Szolnok Megyei Néplap, 1967. június (18. évfolyam, 127-152. szám)
1967-06-11 / 136. szám
1967. június 11. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 A pedagógusok azok^tervezetének Fill. kongresszusa Csaknem másfélszázézer oktatásügyi dolgozót képviselő több mint kétszáz küldött, valamint számos meghívott részvételével a SZOT Tárogató úti főiskolájának épületében szombaton megkezdte munkáját a pedagógusok szak- szervezetének VIII. kongresszusa. A tanácskozáson megjelent és az elnökségben foglalt helyet többek között Szirmai István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja. Az egybegyűlteket Ma- koldi Mihályné, Kossuth- díjas. a pedagógusok szakszervezetének elnöke köszöntötte, majd Péter Ernő főtitkár mondotta el a központi vezetőség beszámolóját, kiegészítésül az írásban előre kiadott jelentéshez. Gazdát keresnek a mezőgazdasági gépek Tp avaly bevezették a termel őszövetkeze- •* tekben a gépi amortizációt. A gazdaságok tetszés szerint, anyagi erejükhöz mérten vásárolhatnak gépeket. A tanácsi szerveknek sem kell „elosztaniuk” a gépeket, mert szabaddá vált a forgalmazásuk. Az AGROKER annak szállít, aki megrendeli tőle az árut, illetve előzetes szerződést köt a beszerzésre. A le nem kötött, de raktáron lévő gépeket — ha fedezetigazolást visznek a banktól — bár mikor megvásárolhatják a szövetkezetek. Meglepő, hogy a 3—4 évvel ezelőtt az any- nyira keresett traktorokból most tartalék készlete van a vállalatnak. Méghozzá 255 erőgép (DT—75- ös, MTZ, Zetor Super és UE—28-as), 70 SzK—4- es kombájn és 100 pótkocsi. Ki ne emlékezne rá, hogy milyen keresett cikk volt a pótkocsi még tavaly is. De miért van ennyi gép raktáron? Talán nem kell a szövetkezetnek? Dehogynem. Soksok traktor, kombájn, pótkocsi és egyéb gép, felszerelés szállítására, szerződtek a vállalattal. Többek között 227 pótkocsi és 135 SzK—4-es kombájn talált gazdára. Régi törvényszerűség: csak annak az árucikknek lehet a forgalmát szabaddá tenni, amiből van elegendő. Az említett géptípusokból létrejött a kereslet és a kínálat összhangja. Az új mechanizmus szele már itt is fújdogál. — m. 1. — Szégyen a tanyán Fejőgépek — géphez értő tehenészek A kívánt színvonaltól még messze vagyunk A fejés a legnehezebb munkák közé tartozik az állattenyésztésben. — Nagy gyakorlatot és fizikai erőt igényel. A munka megkönnyítése, az emberek kímélése önmagában is sürgeti a fejőgépek használatát. Egy ember kétszer annyi állatot tud géppel megfejni, mint kézzel. így csökken a munkaidő és könnyebb a tehenészek munkája. A higiénia szintén a gépesítést követeli. A géppel fejt tej ugyanis nem érintkezik az istálló levegőjével, nem szennyeződik. Az állami gazdaságok előbbre járnak A statisztikai adatok érdekes képet, összehasonlítási lehetőséget adnak. Az NDK-ban a tehénállomány 70, Dániában 90 százalékát géppel fejik. Megyénk állami gazdaságaiban az állomány túlnyomó többségét — 80 százalékát — fejik géppel. A termelőszövetkezetekben csak 1964 óta beszélhetünk gépi fejésről. Addig csak 3—4 gazdaság rendelkezett gépekkel. Azok is korszerűtlenek, rossz hatás- fokúak voltak. A régi típusú — B Sz—2-es — gépekből már csak 14-et használnak a szövetkezetekben. Az utóbbi három év alatt igen jelentős fejlődést értek el a tsz-ekben. 