Szolnok Megyei Néplap, 1967. június (18. évfolyam, 127-152. szám)
1967-06-17 / 141. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek ! SZOLNOK MEGYH j S ucr-vn BinTBUATrei/. ée ■ t.uW . i».. mMXGd&kß&BX XVIII, évfolyam, 141. szám. Ara SO fillér mi, június 17,, wombat. Úgyis eltart a föld Ma: Ágyak a főiyösöii A középiskolai hálózat fejlesztése is Örsságos Oktatási lanáes állásfoglalása Különös helyzetéről beszélt néhány hete' egyik termelőszövetkezet fiatal állatorvosa: „Elnökünk azzal tüntet ki mostanában, hogy mások jelenlétében részleteket olvas föl nekem olyan újságcikkekből, riportokból, melyek a kezdő állatorvosok elhelyezkedési gondjaival foglalkoznak.” „Miért?” — csodálkoztam rá, „Hadd lássam milyen szerencsém van, hogy nekem mégis jutott a képesítésemnek megfelelő munkahely.” ...Bár aligha akad még egy ilyen enyhén szólva: kifogásolható „pedagógiai fogással” élő vezető az országban, nem ritkaság, hogy egyesek értetlenül állnak a tény előtt, hpgy a kormányzat bizonyos kedvezmények nyújtásával is biztatja a szakembereket, tekintsék a tsz- ekben végzett munkát életcélnak, telepedjenek meg a faluban, kössék össze sorsukat a szövetkezeti gazdákkal. Magam is hallottam már: „Nyolcvanezer forint állami támogatást kap az agronómusunk lakásépítésre.” Vagy: „Miért kell megtéríteni az új Gépész átköltözési költségeit?” Olykor: „Még letelepedési segélyt is kapott a kertész- mérnökünk, nekünk ki adott, a házra?...” Kétségtelen, különösen a gyöngébb gazdasági eredményeket elért tsz-ekben a tagság nehezen érti meg azt a helyzetet hogy a városból jött mezőgazdasági gépészmérnök, vagy állatorvos esetleg a többszörösét keresi annak, amit a közösbe 8—10 holdnyi földterületét beadó alapító tag kap. De azt már nem kérdezik: vajon elvárható-e, hogy főiskolai vagy egyetemi végzettségű emberek úgy vállalják a letelepedést egy faluban, hogy ne kapjanak segítséget első lépéseikhez: az otthonteremtéshez, a letelepedéssel kapcsolatos családi problémák megoldásához, Köztudott, hogy a tsz-ek szakemberellátottsága még így is gyönge. Az ország szántóterül etének négyötödén gazdálkodó tsz-ekben 2800 felsőfokú képzettséggel rendelkező szakember tevékenykedik, a hatodakkora szántóterületet birtokló állami gazdaságokban pedig 2720. Létkérdés a termelőszövetkezetekben, hogy az új gazdasági mechanizmus körülményei között a mainál lényegesen több szervezni. tervezni, kereskedni tudó szakember legyen. Az új helyzetben ugyanis százak, ezrek pénze keresete, boldogulása múlik azon. hogy a vezető posztokon olyan szakemberek álljanak, akik döntéseikkel okosan tudják szolgálni a közösség érdekeit. Tehát a tagságnak az érdeke. hogy a tsz-ekben is olvan szakemberek tevékenykedjenek, akik nem csupán részfeladatok áttekintésére képesek, hanem ismerik a területükön fölmerült közgazdasági problémákat, az értékesítés lehetőségeit vagy nehézségeit, a munkaszervezés legkorszerűbb formáit valamint azokat a törvényes tefcetöeéeefteí, me&eüeá belül a ts,z gazdálkodása kibontakozhat. A napisajtó a tsz mozgalom ki bon tokozása óta szinte ontja az olyan példákat, melyek szerint azonos adottságokkal rendelkező szövetkezetek gazdálkodási eredményei nagyon eltérhetnek egymástól attól függően, hogy melyikben jobb vagy