Szolnok Megyei Néplap, 1967. július (18. évfolyam, 153-178. szám)

1967-07-22 / 171. szám

1987. Július 22. SZOLNOK HEGYEI NÉPLAP s \ Nem váltotta be a hozzáfűzött reményeket Megszüntetik az előfeltételeket az egyetemeken és tőiskolákon Jövőre megszüntetik az előfelvételi-rendszert a fel­sőoktatási intézményekben. — A Művelődésügyi Mi­nisztérium illetékesei ezzel kapcsolatban elmondották: — A 60-as évek elején bevezetett egyetemi előfel­vételi rendszert több meg­gondolás tette indokolttá. Az egyik például az volt, hogy sok tehetséges fiatal jelentkezett az egyetemek­re és főiskolákra, s ezek­nek előfelvétellel akartuk biztosítani a helyüket a felsőoktatási intézmények­ben. Az előfelvételisek azonban a következő év­ben bizonyos mértékig leikötötték a felvehetők ke­retszámát — amely nem korlátlan, és amelyet min­denkor a társadalmi, nép- gazdasági szükséglet hatá­roz meg — ilyen formán a gondokat csak ideig-óráig enyhítette. Egy másik, lényeges in­dok, pedagógiai jelegű volt. Ügy gondoltuk, hogy hasz­nára válik az egyetemre, főiskolára felvételt nyert fiataloknak, ha egy évet munkában töltenek. A gyakorlat azonban ezen a téren sem igazolta az előzetes várakozást. A fiatalok munkaválla­lása ugyanis az esetek nagy többségében formá­lis volt, mivel a munkahelyet jó­részt nem a leendő kép­zéshez alkalmazva válasz­tották meg. Éppen ezért a munkahely nem segíthette elő a fiatalok fejlődését, nem adott útravalót az elő- felvételiseknek egyetemi tanulmányaihoz. Ráadásul, a munkahelyek többsége a csupán egy évre alkalma­zott fiatalra nem fordított kellő gondot, s ezért a ja­vaslatok is többnyire for­málisak, semmitmondóak voltak. További negatív tapasz­talat, hogy az előfelvételis egyetemi hallgató tanul­mányi előmenetelében az első évfolyamon “» különösen nyelv szakon — határozottan észlelhe­tő volt a folyamatos ta­nulás hiánya, a kiesett idő. Az előfelvételek meg­szüntetése mellett szól az is, hogy a felvételi keret­számok előlegezett igénybe­vétele inkább növelte, sem­mint csökkentette az úgy­nevezett divatos szakok iránti érdeklődést. Sok fia­tal ugyanis azért ragaszko­dott a divatos szakhoz, mert bízott benne, hogy ha a túljelentkezés miatt azon­nal nem is veszik fel, elő­felvételivel majd csak si­kerül bekerülnie. Így aztán míg egyes ka­rokon, szakokon sokszoros túljelentkezés volt, addig például a felsőfokú techni­kumokba — amelyek szá­ma az utóbbi években lé­nyegesen megnőtt — kevés volt a jelentkező. E meggondolásból kiin-' dúlva, két év óta fokozato­san csökkentettük az elő­felvételisek számát, sőt né­hány egyetemen, illetve szakon az előfelvételit tel­jesen megszüntettük. A tu­dományegyetemeken az idén még viszonylag kis számban volt előfelvétel bizonyos szakokon. A következő esztendőben azonban az előfelvételi rendszer teljesen megszű­nik. Szeretnénk megjegyezni, az előfelvételi rendszer fo­galmát számos esetben té­vesen értelmezték az egye­temre és főiskolákra felvett és katonai szolgálatra be­vonuló fiatalokkal kapcso­latban. A honvédelmi tör­vény értelmében a 18. élet­évüket betöltött fiatalok — ha alkalmasak katonai szolgálatra — bevonulnak. Ez vonatkozik természete­sen azokra is, akik egye­temre, főiskolára pályáztak és sikeresen megállták a helyüket a felvételi vizs­gán. ök valójában