Szolnok Megyei Néplap, 1967. július (18. évfolyam, 153-178. szám)
1967-07-20 / 169. szám
1987. július 20. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 2 Á falu könyvespolca Megyénkben összesen 433 könyvtár, illetve könyvkölcsönző van. Tekintve, hogy a lakosság mintegy 80 százaléka városokban ég falvakban él, s a gazdasági központokban is hozzá lehet jutni könyvekhez, elmondhatjuk: nagyszerű eredményeket értünk el az olvasási lehetőségek megteremtésében. Ez a megállapítás annál inkább helytálló, mert a földművesszövetkezeti boltokban, s a bizományosoknál is lehet könyvet vásárolni. Burqomjaißrmßsztßsi bemutató TörSkszent- miktősoM és Abádszalőkon BÁR FALUSI KÖNYVTARAINK jórésze alapos felújításra szorul, s az egyre gyarapodó állomány elhelyezése a túlzsúfolt raktárak miatt mindinkább nehezebb, a könyvek i,tálalásával” jóval kevesebb a gondunk, mint azok olvasásával. Ha a statisztikai adatokat böngésszük, s más megyékhez mérjük magunkat, nincs szégyenkezni valónk. Tavaly például ezer lakosra 5898 kölcsönzött kötet jutott megyénkben, míg az országos átlag — beleértve a fővárost is — 5155 volt. — A beiratkozott olvasók száma is felül van az országos átlagon. Nem az átlagszint elérése okoz tehát nálunk gondot, hanem az, hogy mit olvasnak tömegméretekben az emberek, s miként lehet felkelteni azok könyv iránti érdeklődését, akik a könyvtár tájékára sem néznek? Az ugyanis, hogy valaki rendszeres olvasó, még nem jelenti azt, hogy az irodalom gyöngyszemeit olvassa, s értékelni is tudja azokat. Ezt csak feltételezzük. Ha azonban megnézzük, ki mit olvas, nagyon meglepő dolgokat tapasztalhatunk. Tiszafüred- Kőcson például a mesekönyveket forgatják szívesen a felnőttek is; A kiterjedt tanyavilág lakói nem nagyon koptatják a könyvtár küszöbét. Az iskolába járó gyerekekkel vitetik ki maguknak a könyvet. Ha mesekönyv nincs, akkor ilyen „Instrukciókkal” látják el alkalmi futáraikat: mondd meg a könyvtáros néninek, hogy „kalandozó”, „harcos” könyvet adjon, vagy olyant, „amin sokat lehet nevetni”. EGYEDÜLÁLLÓ A PÉLDA? Korántsem az. Sajnos, szinte mindegyik könyvtárunkból tudnánk ilyen példákat emlegetni. S korántsem csak falusiakból. Szolnokon is előfon dúlt. hogy pikáns kalandokra kíváncsian így kért könyvet az egyik kölcsönző: „Szivecském, valami jó zaftosat adjon”. Egyszóval a művelődést — ideértve az olvasást is — jónéhányan még egyenlőnek tartják a jórészt, tartalmatlan szórakozással. — Ez a kép is hozzátartozik tehát a statisztikai adatokhoz« A Központi Statisztikai Hivatal^ tavalyelőtt négyezer háztartás könyvolvasási adatait dolgozta fel. Ebből kitűnt, hogy a megkérdezett budapestiek 38, a vidéki városokban lakóknak pedig 49,4 százaléka nem szokott könyvet olvasni. Kitűnt ebből a felmérésből, hogy a megkérdezés ideiében, illetve az azt megelőző három hónapban, még a vezető posztokon lévők, s az értelmiségiek egynegyede sem olvasott könyvet. Nos, ha az értelmiségi munkakörben dolgozókat illetően is ilyen a helyzet, akkor mennyivel jellemzőbb a kötetek ritka kézbevétele azoknál, akik reggeltől estig a határban fáradoznak, s kellő műveltségük sincs. Ezért kell leszámolni azzal az illúzióval, hogy „olvasó nép vagyunk”, s gyakorlatilag nem kell mást tennünk, mint amit eddig már jórészt elvégeztünk: eljuttatni a könyvet a legkisebb faluba is. Ahhoz, hogy