1964- ben mindössze kilenc tsz- ben, a tehenek 3.5 százalékát fejték géppel. Tavaly már 19.7, jelenleg 22.2 százalékos az arány. Az idén 36 közös gazdaság 4852 tehenét géppel fejik. Ez jobb az országos átlagnál, mégsem lehetünk vele elégedettek. Akadályozó fényezők Több féle van, de talán a legfőbb a korszerű épületek hiánya. A kisparaszti gazdálkodás megszűnése után jórészt szerfás istállók épültek. Gyorsan és olcsón építkeztek akkor, mert erre volt szükség. Ma már ezek viszont elavultak. A férőhelyek nagyobbik hányada korszerűtlen a megyében. Ezekben gépesíteni sem lehet. Az utóbbi években sok új istálló épült, de az igényeket korántsem elégíti ki. A gépekhez értő szakemberek képzése Is csak tavaly kezdődött meg a megyében. (Az állami gazdaságoknak régebben működik fejőiskolája Alcsi-szige- ten.) A megyei állattenyésztési felügyelőségnek és a megyei tanács mezőgazda- sági osztályának az érdeme, hogy tavaly a szakemberképzés is megindult. A jászapáti szakmunkásképző iskolában kétszer kéthetes tanfolyamon, hetvenkét személyt képeztek ki. Az Al- csi-szigeti kéthónapos fejőiskolán tíz ember tanult. (Ök szakmunkásbizonyítványt is szereztek.) Jászapátiban az idén hathetes tanfolyamra huszonöt személyt küldhették el. Sikerült elérni, hogy a gépesített közös gazdaságokban mindenütt három-négy kiképzett, géphez értő tehenész van. A marodisággal is küzdeni kell A maradiság nem egyszer gátolta a gépesítést. A drága pénzen vásárolt gépeket a raktárba vagy a padlásra tették fel. Az egyik kiváló eredménnyel gazdálkodó szövetkezetünkben hatan dolgoztak az istállóban. Hárman tanfolyamot végeztek, s hívei voltak a gépesítésnek. A többiek húzódoztak, csak a gépek működése győzte meg őket. A gép több embert helyettesít. Vannak, akik attól félnek, hogy feleslegessé válnak. Indokolatlan ez is, mert munkaalkalom bőven akad. Az állattenyésztési felügyelőség szakemberei az új gépek beindításakor több helyen napokat töltöttek az istállóban és szaktanácsot adtak. A korábbi években nehéz volt új gépekhez hozzájutni. — Tavaly az AGROKER csak 23 új fejőgépet forgalmazott a megyében. Az Idén 40 új gép érkezik. Elsősorban az új beruházási igényeket — a felszerelő vállalatot — látják el. Tizenegy új gépet a korszerűsített istállókba kötöttek be a tsz-ek. A vállalat azonban 10 gépet még eladásra kínál. A gépek elhasználódnak, karbantartásukról. javításukról gondoskodni kell. — Tavaly a Tószegi Gépjavító Állomást szakqgították a fejőgépek javítására. Az alkatrészellátás sajnos nem zavartalan. A mintegy 74 fajta alkatrészből 50 félét az AGROKER, a többi ritkábban elhasználódét a MEG£V forgalmazza. A hiánycikk lista igen jelentős. Nincs fejőgumi. A tsz-ek tavaly egy évig is használták a gumit, pedig csak 3—4 hónap az ideje. A magyar gumiipar vállalta a fejőgumik hazai gyártását, de ezek később kerülhetnek csak forgalomba. Az állattartás gépesítése fejlődött az utóbbi években. A kívánt színvonaltól azonban még messze vagyunk. Tervszerűbb beruházással, korszerűsítéssel, szakemberek képzésével újabb lépéseket tehetünk előre. Máthé László Két Drávucz János nevű tehenész van a jászla- dányi Kossuth tanyán. Az egyiket kispesti Drávucz- nak hívják, megkülönböztetésül. Sovány, inas emberek. Egykorúak lehetnek. Kispesti Drávucz magas férfi, a másik alacsonyabb, öreg tehenészek, azt tartják magukról. Együtt dolgoznak, egy istállóban. Ahol a másik Drávucz napos most éppen. Vendége is van, Bagi Ferenc. Kijött beszélgetni. 