Szolnok Megyei Néplap, 1967. július (18. évfolyam, 153-178. szám)
1967-07-27 / 175. szám
im. xniua 27. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Abádszalók három millió forintot kap Mit jelent az árrendezés a község két termelőszövetkezetében ? forint bevételi többletre A színházi évad után Éppen ülésezett ottjár- tunkkor az abádszaióki Aranykalász Termelőszövetkezet igazgatósága. A Lenin nevét viselő közös gazdaságban előtte jött ösz- sze a pártvezetőség és az igazgatóság. A napirenden mindkét helyen az szerepel: mik az első féléves terv teljesítésének tapasztalatai és mik várhatók az esztendő második felében? S van egy, ami már nemcsak várható, hanem bizonyos is. A második félévi tervet módosítani kellett mindkét szövetkezet vezetésének. Ugyanis a július 21-i lapok közölték a Minisztertanács határozatát a főbb mezőgazdasági termékek felvásárlási árának emeléséről. A sertéshúst például 3 forinttal drágábban veszi át a vállalat már októbertől kezdve. Ettől az .'dőtől év végéig a Lenin Termelőszövetkezet még 1528 mázsa sertéshúst ad eL S J.hogy a 19 forint helyett 22 forintjával fizetik kilogrammját, ez Eszenyi László főkönyvelő számvetése szerint 458 ezer forint plusz jövedelmet jelent a gazdaságnak. — Az Aranykalászban — jóval kisebb üzem — kevesebb, de ott is 190 ezer forint lesz a különbözet. A Lenin Termelőszövetkezet tagjainak évi jövedelmén pusztán ez a változás — nyolcszáz emberre számolva — 500 forint emelkedést jelent. Az igaz. hogv nem a tervezetten felül, de mégis fi jövedelemben, Tudniillik elemi csapások, nagy belA Középtiszavidéki Vízügyi Igazgatóság adatai szerint július 20-ig alig 40 ezer hold területen öntöztek a mezőgazdasági üzemekben. Az igazgatóság előirányzatának ez mindössze 40 százaléka. A múlt év hasonló időszakában 81 ezer holdat öntöztek meg, pedig az sem volt dicsekvésre méltó eredmény. Hát még az idei. Most hosszantartóbb és nagyobb meleg köszöntött ránk. A szárazság sok kárt tehet a növényzetben. Ahogy népiesen mondják: furulvázik (összesodródik) a kukorica levele. A különböző kultúrák öntözése a következőkéopen oszlik meg. Rizs: 18 000 hold, szálastakarmány 3300 hold. kapások 4700 hold. ugyanennyi a rét és legelő. a kertészet gyümölcsös 7600 hold és csak 1300 hold a másodvetés. Az adatokból kitűnik, hogy a gazdaságok főként a szálastakarmányok és a kapások öntözésével maradtak el. Vajon miért? Talán a munkaerőhiány vagy a közömbösség miatt. Bizonyára mindkét eset fennáll. . Az állami és a közös gazdaságok az idén 85 345 hold öntözésére szerződtek a vízügyi igazgatósággal. Ekkora területre igén vélték a vizet. Az igazgatóság ennek megfelelően kés mit és vonul t fel. Ez jelentős költséggel jár, melyet a gazdaságoknak meg kell téríteniük. A szerződésben is vállaltak ezt. Az igazgatóság kilenc vízkár érte a közös gazdaságot. A kieső összeget kiegyenlíti a sertéshizlalással nyert többletpénz. A kormány árintézkedései jórészt a jövő 'vtől lesznek érvényesek. — Az abádszaióki szövetkezetekben is ettől kezdve számítanak nagyobb pénzre. A két gazdaságban — szándékuk szerint zárszámadáskor egyesülnek — továbbra is a sertéshizlalás adja a plusz jövedelem nagy hányadát. Előzetes elgondolások szerint a jövő évben ötezer sertést hizlalnak meg, mintegy 430 ezer kilogramm súlyra. Itt pedig a régi és az új ár közötti különbség másfél millió forintnyi többletet jelent, — Sokat ér a szarvasmarha felvásárlási árának kilogrammonként 2 forintos emelése. Az Abádszalókon eladásra tervezett félezer Szarvasmarha után legalább 430 ezer forintot. Az abádszaióki szövetkezetek nagy gabonatermesztő gazdaságok. Búzából évente átlagosan 200 vagonnal értékesítenek. — Miután a kormány a gabona árát is emelte, ez újabb hatszázezer forintot jelent az abádsza- lóki szövetkezeteknek. — Sörárpából pedig, ha csupán az eddigi 30 vagont vesszük is alapul, 120 ezer forint a többlet. Ám megtörténhet, hogy a sörárpa vetésterü’etét duplájára növeli a tsz. A söripari vállalattal tárgyaltak már