rosszabb a vezetés. Nos, ezek a végletek még erőteljesebben érvényre jutnak a közeljövőben. A tsz-ek nagyobb önállósága a helyi vezetés fokozottabb szakszerűségét, rugalmasságát, ötletességét követeli meg. De mire számíthat az a közösség, ahol csak szükséges rossznak tekintik a jólképzett szakemberek jelenlétét? Ahol úgy vélekednek: mindegy, hogy van-e öntözési szakemberünk, üzemgazdászunk, baromfitenyésztőnk — a fontos, hogy a kapálás időben meglegyen?! Hallottam nemrégiben egy közös gazdaságról, melynek tagsága még a vegyszeres gyomirtást sem akarta bevezetni, mondván: megcsappan attól a mezei munkások jövedelme, akárcsak a sok mindenféle rafinált új géptől. A gazdaság szakemberei — lám az emberekkel való bánni tudás ugyanolyan szakmai követelmény, mint a gépek szerkezetének ismerete! — tehát a szakemberek türelmesen magyarázták, bizonyították az ellenkezőjét. Azóta, noha a kézikapálással teljesen fölhagytak a tsz-ben. sőt a kukorica betakarítását is gépesítették — növekedett a tagság jövedelme Az utolsó gazdasági évben már helyeslőén fogadták a vezetőség javaslatát, hogy vegyenek több mint 600 ezer forintért erőgépeket, továbbá szárító-, markoló-, zúzó-bogyózó-, silótöltő, valamint talajmaró gépet. Hiszen kik lehetnének jobb, értőbb szálláscsiná- lói a tsz-eken belül a legkorszerűbb termelési módszereknek, munkaszervezési megoldásoknak, mint a mezőgazdaság leginkább képzett dolgozói, akiknek ez a hivatásuk is. Tehát nemcsak a szocialista együttmunkálkodás normái kívánják meg, hogy a mezőgazdasági nagyüzemekben tevékenykedő szakemberek jó munkakörülményeket, megfelelő emberi bánásmódot élvezzenek, de érdeke is ez minden tsz-tagnak. Van egy régi tréfás paraszti szólásmondás: „eltart a föld, csak legyen mit ennünk!” Ami olyasfélét jelentett, hogy majd csak megleszünk valahogy. A ma szántó-vető embere nem valahogy akar meglenni. Munkája nyomán jobb anyagi helyzetbe, kulturáltabb életkörülmények közé kíván emelkedni. Ehhez pedig a mezőgazdaság mesterei segítik. Fölösleges-e hát minden lehetőt megtenni azért, hogy azok a mesterek jó otthonra, megértő, meleg emberi közösségre találjanak a tsz-ben? Bajor Nagy ErnS 1 o Családi kár Mint az AFP jelenít, az ENSZ-nek a közel-keleti válsággal foglalkozó rendkívüli közgyűlését szombaton — magyar idő szerint —- 14.30 őrára hívták őszé. Az összehívást támogató 62. szavazat Belgiumé volt. ENSZ-kőrökhen úgy tudják, hogy a közgyűlés ekkor C3ak formai kérdésekkel foglalkozik majd, s az érdemi vita hétfőn fog kezdődni Az Országos Oktatási Tanács legutóbbi ülésén megtárgyalta a középiskolai hálózat fejlesztésének tervét. Az eddigi válaszok szerint valamennyi tagállam egyetértett a szovjet kezdeményezéssel, kivéve az Egyesült Államokat, Washington sem szavazott azonban nyílt nem-mel, csupán tartózkodását jelezte. Az Egyesült Államok álláspontja az, hogy a közelkeleti kérdés jelenleg még mindig az ENSZ BiztonsáAz Országos Oktatási Tanács megállapította: . a középiskolai hálózatot úgy kell fejleszteni, hogy önálló szakközépiskolák alagi Tanácsának napirendjén van, Így Washington értelmezése szerint nincs szükség a rendkívüli közgyűlésre. A Tanács azonban éppen az Egyesült Államok ellenállása miatt, képtelen voit mpgfelelő megállapodásra