nem előfelvételisek, hanem fel­vetteknek minősülnek. Rá­juk továbbra is az vonatko­zik, hogy egyetemi tanul­mányaikat a következő ka­tonai szolgálati idő letölté­se után kezdik meg. Üvegbetétes csövek A dnyepropetrovsziki Cső- Ipari Tudományos Kutató Intézet egyik laboratóriu­mában üvegbetétes csövek láthatók. Az intézet dolgo­zói sokat fáradoztak azon, hogy az üvegbetét vegyileg jó ellenállóképességű le­gyen, kibírja a magas hő­mérsékletet, s ami a leg­főbb, ellenálljon a nagy nyomásnak. A dnyepropetrovszki tu­dósok által kidolgozott tech­nológia alapján 32, illetve 57 és 76 milliméter átmé­rőjű, 2—2,5 méter hosszú üvegbetétes csövek készül­tek. Ezek a csövek kiállják a 200 °C-os hőmérsékletet, s kipróbálásuk során nem törtek össze az 1 méter magasból rájuk ejtett 130 grammos vasgolyók súlya alatt. Sőt, akkor is épek maradtak, amikor nagy ma­gasságból betonalapzatra dobták őket. A kísérletek eredményeként megállapí­tották, hogy a dnyepropet­rovszki üvegbetétes csövek minőségükben felülmúlják a külföldi gyártmányú ha­sonló csöveket. Szabó István a fesztivál népszerű sztárja lett Papp Sándorral, a Műve­lődésügyi Minisztérium Filmfőigazgatóságának ve­zetőjével az élén pénteken búcsút vett Moszkvától a nemzetközi filmfesztiválon részt vett magyar küldött­ség. Szabó István, a feszti­vál díjnyertes filmjének, az „Apá”-nak az alkotója a csütörtöki eredményhirde­tés óta a fesztivál egyik legnépszerűbb „sztárja” lett. A kongresszusi palotában nem egyszer megfordult az „Apa” két fiatal főszerep­lője, Bálint András és Só­lyom Kati. A moszkvai filmbarátok meleg szeretettel üdvözölték a kongresszusi palotában és s Vörös téren, a Moszkva szállóban és a moszkvai ut- eékon Darvas Ivánt, majd Drahota Andreát és Törő- csik Marit, akik a fesztivál vendégeiként néhány napot a szovjet fővárosban töltöt­tek. A péntek reggeli szovjet lapok mindegyikében ott látjuk Szabó Istvánnak, az „Apa” forgatókönyvírójának és rendezőjének vagy Gá­bor Miklósnak, az „Apa” „Apjának” fényképét, igen őszinte, a magyar film ér­tékeit méltató sorok között. Szergej Jutkevics, a világ­hírű szovjet rendező, aki a fesztiválon zsürielnök volt, a Pravda hasábjain rámutat, hogy & tehetséges, fiatal magyar rendező kép­letes költői kifejezőmódot választott filmjéhez, amely élő tartalom kifejezését tet­te lehetővé számára. Ma kezdődnek a Szegedi Ünnepi Hetek Kíméletes hályogműtét mélyhűtéssel A budapesti 1. számú szemklinikán több mint fél­ezer szürkehályog-műtétet hajtottak végre mélyhűté- ses technikával. Az új eljá­rásról dr. Radnót Magda professzor, a klinika igazga­tója elmondta: Korábban általában csi­pesszel vették ki a szemből a megszürkült szemlencsét Ez a klasszikus eljárás azonban sok esetben nem hozott teljes eredményt. Az esetek nagy részében elsza­kadt a lencsetok és gyak­ran keletkezett utóhályog Egy lengyel szemész, Tade- usz Krwawicz lublini pro­fesszor 1961-ben ajánlotta a cryotechnika, a mély hűtés bevezetését a szürkehályog- műtéteknél. ő maga első műtétéit szénsavhóval lehű­tött végű eszközzel hajtotta végre, amelyhez a szemlen­cse hozzáfagyott és így tok­jával | együtt könnyen ki­emelhető volt. Klinikánkon 1964-ben kezdtük el az új eljárást Erre a célra két munkatár­sunk, dr. Jobbágyi Péter ta­nársegéd és Heszberger