladatok, kísérletek várnak megvalósításra. s ezek végrehajtásához tökéletes kozmikus „szemekre” és ..fülekre”, különleges antennaberendezésekre van szükség. Milyenek lesznek ezek? Az utóbbi időben az építőipar új ágazata alakult ki: az antenna-berendezések fémszerkezeteinek iparága. Örményország hegyei között hatalmas rádióteleszkóp építését kezdték meg. A hegy lejtőjén 100 méter átmérőjű fémtükröt helyeznek el. A reflektor alján 500 köbméter befogadóképességű tartályt helyeznek el. hogy a berendezést megvédjék a havazással, esőkkel. olvadással együttjáró nedvességtől; a berendezésből minden víz a tartályba kerül, s onnan szivaty- tyúk segítségével távolít- ják él. A teleszkóp főantennájának van egy ú. n- „fő- szirma”- Erre a tudósoknak azért van szükségük, hogy a nagyméretű tükörből ösz- szegyűjtsék a rádióhullámokat Ezt a „szirmot” — vagy kis antennatükröt fenntartókra függesztik fel a mozdulatlan, százméteres reflektor fölé. Elkészült a forgatható gigantikus rádióteleszkóp terve. Csészéje függőleges és vízszintes tengely körül forog a térben, mégpedig labdarúgópálya nagyságú átmérővei! A reflektor váza nagykiterjedésű rácsos fémköpeny. A szakemberek szerint a rádióteleszkópoknál az ilyen váz biztosítja a mértani forma stabilitását és az egész berendezés tartósságát Szemre is tetszetős a rádióteleszkóp tükre. Síma és tömör visszaverőfelülete plusz—mínusz 1 mm pontossággal készült; úgy fest. mintha kipolírozták volna- A „szirom” élesen beállított fénysugarával az antenna képes kifürkészni az égbolt bármelyik pontját és jeleket küldeni sokmilliárd kilométer távolságba, a világűr mélyébe. Művészi szabadság Richard Serra amerikai festőművész római kiállítása óriási érdeklődésre talált- A képtár igazgatója nem is sejtette, hogy a sikeres rendezvény miatt dolga akad a bírósággal. Magyarázatul mindjárt meg kell mondani, hogy Olaszországban minden kiállításhoz a törvény szerint hatósági engedély szükséges. mégpedig a kiállított tárgyak listájával. A festőművészek szabadsága ma szinte határtalan. Vannak, akik ráuntak arra hogy köcsögöket, tányérokat fessenek, ezért összegyűjtenek a konyhában, a pincében vagy akár az ócs- kásnál mindenféle furcsábbnál furcsább tárgyakat. éí egyszerűen a vászonra erősítik őket. Richard Serra valamennyi liven „művészen” túltett A kiállítás megnyitása után egy napon egy rendőr jelent meg a La Salita kiállítási teremben, s a következő szavakkal fordult az igazgatóhoz: „Büntetést kell fizetniük, mert a teremben olyan dolgot állítanak ki és árusítanak. amelyek az engedé- tr*o nincsenek feltüntetve. A lista festményekről, szobrokról beszél, tehát nincs joguk madarakat, macskákat, nyulakat kiállítani sem élve. sem kitömve- Ezért büntetést kell fizetniük. A tárgyakat pedig azonnal tüntessék el a teremből.” Az igazgató nem akart fizetni, az ügy a bíróság eűé került. Mire a tárgyalásra sor került, a különc festőművész régen Amerikában volt. de levélben megmagvarzázta a bíróságnak művészi állásfoglalá- j sátA kiállítási terem igazgatója is megvédte a művészt: — A kiállítási teremben , nem macskákat és nyula- | kát állítottam ki és árusítottam festmények helyett. Ezek az állatok a művészi kép részei. A művésznek korlátlan szabadságot kell élveznie, felhasznáhat minden anyagot, amely elképzelésének megfelel, mégha az macska, kanári vagy j varjú is- Nem kényszerít- hetem a művészt, hogy változtassa meg művészi elképzeléseit A szónoklat meggyőzte a | szigorú bírót a büntetés elmaradt MÁRKÁK CLinnrinf*TTnnnrTTrTTrTTTrTrTTTfTTTnrT-rTTTnrTrTTnrTnf~iririrTrTrTpnri ÉS VÉDJEGYEK Különös feltételezés lenne azt várni a boltba lépő vásárlótól, hogy pontosan és naprakészen eligazodjék a termékek minőségi, korszerűségi. formai árnyalatainak szövevényében- Végtére is kémiai laboratóriumot és műszereket még sem vihet az ember a bevásárló-táskában. Mindemellett kétségtelen, hogy a legmegbízhatóbb minö- séaellenőr a fogyasztó, al:i mérlegel és ítél az áruk versenyében., csak éppen: nem mindig alakulhat ki