Szolnok Megyei Néplap, 1967. július (18. évfolyam, 153-178. szám)

1967-07-27 / 175. szám

im. xniua 27. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Abádszalók három millió forintot kap Mit jelent az árrendezés a község két termelőszövetkezetében ? forint bevételi többletre A színházi évad után Éppen ülésezett ottjár- tunkkor az abádszaióki Aranykalász Termelőszö­vetkezet igazgatósága. A Lenin nevét viselő közös gazdaságban előtte jött ösz- sze a pártvezetőség és az igazgatóság. A napirenden mindkét helyen az szere­pel: mik az első féléves terv teljesítésének tapasz­talatai és mik várhatók az esztendő második felében? S van egy, ami már nem­csak várható, hanem bizo­nyos is. A második félévi tervet módosítani kellett mindkét szövetkezet veze­tésének. Ugyanis a július 21-i lapok közölték a Mi­nisztertanács határozatát a főbb mezőgazdasági termé­kek felvásárlási árának emeléséről. A sertéshúst például 3 forinttal drágábban veszi át a vállalat már október­től kezdve. Ettől az .'dőtől év végéig a Lenin Terme­lőszövetkezet még 1528 má­zsa sertéshúst ad eL S J.hogy a 19 forint helyett 22 forintjával fizetik kilo­grammját, ez Eszenyi László főkönyvelő szám­vetése szerint 458 ezer fo­rint plusz jövedelmet je­lent a gazdaságnak. — Az Aranykalászban — jóval kisebb üzem — kevesebb, de ott is 190 ezer forint lesz a különbözet. A Lenin Termelőszövetkezet tagjai­nak évi jövedelmén pusz­tán ez a változás — nyolc­száz emberre számolva — 500 forint emelkedést je­lent. Az igaz. hogv nem a tervezetten felül, de mégis fi jövedelemben, Tudniillik elemi csapások, nagy bel­A Középtiszavidéki Víz­ügyi Igazgatóság adatai sze­rint július 20-ig alig 40 ezer hold területen öntöztek a mezőgazdasági üzemekben. Az igazgatóság előirányza­tának ez mindössze 40 szá­zaléka. A múlt év hasonló idő­szakában 81 ezer holdat öntöztek meg, pedig az sem volt dicsekvésre méltó eredmény. Hát még az idei. Most hosszantartóbb és nagyobb meleg köszön­tött ránk. A szárazság sok kárt tehet a növényzetben. Ahogy népiesen mondják: furulvázik (összesodródik) a kukorica levele. A különböző kultúrák öntözése a következőkéopen oszlik meg. Rizs: 18 000 hold, szálastakarmány 3300 hold. kapások 4700 hold. ugyanennyi a rét és lege­lő. a kertészet gyümölcsös 7600 hold és csak 1300 hold a másodvetés. Az adatok­ból kitűnik, hogy a gazda­ságok főként a szálastakar­mányok és a kapások ön­tözésével maradtak el. Vajon miért? Talán a munkaerőhiány vagy a közömbösség miatt. Bizo­nyára mindkét eset fenn­áll. . Az állami és a közös gazdaságok az idén 85 345 hold öntözésére szerződtek a vízügyi igazgatósággal. Ekkora területre igén vélték a vizet. Az igazgatóság en­nek megfelelően kés mit és vonul t fel. Ez jelentős költséggel jár, melyet a gazdaságoknak meg kell téríteniük. A szerződésben is vállaltak ezt. Az igazgatóság kilenc vízkár érte a közös gazda­ságot. A kieső összeget ki­egyenlíti a sertéshizlalás­sal nyert többletpénz. A kormány árintézkedé­sei jórészt a jövő 'vtől lesznek érvényesek. — Az abádszaióki szövetkezetek­ben is ettől kezdve számíta­nak nagyobb pénzre. A két gazdaságban — szándékuk szerint zárszámadáskor egyesülnek — továbbra is a sertéshizlalás adja a plusz jövedelem nagy há­nyadát. Előzetes elgondolá­sok szerint