Szolnok Megyei Néplap, 1967. július (18. évfolyam, 153-178. szám)

1967-07-26 / 174. szám

mr. vsam m SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 8 A SZERKESZTŐSÉG Bemutatkozik: a minisztérium POSTÁJÁBÓL Olvasóink írják Bűzlik a Fosztok út környéke Sokak nevében kérem, hogy orvosoliák panaszun­kat A7 utóbbi hetekben szörnyű bűz terjeng a Vosztok úti épületek és a Zagyva-part tájékán, öt­ven—hatvan birkát legel­tetnek az épületek mellett, sőt a Zagyva-partra is le­hajtják a napozó, fürdőző emberek közé. Többen gyermekükkel pi­hennek a folyó partján, s vannak, akik vasárnapon­ként az ebédjüket is ott fo­gyasztják el- Most azonban az említett ok mi itt. pisz­kos. egészség*-'len ez a kör­nyezet- Sürgős intézkedés­re van szükség, hogy eb­ben változás legyen. Farkas István Szolnok Utasellátó vagy dühöngő ? Szajolban az újtelepi iskola mellett levő ital­boltot megszüntették, illetvve átalakították talponálló- falatozóvá. A volt törzsvendégek új helyet kerestek és ta­láltak, olyat, ahol le is ülhetnek. Ez a hely a MÁV Utasellátó U. V söntése. Itt vannak székek, leülhet­nek és italozhatnak reggel 5-től este 21 óráig. Leg­többször tele a helyiség részeg emberekkel, akik ki­abálnak, dalolnak, hangoskodnak, s olyan jelenete­ket rendeznek, amelyek — joggal — felháborítják az utasokat. Miért nézik kocsmának, dühöngőnek ezt a he­lyiséget. amelyet tulajdonképpen az utazóközönség részére tartatlak fenn? Nem azért, hogy ott leitta- sodjanak az emberek. Jó lenne, ha az utasellátó ve­zetője megszüntetné az említett állapotot és érvénye­sítené, hogy ittas embereket ne szolgáljanak ki. K J. Szajol Ha nem szimpatikus a vendég Ismerősömmel — aki ed­dig nem ismerte az Al­föld nagyszerű hőforrá­sait — július 15-én Berek­fürdőre mentem. Ügy ter­veztük, hogy ott töltjük * szabadságunkat. A víz re­mek. nagyon szép a parkí­rozása. s a szép környe­zetben kellemesen is érez­tük magunkat Az- ebédnél viszont csalódás, kiábrán­dulás ért­Másfél óráig ültünk ott s vártunk az ebédre- A felszolgálónak bizonyára nem voltunk szimpatiku­sak. mert ránk sem hede­rített. végfllis ebéd nélkül távoztunk. S ~*”el fél bá­romkor még a tejbolt sem volt nyitva, éhesen már nem esett jól a fürdés. Monda­nom sem kell. hogy el­ment a kedvünk a béreid nyaralástól. Hiába a remek gyógyvíz, ha a vendéglá­tóipar elriasztja a vendé­geket. Lehet másként is- Erről Is meggyőződtünk- Másnap ugyanis a kunhegyes! für­dőbe mentünk, ahol a ven­déglátóipari vállalat sokkal nehezebb körülmények kö­zött oldja meg az étkezte­tést. mint Berekfürdőn. A kunhegyesi strandon nincs konyha, a községből viszik ki az ebédet Mégis gyor­san kiszolgálták a tiszta abrosszal letakart asztalok­nál helyet foglaló vendége­ket. Bognár Istvánná Abádszalók Nine» méreg — vígan élnek a patkányok Szolnokon a Pólya Tibor utca 2- szám alatti ma­gántulajdonban levő házban lakunk egy másik csa­láddá együtt, mint bérlők. Rengeteg patkány van a régi vályogházban- Két hónapja hiába keres­sük a patkányméraet A méreoárusításra kijelölt egyetlen szolnoki üzletben nincs Azt mondták. hónar pok óta nem kaptak a vecnrianyag nanykertöl. Árva- Unt már vásároltunk, de ez nem használ­A kisfiam estefelé már nem mer kimenni az ud- varra- A másik család sem meri kitenni az udvarra levegőzni. napozni a 6 hónapos csecsemőt Ágai Emilné Szolnok Nem érlek egyet a Néplapnál... Csalódással vettem tudo­másul. hogy nincs szándé­kukban a Magyar Országos Állatvédő Egyesületről Ír­ni. Egv ilyen egyesület megalakulása nem csupán a szakemberek ügye. en­nélfogva nemcsak a szakla- poknak illik foglalkozni vele­Nemrég fent iártam az egyesületben és