Szolnok Megyei Néplap, 1967. június (18. évfolyam, 127-152. szám)

1967-06-15 / 139. szám

VilÁjor proletár /«I, egyesüljelek ! SZOLNOK MEGYEI I A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA mBBafiBSHH XVIIl. évfolyam, 129. szám. Ára 50 fillér 1967> j^niuä 15 * «UtóriSk. Programtervezet a Javító-szolgáltató tevékenységről Bárom szolgáltatóhoz épül a külső kerületekben Lakatos másodállásban • • Ülésezett a szolnoki városi tanács vb A szolnoki városi tanács végrehajtó bizottsága teg­napi ülésén a vb-határozótok végrehajtásáról, vala­mint a két ülés között tett intézkedésekről szóló je­lentés megvitatása után tárgyalta a város harmadik ötéves helyi iparpolitikai programtervezetét. Az építők ünnepségei — Kitüntették a szakma legjobbjait — A BEVEZETŐ TAR­TALMAZZA, hogy a la­kosság • javítási és szolgál­tatási igényeinek kielégíté­sével kapcsolatos terveket — szervezetten — a Gaz­dasági Bizottság 2/1961. számú határozata óta készí­tenek. Azért is szükséges ez, mert a lakosság mind több és több tartós fogyasz­tási cikket vásárol, s ezzel lépést kell tartania a ja­vító-szolgáltató tevékeny­ségnek is. A harmadik ötéves terv Időszakára vonatkozó prog­ramtervezet készítői q bá­zisnak számító 1965. évhez viszonyítva a helyi ipari tevékenység 42,3 százalé­kos fejlesztését javasolják. A szolgáltató vállalatok, ktsz-ek munkájára számí­tanak elsősorban, azonban a jelentés és a hozzászólók is utaltak arra, hogy nem hanyagolható el a kisipari tevékenység sem. A város­ban működő kisiparosok je­lenleg is részt vesznek a lakosság javítási-szolgálta­tási igényeinek kielégíté­sében. A VITA SORÁN fel­szólaló vb-tagok és a meg­hívottak részletesen be­széltek arról, amire a je­lentés is utalt, hogy a Vosztok úti lakótelep, va­lamint a peremkerületek lakóinak még nagyobb gond a kisebb javítások elvég­zése, vagy az egyes szol­gáltatások igénybevétele, mint azoknak, akik a vá­ros belterületén laknak. Fejlesztéskor tehát elsősor­ban ezeknek a körzetek­nek az ellátását kell biz tosítani. A K1SZÖV há­rom szolgáltatóház meg­építését tervezi a külső ke­rületekben, pontosabban a Kertvárosban, a Vosztok út térségében és a VII. kerü­letben. Jelenleg azonban a telek biztosítása ütközött akadályokba, ennek elhárí­tásához kérték a végrehaj­tó bWntlság segítségét SZÓ ESETT arról is. hogy egyes szolgáltatási árak magasak. Például a kulcs többe kerül, mint egy teljes új zár. Ezért sokan nem veszik igénybe a vállalat vagy ktsz mun­káját inkább kontárral dolgoztatnak. Vannak olyan apróbb javítási munkák is, amelyeket szinte lehetetlen elvégeztetni, mivel a vál­lalat vagy ktsz nem vállal­ja, s esetenként olyan szak­mája kisiparos sincs. Meg­fontolandó, hogy tetőfedő villanyszerelő, autójavító és más szakmában mesterle­véllel rendelkező emberek­nek iparengedélvt adjanak a városban. Talán járható az az út is — kísérletkép­pen már van is1 ilven — hpgy üzemekben dolgozó szakmunkásoknak másod­állásként adnak működési engedélyt szakmájukban, például lakatos már ka­pott ilyet. ENYHÍTENE a jelenlegi gondokon többek között az is, ha a kereskedelmi egy­ségek fokozottabban végez­nének szolgáltató tevékeny­séget. például vállalnák a tv-antenna felszerelését, az üzletben vásárolt készruha kisebb alakítását, az áru házhoz szállítását, s még sorolhatnánk. Jogos észrevétel és kérés volt az is, hogy a GELKA. valamint más szolgáltató egység üzemelését, nyitva- tartását ágy kellene módo­sítani, hogy a dolgozók munka előtt vagy után is igénybe vehessék szolgálta­tásaikat A JELENTÉST a vég­rehajtó bizottság elfogadta, hangsúlyozta, hogy a kü­lönböző szervek a javító, szolgáltató tevékenység to­vábbi fejlesztésén munkál­kodjanak. S