0 már a faluban lakik, de mikor a szocialista brigád alakult, közéjük tartozott. Ment a munka, sok tej, sok pénz. A négy ember úgy összemelegedett, disznót se vágott volna egyik a másik nélkül. Fejőskor jöttek segíteni az asszonyok is. Emlegették őket a Haladásban. Megkapták a szocialista címet. Akkor esztendőben. Csak arról beszélnek. Zöld szénán ülünk az istálló előtt. — Aztán? Bagi vendég, ő hallgat. Drávucz János zavartan mondja: — Hát szétment a brigád. — Miért? — Valahogy feloszlott. Csend van körülöttünk. Az irodában már elmesélték, mi történt. Tőle is szeretném hallani. Akadozva kezdi. — Hát, ha az őszintét meg akarjuk vallani, hát egy kis tömivaló tányérvirágot szántunk télire, Hisia bátyáddal, Bagihoz beszél, így köny- nyebb. — Életemben még ilyen nem történt soha. Bagi Ferenc szélesképű tehenész. Magyarázza: — íft hagyták a sok árpát, mindig nyitva. Egy szakajtóval hozzá nem nyúlt senki. Kaptunk mindenből eleget, nem kellett. Dehát az ördög egyszer megcsalja az embert. Mondta is a párttitkárunk akkor. Gondoljuk meg jól a brigádot. A fegyelem is kemény legyem Drága lett az a napraforgó nektek, Ezerkétszáz forint. Drávucznak komor az arca. — Nem a pénz. A szégyen. Háromszáz ember előtt. Majd elsüllyedtem. Oda a becsület. A rendőr is csak csodálkozott, hogy tehetett maga ilyet? Ment itten a dolog addig szépen. Ilyen brigád nem is lehetett több. Bagi könnyebben nevet. — hadányon nem is láttalak egy versiben. El voltatok veszve. — Ember előtt nem mutatkoztam. Az irodára se mertünk bemenni a pénzünkért. Máig se tudom... Hallgatom a párbeszédet. Jó tehenészek. Drávucz keE^n fékezés 1937-re Az 1937-es alföldi nagy letartóztatások évfordulója alkalmából június 18-án Orosháza-Gyopároson nagyszabású emlékünnepséget rendeznek, amelyre meghívták a Viharsarok veteránjait, valamint Béké3. Csongrád, Hajdú és Szolnok megye KlSZ-ifjúságá- nak képviselőit. Ünnepi nagygyűlésen találkoznak a fiatalok: és öreg harcosok, A 30. évforduló alkalmából emlékművet avatnak. Júniu* 25: tv-világrtap Körkép a Föld országainak életéről A televízió történetében eddig nem látott nemzetközi műsort mutatnak be június 25-én: az első televíziós világnapon 18 országból egyenes adásban közvetítenek helyszíni képeket. Kétórás műsort sugároznak 32 országban mesterséges bolygók segítségével. A Magyar Televízió 20 órától kezdve vepri át a műsort „A mi világunk” címmel, és körképet ad a Föld országainak életéről. A műsor első részében s világ öt legfiatalabb állampolgárát mutatják be. A kamerák ellátogatnak Lengyelország, a Szovjetunió, Mexikó, Japán. Kanada egy-egy szülőotthonába ahonnan néhány perccel az adás előtt született bébit mutatnak be. Majd a kamerák gvorsan körülnéznek abban a világban, ahová a gyermekek beleszülettek. A kommentár ezután elvezeti a nézőket néhány mezőgazdaságilag fejlett országba, ebben a részben kap helyet hazánk is háromperces f,idósítással: világszerte láthatják a nézők a gödöllői agráregyetem nagyüzemi lúdtenyésztési módszereit: mi a titka az „Óriás magyar libamáj” előállításának, hogvan lesz a naposlibából 8—10 hét alatt több kilós pecsenyeliba. A következőkben a nagyvárosok lakásviszonyairól •és a jövő lehetőségeiről lesz szó az óriásvárosok Moszkva, New York bemutatásával. Hogyan szórakozik a világ a kétórás időpontban? — ezt mutatja be a műsor harmadik része. A jénai óriástávcső, egy Satumus- rakéta és egy ausztráliai rádióteleszkóp segítségéve! bepillantást nyernek a nézők a világűrbe is. Azt tervezik, hogy a műsort a Földgömbnek a mesterséges bolygóról felvett képével zárják. Sólyom ügyelet A pilóták nagyon jól tudják, mekkora veszedelmet jelent egy leszállásra készülő repülőgép számára az útjába kerülő madárcsapat. Ellenszerül az észak-európai tengeri övezetek számos repülőterén sólyomtenyészetet rendeztek be. A begyakorlott sólymok elűzik a reptér környékéről a madarakat. Kábítószerek felkutatása — kutyákkal A svéd rendőrség különös megbízatású nyomozókutyákat képez ki. Ezek a repülőtereken és a