Szolnok Megyei Néplap, 1967. június (18. évfolyam, 127-152. szám)
1967-06-10 / 135. szám
1967, június 10 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP s íül^ JAGUAR A HeJtaí Jenő regényéből készült új magyar film kesernyés humora, olykor-olykor felvillanó társada- iamkrltikája ellenére sem nyújt élvezetes másfél órák Élményünk sem lehet több, mint egy megporosodott, megsárgult lapu operett szövegkönyv dallamainak eljátszása után. A komédiázni szerető színészek, Garas Dezső (Csontos Szigfrid), Bodrogi Gyula (Comtesse), Major Tamás (Általános bácsi) is csak annyira szórakoztatnak, amennyi keveset Borhy Anna szövege megenged. Nem hat ez a film a bűnügyi vígjátékok izgalmával, nem is szellemes, gúnyos, s sajnos nem is vígjáték. Jóllehet, a társadalom, a környezet, a filmen látható újságíró szatócskodás nekünk már nagyon messzetűnő múlt, s bizony-bizony, még meg se mosolyogjuk Mák István érzelgős hírlapírót, — a Krajcáros Igazság főszerkesztője —, aki a költői babérok mellett a laptulajdonos. Általános bácsi feltűnő szépségű leányának -bájaira is pályázik. Néhai kollegáink — már ami a szerepeket illeti — szenzációéhesen iszogatnak estétől reggelig. Aztán fordítva. Időközben meg-megfordulnak Vegyes Benő (Bárdi György) uzsorás, nem a legesztétikusabban berendezett lakásán, ahonnan is szívélyes beszélgetés után, némi váltócskák ellenében jó, de mindig kevés pénzzel távoznak- Pedig mintahogy kitűnik, vannak még szenzációk, sőt csodák is, amikor egy négysoros blöff-verset ezer, azaz egyezer koronáért el lehet adni, igaz, hogy a vers is, meg hát a pénz is sikkasztott; És mert minden történetnek vége kell legyen, ezért aztán Jaguár az újságírók legújságíróbbika megszökik a bájokban gazdag Ellával, miközben a páncélszekrénybe rejtett jelentősebb összegről sem fe-. ledkezik el. A szerető és illedelmes gyerekek természetesen levélben közük, a nászút után visszatérnek és az örökségből a boldog papa levonhatja majd eme kölcsönt; A reményvesztett újságírók mindezek átélése után igen mély mélabúval és józanul üldögélnek régi törzshelyükön, természetesen valami boldogító-boldogtalan szerelemre, sok-sok pénzre — még váltók ellenében is — s igazi nagy-nagy szenzációra áhítoznak. (Hát kérem ez bennünk a közös.) L. I. Egyesüli kéi műszaki egyetem Roham a középiskoláért A Népköztársaság Elnöki Tanácsa pénteken ülést tartott. A „Kossuth Lajos” katonai főiskolát, a „Zalka Máté” katonai műszaki főiskolát és a „Kiüán György” repülő műszaki főiskolát a honvédelmi miniszter felügyelete alatt álló katonai felsőoktatási intézménnyé nyilvánította. Az Elnöki Tanács törvényerejű rendelettel egyesítette a Budapesti Műszaki Egyetemet, valamint az Építőipari és Közlekedési Műszaki Egyetemet; Az új oktatási intézmény Budapesti Műszaki Egyetem elnevezéssel a művelődésügyi miniszter felügyelete alatt működik, s az ország legnagyobb egyeteme és műszaki tudományos intézménye lesz. 8000 nappali tagozatos hallgató egyidejű képzésére alkalmas; Az oktató-nevelő és tudományos munkában mintegy 1500 szakember vesz részt, nagy részük tudományos minősítéssel rendelkezik. Az intézkedés lehetővé teszi az egyetemi oktató, nevelő és tudományos-alkotó tevékenységnek a korábbinál jobb hasznosítását és a népgazdaság gyakorlati igényeivel történő ösz- szehangolását. Lehetőség nyílik továbbá 9 műszaki tudományok koordináltabb oktatására és művelésére, valamint — a gyorsan fejlődő tudományos-technikai követelményeknek megfelelően — a párhuzamosan folyó szak-, illetve ágazati képzés megszervezésére. Az egyesített egyetem szervezete egyszerűbb, működése gazdaságosabb lesz. Nem változik a két egyetem jelenlegi kari tagozódása. Néhány kar elnevezését azonban — az oktatási feladatok pontosabb megjelölése érdekében — megváltoztatta a törvényerejű rendelettel egyidejűleg nyilvánosságra kerülő kormányhatározat. Az egyesített Budapesti Műszaki Egyetemen az oktatás az alábbi karokon történik majd; építőmérnöki kar (korábban: mérnöki kar); gépészmérnöki kar; épitészmémöki kar; vegyészmérnöki kar; villamosmérnöki kar; közlekedésmérnöki kar (korábban: közlekedési üzemmérnöki kar); Az Elnöki Tanács ezután egyéb ügyeket tárgyalt. Átfogóbb információ A Magyar Közgazdasági Társaság területi statisztikai szekciójának területi mérlegekkel foglalkozó munkacsoportja június 7- én Szolnokon tartotta vándorülését. A tanácskozáson résztvett dr. Lengyel László, a Magyar