a jövő évben ötezer sertést hizlalnak meg, mintegy 430 ezer ki­logramm súlyra. Itt pedig a régi és az új ár közötti különbség másfél millió fo­rintnyi többletet jelent, — Sokat ér a szarvasmarha felvásárlási árának kilo­grammonként 2 forintos emelése. Az Abádszalókon eladásra tervezett félezer Szarvasmarha után leg­alább 430 ezer forintot. Az abádszaióki szövetke­zetek nagy gabonatermesz­tő gazdaságok. Búzából évente átlagosan 200 va­gonnal értékesítenek. — Miután a kormány a gabona árát is emelte, ez újabb hatszázezer fo­rintot jelent az abádsza- lóki szövetkezeteknek. — Sörárpából pedig, ha csu­pán az eddigi 30 vagont vesszük is alapul, 120 ezer forint a többlet. Ám meg­történhet, hogy a sörárpa vetésterü’etét duplájára nö­veli a tsz. A söripari vál­lalattal tárgyaltak már ró­la. Visszatérve egy’ mon­datban még az állatte­nyésztésre. a tej árának növekedésével is 225 ezer termelőszövetkezetben 3100 holdnyi területen vállalta, hogy szakemberei szakta­nácsot adnak, s ellátják a művezetés feladatait. Erre harmadik éve már, hogv megállapodásokat kötnek az érintett termelőszövet­kezetekkel. Főként azokkal, amelyek nagy öntözőtele­pekkel rendelkeznek. Az öntöző mesterek segítség adása hatásosnak bizonyul. E kilenc tsz-ben a ter­vezett terület 70 százalé­kát már megöntözték. Közismert, hogy a felü­leti öntözőtelepek nagy költ­séggel épülnek. Nyilván­való, hogy a népgazdaság­nak s az üzemnek is csak akkor amortizálódik e be­ruházás. ha célirányosan használják azt, vagyis ön­töznek. A jelenlegi terület egy- harmadát felületi, kéthar­madát esőztető berendezé­sekkel öntözték (a rizst nem számítva). Megyénk­ben 305 üzemképes esőzte­tő berendezést tartanak nyilván. E gépekkel 40 ezer holdat lehetne meg­öntözni. tehát akkora terü­letet, mint amekkora most mesterséges csaoadékot ka­pott. Ez is mutatja az ön­tözőgépeket sem használ­ják ki megfelelően az üze­mekben. Az öntözés célja a több­termés elérése. Nem mind­egy azonban, hogy a nö­vény melv időpontban kap­ja a mesterséges csapadé­kot. Minél később fognak hozzá az öntözéshez, annál inkább növekszik e munka életmentő jellege. — m. L — számíthatnak. Mindent összevetve Abád­szalókon a jövő évtől kezd­ve évi hárommillió forint jövedelemnövekedést jelen­tenek az új á.vételi árak. Ha ezt mind kiosztanák, az emberek évi jövedelme két és fél ezer forinttal lenne több. Azonban Abád­szalókon tudják, a hosszú­távú w biztos megélhetés alapján a termelés állandó bővítése. Ezért inkább ar­ra gondolnak — dönteni még nem döntöttek —, eb­ből a pénzből is már rég­óta szükségessé vált beru­házásokat valósítanak meg Többek között kétmillió forintba kerül egy olyan gép javítóműhely, amely a nagy közös gaz­daságban már nagyon kell. Ugyanennyit tesz ki költ­ségben egy új, száz férő­helyes tehénistálló, amely­nek megépítése sem hú­zódhat sokáig. A brigád- szállásokon szociális épü­letekre gondolnak. — Az abádszatókiak átlagosan négy és fél millió forintot költenek évente beruhá­zásra. Ebbe a jövő évtől hárommillió forinttal „be­száll” az új felvásárlási árrendszer. B. L. A megye országgyűlési képviselői nemrég tárgyal­tak a népművészet és a há­ziipar fejlesztéséről. Nálunk ez az iparág or­szágosan is számottevő. A szövetkezetek háromezer embernek adnak