határállomásokon fognak szolgálatot teljesíteni. A határrendőrök abban reménykednek, hogy a kutyák az átutazók poggyászaiban tévedhetetlenül megszimatolják a kábítószereket. A bürokrata érettségi elnök Az osztály olyan tói érettségizett hogy a legrosszabb diák is megérdemelte a hármast A bürokrata érettségi elnök azonban mégis el akart buktatni egyet a huszonnégy érettségiző tanuló közül. Mivelhogy — állította — az tudott a legkevesebbet. Hasztalan kérlelték a tanárok, megkötötte magát. S hivatkozott a statisztikára, amelyen ott volt ez a rubrika is: A bukottak száma”. Az a tanár, akinek tárgyából a szerencsétlennek buknia kellett volna, végre mentő ötlettel, így vágto ki magát: — Én szívesen elbuktatom, ha viszont az elnök úr saját felelősségére agyonüt egy tanulót. Mivelhogy a statisztikában ilyen rovat is van: „Az év közben elhalálozottak száma”. A vaskalapos érettségi elnök megadta magát, ? így senki sem bukott el az osztályból. resett már 807 munkaegységet is egy évben. Becsülték őket A kombájnos is. Eata befordult az udvarra, tele volt a tartály, nyolc mázsa napraforgó benne. Lázár István, a szocialista brigád vezetője, meg Dra- vuez János tettek-vettek az istállóban. Ráértek, nézegették. — Jó lenne belőle, egy kis tömivaló télire. Egy vödörrel. Annyi napraforgó nem sok. De utána nincs megállás. Négy-négy zsákkal vittek. Reggel megjöttek az asszonyok fejni. Kispesti Drávuczné jókedvűen. — Tudjátok-e — mesélte —. mit álmodtam? Jaj, de nagy butaság. Azt, hogy betörtek hozzánk. Csak ő nevetett rajta. Idegen hangulatban ment a munka. Mintha más istállóba. más emberek közé kerültek volna. Drávuczné csak nézte. — Mi lelt benneteket? összevesztetek? Jött a kombájnos, aztán a párttitkár. Keresték a napraforgót Nem tagadták. Egy szóval se. Vitték vissza. Még mentegetőztek. — Egy kis törnivalót akartunk télire. Az elnök elé már Lázár István állt oda. — Nagy bajt csináltunk, Miska bácsi. — No. , — Loptunk. A mindenit, loptunk. Párttaggyűlés, szövetkezeti közgyűlés. Negyedévre megvonták a prémiumot. Szénát gyűjt Lázár István az új tehenésszel. Bárdos Istvánnal. Ö jött Bagi Ferenc helyére. Leülünifc cigarettára gyújtunk. Barna, lesült képű férfi Lázár István. — Maga kezdte? — Hát... Lehet, hogy én. — Megérte? — Ilyen többet nem for. dúl elő rajtam. A miénk volt az első szocialista brigád. Már a jelvényt kapnánk. — A többiek mit szóllak? — Akkor? Nemigen beszéltem én senkivel. Restelltem emberrel találkozni A brigádnak négy tagja van. A szégyenből mindegyikükre esett Kispesti Drávucz Jánost otthon találom az udvaron. — Szétmentünk. Se ura, se gazdája a brigádnak. Elnevetem magam. A feleség közbeszól: — Mondd csak meg "s igazat. Ügy is tudja az elvtárs. Nekik külön rosszul jött a dolog. A név miatt. Az asszony, bátyját sokan megállították Igaz hogy a sógorod napraforgót lopott? Azt mondják Drávuczék: — Letörtünk. Az asszonyokat nagyon bántotta. A zárszámadáson a többi brigád kapta a jutalmat, mi meg semmit. — Megmondták a magukét? — Hát azt. hogy tehettek ilyet. De nem éreztettük velük. Egy évre zárták ki őket. Még az elején vannak. Nagyon várják, hogy leteljen. — Szombat. vasárnap nekünk nem számit. 4 munkát elvégezzük — bizonygatta Bárdos. Valami hiányzik. A szocialista brigád. Lázár István kesereg: — Ha visszafogadnak, majd tudatják. Mink vem hozakodhatunk elő vele. Lázár vezette azelőtt * brigádnaplót, A? most el van zárva a párttitknr szekrényébe. Nagy lecke vdlt. A négy ember keményen viseli. Dolgoznak. Várják. esztendő végén szóljanak nekik. En úgy látom, megszolgálnak rá. Borzák Lajos v