Szolnok Megyei Néplap, 1967. június (18. évfolyam, 127-152. szám)
1967-06-11 / 136. szám
1987. Június 11. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP s Próba a presszóban Mindössze két hónapja alakult az együttes, ketten most érettségiznek, a harmadik a ktsz-ben dolgozik. Ennyit lehet elmondani erről a három fiatalemberről, akik szombaton és vasárnaponként beat-zenével szórakoztatják a túrkevei zenekedvelőket a cukrászdában KULTURÁLIS (Tudósítónktól) 1. A kisújszállási városi művelődési otthon élére nemrég egy fiatal, igen mozgékony, szakképesített népművelő került. Hidy Pálnak, az új igazgatónak azonban egy nagy „bűne” van: az, hogy idegen. A bizalmatlanság — intrikával párosulva — nemcsak az ő kezdő lépéseit lassítja, hanem másokét is. — azokét akik „nem-bennszülött” létükre Kisújszálláson szerepet vállalnak a város fejlesztésében. Erről jut eszembe: az angolok mégis ügyesebbek voltak, mint a kisújiak. — H6gv miért? Mert eltűrték, elnézték, hogy nemzeti filmgyártásukat egy teljesen idegen, egy magyar (közelebbről túrkevei) származású ember — névsze- rint Korda Sándor filmrendező — alapozza meg és lendítse fel... 2. A cibakháziak panaszkodnak: kicsi, szűk a könyvtárhelyiség, meg se tudnak mozdulni a sok könyvtől. Próbálom vigasztalni őket: ez kellemes gond! A múltat idézem: tíz évvel ezelőtt járási könyvtárosként saját kezűleg leltároztam a cibakház! könyvtár 150 kötetnyi „állományát”. A könyvek felét házról-húzra járva szedtem össze. Most főfoglalkozású könyvtárosa van Cibakházának. Akkor még tiszteletdíjas sem volt. Most önálló épületben, két helyiségben van a könyvtár. — Tíz éve a művelődési otthon egyik barátságtalan, bútor nélküli helyiségében tűrték meg a könyvtár két rozoga szekrényét. — Jól emlékszem, az egyik szekrény ajtaja drótból volt... Hosszan sorolhatnám a különbségeket. Minek? így is, úgy is, minden tény azt igazolja: a cibakházi könyvtárügy az utóbbi tíz év alatt többet fejlődött, mint azelőtt száz év alatt! Azért ez is valami... Hát ha még több könyv forogna a kezekben, mint amennyi pihen a könyvtár polcain! Dénes Pál NAPIRENDEN: a szakközépiskolák telepítése A közelmúltban döntöttek véglegesen arról a megyei szervek, hogy milyen szakközépiskolákat akarnak létrehozni. A felsőbb szervek állásfoglalása még változtathat a megyei elképzeléseken. Van azonban néhány tény, ami alapvetően közrejátszik a döntések meghozatalában. J gy például az, hogy a technikusi munkakör a középfokúnál magasabb elméleti és gyakorlati képzést követel, ezért a technikumok rendszerén változtatni kell. Nem hagyható figyelmen kívül az sem, hogy országunkban a termelő munkát végzők, illetve a szellemi dolgozók aránya még 1970-ben is 70:30 százalék lesz. Magától érthető. hogy az iskolai rendszert is ehhez kell igazítani, arra törekedni, hogy minél több szakképzett, kellő általános műveltséggel rendelkező fiatal kerüljön ki intézeteinkből. Egyszóval — ahogy ezt szokták mondani —, közelebb kell vinni az iskolát az élethez- Erre a szakközépiskolák bizonyulnak legalkalmasabbnak. Nem véletlen, hogy olyan népszerűek. Növendékeik száma öt év alatt háromezerről ötezerre növekedett. S a következő években — a technikumi képzés fokozatos megszűnésével — a szak- középiskolák szerepe még- inkább növekszik, Ez