ott azt hallottam, hogy szeptem­berben a televízió is fog közölni valamit az állat- védelemről- Akkor bizonyá­ra a saitó sem marad né­ma. Az egyesület megala­kulásáról a rádió is meg­emlékezett s az újságok­ban is megjelent erről egy rövid hír Az egyesület més gyer­mekcipőben mozog, renge­teg gond. probléma és anya­gi nehézségek késleltetik a ló munkát. Hisszük, hogy a sok-sok ezer /1,',tbarát lel­kes ténykedése folytán ha­marosan ló kerékvágásba lendül az ügy- S remélem, hovy előbb-utóbb a Néplap is ír erről a témáról­Máté Mária Cjszász Miért kell még akkor is Tiszafüreden a szövetkezeti vendéalöbő' hordom az ebédet A konyhához közeledve, gyakran fotóztam, meg tudom-e "'lapítani az illatokból, hogy mi lesz az ebéd No. pénteken ez nehéz lecke volt r-ehéz). tudniillik olv"u rrag te-'mgett. hogy sorstársaimhoz hasonlóan egyik kézzel befogva az orromat juthattam el a konvháia. Az történt uavanis hogy a városgezdálkndás dél­ben, az ebédosztás ideje alatt is szívatta a tiszafürs­di vendéglő udvarán a konyhától 3 méterre levő emésztőbői a szennyvizet- Menekült is. ki merre lá­tott- De hát ebédelni csak kell. mégha az ilyen ta­pintatlanság miatt nem is c legjobb étvággyal. Rosz- szallásunkat megérdemli a vendéglő vezetősége is­— n —< Elhasznált cipőt nem cserélhetnek Személyesen kereste fel szerkesztőségünket pana­szával Balogh Lászlóné, Szolnok. Körösi út 39. szám alatti lakos. Lányának két pár cipőt vásárolt Szolno­kon a Kossuth téri bolt­ban. s azok viszonylag rö­vid idő alatt tönkre men­tek- Mint elmondta, az egyiket május 6-án. a má­sikat június 23-án vette- Mindkét párnak körbe le­vált a talpa, sőt az egyiké- ki is lyukadt ..Ennek el­lenére nem cserélik ki a boltban” — panaszolta. Panaszát kivizsgáltuk, s azt kell olvasónkkal kö­zölnünk. hogy a bolti dol­gozók a rendelkezés sze­rint jártak él. Ugyanis, ha az áru minőségi hibája csak használat közben vagy egyébként hosszabb idő után állapítható meg — rejtett hiba — a vásárló igényét a minőségi hiba felfedezésétől számított 8 nap alatt de legkésőbb 6 hónapon belül jogosult be­jelenteni­Balogh Lászlóné ugyan 6 hónapon belül jelentkezett, de a lyukas talp arra en­ged következtetni, hogy s talpleválás észlelése után is használták a cipőt s nem cserélhették ki. illet­ve nem jelentették az ész­leléstől számított 8 nap alatt­A másik párnál viszont a boltvezető helyettes meg­állapítása szerint — ő jo­gosult a minőségi hiba el­bírálására — regasztgatták a cipőt A rendelkezés vi­szont kimondja, hogy javí­tott cipőt nem cserélhet­nek ki. Ezek szerint olvasónk egyik reklamációját sem fogadhatják el jogosnak. Ha azonban ez nem elégíti ki Balogh Lászlóné* kérhet laboratóriumi1 vizsgálatot hogy javították-e vagy sem a cipőt, s annak eredmé­nyétől függően kártalanít­ják vagy sem­Hozzászólás cikkeinkhez Ideje volt szóvátenni Érdeklődéssel olvastam a lap szombati számában megjelent „A piac és kör- nvéke” című cikküket- Ép­pen ideje beilt már szóvá­tenni azokat az áldatlan ál­lapotokat. amelyet a cikk­író ecsetelt. Ügy látszik, a megyei és városi tanács il­letékesei ritkán és akkor sem ..látó szemmel” jár­nak a környéken. Az OFOTÉRT melletti cigánylak egyenesen egy realista olasz filmbe kí­vánkozó életkép, az össze- d*1-'—el fenyegető rozzant WC-vei. a fedetlen, rossz vödrökben bűzlő szeméttel, a száradni kiteregetett kü­lönböző ruhaneműkkel és a félig, de meleg időben teljesen meztelenül a na­pon sütkérező kisbb-na- gyobb purdékkal. Érdemes lenne lencsevégre kapni és leközölni egy ilyen képet- Kérdés, hogy a város szí­vében. a forgalmas útvo­nalon meddig ..gyönyör­ködteti” m'g ez az élet­kép az