a programter­vezet megtárgyalása után készülő terv tartalmazza az építőipari és kereskedelmi szolgáltató tevékenység nö­velését is. A szolgáltató egységek, üzletek nyitva­tartásának módosítására tett intézkedésekről július végén adnak tájékoztatást a végrehajtó bizottságnak. Befejezésül a vb elismeré­sét és köszönetét fejezte ki a programtervezet összeáll!, tásában részt vevő szer­veknek. Ezután a Szolnok megyei Húsipari Vállalat előterjesz. tésében, a város lakosságá­nak hús- és húskészítmény­nyel történő ellátásáról szó­ló jelentést vitatta meg a végrehajtó bizottság. A vállalat igazgatója elmond­ta, hogy termékeik listája ismét bővült, mintegy há­rom hete gyártják a turis­ta szalámit. Kérte a végre­hajtó bizottságot: segítsen abban, hogy mintaboltot nyithassanak a városban, termékeik bemutatására és árusítására. EGYELŐRE ez a kérés nem teljesíthető, azonban a szolnoki földművesszövet­kezet igazgató elnöke, jó megoldást ajánlott: saját üzletükén árusítják a hús­ipari vállalat készítménye­it, sőt még arra is vállal­koznak, hogy hurkát, kol­bászt sütnek, s úgy érté­kesítik. Kérte a vállalat Igazgatóját, hogy a közeli napokban beszéljék meg ennek az ajánlatnak a kivi­telezését. Végezetül a különböző témájú előterjesztéseket hagyta jóvá a végrehajtó bizottság. Hogyan késsül az ár? B Csak nőknek 111 Fegyelmezés Ili Nők a magasban... Valamiért valamit ül Búza helyett sör folyik a garciion A házinyúl keresett cikk a világpiacon. A nyugati üzletfelek sokkal magasabb áron vásárolják, mint a baromfit. A külföldiek a nyulat magas fehérjetartal­mú, zsírmentes húsáért kedvelik. Partnereink igé­nyeit — bár értékes valu­tával fizetnek — sajnos nem tudjuk kielégíteni. A nyúl nem takarmány­igényes, tartása olcsó, még a ház körüli hulladékot is jól hasznosítja. Egy csa­lád a napi munkája mel­lett 3—4 anya és szaporu­latának eltartásáról gon­doskodni tud. Egy anya­nyúl után — minimálisan számolva — 18 szaporula­tot lehet felnevelni. Ennek összes ráfordítási költsé­ge 360 forint. Értékesítés­kor a szaporulat után — három kilós átlagsúlyt fi­gyelembe véve — az egyé­ni termelők 961, a szak­csoportok 1042 forintot kapnak. A megyében is számtalan tenyésztőről tu­dunk, akinek évi 20—30 ezer forint bevétele volt. Az utóbbi években me­gyénkben is elterjedt a házinyúltenyésztés. A föld­művesszövetkezetek érde­me. hogy sokat tettek en­nek érdekében. Jászkiséren 180 anyával törzstenvésze- tet hoztak létre, s évente mintegy 3000 tenyészálla­tot adnalc a termelőknek. Jelenleg 35 szakcsoport­ban 900 személy foglalko­zik a nyúl tenyésztéssel. — 1961-ben a megyéből még csak hatezer, tavaly már 10 vagonnyi hűsnyulat szállítottak el. Csaknem mind exportra. Az idénre (Tudósítónktól) Az ország különböző ré­szein már megtartottak az építők napját. Megyénkben az épí ő és szerelőipari vállalatnál, valamint a me­zőtúri Tégla- és Cserépipa­ri Vállalatnál június első napjaiban rendezték meg az ünnepséget. A megyei énítőioari vállalat hat fő­építésénél azonban pénte­ken és szombaton tartják az ünnepségeket. Megyénk 7500 építőmun­kása becsülettel teljesíti az idei jubileumi versenyben tett felajánlásait. Az ün­nepségeken megemlékez­nek a szakma legjobbjairól é: kitüntetéseket adta'’. i1- letve adnak át. Az Építő­ipar Kiváló Dolgozója jel­vényt kapta Verebélyi Ist­ván főművezető, Éz-iás Sándor művezet», Csapó Ernőné adminisztrátor, az ÉM Szolnoki megyei Álla­mi Építőipari Vállalatnál, Fehér Ferenc energetikus, a Szolnok megyei Tégla- és Cserépipari Vállalatnál. Tolnai Gábor, a Tisza Bú­torgyár szb titkárát a Köny­17 vagon, 65 ezer darab a felvásárlási előirányzat. — Ennek zömét már lekö­tötték a