vitathatatlan. S mi a vitatható? Pillanatnyilag az, hogy hol, milyen szakközépiskolát, s hány osztállyal szervezzenek. Ebben a kérdésben ugyanis a megyei tervek nem teljesen azonosak a minisztériumi elképzelésekkel. Az ipari szakközépiskolák létesítésével, a minisztérium javaslatával megegyezik az a megyei elképzelés, hogy Szolnokon 1968-tól évenként váltakozva 3. illetve 4 első osztállyal kezdjék a gépipari szakközépiskolai képzést. Egyetértenek abban is, hogy Martfűn 1968-tól két első osztállyal cipőipari szakközépiskolát, Túrkevén pedig 1970-től közlekedéstechnikai szakközépiskolát létesítsenek. A megyei szervek a helyi igények és lehetőségek alapos ismeretében azonban joggal számítanak arra, hogy a minisztérium módosít néhány elképzelésén. A jászberényi erősáramú szakközépiskolában 1970-től a tervezett két első osztály helyett háromra Cikkünk nyomán Miért áll le egy-egy építkezés? Lapunk május 28-i számában „Évából nem lesz Luca” című, képpel illusztrált cikkünkben a Ságvári körút északi csomópontjában félig készen lévő Éva presszóról írtunk. Közöltük, hogy az építőipari munkások jelenleg lakások építésén dolgoznak, s azért áll az építkezés. E tájékoztatást a vendéglátóipari vállalattól, valamint a megyei tanács vb beruházási irodájától kaptuk. A kivitelező, az építőipari vállalat igazgatója, Red- ier Károly megírta lapunknak, hogy mik azok az objektív okok. amelyek késleltetik a presszó építését. Levele bevezetőjében megemlíti, hogy szakmai tudásuk, kapacitásuk maximumát adva igyekeznek eleget tenni a megye építőipari igényeinek. A vállalat elsősorban a népgazdasági tervben szereplő munkákra összpontosíthatja erejét, s csak minimális szabadkeret erejéig vállalhatnak az Éva presszóhoz hasonló építkezést. „...Vállalatunk ezt a kevés szabadkeretet a vállalásban, a munkaerő és az anyag biztosításában rugalmasan használja fel. Ezt bizonyítja, hogy az engedélyezettnek kétszeresére szerződtünk az idén, mivel mi is úgy ítéljük meg, hogy még áldozatok árán is szükséges biztosítani egy-egy új iskola, orvosi rendelő építéséhez szükséges feltételeket. Ezt a rugalmasságot azonban a helyileg nem érdelkelt országos szállító vállalatoknál már nem tapasztaljuk. — Kiemelt munkák lakatos szerkezeteinek leszállítására több esetben csak 1968. évi visz- szaigazolási határidőt kaptunk. Így fordulhat elő, hogy egy-egy épület váza elkészül, s rajtunk kívül álló okok miatt az építkezés megáll — mint a példában szereplő Éva presz- szónál is. Az Éva presszóhoz szükséges lakatos mun. kákát is már 1965. december 12-én megrendeltük, de csak főhatósági döntéssel sikerült elérni, hogy ez év június 30-ra leszállítsák a szerkezeteket. Hasonló a helyzet a Fiumei úti 16 tantermes iskolánál is. A tiszaföldvári Vegyesipari Ktsz vállalta, hogy . a lakatos szerkezeti munkákkal 1966. december 31-ig elkészül. A vállalás csak ígéret maradt. Magasabb fórum segítségét kellett kérni, hogy legalább az iskolai év megkezdéséig átadhassuk az ikolát...” fejeződik be az építőipari vállalat igazgatójának levele. Eddig a levél, amelyből kitűnik, hogy egy újabb felelős is van. Reméljük ezzel a sor végére értünk s az Éva presszó, a Fiumei úti iskola és még sok más határidőre elkészül. Ritka természeti jelenség Az egyik türkmén mezőgazdasági termelőszövetkezet