a falusi emberek könyvespolca gazdag és tartalmas legyen, sokmindent kell még tennünk. S talán nem is az olvasnivaló minden módon való terjesztésével kell kezdenünk, hanem azzal. hogv lehetőleg minden fiatal elvégezze az általános iskola nyolcadik osztályát, s a felnőttek közül is minél többen pótolják a fiatalabb korban elmulasztottakat. Sok példa igazolja: az iskolázottság és az olvasási igény általában összefügg. Nem véletlen, hogy kisebb községekben is házikönyvtára van sok fiatalnak. Tomajmo- nostoron például nem ritka az 50—60 kötetes házikönyvtár, de van olyan fiatal is, akinek 300 kötete van. FELVETŐDÖTT ÉS RÉSZBEN már testet is öltött az a gondolat is, hogy külön, a falu számára jelentessenek meg klasszikusokat, lehetőleg olcsón. A kezdő olvasókra gondolva nagyobb betűtípusok alkalmazását, színes illusztrációkat, az idegen kifejezések magyarázatát, a legmodernebb törekvéseket kevésbé tükröző borítólapot vettek tervbe. (GondoKinyitottam a vízcsapot özv. Kovács Béláné udvarában, de a kút csak hör- gött egyet — Vizet nem adott — Na látja lelkem, ezt kaptuk a négyezer forintunkért, A kút környéke tele van edényekkel. Benzines-hordók, zsírosbödönök, kannák, mosogató tálak. Minden edény színültig vízzel. Több mint ötszáz liter, felhalmozva”. — Ez honnan van? — kérdeztem az idős asz- szonyt. — öt hét után ma reggel folyt először víz a csapból. Addig csak csepegett. Gondolhatja, igyekeztem minden fellelhető edényt teleengedni. Eleget szomjaztunk. — Honnan hordták eddig a vizet? — A községben lévő egy, két kútról. Két, háromszáz ember állt sorba érte, s órákig kellett várni, míg két kannát megtölthettünk. Tószeg ötezer lakójának életét keserítette meg a víztel enség, ami még most sem szűnt meg, csak némiképpen enyhült. Naponta kétszer két óráig folyik a víz a csapokból. Már ahol folyik. A magasabban fekvő utcákban csak folydo- gál, még rosszabb esetben csepeg. — Miért? Mészáros József, a községi tanács vb elnöke elmondotta: — Kétszáz év alatt nem fejlődött annyit a község, mint az elmúlt húsz évben. Mégis van egy óriási szégyenfoltunk. Az ivóvíz probléma. Tószeg mindig súlyos ivóvíz gondokkal küzdött, mert rendkívül szegényes víztároló rétegekkel rendelkezik. — Mikor „égett körmére” a tanácsnak az ivóvízhelyzet megoldása? — Az ötvenes évek végén. — Miért azt a megoldást választották, hogy a község minden házának udvarába beviszik a vizet? Hiszen ez 1160 bekötést és több mint 22 kilométer vízhálózatot jelent. Szükség volt a Törpevízmű Társulat létrehozására? — Ilyen formában nem. A környező országokban lünk itt az Európa és a Szépirodalmi Kiadó Kincses könyveire.) Felvetődik azonban a gondolat: fel lehet-e mérni a falusi olvasók tényleges igényét, s egyáltalán: az igény kielégítést vagy az igényfelkeltést kellene előnyben részesíteni? Van-e szükség egyáltalán külön a falu számára kiadott művekre? — A Kincses könyvek emelkedő raktárkészlete szerint nincs-. Általános tapasztalat szerint nem a könyvek ára, hanem a tartalma döntő falun is. Még az olyan kis községekben is, mint To- majmonostor, szívesebben vásárolják a drágább, de szebb kiállítású könyveket MANAPSÁG MÁR a parasztember egyre kevésbé sajnálja a pénzt és az időt a jó könyvért S hogy ízlése javuljon, ne csak olvasson, hanem olyan könyveket is forgasson, melyekből okulhat, művészileg