róla. Visszatérve egy’ mondatban még az állattenyésztésre. a tej árának növekedésével is 225 ezer termelőszövetkezetben 3100 holdnyi területen vállalta, hogy szakemberei szaktanácsot adnak, s ellátják a művezetés feladatait. Erre harmadik éve már, hogv megállapodásokat kötnek az érintett termelőszövetkezetekkel. Főként azokkal, amelyek nagy öntözőtelepekkel rendelkeznek. Az öntöző mesterek segítség adása hatásosnak bizonyul. E kilenc tsz-ben a tervezett terület 70 százalékát már megöntözték. Közismert, hogy a felületi öntözőtelepek nagy költséggel épülnek. Nyilvánvaló, hogy a népgazdaságnak s az üzemnek is csak akkor amortizálódik e beruházás. ha célirányosan használják azt, vagyis öntöznek. A jelenlegi terület egy- harmadát felületi, kétharmadát esőztető berendezésekkel öntözték (a rizst nem számítva). Megyénkben 305 üzemképes esőztető berendezést tartanak nyilván. E gépekkel 40 ezer holdat lehetne megöntözni. tehát akkora területet, mint amekkora most mesterséges csaoadékot kapott. Ez is mutatja az öntözőgépeket sem használják ki megfelelően az üzemekben. Az öntözés célja a többtermés elérése. Nem mindegy azonban, hogy a növény melv időpontban kapja a mesterséges csapadékot. Minél később fognak hozzá az öntözéshez, annál inkább növekszik e munka életmentő jellege. — m. L — számíthatnak. Mindent összevetve Abádszalókon a jövő évtől kezdve évi hárommillió forint jövedelemnövekedést jelentenek az új á.vételi árak. Ha ezt mind kiosztanák, az emberek évi jövedelme két és fél ezer forinttal lenne több. Azonban Abádszalókon tudják, a hosszútávú w biztos megélhetés alapján a termelés állandó bővítése. Ezért inkább arra gondolnak — dönteni még nem döntöttek —, ebből a pénzből is már régóta szükségessé vált beruházásokat valósítanak meg Többek között kétmillió forintba kerül egy olyan gép javítóműhely, amely a nagy közös gazdaságban már nagyon kell. Ugyanennyit tesz ki költségben egy új, száz férőhelyes tehénistálló, amelynek megépítése sem húzódhat sokáig. A brigád- szállásokon szociális épületekre gondolnak. — Az abádszatókiak átlagosan négy és fél millió forintot költenek évente beruházásra. Ebbe a jövő évtől hárommillió forinttal „beszáll” az új felvásárlási árrendszer. B. L. A megye országgyűlési képviselői nemrég tárgyaltak a népművészet és a háziipar fejlesztéséről. Nálunk ez az iparág országosan is számottevő. A szövetkezetek háromezer embernek adnak munkát. Tavaly 73 millió forint értéket termeltek, s 22 millió forint munkabért fizettek ki. Népgazdasági jelentőségük is igen nagy. Teljesen Hazai, sokszor hulladékszámba menő anyagot dolgoznak fel, s termékeik fele (!) exportra megy. Exportjukkal olyan fejlett tőkés országoktól (Svédország például) kapunk valutát, ahol á mi műszaki áruinkkal alig-alig érünk el sikert. Eddig csak a jó dolgokról esett szó. Pedig nemcsak ez van. Vegyük például a jász- árokszállási kézimunka szövetkezet esetét. Ez a társulás Jászárokszállás, Jászberény, Jászapáti környéki asszonyok toledó kézimun- kázását szervezi, viszi a piacra. Tavaly egyébként kézimunkából 4 millió forint értékű került külföldre a megyéből, ám a teljes termelés 14 millió forintot ért. Csakhogy belföldön nincs kellő piaca. Amíg a kirakodó vásárokon például nyüzsögnek a giccsek, s busásan gazdagodnak a maszekok, addig háziipari, népművészeti munka ott nem kapható. Erre azt mondják: kinőtték ők már a vásári szintet. Furcsa, érthetetlen arisztokratizmus ez. Nem használ sem a közízlés fejlesztésének, sem a szövetkezetek gazdasági érdekeinek. Egyébként a népművészeti háziipari termékeket csak szakboltokban lehet vásárolni. Ilyen van Szolnokon, a megyeszékhelyen, s talán még egy-két kisebb városban. De miért nem juthat Tavalyi hasonló összefoglalásunkat azzal a meggyőződéssel leírt mondattal kezdhettük, hogy a Szigligeti Színház legsikeresebb évadja az utóbbi években kétségtelenül az 1965,'66-os volt. Most. az idei évadról ugyanezt, ugyan ilyen meggyőződéssel nem írhatjuk le. Az öt prózai bemutató közül csak