települése fölött 9 percig tartó vihar és jégeső után (dió nagyságú jég esett) forgószél kerekedett. Felkapta az 1400 négyzetméter alapterületű kolhozgarázs tetejét és 135 méterre vitte, felborított és 60 méterre görgetett egy nehéz ciszternát. Levegőbe emelt egy kutyát, amely aztán nyomtalanul eltűnt. A kis öntözőcsatornák néhány perc alatt örvénylő folyókká duzzadtak a gyapotföldeken pedig valóságos tó keletkezettj Szolnok a tablók városra I Szolnok — bár egyeteme nincs, s főiskolája X csak egy — mégis nagy iskolaközpont. Techniku- » mok, szakközépiskolák, gimnáziumok, iparitanuló | intézet, s még annyi más hely, ahol diákoskodni ♦ lehet. Városunkban sok a tanuló fiatal. Szám- s szerűen nem tudom mennyi. De nekem évek óta * speciális módszerem van az ebbeli fejlődés mé- « résére. } Kezdjük azzal: esztendőnként kap településünk t újabb üzleteket, boltokat. Ez mind megannyi ki- J rakatot jelent. Pontosabban mind megannyi tab- lókitételi alkalmat. Az üzletek sokaságában végig a fényképes emléktáblák. Nem tud annyi új áruda születni, hogy meg ne. töltenék velük. Jó dolog. Nézegetjük, gyönyörködünk bennük. S ilyenkor, a tabló kiállítások idején vesszük észre átlagemberek: mennyire diákváros is a miénk. b. 1. Húsz vagon kiállítási tárgy Poznanban A vasárnap nyíló pozna- ni nemzetközi vásáron Magyarország ismét az áruk gazdag választékát mutatja be. A magyar vásár és kiállításrendező iroda 14 külkereskedelmi vállalat több mint 20 vagonnyi áruját állítja ki a forgórakodó dömpertől a divatáruig, a precíziós műszerektől a szalámiig. A magyar kiállítás területe a tavalyihoz képest tovább növekszik, s meghaladja a 2500 négyzet- métert. Megkezdték a gyermek* gondozási segélyek kifizetését A dolgozók május havi fizetésével együtt — a fizikai dolgozó nők számára szombaton — országszerte megkezdődött a gyermek- gondozási segélyek folyósítása. Mint ismeretes, azok kaphatnak gyermekgondozási segélyt, akiknek gyermeke 1967. január 1-én, vagy azután született, feltéve, hogy a rendelkezés egyéb követelményeinek is megfelelnek. A segély a húsz hetes szülési szabadság befejezését követő naptól jár, így a mostani kifizetéskor május hónapra, vagy annak egy részére azok kapnak segélyt, akik szülési szabadságukat már a múlt év decemberében, vagy január első napjaiban megkezdték. Már az első kifizetési napon több százan vették fel a péppi, Levél helyett TELEFONON A posta vezérigazgatóság a közönségszolgálat színvonalának emelése érdekében a budapesti sikeres kísértei után vidékre is kiterjesztette azt a rendszert, hogy a távbeszélő előfizetők kisebb szereléseket telefonon is megrendelhetnek. Mi tartozik ide? A távbeszélőállomás és a közvetlen. összeköttetés házon belüli áthelyezése, a mellékállomás, jelzőcsengő, jelzőlámpa, karosváltó, külön konnektor, külön hallgató, mellbeszélő fel- és leszerelése, valamint házon belüli áthelyezése, a szabványosnál hosszabb zsinór felszerelése, készülékesére, üzemszüneteltetés és ennek megszüntetése. Továbbra is írásban kell kérni azonban a távbeszélő állomás, vagy helyi köz- vetlen összeköttetés fel- ás leszerelését, házon kívüli távbeszélő alközpont fel- és leszerelését, áthelyezését a címváltozást, átírást, számcserét, átalakítást, szolgálat szünetelése alatti távbeszélő összeköttetést, a