azonnal ez az ítélete- Egyes termékek általánosan ismert és elismert „névjegyei” azonban rendkívül megkönnyítik a jó áruk és az ezt kereső vásárlók egymásra találását- Ilyen a védjegy és a márka. Két kérdés következik ezután: miért jó a fogyasztónak és miért a vállalatnak a termékek védjegyezése, márkázása? Az első kérdésre egyszerű a válasz, nyilvánvaló, a vásárló szívesen veszi, ha az árucikkek tengerében a megszokott minőségben, összetételben gyártott, s lényegében a termelő kötelezettségét tükröző védjegyes, márkás terméket talál. Az ilyen ismert — és elismert — áruért olykor az átlagosnál magasabb árat is megfizet a vásárló, s ha az ár nem magasabb az átlagnál, akkor az értékesítés tömegessége nyújthat nagy előnyöket a termelőnek. Ezzel pedig lényegében már a második kérdésre is válaszolhatunk: világos, hogy bár a védjegyezett vagy márkás áru termelése többletköltséget is okozhat a vállalatnál — például: az egyenletes, illetve kiemelkedő színvonalú minőség feltételeinek megteremtése járhat ilyen kiadásokkal —. ám az értékesítés. » vevő bizalma bőséggel kárpótolhat mindezért Ez a bizalom, amit a reklámtudomány külön szakkifejezéssel „goodvill”- nek nevez, a termelésnek olyan fontos tényezője, hogy az előállítási költségek tervezésekor is mérlegelni kell. Hiszen ettől — tehát a bizalomra alapozott értékesítési lehetőségektől — függ például a gyártmány sorozatnagysága, következésképp gazdaságosságaMindez elegendő Indok arra, miért áll világszerte az ipari körök tevékenységének középpontjában a védjegyezés, márkázás- Ma már több százezer hivatalosan bejegyzett védjegyet tartanak nyilván a világon. s jellemző, hogy a bejelentések száma az utóbbi esztendőkben rendkívül gyorsan emelkedik: a növekedés ütemét jelzi, hogy évenként hozzávetőleg megnégyszereződik a védjegyes áruk száma a világon. A szembetűnő előnyök ellenére túlzás lenne azt állítani, hogy a mi ipari köreinkben kellően elismernék. megbecsülnék a védjegyezést. márkázást. A számok szemléletesen jelzik ezt: alig 2000 hazai — ezen kívül mintegy 30C0 külföldi — védjegyet tart nyilván jelenleg a Találmányi Hivatal, s a márkázott áruk száma elenyésző. (Jobbára néhány élelmi- szeripari termék és — iparági arányaihoz mérten — jelentős számú gyógyszer) A vállalati érdekeltség, a jelenleg még érvényes tervezési rendszer éppenséggel nem kedvezett a védjegyc- zési. márkázási törekvéseknek. Olvan gazdálkodási atmoszférában, amikor a hangsúly túlzott egyoldalúsággal a termelésre. és kevésbé az értékesítésre helyeződik, amikor a termelők ttBoacsak n** kapják meg kötelező mutatók formájában, hogy mit termeljenek. de még azt is: kiknek kell majd ezeket a termékeket kötelezően átvenniük. nics ok a magas minőségi követelményekkel járó iparjogi megkülönböztetés vállalására. Az új gazdaságirányítási rendszer azonban — mivel éppen ezen a két ponton: a vállalatok anyagi érdekeltsége, illetve ezzel összefüggésben piaci kapcsolatai tekintetében ígér alapvető változásokat —, minden bizonnyal megteremti a védjegyek, márkák gyors térhódításának feltételeit isT. A. Vöröskeresztes filmfesztivál A II. nemzetközi vöröskeresztes filmfesztivált ez év augusztus 20 és 26 között Várnában rendezik meg. Eddig a Szovjetuniói Lengyelország, Magyarország. az NDK, Csehszlovákiai Jugoszlávia, Kuba, Franciaország, az Egyesült Államok, Ausztria, Marokkó, Kanada, az NSZK, Hollandia, Svájc, Svédország és Törökország jelentette be részvételét ■Jobb-e ct jobb, mini a bal? Balsiker, balsors, balszerencse, ballépés, baljós esemény, bal lábbal kel fel, — olyan szólásai nyelvünknek, amelyek értelméből valami rossz világuk ki. Ezzel párhuzamosan: balognak, balogsutának, ba- logácsnak, setének, sutának mondják lebecsülően a balkezest de még inkább azokat akik ügyefogyottak, akiknek rosszul végződik, amibe belekezdenek. Ezek az elítélő jelzők, és az előbbi szólások serege olyan babonával társulnak, amelyek testünk jobb, illetve baloldalával függnek össze. Máig is emlegetik, hogy akinek jobb tenyere viszket