Szolnok Megyei Néplap, 1967. június (18. évfolyam, 127-152. szám)

1967-06-14 / 138. szám

Egy hónapja folyamatosan szállítják a* érett paradicsomot a tiszaörsi Búzaka lász Tsz kertészetéből a kereskedelem részére — N. Zs. ­íilág proletárjai, egyesüljetek! 5Z0LHGK HEBYEI 1A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A HEGYEI TANÁCS XVIII. évfolyam, 138 szám, Ára t 50 fillér A fogadóórák 1967. június 14., szerda. „JÓ LENNE, ha a köz­ségfejlesztési hozzájárulá­somat csökkentenék, tet­szik tudni én..." „Tes­sék már interpellálni, mi­ért nem kapcsolják be a mi környékünket is az autóbuszforgalomba." „A lányom most érettségi­zett, ha lehet tessék kö­rülnézni. hova mehetne dolgozni...” A képviselők és a ta­nácstagok megannyi prob­lémával, közérdekű beje­lentéssel és egyéni kíván­sággal találkoznak mun­kájuk során. A fogadó­óra — híd az emberek­hez. Nem véletlen, hogy a jól bevált fogadóóra rendszert a képviselőknél és a vb vezető-tanácsta­goknál az új választási ciklusban is fenntartják. Ereznie kell a dolgozó embereknek, hogy ügyes- bajos dolgaikban számít­hatnak a választott kép­viselőjükre, hogy mindig van egy időpont, amikor nyugodtan felkereshetik őt, A fogadóóra sikerének elengedhetetlen feltétele a Jó előkészítés. Megkér­deztünk egy-két képvise­lőt, jónéhány tanácsta­got elmúlt négy évi ta­pasztalatairól. S szinte egybehangzóan állították, ott, ahol megfelelő mó­don értesítették az em­bereket a fogadóóráról, esetleg személy szerint is meghívták a választókat, újságban, rádión közöl­ték, népfrontaktívák köz­reműködésével vonták be a lakosságot, ott a foga­dóóra mindig népes. A FOGADÓÓRÁK si­kerének másik titka: az ügyekkel való lelkiisme­retes foglalkozás. Ez ter­mészetesen nem azt je­lenti, hogy minden ké­rés teljesíthető, minden ügyet él lehet intézni. Az már viszont a képviselőn, a tanácsi vezetőn múlik, hogy megértesse, a kérés jogtalan, vagy egyéb ok­ból nem teljesíthető. S néha a problémákról bi­zony csak hosszas után­járás után lehet dönteni Dr. Erdélyi Ferenc, a ti­szafüredi járás vb elnö­ke mondotta el, hogy vá­lasztókerületében egy kislányt eltanácsoltak az óvodából, mert nem tud­ja magát tisztán tartani. A szakorvos megvizsgál­ta, és megállapította, nem szervi baj, ajánlja a közösséget, a körzeti orvos szerint viszont za­varja. A kérdést a járási vezető óvónő tanulmá­nyozza, hamarosan dön­tés születik. A másik esetben utca­nyitásról volt szó és fel­kereste egy telektulajdo­nos. Kérte, hogy hagyja­nak meg a számára egy kis földterületet zöldség- termelésre. A helyszíni szemlén kiderült némi jóakarattal a ház körül egy 5 méteres sávot meg lehet hagyni. A tervet át­dolgozták, az ügy el­intéződött. Ez csak két kiragadott eset, de ehhez hasonlókat minden képviselő, min­den tanácstag tucatjával mondhat AZ UTÓBBI ÉVEKBEN kialakult a „fogadóórák” egy másik rendszere. Az idézőjel nem véletlen. A vb-elnököé, a képviselőt, aki helyben lakik (a me­gyében a többség ilyen) az utcán megállítják, a lakásán felkeresik, hivata­lába is elmennek a választók. A legtöbb ve­zető nem is bánja ezt, az a véleményük, a kapcso­lat nem korlátozódhat hetenként vagy havonta néhány órára. Ez igaz, ennek a gyakorlatnak azonban hátrányai is vannak. Egyrészt az eset­legesség, a dolgozó nem minden esetben találja meg a tanácstagot, a kép­viselőt. S ha megtalálja, könnyen lehet, hogy az illető nem ér rá, csak félfüllel tudja meghall­gatni és ez kellemetlen a vezetőknek is, annak is. aki a számára esetleg létfontosságú ügyben fel­keresi. Ezért feltétlenül fenn kell tartani a foga­dóórák rendszerét, a