Szolnok Megyei Néplap, 1967. július (18. évfolyam, 153-178. szám)

1967-07-19 / 168. szám

Im. J4ÜUÍ i6. SZOLNOK M£GYBl NÉP LAT jy KÉPERNYŐJE ELŐTT «Ul Egy elfuserált krimi Pedig minden megvolt hozzá: rejtélyes gyilkossá­gok, kábítószercsempészés, többszörös zsarolás stb. Mégis érdektelen maradt, s szinte rányomta bélyegét az elmúlt hét műsorára. Tehette, hiszen az NDK bűnügyi film három estén lett volna hivatva izgalmat szállítani a nagy melegtől eltikkadt nézőnek. A három részes Gyilkosság River- portban azonban izgalom helyett bosszankodást ho­zott. Mi tagadás, az Űt a hetedik mennyországba és más sikeres krimik után várakozással tekintettünk az újabb import elé. Ami a hullák mennyiségét illeti, abban különösebb pana­szunk nem lehet: legfeljebb azért sopánkodhatunk, hogy túlsúlyba kerültek a nők. Ám ami azok minőségét il­leti, már okunk lehet a pa­naszkodásra: ugyanis vala­mennyit készen kaptuk, vá­ratlanul, hirtelen, szinte végszóra jelentek meg, hogy sejtelmesen úszkálja­nak egy kicsit a medence víztükrén. Igaz még azt is megtudhattuk, hogy míve­sen készített bot sújtott le rájuk. Igen ám, de kinek a kezéből? Innen ered bosz- szankodásunk. Ugyanis a film alkotói olyan társasjá­tékra invitáltak meg ben­nünket, amelynek a szabá­lyait vagy maguk sem tud­ták, vagy szándékosan, megtévesztésünkre összeka­varták. A hatalmas szerep­lő gárdát, mely *redt a té­ma jellegéből — szinte ránk zúdították, olyannyira, hogy végül már megkülönbözte­tésük is komoly nehézséget okozott. Továbbá az is meg­nehezítette a néző dolgát az eligazodásban, hogy az ese­ményeket kusza, szebben szólva laza szerkezetben kapta, s ezen belül is el­kapkodott, félbehagyott je­lenetek módfelett rapszodi- kus egymásutánjában. Ad­dig még csak mindnyájan eljutottunk, hogy itt két, mindenre elszánt gengszter- banda vívja választási har­cát, melyeknek egyik-má­sik tagja a közélet tartó oszlopának is számít. A kompromittáló negatívok szerepét is fel tudtuk mér­ni — ám később annyi má­solat járt kézről kézre, páncélszekrényből páncél- szekrénybe, hogy belefárad­tunk útjának követésébe. Ezért is vált szinte teljesen érdektelenné, hogy a gyil­kos bot kinek a kezéből sújtott le. S az alkú láttán — melyet végül is az ellen­felek kötöttek — az a vá­lasztási hadjárat is, amely­nek döntő ütközete képezte a krimi hátterét. Ez a hul­lákkal „tarkított” csatatér szervezetlen, kaotikus sza­ladgálás harctéri látszatát nyújtotta, ahol nemhogy a nézők, de maguk a hadve­zérek se nagyon tudták hol áll a fejük és hogy hánya­dán is állnak. A gyilkos a köztisztelet­ben álló szenátor; a vesztes a becsületes néző, aki bírta végig figyelemmel. Az előb­bit a tűz emésztette meg, az utóbbit a bosszúság Valódi izgalom — társadalmi „krimi* ahogyan a szociális problé­mákra rendkívül érzékeny Giuseppe de Santis feltárja az idénymunkára érkezett nők sorsát. Riporteri szen­vedélyességgel párosuló el­mélyült alkotó munkája nyomán képet kaptunk a negyvenes évek második felének Itáliájáról. Akkor, 1948-ban. amikor De Santis filmje készült, ezek a kér­dések nyílt társadalmi problémákat jelentettek, s a Keserű rizs meg is tette hatását. Ma Inár filmtör­ténet. Ám a nézőre gyako­rolt hatása most is elemi erejű. Ami ered egyrészt a rendkívül tudatosan ki­munkált jelenetekből, más­részt — és ez az előbbivel szorosan összefügg — a ké­pi megfogalmazás korszerű módjából. Néhány jelenete egészen kiemelkedő rende­zői munkára vall. Szenvedélyes ismeretterjesztés az, ahogyan dr. Benedek István a kultúrhistória kü­lönböző területeire és rég­múlt századaiba kalauzol el bennünket. És