Szolnok Megyei Néplap, 1967. július (18. évfolyam, 153-178. szám)
1967-07-18 / 167. szám
1967. Július 18. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP s KÁMKVLÁB4Nt Húzóiéval a Kőrösön „A komp napkeltétől napnyugtáig szükség szerint közlekedik.” — hirdeti a tábla a szelevényi átkelőhelynél. — Mit jelent az, hogy napkeltétől? — kérdezem a révészt, Sóvári Jánost, aki irigylésre méltó nyugalommal álldogál a kompon, várva az utast a tűző napsütésben. Olyan forróság van, hogy szinte perzsel a lyevegő. A révész szerint 34—35 fok lehet. Hirtelen úgy érzem, mintha talpamat forró vas sütögetné, ha nem szégyellném elfutnék. A révész látva, mint emelgetem lábamat, megszólal: — Áttüzesedett a komp olajos padlója, az égeti. — S ő áll tovább mozdulatlanul, mint egy bronzszobor. — Fél négykor kezdek, aztán este fél nyolc, nyolc amikor leteszem a lantot. Ketten lennénk, csak most beteg lett a társam. — Csak nem akarja egyedül áthúzni ezt a hatalmas alkotmányt a folyón? — ijedtem meg egy kicsit — Hát, tulajdonképpen egyedül kellene, de mindig van, aki segít. Mármint férfiember, mert asszony nem igen bírja. Száznyolcvan mázsa az önsúlya, any- nyit is bir ez a komp. Éppen elég ezt húzókával átvonszolni a túlsó partra. Közben befut három vidám kedvű menyecske, meg egy fiatalember. No, van már segítség. Elindulunk. Méltóságteljesen siklik kompunk a víz tetején, a kötélpálya mentén. A révész, meg az alkalmi segítőtárs ütemes mozdulatokkal húzzák, s néhány perc múlva már ki is kötünk a túlsó parton. Az utasok elköszönnek, mi újra várunk egy kicsit, hátha akad visszafelé Is utazó. Közben már úgy érzem, mintha keresztül sültem volna a nagy forróságban. Meddig lehet ezt bírni? — Mióta révészkedik itt a Körösön. — Ügy tíz esztendeje. Azelőtt halász voltam. — Szoktak erre fürdeni is? — Hajaj, de még menynyien. — S baleset nem történt még? — Az idén Itt nálunk szerencsére még nem. De hallottam, hogy Kunszent- mártonnál egy tizenkét éves kislány belefulladt a vízbe. Sirathatják az any- jáék. Ilyen helyen, így vízparton sokszor látjuk, milyen felelőtlenek az emberek. Még a felnőttek is úgy játszanak az életükkel, mint lánygyerek a babával. Aztán csak eltörik és nincs tovább. Most már igazán nem bánnám, ha erre vetődne valaki, csak egy ember legalább, hogy visszaindulhatnánk. Irtóztató ez a meleg. S mintha meghallották volna néma sóhajtásomat, két ember érkezik kerékpárral. Evődnek a révésszel, hogy mégis csak jobb ugye a tavasz, meg hogv miért nem jár inkább csónakkal, az könnyebb. Azt már tudom: ha még egyszer születnék se lennék révész. Pláne nyáron. V. V. A Tisza Cipőgyár felvételre keres gépipari technikust 2—3 éves gyakorlattal. Jelentkezni lehet írásban, vagy személyesen Martfűn, a Tisza Cipőgyár személyzeti osztályán. A JÁSZFÉNYSZARUI BÉKE TSZ 2560 KATASZT- RÁLIS HOLD KALÁSZOSSAL RENDELKEZIK. AZ ARATÁST JÚLIUS 3-ÁN KEZDTÉK MEG 6 KOMBÁJNNAL. AZ ŐSZI ÁRPA KÖZEPESNEK, MÍG A BÚZA JÓNAK ÍGÉRKEZIK A SZÖVETKEZET TERÜLETÉN. Tóth Sándor növénytermesztési agronómus és Kui Albert brigádvezető az árpa minőségét ellenőrzi. Nagy gondok, biztató jelek... A megye szövetkezeti iparában 1965-től napjainkig csaknem ezerötszázzal növekedett a női munkaerők száma, továbbá, a bedolgozókkal együttesen a nők aránya 57.9 százalékot képvisel. A bedolgozók nélkül a szövetkezeti iparban Az a kérdés tehát, hogy a női munkaerő emelkedésével arányban megteremtették-e a szociális feltételeket? A legutóbbi nőkongreszr szuson számos problémát vetettek fel a küldöttek, szép számmal hangzottak el javaslatok is. Szó volt arról, hogy az új munkahelyek betöltésénél a család- fenntartó