szakcsoportokkal. A nyúltenyésztés eddig csupán az egyéni és ház­táji gazdaságok „monopó­liuma” volt. A nagyüze­mekben még nem foglal­koztak vele. A Palotási Állami Gazdaságról hal­lottuk a minap, három héttel ezelőtt új ágazat­ként bevezette a nyúlte- nyésztést. Jelenleg 50 törzs­könyvezett német nagy­ezüst fajta anyájuk van, jövőre viszont már 200 lesz. Anyánként 24 szapo­rulatot akarnak évenként felnevelni, és tenyészanyag- ként értékesíteni. A beruházás nem került sokba. A baromfiipari vál­lalattól öt, kiselejtezett, emeletes vasketreceket vá­sároltak. Ezeket önetetőlc- kel és önitatókkal szerel­ték fel. A nyulaknak gra­nulált tápot (fele lucerná­it szt) és karalábét adnak. Szúnyoghálót raktak a ketrecekre, így védekeznek a fertőzőbetegségeket ter­jesztő rovarok ellen. A házinyúltenyésztés el­terjesztése a nagyüzemek bekapcsolása nélkül szinte lehetetlen. Nem helyes, ha a szövetkezetek vegyeske­reskedést csinálnak a kö­zös gazdaságban és számí­tás. gyakorlati tapasztalat nélkül új ágazatot vezet­nek be. Am arra is gon- dolniok kell, hogy a ter­melés fejlesztését a piaci igényekhez, a gazdaságos­ság követelményeihez kell alakítaniuk. — m, l. — nyűipar Kiváló Dolgrzája jelvénnyel jutalmazták. A kongresszusi verseny­ben nyertes 6. számú gyár- építő, a 8. sz. szakipari és íz 5. sz. segédipari főépi- tésvezetőség dolgozói a mostani ünnepségeken ve­szik át a 25 ezer forint S céljutalom arányos részét A szocialista versenymoz­galom ban elért eredményei alapján a 8. számú szak­ipari főépítésvezetőség fes- tő-mázoló építésvezetősége a szocialista építésvezető­ség címet ez alkalommal kapja meg. A vállalat 28 brigádjának száznyolcvan- négy do’gozója viselheti egy éven át a kitüntető cí­met. A megyei építő- és sze­relőipari vállalatnál nyol­cán kiváló dolgozó jel­vényt, tizennégyen pedig oklevelet kaptak. A mezőtúri Tégla- és Cstrépipari Vállalat 14 gyáregységében nyolcvanan kaptak pénzjutalmat. ő* ünnepségeken elismerték a kongresszusi versemben kitűnt téglagyárak d'ho­zóinak — Tiszaföld» ár, Martfű, Mezőtúr, Cegléd, Csépa, Törökszentmiklós— jó munkáját. S. T. Két hét múlva aratás A kereken egy hetes hű­vös, esős időjárás általá­ban kedvezett a kalászosok és — a kukorica kivételé­vel, — a kapások fejlődé­sének. Az őszi árpa és a magyar búzafajták egy ré­szét, az erős szelek meg- dönlőtték, ez a megdőlés azonban mé^ nem jelent nagyobb akadályt a gépi aratás előtt. A kapások kö­zül különösen a cukorrépa és a burgonyára hatott jótékonyan a június eleji csapadék. A melegigényes növények fejlődését hát­ráltatta a napfény hiány) különösen a kukoricák fej­lettsége maradt el körül­belül két héttel a normáli­sabb esztendők hasonló időszakától. A gabonabetakarítás kö­rülbelül két hét múlva kezdődik. A déli tájakon már szépen sárgulnak az őszi árpák, szűkülnek a rozsok. A szem képződés általában kielégítő. — A nagy nyári munkára ala­poson felkészültek a ter­melőüzemek. A múlt év második felében és az idén 1800 új kombájnt kapottá mezőgazdaság. összesen 10 500 kombájn vár „beve­tésre”. Ezenkívül mintegy háromezer aratógép is a termelőüzemek rendelkező, sere áll. A régi típusú kombájnok nagyarányú se­lejtezését is számbavéve kereken félmillió holddal nőtt a gabonabetakarító géppark kapacitása. A békésszentardrási Szőnyegszövő HTSZ öcsödi rész­legében februárban a meri.ióí részleg új épületbe köl­tözött. Egy műszakban huszonketten dolgoznak. Ké­pünkön Majoros Ilona. Erdei Margit és Molnár Va- iér mefinót szőnyeget készít (Foto: N. Zaj Keresett exportcikk a házi nyúl Megyénkben 65 ezer nyugat vásárolnak fel — 4 Palotást 4llami Gazdaság is hozzáfogott a tenyésztéshez i

Next

/
Thumbnails
Contents