fo­gadóórákét, amely a vá­lasztók és a választottak kapcsolatának legmegbíz­hatóbb eszköze — ht ­Gazdasági információk ■ A sser^ kesstőség postájából III Hogy bűnhődik .. . Érik a nagykörűi cseresznye Erik a híres nagykörűi — germersdarf i — cseresz­nye. A szüretet hétfőn kezdték meg a nagyüzemi és a háztáji gazdaságok­ban. A szövetkezet 20 va­gon átvételére szerződött a hegyközség. Illetve az egyén; termelőkkel. Akkor még közepes termésre volt kilátás. A szombat-vasárnapi • 40 mm-nyi eső azonban sok kárt tett a cseresznyésker­tekben. Az érőben levő, ro­pogós gyümölcs egy része — a termelőszövetkeze; i vezetők becslése szerint 30 százaléka — megrepede­zett. Ha újabb esőzés nem lesz, úgy a gyümölcs nem rothad el. Fogyasztásra al­kalmas. de befőttnek már nem. Exportra semmiképp sem. Tegnap már exportra is vásároltak fel Nagykörűben válogatott cseresznyét. A hegyközségi tagok a le­szerződött I. osztályú cse­resznyéjükért tíz forintot kaptak kilogrammonként, A termelőszövetkezet 9(1 mázsa cseresznyét vár, me lyet kizárólag a saját üzle­teiben értékesít. Milliós megtakarítás a karcagi Május I Tsz-ben telére eanhheeteitek a borjúneveié* költ»égeit A karcagi Május 1 Ter­melőszövetkezet. vezetői gyakran hangoztatják: a korszerűen gazdálkodó üzem nemcsak arra törek­szik, hogy bevételeit meg­növelje, hanem, hogy ki­adásait minél kisebbre fa­ragja. Náluk egyre inkább ez a gyakorlat, a nagyha­tárú közös birtokon. Ötletekkel, takarékosság­gal milliókat mentenek meg a közösnek­A szövetkezet tagjainak egyéni jövedelmét is jelen­tősen befolyásolja az ellető istálló létesítése. Ilyen épü­letet egy nagybirtok soká­ig nem nélkülözhetett. Csakhogy egy 21 férőhe­lyes típusellető másfél mil­lió forintba került volna. Ezért a termelőszövetkezet saját építőbrigádjával átalakí­tásból teremtett egy 16 férős, a célnak igen meg­felelő elletőt. Tízezer forintnál többe sem került így. Ugyancsak jelentős költ­ségmegtakarítás, hogy be­vezették a mesterséges bor­júnevelést. A hagyományos módszerrel kétezernyolcszáz forintba került egy borjú a leválasztásig. A szövetkezet ezért rátért a tápszeres ne­velésre. Amióta a Május 1. Tsz a TZS/60-as tápszert adja a borjaknak, a tartás­költség felére, tehát ezer­négyszáz forintra csökkent. Nem nehéz utána számolni, mit jelent ez évente átlag 25n borjú esetében. Mintegy százezer forintot nyertek azzal, hogy éssze­rűsítették a takarmányszál­lítást. Korábban ugyanis a takarmányt s városban lé­vő darálójukban keverték Jól sikerültek tts ünnepi könyvhét megyei rendesvényei Tószegen könyvtáravatóssal kötötték össze az író-olvasó találkozót A közelmúltban megtartott ünnepi könyvhét ren­dezvényei megyeszerte jól sikerültek. Az általános is­kolák felsőtagozatos osztályaiban megemlékeztek a könyv és az olvasás jelentőségéről és Igen sok helyen a könyvtárak kiállítást rendeztek a mai magyar és szovjet írók alkotásaiból. Ugyanakkor a földműves- szövetkezetek könyvárusítást szerveztek a községek­ben. Ezeken a helyeken igen sok könyv talált gaz­dára. meg- Olymódon: az alap­anyagot más raktárakból szállították előbb oda. Majd a kevert takarmányt újra kifuvarozták az állatte­nyésztő telepekre. A szö­vetkezet vezetői — a magas ráfordítás miatt — kitele­pítették a takarmánykeve­rőt a Judik-féle sertéste­lepre. Oda kisvasutat csi­náltattak. Ezzel a takarmánykeve­rés legalább 50 forinttal lett olcsóbb mázsánként, és évente 200 vagon ta­karmányról van szó. Igen sokat hoz a kony­hára, hogy leszorítják a normálholdankénti művelé­si költségeket, műszaki újí­tásodat vezettek be műhe­lyeikben. A