eay olyant emelhetünk ki, amelynek szakmai és kö- zönLséasikere egyaránt maradéktalan volt- Ez pedig örvendetes módon éppen a klasszikus mü. Shakespeare III- Richárdja. A másik prózai bemutató. amelyet a művész vállalkozás nagysága miatt feltétlenül ki kell emelnünk. a színház magyarországi eredeti bemutatója. Cappeli: Kétszázezer és egy című drámája volt Az előadás jelentős szakmai sikert aratott (sajnos, érthetetlenül csak „honi” berkekben) és közönséghatása is jónak mondható. Ez a hatás azonban jóval nagyobb lehetett volna, ha másfajta előzmények, előkészítés után kerül színre a darab. Az az igazság viszont, hogy el ez az áru minden falusi boltba? Fontos tény, hogy a jó bornak is kell cégér. De a háziipari, népművészeti készítményeknek semmiféle propagandájuk nincs szinte. Nincs prospektus, hozzáférhető mintakollekció, amely felhívná a figyelmet. Tény az is, hogy sok helyen meg nem értéssel fogadják a szövetkezetek törekvését. A tószegi és a ve- zsenyi kosárfonó htsz-nek nincs fűztelepe. Csongrád megyéből ideszállított fűzet dolgoznak fel. Évek óta alkudoznak termelőszövetkezettel, tanáccsal egy 10—20 holdas fűztelepért a faluban. A tiszafüredi kosárfonók pedig arra panaszkodnak — az országosan is kiváló szövetkezetnek harminc fiatal szakmunkása és újabb harminc ipari tanulója van —, hogy a vízügyi igazgatóság, az erdőgazdaság nem szívesen ad nekik hulladék fűzet, amelyet pedig különben eltüzelnek. A karcagi háziipari szövetkezem'k nmlő ezernyi bedolgozója van. Messze körzetben, még Kunmadarason, Abádszalókon is foglalkoztat nőket. Jelenlegi telephelye alkalmatlan. Bővíteni szeretnék. De kur- tán-furcsán elintézték kérésüket azzal: nem, illik be a városrendészeti tervbe. Hasonló gondjaik vannak a mezőtúri szőnyegszövőknek. Ott lehetetlen a szociális, a kommunális ellátás, s bizony nem nagyon igyekszik a város segíteni rajtuk. Legutóbb a Szolnok megyei országgyűlési képviselők foglaltak állást ezekben a dolgokban. Szerintük a tanácsszerveknek kötele0sé- gük a háziipari, népművészeti szövetkezetek jogos kéréseit teljesíteni. E gyár- nélküli Szolnok megyei nagyüzem — az iparral szerényen ellátott megyénkben — többet jelent, mint máshol. Borzák Lajos éppen a Capelli darab premierje előtt a közönség egy tócsát elhidesedett a színháztól. az előző prózai darabok keltette csalódás miattA prózai bemutatók közül a Caoellí darabot a Cseresznvéskert, illetve közvetlenül, esy új magyar darab színre vitele előzte meg. A Cseresznvéskert fogadtatása vegves és ellentmondásos volt- Kritikánk akkor nemcsak az előadás megvalósulását, de rendi zői koncepcióját is vitatta, azzal együtt, hogy a kísérlet jogosságát méltányolta és elismerte. Az előadás későbbi televíziós közvetítése már sokkal árnyaltabb, áttételesebb és véleményünk szerint csehovibb volt. mint a színpadi bemutató. A Szigligeti Színház ezzel a produkciójával nagy sikert aratott a Debrecenben megrendezett orosz- szovjet drárp" hetén is. Az új magyar darab bemutatását ezúttal — bár régóta hiányoltuk a színház műsortervéből — szívesen elengedtük volna Bágyomi Attila Hogy látva lássanak című darabja rossz, iskolai fogalmazvány színvonalán levő mü. amelynek bemutatása minden magyarázó körülményt figyelembe véve is. nagy hiba volt a színháztól. Azt a prózai középműfait. amellyel igényesen szórakoztatva a közönség ízlését alakítani lehetett volna, az idei műsorban egyedül Achard A bolond lány című vígjátéka képviselte. E szórakoztató darab bemutatása azonban a várakozás ellenére sem hozta meg a kívánt közönségsikert. liven és hasonló darabok jobb rendezésben és találóbb szereposztásban sokkal vonzóbb műsort biztosítottak volna- Ez az egyik lényeges tanulság az idei évadból, amelvet a jelek szerint a iövő évi műsorterv összeállításánál a színház igazgatósága is figyelembe vett. Ami az eb ’ült évad zenés produkcióit illeti örvendetes feilődést tapasztalhattunk- Ügy látszik, a színháznak sikerült megoldást találnia arra a krónikus problémájára, hogv a zenést