Ist­ván cfyomanipulátomak ne­vezett eszközt szerkesztett, amelynek végét folyékony nitrogénnel hűtjük. Ez az eszköz külföldi szakembe­rek körében is érdeklődést keltett A folyékony nitro­gén hatására a műszer vé­gén 50 fokos hideg keletke­zik és ennek hatására a szemlencse hozzáfagy az eszközhöz. A hályogműtétnek ez a módja sokkal kíméletesebb a korábbi eljárásoknál, az operáció nem igényel rend­kívüli ügyességet az orvos részéről és mondhatnám, 100 százalékos eredményt ad. utóhályog vagy toksza­kadás alig fordul elő. A kedvező tapasztalatok nyomán a cryotechnikát más fontos szemészeti mű­tétekre is szeretnék kiter­jeszteni. Az ideghártyalevá- lást manapság úgy gyógyít­ják, hogy az ideghártyán keletkezett lyukat magas hőfokú sugárral zárják el. A lézersugár tapasztalatunk szerint nem váltja be a hoz­záfűzött nagy reményeket, a magas hő roncsolhatja a szem szöveteit és magát az ideghártyát is. Azt reméljük, hogy a fa­gyasztás itt is kíméletesebb és eredményesebb eljárás lesz. A fesztivál nagydíját — megosztva —a Szergej Ge- raszimov rendezte „Az újságíró” című szovjet film és Szabó István (balról) az „Apa” című filmje nyerte. Képünkön; a két rendező a díjjal. (Telefoto — MTI Don Carlos és a cigánybáró Mojszeievéket egyébként július 25-, 27„ 28., 30-án Erkellel nyitnak kilencedszer is — Nemcsak a legnagyobb, hanem a legkorszerűbb — Városnegyed a föld alatt — Suttogok — Fellép a Mojszejev együttes A fényorgona Ma este. a Szegedi Szabad­téri Játékok immár kilen­cedszer kezdődnek klasszi­kus zeneköltőnk. Erkel Fe­renc dallamaival- A csil­lagos boltozató színház az idén a Hunyadi Lászlóval nyit, majd vasárnap Sha­kespeare Hamlet-j ével foly­tatódik a program­A technikai felkészülés idén még a tavalyinál is impozánsabb. Jn-gal mond­ja dr. Tari János, a sza­badtéri játékok igazgatója, hogy az idei esztendő ki­emelkedő állomás a játé­kok történetében. Mostantól kezdve ugyanis nemcsak az ország legnagyobb, hanem a legkorszerűbb színháza működik itt­láthatja a 7 ezer néző be­fogadására alkalmas „szín­ház” közönsége, a Hunyadi László július 22-én, augusz­tus másodikén és ötödikén kerül színre, a Hamlet pe­dig július 23.. 26- és 29-én. Az idei Szegedi Szabadtéri Játékok második felében két különösen jelentősnek ígérkező produkció lesz:------ - ■ ■ T avaly ősz óta folyt a munka, hogy a föld felett és a föld alatt kiépítsék, berendezzék, felszereljék az alig két hete átadott úi. nagyméretű színpadi komp­lexumot- A korábbi, fából épült színpad helyére úi. nagyméretű vasbeton szín­pad épült, ami egyben a tér szépségét, monumenta­litását is fokozza. A néző­tér felőli színpadi nyílást 29 méter szélesre bővítet­ték. Új világosító tornyok épültek föl. kicserélték és kiegészítették a világító be­rendezést. s a régi 76 ref­lektor helyett ma már 176 működik. Az egyik új világosító toronyban ka­pott helyet a különlegesség­nek számító fényorgona- Ez a fényszabályozó asztal az orgonáéhoz hasonló billen­tyűk százaival a legkülön­félébb fényhatások, fény­erősségek beállítására szolgál- ..Agya” a föld alatt található: ott van a me­móriaközpont. amely kiber­netikai rendszerrel rögzíti a fényorgonán beállított kí­vánt megvilágítást és a szükséges időben működés­be hozza. A föld alatt egyébként valóságos kis városnegyed