munkát. Tavaly 73 millió forint ér­téket termeltek, s 22 millió forint munkabért fizettek ki. Népgazdasági jelentőségük is igen nagy. Teljesen Hazai, sokszor hulladékszámba menő anyagot dolgoznak fel, s termékeik fele (!) export­ra megy. Exportjukkal olyan fej­lett tőkés országoktól (Svéd­ország például) kapunk va­lutát, ahol á mi műszaki áruinkkal alig-alig érünk el sikert. Eddig csak a jó dolgokról esett szó. Pedig nemcsak ez van. Vegyük például a jász- árokszállási kézimunka szö­vetkezet esetét. Ez a társu­lás Jászárokszállás, Jászbe­rény, Jászapáti környéki asszonyok toledó kézimun- kázását szervezi, viszi a piacra. Tavaly egyébként kézimunkából 4 millió fo­rint értékű került külföldre a megyéből, ám a teljes ter­melés 14 millió forintot ért. Csakhogy belföldön nincs kellő piaca. Amíg a kirakodó vásáro­kon például nyüzsögnek a giccsek, s busásan gazda­godnak a maszekok, addig háziipari, népművészeti munka ott nem kapható. Erre azt mondják: kinőtték ők már a vásári szintet. Furcsa, érthetetlen arisz­tokratizmus ez. Nem használ sem a köz­ízlés fejlesztésének, sem a szövetkezetek gazdasági érdekeinek. Egyébként a népművésze­ti háziipari termékeket csak szakboltokban lehet vásá­rolni. Ilyen van Szolnokon, a megyeszékhelyen, s talán még egy-két kisebb város­ban. De miért nem juthat Tavalyi hasonló összefog­lalásunkat azzal a meggyő­ződéssel leírt mondattal kezdhettük, hogy a Szigli­geti Színház legsikeresebb évadja az utóbbi években kétségtelenül az 1965,'66-os volt. Most. az idei évadról ugyanezt, ugyan ilyen meg­győződéssel nem írhatjuk le. Az öt prózai bemutató közül csak eay olyant emelhetünk ki, amelynek szakmai és kö- zönLséasikere egyaránt ma­radéktalan volt- Ez pedig örvendetes módon éppen a klasszikus mü. Shakespeare III- Richárdja. A másik prózai bemu­tató. amelyet a művész vállalkozás nagysága mi­att feltétlenül ki kell emel­nünk. a színház magyaror­szági eredeti bemutatója. Cappeli: Kétszázezer és egy című drámája volt Az elő­adás jelentős szakmai sikert aratott (sajnos, érthetetle­nül csak „honi” berkek­ben) és közönséghatása is jónak mondható. Ez a ha­tás azonban jóval nagyobb lehetett volna, ha másfaj­ta előzmények, előkészítés után kerül színre a darab. Az az igazság viszont, hogy el ez az áru minden falusi boltba? Fontos tény, hogy a jó bornak is kell cégér. De a háziipari, népművészeti ké­szítményeknek semmiféle propagandájuk nincs szinte. Nincs prospektus, hozzáfér­hető mintakollekció, amely felhívná a figyelmet. Tény az is, hogy sok he­lyen meg nem értéssel fo­gadják a szövetkezetek tö­rekvését. A tószegi és a ve- zsenyi kosárfonó htsz-nek nincs fűztelepe. Csongrád megyéből ideszállított fűzet dolgoznak fel. Évek óta al­kudoznak termelőszövetke­zettel, tanáccsal egy 10—20 holdas fűztelepért a falu­ban. A tiszafüredi kosárfo­nók pedig arra panaszkod­nak — az országosan is ki­váló szövetkezetnek har­minc fiatal szakmunkása és újabb harminc ipari tanu­lója van —, hogy a vízügyi igazgatóság, az erdőgazda­ság nem szívesen ad nekik hulladék fűzet, amelyet pe­dig különben eltüzelnek. A karcagi háziipari szö­vetkezem'k nmlő ezernyi bedolgozója van. Messze körzetben, még Kun­madarason, Abádszalókon is foglalkoztat nőket. Jelen­legi telephelye alkalmatlan. Bővíteni