szövetkezetben szemlélet a takarékosság. Azt mondják, ez az okos gazdálkodás velejárója. Igen jól sikerült író—ol­vasó találkozót tartotta;-: Jászladányban. Jobbágy Károly költő látogatására a verseire százhúszan voltat: kiváncsiak. A művelődési otthonban ez alkalomból szavalóversenyt rendeztek, amelyen negyvenötén in­dultak. Ugyanakkor az if­júsági klub irodalmi szel­lemi vetélkedőt tartott hu­szonöt fő részvételével. Tószegen az újjáépített és megnagyobbított könyvtár ünnepélyes megnyitásával kapcsolták egybe az író— olvasó találkozót. Ide is Jobbágy Károly látogatót; el. Hetvenkettőn vettet: részt az irodalmi esten. A cukrászdában, a műve­lődési itthon és a KISZ kö­zös szervezésében az ünne­pi könyvhéttel kapcsolatos irodalmi vetélkedőt tartot­tak. Ebbe a százharminc résztvevő közül nyolcvan- ketten bekapcsolódtak. Ver­sek. novellák, regényrész­ietek bemutatásával tették színesebbé, hangulatosabbá a rendezvényt. Űjszászon Hárs László találkozott az ifjúsági ol­vasókkal. Hatvanöt gyerek érdeklődött az írótól, min dolgozik, hogy készülnél: művei. A művelődési ott­hon gyerek klubjának tag­jai részére szaval óversen vt hirdettek, s ezen harminc­két ten indultak. A szolnoki járás közsé­geiben igen jól előkészített, sikeres rendezvények szol­gálták az ünnepi könyvhét célkitűzéseit. A könyvtá­rak, a művelődési otthonok mellett nagy segítséget ad­tak ehhez a földműves­szövetkezetek. A kunszentmártoni iá- rásba Fekete Gyula látoga­tó t el. Nagyréven először rendezték meg az író—ol­vasó találkozót. Jól sike­rült. Negyven érdeklődő jelent meg. Egymás után kérdezgették az írót, a ren­dezvény után pedig megnc- vekedett a könyvforgalom. Kunszentmártonban egyik alkalommal a középiskolás diákok találkoztak Fekete Gyulával. A szerelmesek bolygója, az Ezeregyed'tk esztendő című regények né­mája és mondanivalója fog­lalkoztatta leginkább a diákokat. Este az újabb ta­lálkozón közvetlen beszél­getés alakult ki az író és az olvasók között. Elsősor­ban a regényekben felve­tett emberi és társadalmi problémák, másodsorban pedig a folyóiratok és na­pilapok hasábjain meg;e- lent népesedési vita fog­lalkoztatta a résztvevőket. Mezőtúron is sikeres volt az ünnepi könyvhét. Több osztály csoportosan látogat­ta meg a városi könyvtá­rat és ismerkedett az ifjú­sági könyvtárral. A gyer­mekklub egyik foglalkozá­sát itt tartotta meg s iro­dalmi Ki mit tud?-ot ren­deztek. A földművesszövet­kezet könyvesboltja meg­hosszabbított nyitvatartási idővel és huszonöt könyv­bizományos bevonásával, valamint az új áruház mel­lett felállított könyvsátor­ral járult hozzá a rendez­vények' sikeréhez. Ezen a helyen közel 20 ezer forin­tot árultak 'könyvekből. A városba Bede Anna költőnő látogatott el. A százhúsz főnyi olvasóközön­ség előtt fellépett a gimná­zium irodalmi színpada is, A költőnő valamennyi rak­táron levő könyve elfo­gyott. Kamillaszedő brigádok Jászladányon A szikes talajú jászladá- nyi határban mindig sok kamilla szokott lenni. Az idei esős időjárás után pe­dig még gazdagabban hajt e fontos gyógyszernövény. Az ottani földművesszövet­kezet él a lehetőséggel. Saját dolgozóiból s más fa­lubeliekből kamillagyűjtő brigádokat szervezett. Ezek elsősorban a tlszasülyl ha­tárzugba járnak ki- A falu­ban egyébként van hat olyan ember is, akj rend­szeresen ezzel foglalkozik. A ladányi földművesszö­vetkezet már eddig több mint, 20 mázsa kamillavi­rágot vásárolt fel. Szeret­nének legalább 70 mázsát. Ezért ki is hirdették a köz­ségben, a vállalkozóknak kamillaszedőt kölcsönöz a szövetkezet.

Next

/
Thumbnails
Contents