hitelesebb élményt nyerhet, — ez nemcsak a könyvtárosokon, a könyvterjesztéssel megbízott propagandistákon múlik, hanem az irodalom minden hű bar átjárt S. B. nincs arra példa, hogy egy ötezer lélekszámú község — ilyen rossz víznyerési adottságokkal — ilyen luxust megengedjen magának. Mi, körülbelül ezer forintos családonkénti rész- vállalás mellett 20—30 közkifolyós kúttal akartuk r problémát megoldani. A község lakói 40—50 méterről hordhatták volna a vizet és nem következett volna be ilyen helyzet sohasem. Mit mond a tószegi helyzetről Mészáros Pál, a Szolnok megyei Víz- és Csatornamű Vállalat főmérnöke? — A rendkívül kedvezőtlen víznyerési lehetőségekkel rendelkező községben a több mint ezer bekötés kiépítése óriási felelőtlenségre és szakmai hozzá nem értésre vall. — ön személy szerint tett észrevételt ez ellen? — Sajnos csak jóindulatúan figyelmeztethettem az illetékeseket — de nem volt foganatja —, hiszen vállalatunk csak 1964-ben lett megyei vállalat és 1965- ben vettük át a tószegi Törpevízmű Társulattól az egész rendszert. Nagygyűlés a Sport- csarnokban A genfi egyezmények megkötésének 13- évfordulója alkalmából szerdán délután a csepeli sportcsarnokban nagygyűlést rendezett a Hazafias Népfront budapesti bizottsága. a Szakszervezetek Budapesti Tanácsa és a Magyar Szocialista Munkáspárt budapesti bizottsága- Blaha Béla, a Szakszervezetek Országos Tanácsának elnöke nyitotta meg a nagygyűlést. majd Katona Imre. a budapesti pártbizottság titkára mondott beszédet. Nagyszabású bányászati előkészítő munka fejeződött be a várpalotai szénbányák S. 2. üzemében- Az aknamélyítők a művelés alatti területről az eddig érintetlen délkeleti szénmező felé építettek ki úi vágatot Ez a vágat lehetővé teszi hogy megközelítsék azt a lignit vagyont A vállalat igazgatójától, dr. Polónyi Szűcs Lajostól az iránt érdeklődtünk, milyen gyors és hathatós segítséget várhat a szomjazó Tószeg? — Egyetlen megoldás van. Szolnokról csővezetéken vizet vinni Tószegre. A Tiszamenti Vegyiművektől vezetve 4300 méter csőre lenne szükség. Az ösz- szes költségek egymillió forintot tesznek Id; Tudtommal ebből még 270 ezer forint hiányzik. Július 18- án az összes érdekelt részvételével tárgyalást folytattunk. Sajnos végleges határozat nem született. A legfontosabb tennivaló, — amiben megegyeztünk, a szükséges csőmennyiség beszerzése. Azt hiszem, ez a legnehezebb része a dolognak. Ha minden a legsimábban megy, tehát megkapjuk augusztus végére a csövet, meglesz a hiányzó összeg és engedélyt kapunk 100 ezer forint béralaptúllépésre, akkor is maximális erőfeszítésre lesz szükség, ha még az idén be akarjuk fejezni a munkát Szerdán a Szövetkezetek Szolnok megyei Értékesítő Központja és a Nyírségi Mezőgazdasági Kutató Intézet burgonyatermelési bemutatót tartott a törökszentmiklósi Aranykalász, valamint az abádszalóki Lenin Termelőszövetkezetben. A szolnoki MÉK felkérésére ugyanis ez az intézet látja el termelési szaktanáccsal a burgonyatermesztő Szolamelyet a geológusok már feltérképeztek és amely az eddigi vizsgálati adatok szerint 2500 kalóriás- A húsz évre elegendő új lignit-készletet az S- 2. bánya úgynevezett szkip-ak- ná.ián keresztol hozzák felszínre- Az S 2. üzem délkeleti bányamezője naponta körülbelül 120 vagonnyl szenet ad. A közelmúltban lapunk interjút közölt