szeretnék. De kur- tán-furcsán elintézték ké­résüket azzal: nem, illik be a városrendészeti tervbe. Hasonló gondjaik vannak a mezőtúri szőnyegszövőknek. Ott lehetetlen a szociális, a kommunális ellátás, s bi­zony nem nagyon igyekszik a város segíteni rajtuk. Legutóbb a Szolnok me­gyei országgyűlési képvise­lők foglaltak állást ezekben a dolgokban. Szerintük a tanácsszerveknek kötele0sé- gük a háziipari, népművé­szeti szövetkezetek jogos kéréseit teljesíteni. E gyár- nélküli Szolnok megyei nagyüzem — az iparral sze­rényen ellátott megyénkben — többet jelent, mint más­hol. Borzák Lajos éppen a Capelli darab pre­mierje előtt a közönség egy tócsát elhidesedett a szín­háztól. az előző prózai da­rabok keltette csalódás mi­att­A prózai bemutatók kö­zül a Caoellí darabot a Cseresznvéskert, illetve közvetlenül, esy új magyar darab színre vitele előzte meg. A Cseresznvéskert fogad­tatása vegves és ellent­mondásos volt- Kritikánk akkor nemcsak az előadás megvalósulását, de rendi zői koncepcióját is vitatta, azzal együtt, hogy a kísér­let jogosságát méltányolta és elismerte. Az előadás ké­sőbbi televíziós közvetíté­se már sokkal árnyaltabb, áttételesebb és vélemé­nyünk szerint csehovibb volt. mint a színpadi be­mutató. A Szigligeti Színház ez­zel a produkciójával nagy sikert aratott a Debrecen­ben megrendezett orosz- szovjet drárp" hetén is. Az új magyar darab be­mutatását ezúttal — bár régóta hiányoltuk a szín­ház műsortervéből — szívesen elengedtük volna Bágyomi Attila Hogy lát­va lássanak című darabja rossz, iskolai fogalmazvány színvonalán levő mü. amelynek bemutatása min­den magyarázó körülményt figyelembe véve is. nagy hiba volt a színháztól. Azt a prózai középműfait. amellyel igényesen szóra­koztatva a közönség ízlését alakítani lehetett volna, az idei műsorban egyedül Achard A bolond lány cí­mű vígjátéka képviselte. E szórakoztató darab bemu­tatása azonban a várakozás ellenére sem hozta meg a kívánt közönségsikert. liven és hasonló dara­bok jobb rendezésben és találóbb szereposztásban sokkal vonzóbb műsort biz­tosítottak volna- Ez az egyik lényeges tanulság az idei évadból, amelvet a je­lek szerint a iövő évi mű­sorterv összeállításánál a színház igazgatósága is figyelembe vett. Ami az eb ’ült évad ze­nés produkcióit illeti ör­vendetes feilődést tapasz­talhattunk- Ügy látszik, a színháznak sikerült megol­dást találnia arra a króni­kus problémájára, hogv a zenést darabok előadása mindig id^al a prózai be­rTJaraÓjt'Á^szmvonalas ze- pés produkciók közül ta­lán egyedül a szezonnyitó Cirkuszhercegnő előadása sikerült a többinél gyen­gébben. Régóta emlegetjük elő­szeretettel mi is a Szigli­geti Színház önálló játék­stílusát. Nos ez a stílus lé­tezik. erre bizonyságot nyerhettünk a most záruló évadban is- Mi ennek a stílusnak a sajátossága? Mindenekelőtt az. hogy modern, gondo­lati színjátszás Ez azonban nemcsak erény, hanem az egyoldalúság ve­szélyét is magban foglal­ja A gondolatiság min­denesetre nagyon hasznos, ez azonban nem ielentl. hogv a színház nélkülözhe­ti az elementaritás. az ér­zelmi hatás jelenlétét A rendezők a mai mo­dem színiátszási elveknek megfelelően egyre nagyobb szerepet követelnek maguk, nak a produkciókban- Ez a törekvés azonban nem ie- lentheti azt hogv a