Szolnok Megyei Néplap, 1967. június (18. évfolyam, 127-152. szám)

1967-06-15 / 139. szám

T Wi június 15 SZOLNOK MEGYEI NfiPLAF 4 Hogyan készül az ár? Az új qazdasáqi mechanizmusban — mivel a termelés és az értékesítés folyamatát többé nem terv- utasítások szabályozzák — megváltozik az árak szere­pe is. Olyan árrendszert kell megteremteni, amely képes lesz híven tükrözni a termelés költségeit is, de a vevők értékítéletét is az egyes termékekről. Te­hát az új termelői árrend­szer megszerkesztése köz­ben az Árhivatal szakembe­reinek számtalan körül­ményre keli ügyelniük. Néz­zünk néhány példát: Első­sorban mielőtt a termelői árrendszer „elkészítésé­hez” hozzáfoghattak az új ipari nyersanyagárakat kel­lett kidolgozniuk. Itt az importbeszerzés arányainak helyes meghatározása volt a legfontosabb kérdés. A felhasználók a jövőben a behozott nyersanyagokért a devizaszorzókkal átszámí­tott forint árat fizetik. Az új nyersanyagárak általá­ban fedezik majd a nép­gazdaság tényleges kiadá­sait, s ugyanakkor jól tájé­koztatják majd a termelő­ket az anyagok valódi költ­ségedről. (Ez lényeges szem­pont, hiszen az ipari nyers- és műgumi szükség­let 100 százalékát, a textil, bőr és faanyagok 50 szá­zalékát, a vegyiipari anya­gok 40 százalékát, a szí­nesfémek 50—60 százalékát importból fedezi a népgaz­daság.) Például o réz árá­nál js arra kell törekedni, hogy abban kifejezésre jus­son a világpiaci ár­helyzet Így a világpiaci magas rézárak vagy arra ösztönzik majd a vállalato­kat, hogy helyettesítő anya­gok után nézzenek, vagy arra, hogy olyan technoló­giát dolgozzanak ki, amely- lyel takarékoskodhatnak a rézzel. Továbbá: a vas- és nehézfémkohászati termé­kek és az alumínium ter­mékek közötti helyes ár­arányokkal elérhető az, hogy a hazai nyersanyag­ból készült alumínium fel- használása — a műszakilag lehetséges esetekben — kedvezőbb legyen a gyárak számára, mint a zömében importból származó acélfé­leségeké. Ugyanígy a mű­anyagok árát pl. nem lehe­tett a jelenlegi magas, ha­zai előállítási költségek alapján meghatározni, hi­szen köztudott, hogy a ha­zai műanyag-gyártás gyors ütemben fejlődik, a ráfor­dítási költségek tehát min­den bizonnyal csökkennek majd — s egy mai terme­lés költségeket tükröző mű­anyagár a műanyagok rend­kívül kívánatos terjedését gátolná. Hogy mennyire érzékeny a gazdasági élet az árakra, s hogy az Árhivatal mun­katársainak ezt az érzé­kenységet mennyire figye­lembe kellett venni, ami­kor az árképzés alap el­veit dolgozták ki, arra nézzünk még egy példát: a gyapjú belföldi felvásár­lási ára a világpiaci árnál jóval magasabb. Ebből az következik, hogy ha a bel­földi gyapjú átvételi árát a világpiaci árhoz akar­nánk igazítani, le kellene szállítani a gyapjú felvá­sárlási árát. Ha viszont árat csökkentenénk, bizo­nyos, hogy az utóbbi évek­ben nekilendült magyar juhtenyésztés fejlődése megtorpanna, mert pusz­tán csak a juhtej értékesí­tése önmagában nem lenne jövedelmező. Nem nehéz elképzelni, hogy ilyen fej­lemény milyen nehéz gon­dokat támasztana éppen a mostoha viszonyok között gazdálkodó mezőgazdasági üzemeiknek. Az árszámítások