az pénzt kap, akinek a bal, az pénzt ad ki.. tegyük hozzá, ez tenyérviszketés nélkül is többnyire így alakul. A tévhit szerint a balszem viszketése szomorúságot, a balfül csengése bosszúságot a bal lábbal kelés rossz hangulatot jelez. (De nemcsak Magyarországon kedvezőtlen előjelű a „bal”* hanem Európa-szerte.) E bal-hitek eredetére vonatkozó következtetésekhez a legbiztosabb támpontot a ma élő, a történelem előtti ember élet- körülményeit és szemléletét visszaidéző, primitív RÁCOK (Nagy Zsolt képe) Növekszik vagy csökken a rákhalandóság ? Az egészségügyi statisztikák szerint a halálozási okok közül az egyik leggyakoribb a rák. Ugyanezen adatok szerint a rák- halálozás növekszik: napjainkban sokkal többen hálnak meg rákban, mint, mondjuk, a századforduló idején. Noha kétségtelen a rák nagy száma a halálozás okai között, pusztán az adatok összevetése hamis képet ad. Két okból is. Az egyik az, hogy a rák elsősorban az idősek betegsége, márpedig napjainkban az átlagos életkor lényegesen nő. A második tényező, lyet a statisztikai adatok értékelésekor figyelembe kell venni az, hogy a századforduló idején a rákbetegséget sokkal nehezebben ismerték fel, mint ma. Annak idején a halál oka között bizonyára sokszor szerepelt: „ismeretlen ok” vagy „végelgyengülés”, — holott valójában az elhunyt rákban .szenvedett. A szakemberek a fenti összevetés elkészítésekor felhívják a figyelmet arra, hogy a rákbetegség egyik fajtája a fiatalabb korosztályok közül is biztosan növekvő irányzatú, s ez a tüdőrák, amely elsősorban a mértéken felül dohányzó embereket betegíü meg, néptörzseket kutató tudósok adják. Feljegyzéseikből kitűnik, hogy a jobbára csak halászattal, vadászattal, gyűjtögetéssel foglalkozó néptörzsek tagjai áltálában egyformán ügyesek voltak mind a két kezükre. Ám, ha akadt köztük egy-egy, akinek balkeze csak annyival volt ügyetlenebb a jobbnál* mint ez az európai, illetve a kultúrnépeknél egészen természetes, a jelenséget a „rossz szellemek” büntetésének tulajdonították, s ezt a társukat megbélye- gezettnek tekintették; — csakúgy mint azt. aki a balkezével ügyesebb mint a jobbal. Ezek szerint a „bal”-lal kapcsolatos előítélet azt az ősprimitív szemléletet tükrözi, amely* egyéb magyarázat híján, a balkéz sutaságában valami természetfeletti rosszat sejt. Hatvan-hetven évvel ezelőtt a tudósok sem tudták okát adni a rendellenességnek. Ivan Mihajlo- vics Szecsenov (1829—1905) az orosz fiziológia atyja, — aki kísérletekkel akarta bizonyítani „Az agy reflexei” című tanulmányában, hogy lényegében minden pszichikus folyamatnak fiziológiai magyarázata van, — fedezte fel, hogy a jobb kéz csak azért ügyesebb mint a bad, mert a jobb testfél izomzatút mozgató bal agyfélteke vezető szerepű a csupán a balkezeseknél fejlettebb jobb agyféltekével szembeni A további kutatások során az is kiderült, hogy ez a rendellenesség olyan adottság, amelyből semmi-) féle hátrányos következmény nem származik. Sok szülő kétségbe esik, ha iskolába kerülő gyermekéről ledérül, hogy balkezes. — P'xlig a balkezes hajlandóságot mutató gyerekeknél csak károssá válhat, ha kényszerrel akarják ellensúlyozni a fiziológiás beállítottságot, pusztán azért, hogy ne legyen balkezes. Visszatérve a bal-lal kapcsolatos elfogultságra; a múlt század vége felé — nagyjából ugyanabban az időben, amikor Szecsenov felismerte a balkezesség magyarázatát — lépett színre különös elméleteivel Cesare Lombroso, a I törvényszéki orvostan és j pszichiátria tanára. Tanításának lényege az volt, hogy bizonyos külső testi I jelekből törvényszerű következtetéseket lehet le- [ vonni egy ember szellemi- ! lelki alkatára vonatkozóan. A fejformából vélte megállapítani pl. a bűnre való hajlamot. Nos, Lombroso a balkezességgel kapcsolatban is azt állította, hogy ez az adottság elsősorban az „alacsonyabb- rendű” népfajokra és a „bűnös alkatú” emberekre jellemző. Balhite tápot adott a balhoz fűződő baljós előjelnek, pedig mint a példák milliói bizonyítják. a jobb sem jobb, mint a bal* Ny.