jutni, s ezért kérte a Szovjetunió rendkívüli közgyűlés összehívását. (Folytatás a 2. oldalon.) kuljanak ki. Az adott és az 1970-ig felépülő iskolák ésszerű felhasználásával fokozott ütemben keil folytatni a szakközépiskolák szervezését, s azokban évről évre növelni a tanulók számát. A gimnáziumi diákok számát a szükséges mértékre kell csökkenteni, S ahol lehet, egész iskolákat. is szakközépiskolává kell átszervezni, E tekintetben elsősorban azok e gimnáziumok jönnek számításba, amelyekben jelenleg is működnek szakközépiskolai tagozatok, s ahol a szakmai képzés feltételei leginkább biztosítottak, 1970-ig a nagylétszámú korosztályok továbbtanulásának elősegítésére tartható az évi 65 000-es X, osztályos felvételi szám, s a szakközépiskolai tanulólétszám a jelenlegi 26 000-rőí mintegy 31 000-re emelhető. Az Országos Oktatási Tanács szükségesnek ítéli a szakember-szükségleti terv ga-dasügi körzetenként történő bontását, továbbá, hogy a Művelődésügyi Minisztérium és a Munkaügyi Minisztérium megyén ■ ként, településenként is szakmai csoportonként egyeztesse a szakközépiskolák és a szakmunkásképző intézetek távlati feltételi számait. Az ipari szakközépiskolák további erőteljes fejlesztésére kell törekedni. Ahol a szükséges gimnáziumi létszám biztosításán felül szabad középiskolai kapacitás van, és a feltételek hiányában úttípus 1 szakközépiskola nem szervezhető, átmenetileg régi típusú szakközépiskolát is lehet működtetni. A Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium és az Országos Tervhivatal — a megyék igényel alapján — mérlegelni fogja a korábban tervezett 2000 fős mezőgazdasági szakközépiskolai felvételi szám emelésének lehetőségét. A megyei igényeknek megfelelően a gépszerelői szakban látszik erre lehetőség Az egészségügyi szakkö- zéoiskolal hálózat jelentésen í'ej’esztbető (év» 8600 fő az I. osztályos igény). Az Egészségügyi Minisztérium további településeken is megvizsgálja újabb osztályok indításának tehetőségét. A lányok elhelyezési gondjatt bizonyos mértekben enyhíti az egészségügyi szakközépiskolai hálózat fejlesztése, de a lányok arányát általában a szakközépiskolákban továoo kell javítani, ugyanakkor indokolt csökkenteni a gimnáziumokban mert a jelenlegi. mintegy 69 százalékos arány fenntartásával a fel- sőoktatásban is óhatatlanul egészségtelen arányok alakulnának ki. A fővárosban a jelenlegi továbbtanulási arány — mintegy 60 százalék — megtartása esetén 1970. után — mivel a megfelelő korosztályok száma csökken — körülbelül évi 4000 szabad hely lesz a szakközépiskolákban. Az Országos Oktatási Tanács célszerűnek tartaná, hogy ezeket a helyeket Pest megye és a környező megyék tanulói számár® biztosítsák. Imre Márton kunszentmártoni tanító már régóta méhészkedő.. Jelenleg hetven családja van, s a tlszaugi Tiszagyöngye Tsz egyik szöszösbükköny táblája mellett „ütötte fel tanyáját” méheivel, — Két hétre Balassagyarmat alá, Szügyre telepítette méhcsaládjait, az akáevlrágzás idejére. Most pergeti ki az akácmézet, hogy I. osztályú, exportképes mézet nyerjen. — Képünkön a pergetéshez szedi ki a kaptárból a viasskereteket, — (Foto; Nagy Zsolt) Ma délután összeül mm ENSZ rendkívüli közgyűlése A magyar küldöttség vezetője toek Jenő Kosslgin—De Gaulle találkozó