húzódik. A fő folyosóból 25 kisebb-nagyobb terem nyí­lik: öltözők, hangosí tószo­bák. műszaki berendezések helyiségei, itt vonul a ká­belhálózat. itt az új transz­formátorállomás. de még büfé. fürdő, fodrászterem is helyet kapott itt Ezzel a nagyarányú korszerűsí­téssel függ össze a hango­sítás tökéletesítése is- Már eddig is híres volt a sze­gedi szabadtéri, a három­ezer kis „suttogó” hangszó­róval elért kitűnő hangha­tásokról- A hangosítás most azzal tökéletesedett hogy lat szolgálja Az új keretek új művészi tartalmat is hoznak. A játékok legré­gibb rendezője. Mikó And­rás. a budapesti Operaház főrendezőié, aki már ötöd­ször viszi színre Szegeden a Hunyadi Lászlót, most új felfogásban mutatia be a közönségnek nagy nemzeti operánkat. A díszle­tek is korszerűbb, ma­ibb színházi felfogást tükröznek. A címszerepet az idén Szőnyi Ferenc. Ga- ra nádort Nagy Sándor, Szilágyi Erzsébetet Dérv Gabriella Máriát Ágai Karola, az Állami Opera­ház művészei éneklik. V. Lászlót Szabó Miklós Ér­demes Művész. Ciliéi Ul- rikot Gyimesi Kálmán sze­gedi operaénekes tolmácso­lásában hallhatjuk. Kiemelkedő művész! él­ményt ígér a Hamlet be­mutatói a is- A címszerep­ben Gábor Miklóst, a főbb szerepekben Bessenyei Fe­rencet. Vass Évát. Tolnai Klárit Avar Istvánt. Aj- tay Andort Lőte Attilát láthatjuk­Ugyancsak júliusban ér­kezik Szegedre a világhírű Mojszejev együttes is, amely jelenleg a Német Demokratikus Köztársaság­ban vendégszerepei. „Űt a tánchoz” című összeállítá­sáért nyerte el legutóbb az együttes vezetője. IgorMol- szeiev a Lenin-díiat. Most ezt a műsort láthatjuk Sze­geden a sajátos előadás­módjáról. összeforrottságá- ról híres száztagú együttes­től. A műsor táncképekben és tematikus táncszámok­ban mutatja be az ember viszonyát a tánchoz, a tánc ősi öröméhez, gazdag ki­fejezőnyelvéhez­augusztus 6., 12-. 15„ 19-én Johann Strauss muzsiká­jával A cigánybárói. az osztrák Willi Boskovszky vezényletével. Palcsó Sán­dorral a címszerepben- Ezt követően augusztus 13.. 16. és 20-án Verdi zenéje hang­zik fel: a Don Carl őst Va- szy Viktor vezényli. Szine- tár Miklós rendezi (ugyan­csak ő rendezi a Cigánybá­rót is)- Az olasz nyelvű operaelőadáson II. Fülöpöt Raffaelo Arié. a milánói Scala tagja. Ebolit Gyur- gyevka Csakarevics. a bel­grádi opera szólistája, Posa Márkit Nicolae Herlea és a címszerepet Ion Buzea. a bukaresti opera szólistái éneklik­A ma felharsanó szabad­téri fanfárok idén is nagy művészi eseménysorozat kezdetét jelzik, amelyek­hez gazdagon társulnak a Szegedi Ünnepi Hetek szá­mos más, ugyancsak jelen­tős kulturális eseményei. L. Z# a néző valóban abból az irányból hallja a hangszó­rón a hangot, ahonnan az a színpadon elhangzik. A Ut a tánchoz Mindez a páratlan mű­szaki apparátus természete­sen a játékok elsődleges célját a művészi színvana­A Törökszentmiklós és vidéke Körzeti Föld­művesszövetkezet érte­síti a lakosságot, hogy szolgáltatási tevékeny­ségén belül a lakosság igényeinek megfelelően üvegező-képkeretező, műkő és betonáru, szobafestő-mázoló, asztalos munkákat végez. Az igények bejelenté­sét az fmsz Kossuth Li út 139. sz. alatti köz­pontjában kell leadni ahol bővebb felvilágo­sítással szolgálnak. Az „Apa" apja a reggeli lapokban

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents