Szolnok Megyei Néplap, 1967. július (18. évfolyam, 153-178. szám)
1967-07-23 / 172. szám
1987. július 23. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP S Az irodagép technikai vállalat szolnoki kirendeltségében havonta 80—100 pép javítását végzik el. Ezenkívül 2000—220 irodagép é számológép karbantartását látják el 2 havonként. Képünkön Paál László írógép javításán dolgozik. — NZS — A szövetkezeti tagok tájékoztatására A Hazafias Népfront megyei bizottsága szakembereket és tanácsadókat hívott meg szombat délelőttre. A megbeszélés célja az volt, hogy előkészítsék egy olyan tájékoztató anyag kiadását, amely összefoglalja a tsz-tagok nyugdíj- rendszeréről és szociális juttatásairól a IX. párt- kongresszus határozatai alapján megjelent rendelkezéseket. A mostani megbeszélést szeptember első felében egy szélesebb körű megyei tanácskozás követi majd, amelyre a termelőszövetkezetek jogászait is meghívják. A megyei szinten rendezett tájékoztatás után kerül sor az összeállított anyag kiadására, a Szolnok megyei Mezőgazdasági Szemlében. A megjelenést követően pedig járási és városi tájékoztatókat rendeznek a szövetkezeti tagok körében azzal a céllal, hogy a megjelent rendelkezéseket minél inkább ismerjék azok, akik ezekben a legérdekel- tebbek: a szövetkezeti tagok. A lakosság piac A törökszentmiklósi járási tanács kommunális állandó bizottsága a legutóbbi ülésén azt vizsgálta meg, hogyan elégítik ki a kisipari szövetkezetek és a magániparosok a lakosság szolgáltatások iránti igényeit. Következtetésként javaslatot dolgozott ki: a végrehajtó bizottság kérje fel az illetékeseket, hogy több építőipari szakmában engedélyezzék a munkaviszony fenntartása mellett ipari működési engedélyek kiadását. Függetlenül attól, hogy a javaslatot nehéz lesz megvalósítani (hiszen egyelőre a törvény éppen az építőipart zárja ki ebből a lehetőségből), megállapítható, hogy a törökszentmiklósi járásban az építőipari szolgáltatás nem elegendő. A járásban az idén épülő 109 családi házból például mindössze 32-re kötöttek kiviteli szerződést kisipari szövetkezetek. Hasonló a helyzet Karcagon, ahol az alakuló tanácsülésen hangzott él a figyelmeztetés: amennyiben egyes kisipari szövetkezetek nem bővítik szolgáltatásaikat, úgy kénytelenek lesznek további iparengedélyeket kiadni. A tanácsok követelése jogos De az, hogy a problémákat alapvetően a magánkisiparosok számának növelésével vélik megoldhatónak — már vitatható. — Ugyanis Szolnok megye szövetkezeti és tanácsi ipara (melyeknek termelése együttvéve az idén csaknem eléri az egymilliárd forintot) kiegészülve a magániparral, képes arra: hogy a jelenlegi szektor- arányokat megtartva kiszolgálja a lakosságot; Ellenben az igények gyors növekedését nem követte arányosan az össztermelésen belül a szolgáltatási ágazatok megfelelő bővítése, mindenekelőtt azok formáinak fejlesztése. Ez elsősorban azért következett be, mert az évről évre kiadott tervutasításoknak tulajdonképpen a piachoz szinte semmi közük nem volt. Magától értetődő, hogy mind a vállalatok, mind a kisipari szövetkezetek a tervszámok teljesítésére törekedtek, legtöbb esetben figyelmen kivül hagyva az egyes szakmák iránt támasztott igényeket. — A piaccal lényegében ezek sem számoltak Ez az ellentmondás világosan tükröződik az említett kommunális állandó bizottság javaslatában is. Annak ellenére, hogy a járásban működik építőipari szövetkezet, ács, szobafestő, burkoló, vízve- zetékszerelő, bádogos — sorolhatnánk tovább — szakmákban működési engedélyek kiadását kívánják. Gyakorlatilag ugyanazoknak . az embereknek, akik a szövetkezetben dolgoznak; Ha a számok bűvkörébe esünk, akkor megnyugodhatunk, mert a megye lakosságának nyújtott szolgáltatások értéke évről évre növekedett Ám nem lehet mindent ilyen egyszerűen, számokkal meghatározni. Erre egy példát A vasipari vállalat az akkumulátor üzemét Szolnokról kiköltöztette Szászberekre, Arra viszont senki sem gondolt hogy a megyeszékhelyen mindössze egjr kisiparos marad, aki akkumulátor javítással foglalkozik. Számszerűen nem tudjuk, hány autós bosszankodik emiatt. Mindenesetre tény, a tanácsi ipar levonult a porondról, garantálva a kisiparosnak a piacot. Az elmondottak azt Is