a megyei föasronómussal. aki az idei aratásról nyilatkozott. Ebben szerepelt az a kitétel: érthetetlen, hogy a iász- szentandrási Haladás Termelőszövetkezet miért arat- tat ezer hold gabonát kézzel. s miért kínoztatja ezáltal az embereket amikor elegendő gép is van. A szövetkezet vezetői — elnök. főagronómus. párttitkár aláírásával ellátott levélben — sérelmesnek tartották a kijelentést- Szerkesztőségünk kérésüknek eleget téve megvizsgálta az ügyetKiderült a nyilatkozat számszerű vonatkozása nem egéssen pontos A termelőszövetkezet az idén nem ezer. hanem nyolcszáz hold gabonát arattat kézzel. Mindez azonban tény. s az is. hogy ekkora mértékű kis- kaszás aratás példa nélküli az idén megyénkben. A Haladás Termelőszövetkezet vezetői sajátos talajadottságaikra hivatkoztak, valamint arra. hogy a szo- szös rozsot nem tudiák géppel vágatni. A jászszentandrási termelőszövetkezet valóbai homokos földön termeszt gabonát, s a rozs valóban szöszös- Ezt a járásiskolai részen arató Banka brigád tagjai — akikkel aratás közben beszélgettünk — vezetőikkel együtt vallottákA tiszaörsi Búzakalász Termelőszövetkezet felzárkózott a megye nagy burgonyatermesztő üzemei közé. Az idén 300 holdon ültetett burgonyát a közös nők megyei közös gazdaságok egy részét. A tapasztalatcsere a törökszentmiklósi Aranykalász Termelőszövetkezetben kezdődött, ahol az üzemi eredményekről adtak számot a résztvevőknek:. Megnézték a vetőmagparcellát, értékelték a várható termést. A törökszentmiklósi bemutató után Abádszalók- ra indultak tovább. Itt ugyancsak a burgonyatáblák megtekintése után hallhattak előadást Szabó Norberttól, a Nyírségi Mezőgazdasági Kutató Intézet munkatársától, a vetőmag szaporításról. A résztvevők a burgonyatermesztés időszerű gondjairól tanácskoztak. A tapasztalatcserén mintegy hatvanan vettek részt, a Szolnok megyeieken kívül egyébként Hajdú-Biharból Is voltak érdeklődőik. Azonban más is igaz. A jászberényi várasd tanács mezőgazdasági osztályvezetője mondta el: náluk 850 holdnyi rozsot takarítanak be kombájnnal az idén- Igen sok szakemberrel beszéltünk. aki vallja, a rozsot is lehet kombájnnal aratni, akkor is. ha szöszös. Jászszentandrásnak viszont vannak olyan területei. ahol a homokban elakad a kombájn. Bár az is igaz. magunk találkoztunk a meggyes! részen kézi aratókkal, akik tavasa árpát vágtak, amit elmondásuk szerint is arathatott rolna gép A szövetkezet vezetői is elismerték, a kézi aratás lehetett volna kisebb mértékű nálukAz igazság tehát a megyei főagronómus Jász- szentandrásra vonatkozó nyilatkozata és a szövetkezet véleménye között lehet. Tudniillik az: úgy látszik a technika mai állása mellett vannak helyek — mint Jászszentandrás is — ahol a kiskaszára az adottságok miatt még Szükség lehet. A vezetőknek viszont a jövőben gondosabban kell kijelölni azokat a táblákat, ahol csak * kiskasza boldogulhat- Az aratás a legkeservesebb paraszti munka Ezért ahol csak lehet a gép dolgozzon az ember helyett. gazdaság. Számításuk jól bevált. Az időjárás kedvezett, s új krumpliból 100 mázsás termést szedtek fel holdanként. Ez kiugró terméseredmény. Az ilyesmire ritkán van példa. Bognár János üt hét víz „éhségét” akarják kielégíteni. Ivóvíz gondok Tószegen Napi százhúsz vagon szén Ahol csak lehet, gép dolgozzon az ember helyett Jól fizet a burgonya I issaorson