arra járókat, akik között esetleg néha külföl­diek is lehetnek- A Néplap r-ry korábbi számában arról írt. hogy az Ady Endre útnak erre a részére is terveznek la­kóházépítést. ami megolda­ná ezt a kérdést. Mikor? Erre szeretnénk az illeté­kesektől választ kapni so­kan e környék lakói közüL Sz. J. Szolnok Az illetékesek intézkedtek Jogos volt a reklamáció A Szerkesztőség Postájá­ban közölt levél alapján a Szolnok megyei Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalat vizsgálatot tartott a szolno­ki 38-as húsboltban. Meg­állapították. hogy az ott vásárolt húsos szalonnada­rab fertőzött volt. A2 üzlet szalonnakészletét is meg­vizsgálták. fertőzést nein állapítottak meg. az ott ta­lálható szalonna 16 minő­ségű. Ettől függetlenül fel­hívták a dolgozók fiigyei­mét az egészségügyi köve­telmények fokozottabb be­tartására. A húslegyek ugyanis a hús. a húsos sza­lonna szagára messziről megjelennek. Egyrészük eleven tojó. másrészüknél a lárva kikelése a körülmé­nyektől függően időhöz kö­tött- Az árutól tehát min­denkor távol kell tartani a legyeket hogy a fertő­zést elkerüljék. Változatosabb az étlap A június 17-1 lapban megjelent ..Hányszor jó?-’’ című cikk alapján a kun­szentmártoni járási tanács vb kereskedelmi főelőadója megvizsgálta a cserkeszöl- lői fmsz kezelésében levő étterem árukínálatát. In­tézkedésére június 20-tól kezdve — ha nem is tava­szi salátát —. káposztasa­látát már rendszeresen le­hetett kapni. Telenleg is fel van tüntetve az étla­pon a friss saláta-uborka. káposzta. S naponta kapha­tó főtt tészta is. valamint a «»tok tés^+íiból rendsze­resen kiszolgálnak. tojás, mák. dió rátéttel főtt tész­tát. Cukrászsütemény is rendszeresen kapható. Az alkoholmentes hűsítő italt az öcsöcü földművesszövet­kezettől rendeli meg a cserkeszöllői fmsz. Meg­történt hogy nem tudták a kért választékban kül­deni a hűsítő italt. (Folytatás az 1. oldalról•) megyei és járási tanácsok megváltozása és az együvé­tartozó ágazatok irányítási feladatainak azonos szerve­zeti hálózatba való össze­vonása. — A tanácsi szervezet­ben bekövetkezett egyik fő változás, hogy módosult i a tanácsoknak a minisztéri­umhoz tartozó ágazatokkal kapcsolatos feladatköre- A gazdaságirányítási rendszer reformiával összhangban megszűnik a tanácsi szer­veknek a termelést és a gaz­dálkodást közvetlenül szer­vező és ellenőrző feladata. A termelési szerkezet ki­alakítása. a beruházások el­határozása. az értékesítés és a beszerzés irányainak megválasztása, a jövede­lemfelhasználás stb. az üze­mek hatáskörébe kerül. A tanácsi szervek hatásköré­ben döntően a közgazdasá­gi (elemzési, koordinációs) termelésfelügyeleti, ható­sági. igazgatósági és fel­ügyeleti feladatok ellátása tartozik. — A volt mezőgazdasági és a felvásárlási osztályok­ból. valamint az ipari osz­tályok élelmiszeripari rész­legeiből egységes megyei és járási mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályok lé­tesültek. Egy szervezet lát­ja el tehát a mezőgazdaság, az élelmezésügy és az erdé­szet államigazgatási fel­adatait­— A mezőgazdasági szak- igazgatásban számos olyan feladat van. amely megha­tározott szolgáltatással pá­rosul. Ezekre a tanács alá rendelt ú n. szakigazgatá­si intézmények létesültek: megyei növényvédő állo­más. állategészségügyi állo­más. megyei és járási föld­hivatal- A növényvédő és az állategészségügyi állo­más a megyei mezőgazda- sági és élelmezésügyi osz­tály. a földhivatal a végre­hajtó bizottság szerve. Az említett intézmények hatás­körébe tartozó feladatokkal tehát a mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályok közvetlenül nem foglalkoz­nak­— Vannak-e olyan fel­adatok. amelyeket ed­dig a minisztérium, il­letve a megyei vagy já­rási tanács látott el. ezentúl pedig a Terme, lőszövetkezetek Orszá­gos Tanácsa vagy R ■ területi szövetség? — A munkamegosztás nem a tanács és a területi szövetség, hanem a terme­lőszövetkezetek és a terüle­ti szövetségek között jön létre- A TOT és a szövet­ség arra hivatott hogy kép­viselje a termelőszövetke­zetek érdekeit illetve tel­jesítse megbízásaikat E szervek tehát állami, va­lamint irányítási feladato­kat nem látnak el- ..