tükrözik, hogy a lakosság több munkát adna, illetve ad, mint amennyire az ipar vállalkozik. Általában is, és egy-egy szakmán belül pedig különösen. Hogyan tovább? Mindenekelőtt abból a tapasztalatból kell kiindulni, hogy a lakosság biztos piac, sőt jó piac marad az új gazdasági mechanizmusban is. Az árutermelésben már több lesz a bizonytalansági tényező. Ennélfogva mind a kisipari szövetkezeteknek, mind a tanácsi vállalatoknak érdekük, hogy a szolgáltató piacot megszerezzék Ettől még u magánipar nem szorul ki arról. Remélhetőleg ez az érdekeltség versenyre ösztönzi őket és arra törekednek majd, hogy bővítsék mind a szolgáltatási ágazatokat, mind a kapacitást. Mindemellett a mezőgazdasági segédüzemek is jobban bekapcsolódhatnának a javító-szolgáltató hálózatba. Ma még a kontárok, a fusixók is elsősorban azért tudnak megélni, mert felfedezték azokat a réseket, amelyeken behatolhatnak a piacra. — Csakhogy olyan résekről van szó, amelyek megfelelő piackutatással feltérképezhetek, majd él- zárhatót De csak úgy, ha mind a szövetkezeti, mind a tanácsi ipar az adottságait teljesen kiaknázva a lakosság növekvő igényeit megpróbálja maradéktalanul kielégíteni, Fábián Péter Pannónia Kincse Tiszakürtön, hagymaszedőgép Kungyalun, fólia-hajtató Tiszaörvényen Új típusú gazdasági kapcsolatok a MÉK és a termelőszövetkezetek között A szolnoki MÉK vezetői azon fáradoznak, hogy szocialista típusú termelési kapcsolatokat teremtsenek a megye szövetkezeti gazdaságaival. Az idén már több ilyenfajta kezdeménye- zéá megvalósult, amely alapja lehet a jövőbeni korszerűbb együttműködésnek. A MÉK több újszerű vállalkozása közül talán az a legemlítésre méltóbb, amit a burgonyatermesztésért tesznek. A Nyíregyházán székelő kutató intézetnek 60 ezer forintot fizetnek azért, hogy a törökszentmiklósi Aranykalász, az abádszalóki Lenin, a kungyauli Zöldmező, a tiszaőrsi Búzakalász Tsz — összesen 900 holdnyi — burgonya termesztéséhez egész éven át szaktanácsot adjon, a tiszaszentimrei Ezüstkalász közös gazdaság vetőmagszaporító parcelláinak szakfelügyeletét ellássák. A nyíregyháziak már a leendő burgonyaföld kiválasztásánál „belépnek*' a termelésbe. Ugyanis földmintákat vesznek ezeket laboratóriumukban elemzik, s megállapítják, mit, mennyi trágyát, műtrágyát kell hozzáadni, hogy a legmaximálisabban termeljen. A vizsgálati jegyhez technológiát is mellékelnek. Ezentúl minden munkafolyamat előtt megjelennek az említett Szolnok megyei gazdaságokban, s a szakmai vezetőkkel a soronkövetkező munkálatok mikéntjét megbeszélik. Az akció hatásaként is bebizonyosodott: nagyüzemben is lehet színes burgonyát, (gül babát, kisvárdai rózsát) eredményesen termeszteni. Előbb — mint a háziasszonyok emlékeznek még rá — a nem nagyon népszerű fehér krumpli termesztésére esküdtek az üzemi vezetők. De még azt se a megyében. Korábban Szolnokra évente 600—1200 vagon burgonyát hozott a MÉK Szabolcsból a megye ellátására. Most már megyénk önellátó, vagyis maga megtermeli a saját szükségletét Az új termelési módok népszerűsítésére a szolnoki MÉK 130 fólia — műanyag- p&lestát és vázszerkezetet vásárolt, s azt kiadta a ti- szaörvényi Dózsa, a tisza- szöllősi Szarvas Sándor, a fegyvernek! Vörös Csillag Termelőszövetkezetbe. A fólia palástja összegyűjti a napfényt s ezáltal meggyorsítja az alatta levő növény fejlődését Nem kell hozzá se trágyaágy, se gázfűtés. A fólia egyenként 12x3 méteres nagyságú, hordozható vagy rögzített „hajtatóház”. A tiszaörvényi szövetkezet 69-et kapott belőle, s a paradicsomjuk még a primőr időszakában beért. Ha jój csinálják a fólia-hajtató árát egy év alatt ki lehet gazdálkodni, s élettartama 3—5 esztendő. A MÉK egyébként a termésbetakarítás után számiáztatja az árát A praktikus műanyag jól használható. Kezdhetik vele a saláta hajtatását, majd a paradicsomét, paprikáét és sorban, ahogy a növények következnek. Nagy segítség, amit a kungyalui Zöldmező Termelőszövetkezet kap a MÉK- től, a hagymatermesztéshez. Ez a szövetkezet 65 holdon termeszt makói hagymát, • a termés most a holdankén- ti 100 mázsát ígéri. A MÉK szerződést kötött a kertészeti főiskolával, ahonnan dr. Terpó Andrásné, s más tanszéki előadók legalább nyolcszor jártak