min­denáron való eredetiség szembe kerüliön az író szándékaival Nem biztos, hogv a legszernn-cécebb rendezői alapállás az elő­adások különösségének, egyszerűségének túlzó’ t hangsúlyozása. Az elmúlt évadban ennek is megta­lálhattuk bizonyos jegyeit. Gondolunk itt elsősorban a III- Richárd és a Cseresz­nyéskert előadására. Természetesen ez nem azt jelenti, hogy az elő­adások rendezőinek nincs joguk alakítani a dara­bon. néha ezt éppen az írói szándék érvényesülése érdekében kell megtenniük. A mértékre azonban min­denképpen vigyázni kell. annak mértékére, hogy az eredetiség mikor válik a művészi szándék megmásí- tásává­A tanulságokon kívül ez az évad örömteli sikerekkel is szolgált és igazságtalan lenne részünkről, ha erről nem emlékeznénk meg. Gondolunk itt Isősorban a színház két fiatal tagjának nagy művészi elismeréséi e. Horváth Sándor és Upcr Péter Já-zai-díjára, továb bá a színház fiatal együtte­sének összeforrottsáo'ára. sokat ígérő művészi fejlő­désére A színház önálló arcula­tát az idén is alapvetően Berényi Gábor koncepció­zus rendezései határozták meg Mind a III- Richárd. mind a Kétszázezer és eev. de még az általunk sok te­kintetben vitatott Cseresz­nyéskert színpadra állítása is ismételten igazolia ezt az állításunkat. Rajta kívül a színház rendezői gárdájából még Bőr József ötletdús. ízléses zenés rendezéseit emelhetjük ki. Ügy tűnik, az 5 munkájá­nak tükrében, hogv a szín­ház megtalálta sajátos ze­nés arculatát­Fehér Miklós ebben az évben is néhány kiemelke­dően ió színpadképet al­kotott. elsősorban Berénvi Gáborral közös produkci­ókban (III Richard. Két­százezer és egv stb.). Szin­tén ide kívánkozik a jel­meztervező Jánoskuti Már­ta dicsérete. Róluk az egyes kritikák, terjedelmi kötöttségek miatt nem em­lékezhettek meg érdemük szerint­Életkort szakmai gyakor­latot tekintve zömmel fia­tal színészek alkotják ezt a művészi egy Úttest­Fiatalnak számít még a fentebb említett Horváth Sándor és Upor Péter is. bár. ami elsősorban művé­szi rangiukat illeti, ez a megielölés nagyon viszony­lagos. Horváth Sándor nevéhzz fűződik az évad vélemé­nyünk szerint legkiemelke­dőbb színészi alakítása is. a III. Richárd. A fiatal színészek általában iól beilleszkedtek az együttesbe. sikerült olyan feladatokat biztosí­tani számukra, amelyekkel helyüket, a közönség előtti megbecsülésüket kivívhat­ták. Csunán csak egv. Te­hetséges fiatal. Kránitz La­jos esetében nem beszélhe­tünk megfelelő foglalkozta­tottságról- A megfelelő fog­lalkoztatottság hiánva még szembetűnőbb volt az egyik vezető színésznő. a Jászai-díias Andaházy Marcit esetében Sajnos évek óta visszatérő évad­végi refrén ez. pedig An- daházv Margit hálátlan vagy éppen semmitmondó szerepeiben is számtalan­szor igazolta már kivételes képességeit- Reméliük. lö­vőre végre e képességek teljes kibontakoztatására megfelelő lehetőséget, fel­adatot is kap. Színházunk művészi gár­dája. summ, fásképpen el­mondhatjuk. biztató és sokat ígérő fedezete a szín­ház előtt álló feladatok maradéktalanabb teljesíté­sének is­Rideg Gátas Nem kell az öntözővíz? Tilckad a növényié* — A tervezett területnek csak 40 százalékát öntözték meg Többet érdemelnek, mint kapnak Szolnok menye gYÓrnélküli nagy iizt-me a ház ipar

Next

/
Thumbnails
Contents