anyákat részesítsék előnyben. Indokoltnak tartották a nők testi épségének fokozott védelmét, fizikai adottságainak mesz- szemenő figyelembevételét. A szakmai oktatást úgy kellene megszervezni a nők számára, hogy az egyben a keresetük emelkedését segítse elő. Mit tettek mindezek megvalósításáért a megye szövetkezeti iparában? A KÍSZÖV jóvoltából negyvenegy szövetkezet erre vonatkozó adatainak birtokába jutottunk. A tapasztalatok a következők. Az egydülálló, tehát család- fenntartó édesanyák nehéz helyzetén több szövetkezetben igyekeznek enyhíteni. A két műszakos termelési rendből származó hátráösszesen csaknem háromezer asszony, lány kap munkát. De azt is tudjuk, hogy a dolgozók szociális ellátása éppen a szövetkezetekben a leggyengébb, színvonala meg sem közelíti az állami vállalatokét. nyoktól megkímélik őket például a Kunszentmártoni Ruházati K tsz-ben úgy. hogy állandó délelőttös beosztást kapnak. Anyát éjszakai műszakra nem osztanak be a jászkiséri vegyesipari szövetkezetben. A legelőbbre a szolnoki Vas- és Faipari Ktsz jutott: biztosítja az anyák számára az öt napos munkahetet. Erre térnek majd át a kisújszállási háziipari és a szolnoki hulladékfeldolgozó szövetkezetben. — Egyedülálló családanyát kérésére bedolgozóként foglalkoztat a jászberényi műszerész ktsz; A jászladányí vegyes és a karcagi általános szerelő szövetkezet biztosítja a rendelés szerinti élelmiszerbeszerzést, illetve lehetőséget ad arra, hogy az asszonyok hetipiac alkalmával a reggeli étkezési szünetben bevásárolhassanak. A nők fizikai alkatuknak megfelelő beosztást kapnak a jászárokszállási faipari ktsz-ben. Családanyának nem kötelező munkába állni vasár- és ünnepnapon a TEMPÓ Ksz-néL nos és csak mint követendő példa, említhető meg. Álig két-három szövetkezet vezetőségének figyelmességét dicséri, hogy lehetővé tette a háztartási gépek kölcsönzését, holott érré mindenütt volna anyagi fedezet. Műveltség, társadalmi megbecsülés Néhány szót a nők műveltségi szí vonaláról, társadalmi megbecsüléséről. A szövetkezeti iparban foglalkoztatott nők közül kétszáztizenegy érettségizett, a marxizmus—leninizmus egyetemet ketten végezték ei, középiskolában hatvanötén tanulnak. A szövetkezetek választott szerveiben mindössze kilencvenhárom nő kapott 'tisztséget, süni igen kis arány a foglalkoztatottak számához viszonyítva. A termelést irányító munkakörbe harminc asszony, lány került* A nők munkájának erkölcsi elismerése sok helyen elmarad a férfiakétól* Eddig tizenhatan kapták meg közülük a szövetkezeti ipar kiváló dolgozója, hatan, a kiváló dolgozó kitüntetést Ezek szerint a nők erkölcsi megbecsülése nincs arányban a végzett munkájukkal. Arról nem beszélve, hogy a bedolgozók lényegében semmiféle társadalmi elismerést nem kapnak. Mindez valószínűleg azért alakulhatott így, mert a szövetkezeti iparban eddig nem épült ki még a nők érdekvédelmi és képviseleti. szervezete. A nőbizottságok. illetve csoportok megszervezése ma már A vezetők figyelmessége Érdekes, hogy éppen olyan szövetkezeteknél, — ahol nők vannak többségben (mint a szolnoki fodrász, minőségi szabó) a vezetőség nem tulajdonít kellő jelentőséget ügyüknek Mint a KISZÖV-nél hallottuk, több más szövetkezet vezetőségére jellemző még ez a felfogás. a megyei szövetkezetek többsége nem rendelkezik elfogadható öltözőkkel, fürdőkkel, étkezőkkel. Mosdó, zuhanyozó — egyszóval a minimális tisztálkodási lehetőség még a kifejezetten .szennyező munkát” végzőknek sincs biztosítva* Néhány jászsági ktsz-nél javítottak a nők szociális Családanyák előnyben Békési Mihály bizonyult eddig a legjobb kombájnos- nak O takarította be a legtöbb