darabok előadása mindig id^al a prózai berTJaraÓjt'Á^szmvonalas ze- pés produkciók közül talán egyedül a szezonnyitó Cirkuszhercegnő előadása sikerült a többinél gyengébben. Régóta emlegetjük előszeretettel mi is a Szigligeti Színház önálló játékstílusát. Nos ez a stílus létezik. erre bizonyságot nyerhettünk a most záruló évadban is- Mi ennek a stílusnak a sajátossága? Mindenekelőtt az. hogy modern, gondolati színjátszás Ez azonban nemcsak erény, hanem az egyoldalúság veszélyét is magban foglalja A gondolatiság mindenesetre nagyon hasznos, ez azonban nem ielentl. hogv a színház nélkülözheti az elementaritás. az érzelmi hatás jelenlétét A rendezők a mai modem színiátszási elveknek megfelelően egyre nagyobb szerepet követelnek maguk, nak a produkciókban- Ez a törekvés azonban nem ie- lentheti azt hogv a mindenáron való eredetiség szembe kerüliön az író szándékaival Nem biztos, hogv a legszernn-cécebb rendezői alapállás az előadások különösségének, egyszerűségének túlzó’ t hangsúlyozása. Az elmúlt évadban ennek is megtalálhattuk bizonyos jegyeit. Gondolunk itt elsősorban a III- Richárd és a Cseresznyéskert előadására. Természetesen ez nem azt jelenti, hogy az előadások rendezőinek nincs joguk alakítani a darabon. néha ezt éppen az írói szándék érvényesülése érdekében kell megtenniük. A mértékre azonban mindenképpen vigyázni kell. annak mértékére, hogy az eredetiség mikor válik a művészi szándék megmásí- tásáváA tanulságokon kívül ez az évad örömteli sikerekkel is szolgált és igazságtalan lenne részünkről, ha erről nem emlékeznénk meg. Gondolunk itt Isősorban a színház két fiatal tagjának nagy művészi elismeréséi e. Horváth Sándor és Upcr Péter Já-zai-díjára, továb bá a színház fiatal együttesének összeforrottsáo'ára. sokat ígérő művészi fejlődésére A színház önálló arculatát az idén is alapvetően Berényi Gábor koncepciózus rendezései határozták meg Mind a III- Richárd. mind a Kétszázezer és eev. de még az általunk sok tekintetben vitatott Cseresznyéskert színpadra állítása is ismételten igazolia ezt az állításunkat. Rajta kívül a színház rendezői gárdájából még Bőr József ötletdús. ízléses zenés rendezéseit emelhetjük ki. Ügy tűnik, az 5 munkájának tükrében, hogv a színház megtalálta sajátos zenés arculatátFehér Miklós ebben az évben is néhány kiemelkedően ió színpadképet alkotott. elsősorban Berénvi Gáborral közös produkciókban (III Richard. Kétszázezer és egv stb.). Szintén ide kívánkozik a jelmeztervező Jánoskuti Márta dicsérete. Róluk az egyes kritikák, terjedelmi kötöttségek miatt nem emlékezhettek meg érdemük szerintÉletkort szakmai gyakorlatot tekintve zömmel fiatal színészek alkotják ezt a művészi egy ÚttestFiatalnak számít még a fentebb említett Horváth Sándor és Upor Péter is. bár. ami elsősorban művészi rangiukat illeti, ez a megielölés nagyon viszonylagos. Horváth Sándor nevéhzz fűződik az évad véleményünk szerint legkiemelkedőbb színészi alakítása is. a III. Richárd. A fiatal színészek általában iól beilleszkedtek az együttesbe. sikerült olyan feladatokat biztosítani számukra, amelyekkel helyüket, a közönség előtti megbecsülésüket kivívhatták. Csunán csak egv. Tehetséges fiatal. Kránitz Lajos esetében nem beszélhetünk megfelelő foglalkoztatottságról- A megfelelő foglalkoztatottság hiánva még szembetűnőbb volt az egyik vezető színésznő. a Jászai-díias Andaházy Marcit esetében Sajnos évek óta visszatérő évadvégi refrén ez. pedig An- daházv Margit hálátlan vagy éppen semmitmondó szerepeiben is számtalanszor igazolta már kivételes képességeit- Reméliük. lövőre végre e képességek teljes kibontakoztatására megfelelő lehetőséget, feladatot is kap. Színházunk művészi gárdája. summ, fásképpen elmondhatjuk. biztató és sokat ígérő fedezete a színház előtt álló feladatok maradéktalanabb teljesítésének isRideg Gátas Nem kell az öntözővíz? Tilckad a növényié* — A tervezett területnek csak 40 százalékát öntözték meg Többet érdemelnek, mint kapnak Szolnok menye gYÓrnélküli nagy iizt-me a ház ipar