Átve­szik” ugyan a termelési verseny, a jogvédelem és a szaktanácsadás szervezé­sét. de a szövetségek többi feladatát a termelőszövet­kezetek alakítják ki. a ma­guk igénye szerint az új helyzetből adódó szükség­letnek és lehetőségnek megfelelően. — fejezte be nyilatkozatát dr. Molnár Imre. Gulyás Pál Jogi tanácsadó A „ jobbkéz-szabály99 hely es értelmezése A gyakorlatban felmerült az a kérdés, hogy a KRESZ 55. § (1) bekezdésének b) pontjában írt úgynevezett „jobbkéz-szabály” érvénye­sül-e olyan esetben, ami­kor az egyenrangú útke­reszteződéshez három jár­mű érkezik és az a jármű, amelynek jobb oldala fe­lől más jármű nincsen — balra akar kanyarodni. — Egyes álláspontok szerint ugyanis ilyen helyzetben a balra kanyarodó jármű a KRESZ 53. § (5) bekezdésé­ben írt rendelkezésre fi­gyelemmel a vele szem­ben egyenes irányban ha­ladó jármű részére elsőbb­séget köteles biztosítani; A KRESZ 55. § (1) be­kezdésének b) pontja ér­telmében egyenrangú út­kereszteződésben annak a járműnek van áthaladási elsőbbsége, amelyik jobb kéz felől érkezik, függet­lenül attól, hogy milyen irányban kíván továbbha­ladni. E rendelkezés szö­vegéből egyértelműen kö­vetkezik, hogy a „jobbkéz- szabály” alapján elsőbbsé­gét biztosítani kell akkor is, ha a jármű balra ka­nyarodik. Az ellenkező állásponton lévők által hivatkozott KRESZ 53. § (5) bekezdé­sében foglalt rendelkezés sem ad aiapot más értel­mezésre. E rendelkezés szerint: „A balra nagy ív­ben bekanyarodó jármű — ha az 55. § (1) bekezdésé­nek b) pontjából más nem következik —, nem akadá­lyozhatja az útkeresztező­désnél áthaladó gyalogo­soknak és az úttesten vele szemben egyenesen haladó vagy lobbra bekanvarodó járműveknek a forgal­mát^ Az idézett rendelkezés kifejezetten hivatkozik ar­ra, hogy az itt írt sza­bály akkor irányadó, ha az áthaladási elsőbbségre vo­natkozó rendelkezésekből — többek között a „jobb- kéz-szabáiyból” más nem következik. Ez pedig azt jelenti, hogy az említett 53. § (5) bekezdésében adott rendelkezés feltételes és csak olyan esetekre vo­natkozik, amikor — többek között — a „jobbkéz-sza- bállyal” ellentétes rendel­kezés az irányadó; Ettől eltekintve az 53 § (5) bekezdése csupán azt írja elő, hogy a szemben közlekedő járművek for­galmát nem akadályozhat­ja a balra kanyarodó jár­mű. Bűnösség alapját ké­pező akadályozásról pedig nem lehet szó olyan eset­ben, amikor a szemben közlekedő jármű részére egyéb rendelkezés — „jobb­kéz-szabály” — tiltja a továbbhaladást; A fenti jogszabály ér­telmezésén túlmenően azonban a közlekedés biz­tonsága is a — „jobbkéz- szabály” egyértelmű szi­gorú betartását követeli meg. Baleseti veszélyt je­lentene, ha azonos közle­kedési helyzetre egyidejű­leg több, egymástól eltérő rendelkezést lehetne al­kalmazni. Köiönösen vo­natkozik ez az áthaladási elsőbbséggel kapcsolatos rendelkezésekre. (Jobbkéz- szabály szerinti elsőbbség és balra kanyarodó jármű­vek hátránya.) Az áthala­dási elsőbbségre vonatkozó rendelkezések csak akkor szolgálják a közlekedés biztonságát, ha azokat mindenki egyformán ér­telmezi és alka’mazza Or. Y. ÁL

Next

/
Thumbnails
Contents