gabonát. (N. Zs.) A nők szociális ellátása általában nem megfelelő. Ez abból következik, hogy „Hotel Aranyhomok" Tabdi Nagykőrös, Kecskemét, Kiskőrös, Izsák, Tabdi. Amerre gépkocsink elhaladt, homok, homok és homok. S a homokon milliónyi nemes szőlőtőke zöldéi. Megérkeztünk a Kiskőrösi Állami Gazdaság II. számú üzemegységébe, Tab- diba. Érdeklődtünk a Lékai János építőtábor után. Azt mondta az egyik adminisztrátornő, hogy az irodák mögött megtaláljuk. Nos a jelzett helyen semmiféle tábort nem találtunk. Két lapostetejű, impozáns külsejű földszintes épület állt ott. Az egyik még teljesen vakolatlanul, a másikon kőművesek dolgoztak, közel állt a teljes bepucoláshoz. A munkások világosítottak fel, hogy ne sátortábort keressünk, mert a diákok itt laknak, ebben a két épületben. Ekkor döntöttem el, mi lesz a riport címe: „Hotel Aranyhomok” — Tabdi. Azt hiszem, nem is járok messze az igazságtól ha (a hagyományos sátortáborral szemben) ezt a minden igényt kielégítő — tágas szobák, fehér ágyak, paplanok, remek fürdési lehetőség, orvosi rendelő, betegszoba. stb — szállót a kecskeméti Hotel Aranyho mekhea hasonlítom. A tábor vezetője, a szolnoki Tisza-parti Gimnázium tornatanára, Pethő János is áradozva beszélt a fiúk elhelyezési lehetőségéről. — Csak Szolnok megyei diákok vannak a turnusban? — kérdeztem tőle. — Nem, Tolna megyeiekkel közösen táborozunk. — A létszám? — Kétszázharminc, felefele arányban. Délelőtt tizenegy óra volt. Kértem, kalauzoljon bennünket egy-két munkahelyre. Harminc fok meleg volt, a nyitott ablakok ellenére, a gépkocsiban fulladoztunk a hőségtől. Az áttüzesedett homok felett vibrált a levegő. — A törökszentmiklósiak- hoz megyünk — határozott Pethő János. — Nemcsak azért, mert közel vannak, hanem azért, mert az egyik legjobb brigádunk. A hat tagból álló néger- barna csapat a szőlősorok között hajladozott. Horol- tak. A legnehezebb munka. A gyümölcsszedés, de a kötözés is könnyebb. Szemmel láthatóan nem vették rossz néven a kényszerpihenőt. amire a táborvezető Invitálta őket. Nem tudom melyikük, talán Fazekas Feri a brigádvezető félhangosan dünnyögte: — Mi lesz a teljesítménnyel, lemaradunk... De azt hiszem, ezt maga sem vette túl komolyan. A jó húsét adó akácfák alatt ültünk. Körülöttem Barna Sanyi, Nádas Illés, Kovács Tibi, Fazekas Feri, Veres Miklós és Gvt- mann Pista. — Hány fok lehet a napon fiúk? — Nem tudom — mondta Kovács, — de kutya meleg van. — Hallom, jól álltok a versenyben — néztem a brigádvezetőre. — Elég jól. Kétszáz százalék alatt nemigen voltunk még. — A kapa mindenesetre nagyon otthonosan mozog a kezetekben. — Ez az igazság — mondta Gutmann Pista —, mert otthon is dolgozunk a szőlőben. Azután meg nem első ízben vagyunk táborban. Tavaly Kecelen voltunk. — Harmadikosok vagytok? ellátásán, külön fürdőt, öltözőt rendeztek be a számukra De ez nem ált alázni nden,k éppen halaszthatatlan feladattá vált F, P, Hideg kútvíz (útja a szórajukat — Voltunk. A Bercsényi Miklós gimnázium negyedikesei vagyunk. Mielőtt elbúcsúztunk, mi is jót húztunk a kannafedőbe öntött vízből. Jó hideg volt. A fiúk sorban a kannához járultak, azután vissza a szőlőbe, s húzták a kapát az izzó homokban. Az autóban azon gondolkoztam, hogy ettől a nagy hőségtől és nehéz munkától délután biztosan fáradtan heverésznek majd ágyaikon a hűvös szobákban a gyerekek. S mennyire csalódtam. Ebéd után már vígan, teljes erőbedobással rúgták a labdát, folyt a fejelőbaj- nokság. Szeretném, hogy ha róluk esik szó, ne az a lekicsinylő és elítélő hangsúly kísérje a megszokott és oly sokszor elismételt monda- tocskát: „Ezek a mai fiata- ioki”; Bognár Siam