ami fő: min­dig közérdeklődésre számot tartó ismeretanyagot ölel fel a tudomány iránti fel­tétlen tisztelettel és a kí­váncsiskodó ember jó értel­mű kajánságával. Valójá­ban nincs nehéz dolga: az emberiség kultúrájának története kimeríthetetlen kincsesbánya. A televízió szerencsére időben figyelt fel erre a páratlan lehető­ségre, s szabad utat biztosí­tott dr. Benedek István ré­szére. Most új sorozat indult ismét útjára. Az orvosi gon­dolkodás évezredes történe­tének áttekintését célzó so­rozat, mely népszerűségben bizonyára vetekszik az elő­adó eddigi témáinak köz­kedveltségével. Kit ne ér­dekelne az orvoslás, a gyó­gyítás története? Hiszen mindannyian múlt, jelen, jövő alanyai vagyunk! E tudományágnak eddig nem volt katedrája — az egye­temen sem tanították. Szerencsére az előadó Be­nedek egyáltalán nem akar­ja eljátszani a megfelleb­bezhetetlen tudós tekintély „Ipse dixi”-szerepét, meg­elégszik a televíziós műfaj követelte közvetlenül, tár­salogva csevegő, tájékozot­tabb olvasó talán kevésbé előkelő, de mindenképp emberibb szerepével. Ügy tud egyszerű és közvetlen maradni, hogy abban nyo­ma sincs a leereszkedésnek, a néző váll veregető lekeze­lésének. V. M. Bővítik és - korszerűsítik a jászárokszállási cukrászda bolti részét és a jelenlegi igényeknek megfelelő termelő részleget építenek. A beruházást a földművesszö­vetkezet finanszírozza, s mintegy 600 ezer forintba fog kerülni. — A tervek szerint még ebben az évben átadják (Foto: Nagy Zsolt) Áron alul nem adják... Rangot kap a kereskedelmi tevékenység Kisújszálláson a faipari vállalatnál létrehozták az anyagbeszerzési és értéke­sítési csoportot. A cso­port feladata a nevéből adódik: anyagbeszerzés és értékesítés, s piackutatás. A vállalat eddig is vég­zett piackutatást, igyeke­zett gyártmányainak — fajátékok — felvevő he­lyeket keresni. Bár erre nem nagy szükség volt, hiszen exportáruira köz­ponti megrendelést ka­pott. Belföldi piacon nem, vagy csak alig jelentke­zett a vállalat. A jövőben viszont szeretnék ha a ha­zai, a szolnoki, a karcagi és a tiszainokai boltokban is árulnák cikkeiket. A ráfizetéses gyártmányok helyett Ezért változtatnak az eddigi gyakorlaton. Bár to­vábbra is termelnek ex­portra, de néhány kevésbé gazdaságos vagy éppen rá­fizetéses cikket törölnek gyártmányaik közül. — A felszabadult termelői ka- kacitásuk révén hasznot akarnak szerezni mind a vállalatnak, mind a nép­gazdaságnak. Jó példa máris akad, — Hiánycikk az országban a paradicsompasszírozó..— A kisújszállásiak vállalkoztak gyártására, mert üzletet láttak benne. Áprilisban megkötötték a szerződést, beszerezték a szükséges fa­anyagot, kidolgozták a technológiát és hozzákezd­tek a passzírozó keretének gyártásához; Ez a konkrét példa és az eddigi gyakorlat adta a gondolatot, hogy az eddig külön dolgozó kereskedel­mi, valamint anyagbeszer­zési csoportot egyesítsék és létre hozzák a már em­lített csoportot. Kissé fur­csának tűnik ez, hiszen másutt éppen a fordított­ját teszik. A műszaki ve­zetők elmondása szerint a vállalat profilja, valamint a szakember hiány náluk a két különböző területen dolgozó csoport egyesíté­sét teszi indokolttá. Az új csoport munkája révén a fogyasztókkal, a kereskedelemmel való közvetlen kapcsolat alap­ján állandóan Ismeri majd a piac igényeit, s azok alapján dönthetnek: szük­séges-e gyártmányfejlesz­tés. műszaki fejlesztés új cikkekre való áttérés. A gyakorlat igazolja, hogy jó úton járnak. Le­velekben és személyesen keresték fel azokat a ter­melőszövetkezeteket, üze­meket, amelyeknek faipari cikkekre van szükségük. Rövid leírást