Kungyalun. Szaktanácsaik révén sikerült a nagy jégkárt kill evertetni, s a hagymát olyan rendszerben ültetni, hogy a gépi művelésre, növényvédekezésre alkalmas legyen. A MÉK egyébként 150 ezer forintért hagymaszedő gépet vásárolt, amelyet őszi betakarításra átadja a termelőszövetkezetnek. Megyénkben nagyon kevés a csemegeszöllő. Ezért a MÉK hat és félezer Pannónia Kincse gyökeres szőlővesszőt hozatott amelyet a tiszakürti Hunyadi, az abádszalóki Lenin, a cserkeszöllői Magyar Román Barátság, a csépai Petőfi Termelőszövetkezetnek adott szaporításra. Ezen túlmenően a szőlőtermesztő gazdaságok szakvezetői), tapasztalatcserékre vitték mintatelepek látogatására. A meggy és más csonthéjas gyümölcsök korszerű telepítéséhez a tiszakürti Hunyadi, a jászfényszarui Lehelkürt, a cibakházi Vörös Csillag és a tiszaőrsi Búza- kalasz Termelőszövetkezetnek nyújtanak majd szakmai támogatást. Nagy jelentőségű dolog. Hogy a tiszafüredi járásban szamócatermelő tájkörzetet alakítanak ki a MÉK 15 oldalas tanulmánya alapján- A II. Tiszai Vízlépcső öntözési lehetőségeinek kihasználására e járásban nasTvarányú. mintegy 300 holdas szamócatelep létesítéséről van szó. Már az idén a tiszaszöllősi Szarvas Sándor gazdaságban 8—10 szamócafaitából járási mintatelepet létesítenek. A továbbiakban pedig még mintegy 10 termelőszövetkezetnek segítenek a szamócái ilépítésben, termesztésben. Tanulnak a szövetkezeti ifik A megye kisipari” és háziipari szövetkeze eiben közel háromezer ifjúmunkás dolgozik, A negyvenöt KISZ alapszervezetnek ezeregyszáz tagja van. A fiatalok jól megállják a helyüket a termelésben, a társadalmi életben és a tanulásban egyaránt. A szocialista brigádmozgalomban kilencszáz ifi vesz részt, és negyvenhárom ifjúsági export brigád küzd a szocialista címérí;. Az 1966—67-es tanévben több mint százan folytatták tanulmányaikat középiskolában, technikumban. A marxizmus—lenin- izmus esti egyetemen, illetve középiskolában Is sokan gyarapítják politikai ismereteiket. Kutyába veszik Szó sincs arról, hogy kutyába se veszik a kutyákat. Itt, a Mezőtúri Állami Gazdaságban igenis nagy becsben tartják a magyar vizslákat, a foxikat és a pulikat. A közeljövőben örvendetes fejlődésnek induló „házgyár” mellett a kutyatenyésztés is fontos „melléküzemág”. A kutyaólakat drótháló választja el egymástól. — így nem lehet fényképezni — méltatlankodik a fotoriporter. — Sűrű a drótszövet, a ellenfényben vannak a kutyák, Csider bácsi, a gondozó ölbe vesz egy pulit, s kiviszi az udvarra. Vastagbundájú, kedves jószág. De a fotós elégedetlen. — Nem látszik a gépben, hogy melyik az eleje, melyik a vége. Közben elfogy a puli türelme. Olyan viháncolásba kezd, hogy a gazdája igénytelen a helyére vinni, — Akkor talán azt a vizslát tessék kivinni a napra. — Nincs póráz. — ölben nem lehet? — Ezt a borjút? Gyenge ember vagyok én, kérem. Ilyen párbeszéd után került lencsevégre a képen látható két kutyakö- lyök. Persze ők sem méltatlanok a hírverésre. Az ő dinasztiájuk alapozta meg a mezőtúri kutyafarmot. A korábbi években ugyanis a gazdaság évente 100—120 ezer forintot költött patkányirtásra. Az önköltségcsökkentés adta az ötletet: saját kutyáikkal irtsák a patkányokat. Négy év óta a konyhai maradékon kutyákat nevelnek, s kölykeiket egyenként 500 forintért értékesítik. Azóta körülbelül kétszáz kiskutyát adtak el, s emellett a közvetett haszon az évi százezer forint patkányirtási díj megtakarítása. Volt olyan egyéves vizslájuk — a Nótás — amiért nyolcezer forintot adott a vásárló. Átlagon felüli kutya volt. Pedig a jó „átlag” vadászkutyának is sok mindent kell tudni. így például kihozni a vízből a lelőtt vadkacsát, megvédeni a gazdáját a vaddisznótól és így tovább ... Kiskutyákra rendelés bőven van Egy évi rendelést három év alatt sem tudnak kielégíteni, Gyakran hozzák ide a nősténykutyákat az ebtenyésztők is. Egy pároztatás díja: egy kis kölyökkutya. Ez a tenyészet már 13— 14 nagydíjat kapott. — A kisebbeket nem számolják. Kifizetődő melléküzemág —, de továbbfejleszteni nem akarják. Nem az ő „profiljuk”, — mondják. Elsősorban azért tenyésztik a kutyákat, hogy pusztítsák a patkányokat, a a konyhai hulladék se menjen veszendőbe. A többi: hasznon felüli haszon. 8. B»