titkosítást, valamint a titkosítás megszüntetését. Az előfizetők a szerelésre irányuló kívánságukat távbeszélőn oda jelenthetik be, ahová az észlelt üzemzavarokat is jelenteni szokták (megyeszékhelyi postahivatalnál például a 03 kapcsolási számra, egyéb helyeken a postahivatalnak). A szerelés várható időpontjáról az előfizetői értesíti a posta, s a távközlési üzem gondoskodik arról, hogy a távbeszélőn történt megrendelés teljesítése a legrövidebb időn belül megtörténjen. volna szükség. Adott a lehetőség ahhoz, hogy a szolnoki vegyipari szakközép- iskolában 1970-től a tervezett három vegyipari eiső osztály mellett még két vegyipari gépész első osztályt szervezzenek. Az intézet új épületének tervei már készülnek. A gépész tagozat kéziszerszám felszerelése már most teljes, s a gépi berendezés többsége is biztosított- Szakemberek is vannak. Az új iskola mind azt öt párhuzamos osztály elhelyezését lehetővé teszi. A minisztériumi javaslattal ellentétben azt kérik a megyei szervek, hogy 1970-től Kunhegyesen egy gimnáziumi és két vízügyi szakközépiskolai első osztályt szervezzenek. Szolnok megyében ez elsőrendű gazdasági érdek. Ez az ország legnagyobb öntözéses gazdálkodást folytató megyéje. S a II. Tiszai Vízlépcső megépítésével az öntözéses gazdálkodás mindinkább növekszik. Mindenképpen szükség volna tehát erre az iskolára. M egyénk mezőgazdasági jellegű. Az igényeket és a lehetőségeket mérted gelve a mezőgazdasági szakközépiskoláknak igen nagy szerepük volna. Volna, ha a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium is kellő : segítséget adna ezek létesítéséhez. Abban ugyan egyetért a megyei szervekkel, hogy 1968-tól Karcagon és Törökszent- miklóson két-két első osztállyal mezőgazdasági szakközépiskolai képzést indítsanak. A mezőtúri mezőgazdasá- , gj gépész szakközépiskolában viszont a minisztérium a javasolt három első osztály helyett — teljesen érthetetlenül — csak egy első osztály szervezését tartja szükségesnek. A ma. is működő szakközépiskola személyi és tárgyi feltételei 1969-ig biztosítottak lesznek. Az ország legnagyobb mezőgazdasági gépparkjával rendelkező megyében az ilyenirányú képzés növelése égetően szükséges- Érthető, hogy a megye vezetői ragaszkodnak is hozzá. A minisztérium álláspontjával ellentétben szükség volna arra is, hogy 1968- ból két első osztállyal induljon a kunszentmártoni kertészeti szakközépiskola. A kertészeti szakközépiskola létesítését a megye szakember-igénye indokolja. A kunszentmártoni százötven fős kollégium biztosítja a távolabbi helyeken lakók elhelyezését. A szak- középiskola egy osztállyal most is megvan. Kiépült a gyakorló terület, melegvízzel ellátott primőrtelep, s szőlő van birtokában. Az említettek mellett szó van még egyéb szakközép- iskolák létesítéséről. így Szolnokon egy közgazdasági és kereskedelmi, valamint egy egészségügyi, Kisújszálláson közgazdasági, Mezőtúron szintén közgazdasági szakközépiskolát létesítenének, illetve végérvényesítenék és szélesítenék az ilyen irányú képzést. 3 ó volna, ha a felsőbb szervek a szakközép- iskolák telepítésében a közeljövőben történő döntéskor mérlegelnék megyénk igényeit. Alapos felmérés* kellő mérlegelés alapján születtek a megyei szervek javaslatai. Bízunk abban* hogy megértésre és támo gatásra találnak. S, «