mellékelve felajánlották a vállalat áruját. Eredménye, hogy több termelőszövetkezet ér­deklődött, a MOM pedig finom, apró alkatrészek csomagolásához nagy tétel­ben rendelt meg kis falá­dikókat Előre kiszámítják az árat Az elmondottakon kívül még egy új dolgot említ­hetnénk a vállalat útkere­séséből. Ügy tervezik, hogy létrehozzák a gaz­dasági elemző csoportot. Ennek feladata az árelem­zés, a kalkulációk készíté­se lesz. Bár ez sem új a vállalatnál, de míg eddig utókalkulációt végeztek, addig a jövőben a gyár­tási folyamat előtt készí­tik ezt el — n»J — Nők, kismamák iskolája, szocialista brigádok fóruma Elkészítették Kunhegye­sen az 1967—68-as év isme­retterjesztési és akadémia sorozatának tervét. Többek között megkezdik a nagy nyári mezőgazdasági mun­kák befejezése után a nők iskoláját. A községi kultúr- ház szervezésében és más szervek közreműködésével a hat előadásból álló soro­zat ismerteti az asszonyok és lányok legfontosabb egészségügyi tudnivalóit- A Vöröskereszttel együttmű­ködve tartják meg az egész­ségügyi jellegű előadásokat- Ezekre a község közös gaz­daságaiból. földművessző- vetkezetétől, ktsz-től és más vállalatoktól hívják meg a nőket Egy-e>gv ren­dezvényen kétszázötven— kétszázhatvan érdeklődő lá­togatására számítanak. Tovább folytatódik a lói bevált mezőgazdasági aka­démia is. Tíz előadássoro­zatot terveztek. Mind a három termelőszövetkezet elküldi ide érdekelt tagjait szakembereit Főleg az ön­tözéssel foglalkoznak a* előadások- Teljesen új kez­deményezés a kismamák iskolája­Igen nagy népszerűség­nek örvend Kunhegyesen a vezetők fóruma. Az elmúlt évadban általában százhat- vanan látogatták az elő­adásokat Egy másik új kez­deményezéssel is kirukkolt a művelődési ház. Mégpe­dig az elkövetkezendő év­adban a szocialista brigá­dok fórumát indítják be. Már az elmúlt esztendő­ben is népszerűségre tett szert a tanyaközpontban megrendezett előadássoro­zat Ebben az évadban sem feledkeznek meg erről- A Vörös Október Termelőszö­vetkezet tanyaközpontjá­ban mezőgazdasági jellegű előadásokat tartanak­Jutalomüdülés Mindig örültem Julikénak, ak­kor is ha találkoztunk, akkor is, ha csak hírt hallottam felőle- Talán azért volt nekem any- nyira szimpatikus, mert halkan szólt örömében is. bánatában ‘s. Vagy inkább nagy önfegyelem­mel hallgatott Két vásott gye­reke sem rontotta meg halk. csendes modorát, sem az alak­ját: olyan maradt mint ami­lyen tizenöt évvel ezelőtt volt amikor férjhez ment Bodolai Jenőhöz. A kedves fiatalasszonyt min­denbe belenyugvó mohamedán természettel áldotta meg a sors: nem szól semmiért nem apre- hendált. és közben az idegei fel­őrlődnek a sok lenyelt bosszú­ságtól. Vannak ilyen feleségek! Akkor már bizonyságot sze­reztem arról, hogy Bodolai ma­gatartása. enyhén szólva, nem korrekt az asszonnyal szemben, beszélgetésünk közben ráterel­tem a szót Jenő viselt dolgaira. — Nincs igaza — méltatlanko­dott Julika —. Jenő a legjobb férj. az utolsó fillérig hazaadia a fizetését­Nem mondtam meg Julikénak; hogy Jenő a fizetésének egv- harmadát éleve letagadta és mindig csak a kétharmad mara­dékát adta haza az utolsó fillé­rig. de az asszony vak elfogult­ságát mégsem hagyhattam szó nélkül­— És az utolsó fillérig elszá­moltatja maflát — jegyeztem meg epésen, mert már köztu­dott volt. hogy Julikénak a ki­adásokat be kellett vezetnie a pepita háztartási füzetébe. és a hó végén el kellett számolnia Jenővel. Még a salát keresetéről is számot kellett adnia, ami ugyan ezerháromszáz forint volt A precíz férj ebben sem ismert tréfát: ha például a hó végén kétszáz forintja megmaradt Ju­likénak. akkor