tehát a nyers és alapanya­gok új árainak „elkészíté­sével” kezdődtek meg. Csakhogy probléma itt is akadt, éspedig az, hogy a nyersanyagok kitermelésé­nél szükség van olyan anyagokra, termékekre is (pL a szénbányászatban bá­nyafára), amelyeknek árát egy későbbi fázisban lehet csak meghatározni — a ter­melői árrendszer kidolgo­zásakor. A szén új árához, azonban kellett a bányafa költsége is, hiszen ez a költségtényező is szerepel a szén önköltségében. Nos, az ilyen termékek árait előre el kellett készíteni — ez matematikai módsze­rek, elektronikus gépeken végzett modellszámítások segítségével meg is történt. 1966 őszére elkészültek az ipari nyers- és alapanya­gok, segédanyagok, energia- hordozók új árai és pz új közlekedési tarifa kalkulá­ciója. Elkészültek azóta már a feldolgozó ipar al­só vertikumaiban előállí­tott termékek árai is: pl. a vas- és színesfémkohá­sza ti termékek, az alumíni­um és műanyagf élgyár t- mányok, fűrész-lemezipari áruk, textilfonalak, készbő­rök árai. Elkészültek a könnyűipari árszámítások alapelvei az ú. n. kalkulá­ciós sémák, a textilméter­áru iparokban, a konfek­ció és cipőiparban, a papír-, nyomda- és bútoriparban. Elkészültek a gépipari, szili­kátipari, élelmiszeripa ri árképzési irányelvek is, sőt a feldolgozóipar egyes te­rületein már be is fejező­dött az új termelői árak kiszámítása is. Voltaképp 1967 közepéig — néhány hét múltán tehát — befe­jeződik a teljes feldolgozó- ipari új termelői árrend­szer, s az új kereskedelmi árrések kidolgozása is. Az új termelői ár­rendszer és az egész új ármechanizmus (az új gaz­dasági irányítási rendszer lényeges alkotó része) va­lójában évtizedes munka eredménye lesz. Tárgyalá­sok* hazad és külföldi vi­ták, elemzések, számítások serege előzte meg az alap­elvek kidolgozását, ame­lyek alapján a minisztériu­mok, vállalatok hozzáfog­hattak az új árak kiszámí­tásához, a részletes kalku­lációk, árvetések elkészíté­séhez. A kimunkált rész­letes árakat a megszerve­zett szakmai árreform bi­zottságokban valamennyi érdekót fél mégegyszer alaposan megvitatja, elem­zi, hiszen egyetlen rossz ár a káros következmények egész sorozatát kéoes elin­dítani. Most a napokban kell eldönteni azt is. hogy mely termékek árai lesznek majd szabadok, melyek rögzítettek, vagy maxi­máltak. (Az árak „sza­badsága” azonban az új mechanizmusban sem lesz korlátlan. Különböző ár­képzési szabályok, adóren­delkezések, — és a vevői; magatartása megadják a vállalati hatáskörben vál­toztatható árak mozgási le­hetőségeit is.) Sok száz szakember — közgazdász és műszaki — több ezer adminisztratív dolgozó munkája érkezik most iú- niusban a befejezéshez — elkészül az új termelői ár­rendszer. s most már kez­dődhet a vállalatoknál a konkrét kalkuláció, a vál­lalatok pénzügyi és üzlet- politikájának kidolgozása. G, F. f/j módszer a tojásfelvásárlásban Közismert, hogy a to­jást darabszámra vásárol­ják fel a termelőktől. A fo­gyasztók is így veszik az üzletekben és a piacon. A vásárlók csak akkor mél­tatlankodnak, ha azonos árért kisebb tojást akarnak adni. Január 1-től kísérlet­képpen öt földművesszövet­kezetnél — Jászladány, Kengyel, Kenderes Tisza- szentimre, Kisújszállás — kilóra vásárolják a tojást. A MÉSZÖV most érté­kelte a kilónkénti és a da­rabszámra eladott tojás fél­vásárlási árának különbsé­gét. a január 1-től április 30-ig terjedő időszakra. Az említett városban és köz­ségekben 2 125 000 tojást vettek át. Ha' darabszám­ra adják el, a termelők 39 602 forinttal kevesebbet kaptak volna. Januárban kisebb összeget adtak a termelőknek azi áruért, mert a téli tojások kisebbek. A tavaszi hónapok bőven el­lensúlyozták a korábbi ki­esést összesen 2 530 000 fo­rintot kaptak a termelők tojásaikért Huszonkét brigád versenyben a karcagi fmsz-nél A karcagi földművesszö­vetkezetnek tizenhárom bri­gádja a szocialista cím megtartásáért, 9 pedig a szocialista címéit küzd a jubileumi munka- versenyben. A versenymoz­galomhoz összesen kétszáz- harmincötén (a dolgozók mintegy háromnegyed ré­sze) csatlakoztak. A KISZ tagok nyolcvan százaléka brigádtag. A versenyvállalások kö­zött a kereskedelmi veszte­ségek 2—10 százalékos csök­kentése, társadalmi mun­kák elvégzése szerepel. Búza h sör folyik a garaton A kunhegyes! Gépjavító Állomáson a törökszent­miklósi Gépjavító Ktsz ré­szére 130 VK—100 beton­keverőt és 40 Favorit—250- es keverőt készítenek. Ké­pünkön a VK—100 keverő­dobját csiszolják, háttér­ben pedig a Favorit vázak láthatók — (Foto: N. Zs.) Kőtelken fő termék a zöldségféle A kőtelki Ady Tsz a nagyobb kertészkedő gaz­daságok közé tartozik. Fő vetésként 3Í5 holdon ter­mel zöldségféléket: papri­kát, paradicsom alakú pap­rikát és paradicsomot. Ki­sebb területen karalábét, hagymát, dinnyét, korfiolt és gyökérféléket. Az utób­biakat a szolnoki piacon le­vő standjukra. Ide másik hét tsz is szállít árut a választék bővítésére. A termés nagyobbik hányadát a Nagykőrösi Konzervgyár­ral szerződték le. Kőtelken igen nagy te­rületen termelnek kerté­szeti növényt mésodvetés- ként, így 30 holdon ubor­kát és 300 holdon zöldba­bot. Az utóbbit szakaszo­san vetik, hogy késő őszig legyen árujuk és munkaal­kalmuk a szövetkezet asz- szonyainak. A szövetkezet árbevételé­nek jelentős hányada — 28 százaléka — a zöldségfélék termeléséből származik. Csupán a másodnövényként termelt zöldbab után egy­millió forintot várnak. A kő telkiek — az őszi takar­mánykeverék után — már megkezdték a zöldbab ve­tését Volt már eddig is me­gyénkben Marcipán cuk­rászda, Pettyes csárda, Ró­zsa presszó. Napsugár étte­rem és még sok más. Fan­tázia nevekben tehát nem vagyunk szűkiben. A na­pokban újabbal találkoz­tunk. Kengyelen a Dózs» Tsz egyik üzemegységében, Bggimajorban a jónéhány éve „nyugdíjazott” szélma­lomban söröző nyílt. Neva stílusosan Szélmalomcsár­da lett. A műemléknek nyílvání­tott malom eddig csak mint idegenforgalmi érde­kesség, június 3-a óta vi­szont hűs itallal, sörrel is csalogatja a vendégeket. — Sokan laknak itt & tsz üzemegységben, és szombaton, vasárnap nein tudtak meginni egy-eg.’ pohár soff. Nem tudtak hol összejönni egy kis tere-fe- rére az emberek, hacsak nem gyalogoltak 3—4 kilo­métert Kengyelre vagy Martfűre. Ezért hoztuk lét­re a Szélmalom-csárdát, ezt a sörözőt — emelte egész­ségünkre, no és az új csár­da jó forgalmára a frissen csapolt pohár sört Nagy József, a kengyeli fmsz ügyvezető elnöke, amikor az új csárdában körülnéz­tünk. Egy kaján megjegyzést még csupán. Valamikor a lisztes molnárt intették meg, ha a garatot üresen járatta. Most majd az fmsz egyik dolgozóját éri inte­lem. ha nem lesz elegendő garatra való. Ami azonban valamikor „bűn” volt, az ma lehet erény is. Azaz nem árt, ha olykor üres marad a garat. — mj — rf a magasban... Egyszerűen nem értem, miért szükséges az ember­tan komoly és megfontolt tudósainak, akik az ember­rel, mint olyannal, s nem mint amilyen-nel foglal­koznak, éppen az embert azon belül is a férfinembé. lieket rémisztgetni. Jogos felindulással és még jogo­sabb aggodalommal olvas­tam az ijesztő hírt lapja­inkban, miszerint — a tu­dósok szerint — az embe­riség fejlődésében kétség­kívül oroszlánrészt vállaló gyengébb nem termetének magassága a 2000. év után meghaladja a két métert. Két métert és átlagosan! Fogalmam sincs, honnan vették és mire alapozták e termetbéli túlburjánzást és éppen a nőket illetően, s azt sem tudom, hogy a 2000. év után mennyivel érik el az átlagos átlagon felüli termetet. — csak egyet tudok: félek. Soha életemben a feleségemen kívül, nőktől én még nem féltem, miután azokat kel­lő és férfias konzervativiz­mussal mindenkor a gyen­gébb nem osztályába és a számomra kedvesek alosz­tályába soroltam. A nőket szerettem dédelgetni, sőt azt is bevallom nyíltan és őszintén, ha már ennél az idegesítő témánál tartunk hogy ölbe is szerettem őket venni csúcsú jgatni. babujgatni többek között és 183 centiméteremmel oly magabiztossággal mo­zogtam közöttük, mint aki­re legalább termete miatt nézhetnek fel a nők, mint férfire. Mondják meg őszintén: hát lehet egy 208 centis nőt ölbe venni és csucsuj- gatni? Tegyék a kezüket a szívemre és a magukéra is, férfitársaim: el tudják kép­zelni az életet olyan nők társaságában, akiknek egy forró csókért le kell majd térdelniük, vagy akikhez fel kell mászni, mintha csillárt szerelne az ember? Mert legalább egy sort, vagy egy árva kis szavacs- kát találtam volna e tu­dományos közleményben, miszerint esetleg, vagy le­het, avagy elképzelhető, hogy a férfiak is felnőnek legalább a nők átlag szín­vonaláig?! De nem, csak a nőkről, egyedül a nők­ről, erről az egész világon kosáriabdás színvonalra növekedő lírai témáról volt szó. Költők: egyszerre írhattok a jegenyefáról és a nőről ódákat, — ha mertek... Drámaírók: magas szintű alkotáso­kat vár tőletek 2000 után a nőtanács... Férjek: mennyivel többe kerül a ruhaanyag — csak a ruha, mert a fürdőruha anyagá­nak mennyisége, esküszöm, maradni fog —, mennyi­vel többe a cipő és meny­nyivel többe, ha későn ke­veredtek haza, a két és fél méteres hitvesi ágy tö­vébe. .. Szerettem volna tudni, szerettem volna megérni, milyen lesz a világ a 2000. év után. Most borzaszt a gondolat. Törpe lesz az ember, nem óriás, — ha férfi. Egy vígasztal csak, hogy addig még kerek 43 esztendő áll előttünk fér­fitársaim. Használjuk ki az időt, tettekre feii Gyurkó Géz«

Next

/
Thumbnails
Contents