Jenő a következő hónapra annyival kevesebbet adott a háztartáshoz. Mindmáig nem tudom megér­teni. miért tűrte Julika ezt a bánásmódot, amikor köztudomá­súan legalább kétszázhuszonöt százalékkal magasabb értelmi képességgel és intelligenciával rendelkezik, mint férje, aki hall­gatag felesége mellett kedvére sütögethette a maga pecsenyé­iét. Jenő például úgyszólván min­den kettős ünnep előtt vidéki ki­küldetés ürügyöi négy-öt napra eltűnt a fővárosból­— Elég különös — mondtam egyszer az asszonynak —. hogy Jenő pont húsvétkor utazik vi­déki kiküldetésbe. — Mi van ebben különös? — kérdezett vissza Julika. — A hivatal az hivatal, a kötelesség, az kötelesség. — De öt napra ment. ara­nyos Julikám — gyötörtem to­vább az asszonykát — A hús­véti ünnepeket sem tölti itthon— — Bízom az én drága Jenőm­ben — zárta le a beszélgetésün­ket Julika. Nem vitatkoztam tovább, pe­dig nagyon jól tudtam. hogy Jenő önmagát küldte ki Dunaúj­városba. mert ott nagyon szépek a szállodai szobák és nem is egyedül utazott oda— Dehát Julikénak — aki egyéb­ként egyenesen felkért a baráti és őszinte véleménynyilvánításra —. nem lehetett a szemét fel­nyitni­— Milyen nagyszerű ember az én Jenőm — sóhajtott fel Juli­ka az egyik tavaszi vasárnapon, amikor meglátogattam őket- — A vállalata most is kéthetes lu- taiomüdülésre küldte a Keleti­tengerhez. — Gratulálok — örvendeztem —, ez valóban nagy kitüntetés. Jenő. mellett az öblös fotelben, elégedetten szürcsölte a feketé­jét. Aztán kellemes két hetet jutalomüdült a tengerparton, míg Julika otthon, a szép ker­tes lakásukban a gyerekekkel töltötte jól megérdemelt nyári szabadságát. — Jenőt két hétre Moszkvába küldték tanulmányútra — dicse­kedett ismét Julika. aztán boldo­gan mutatta, hogy milyen meleg hangú lapokat ír kellemes kikül­detéséből. Később hasonló lapot kapott Julika a Dalmát szigetekről. a bolgár tengerpartról, a lengyel országnézésről, a Magas-Tátrá- ból. majd egy alkalommal a hófödte román Kárpátokból !s. ahol alkalma volt ismét két hétig a vállalat költségén világot látni­— Kevés embert ér ilven gyak­ran kitüntetés, mint az én Jenő­met — kérkedett Julika. de őszintén szólva, nem láthattam a leikébe­Nemrég, az egyik este csengett a telefonom. — Képzelje — hallom Julika izgatott hangját — a férjem iratait rendezem éppen és ta­láltam... Nem fejezte be a mondatot, de pillanatnyi szünet után így foly­tatta: — Jenő egy piszok alak. Jenő egy utolsó csirkefogó — és belezokogott a telefonba. — Mi történt Julika? — ér­deklődtem. — Mondja már meg végre, mit talált az iratok között? — Képzelje, néhány IBUSIÍ nyugtát találtam a különböző társasutazásokról. Négy és hat­ezer forint között, utanként- Két hét a Keleti-tengeren, a Dalmát- partokon. Várnában, Moszkvá­ban. Leningrádban, a Magas- Tátrában. Varsóban- Becsapott a gazember — zokogta ismét Julika. — Tehát egyszer sem volt jutalomüdülésen? — Dehogy nem. Saját magái jutalmazta — mérgelődött Juli­ka. — Abból a pénzből, amit tőlem rendszeresen elvont — És most hol van Jenő? — Mátrafüreden. de igazi ju­talomüdülésen! Holnap jön haza az a csirkefogó, El válók tőle! Julika letette a kagylót- Még ma sem tudom, hogy Jenő mi­ként magyarázta meg a bizonyít­ványát de amikor legközeleba találkoztam Julikéval. melegen üdvözölt és boldogan mesélte: — Mindig mondtam magának, hogy nincs több ilyen nagyszerű férj. fhint az én Jenőm- Amint hazaiött MátrafüredrőL gyönyö­rű kötöttruhával lepett meg. Derék feleség ez a Julika. De ezek után én még Mátrafürédet sem hiszem el ennek a gavallér £odod»fnAk. Földes György:

Next

/
Thumbnails
Contents