Közgazdasági Társaság Statisztikai Szakosztályának titkára, — ezenkívül hét megye küldöttei. A munkacsoport tanácskozásán három előadás hangzott el a megyei villamosenergia-. a munkaerő- és az egyéb területi mérlegek kidolgozásának lehetőségeiről és problémáiról. Az előadásokban és az azt követő termékeny vitákban kifejezésre juttatták, hogy az új gazdaság- irányítási rendszer irányelveinek megfelelően a megyei vezetők az eddiginél jobb tájékoztatását tartják szükségesnek, melyet egy területi mérlegrendszer kidolgozásával kíván mégvalósítani a munkacsoport. A naposbaromfi többségét a Baromfiipari Országos Vállalat (BOV) törökszentmiklósi gyáregysége hozza forgalomba. A vállalat túra járatai viszik ki a napos jószágokat a termelőszövetkezetekbe és a földművesszövetkezetekbe. Az utóbbi adja tovább az árut az egyéni és háztáji termelőknek. A naposbaromfi ellátás alapvetően befolyásolja az értékesítést. Ezért érdemes összehasonlítani, hogy ez év első öt hónapjában — a múlt év hasonló időszakához képest — menynyi naposcsirkét, libát, kacsát és pulykát adtak felnevelésre. Tavaly 2 816 000 naposcsirkét, az idén 30 ezerrel kevesebbet adtak a termelőknek. Az idén 203 ezer naposlibát, 91 ezer kacsát és 101 ezer pulykát adtak át. Az utóbbi fajtánál a termelési kedv nagyobb, mint Hogy lehet az: szolnoki gyerekeket az újszászi gimnáziumba ,.utaltak át”? Erre még nem volt példa, — mondotta egyik panaszosunkat erre tényleg nem volt. De arra sem, hogy ennyi gyerek jelentkezett volna középiskolába. Ezért a Verseghy gimnáziumban és a Tisza-parti gimnáziumban a tervezetteken felül még egy első osztályt kellett szervezni S ráadásul az osztályok létszáma eléri a negyvenkettőt. Emellett figyelembe kell venni azt is, hogy a Tisza- parti gimnázium 16 tantermes, s mégis 24 osztálynak nyújt otthont, A Verseghy gimnázium első osztályainak képzését csak délutáni tanítással tudják biztosítani. Nagy a helyhiány a a múlt évben volt. Ugyanis 80 ezerrel több libát, 13 ezerrel több kacsát és 12 ezerrel több pulykát hoztak forgalomba. A szektoronkénti változást is érdemes figyelemmel kísérni. A közös gazdaságok 291 ezer naposcsirkével kevesebbet, az fmsz-ek, illetve a háztáji gazdaságok 261 ezerrel többet fogadtak, mint tavaly. (Bár az említett mennyiség, bői hiányzik a bábolnai tiúshibrid és a saját kelte- tésű csirke. A húshibrideket ugyanis nem a BOV forgalmazza a tsz-ekben.) A háztájiak igényét vontatottan elégítették ki. — Gyakran kevesebb naposcsirkét kaptak, mint tavaly; így az fmsz-ek 450 ezer csibét a szövetkezet tiszafüredi, jászalsószentgyör- gyi keltető üzeméből és egyéb keltető állomásokról szerzett be. Ebből 60 ezer a nagyhozamú, G—33- as tojóhibrid. Varga Katalin gimnáziumban is. Ilyen körülmények között a zsúfoltságot nem lehet fokozni. Ennek következménye hogy néhány tanulót Üj- szászra kellett átirányítani, ahová jó közlekedés van, s az étkezés, meg a tanulószobai foglalkoztatás biztosított. De nemcsak ennek a tízegynéhány gyereknek elhelyezése okozott gondot, hanem mintegy másfélszáz- / nak. Ezeket vagy helyhiány, vagy a rossz bizonyítvány miatt nem vették fel a jelentkezési lapon feltüntetett helyekre. 3 ez kettős tanulsággal A naposlibát főként a háztáji gazdaságokban, a kacsát és a pulykát a tsz- ekben nevelik. Jellemző adat erre: tavaly csak 68 ezer, most 135 ezer naposliba került a háztájiba. A pecsenyekacsa nevelés egyre jobban terjed a szövetkezetekben. Nyolc hét alatt ugyanis elérik a 2,3— 2,5 kilós átlagsúlyt, s így 18,50 forintos egységáron adhatják el. A pecsenye- kacsa keresett exportcikk. A BOV törökszentmiklósi gyáregysége az idén 890 vagon élőbaromfit és 64 millió tojást tervez felvásárolni. Május végéig csaknem száz vagon baromfit vettek át, jóval többet, mint tavaly. Tavaly 27,2 milliót, az idén 30 millió tojást vettek át a vállalatnál. A tojásnak mintegy 80 százalékát a háztáji gazdaságok adják és a szövetkezetek vásárolják fel. szolgál a jövőre nézve a szülőknek. Elsősorban a jelentkezéskor kell jól mérlegelni a sorrendet. Most többízben előfordult, hogy másodszor »zámbajövő iskolaként olyan intézményt jelöltek e felvételi lapon, amelyik ha- marabb zárta a felvétett mint az első helyen megnevezett intézmény. Világos hogy ha helyhiány miatt aj első iskola nem tudta felvenni a jelentkezőt, a második helyre már hiába küldték át a jelentkezés lapot A nevelők számára is adódik ebből a tanulság- alaposabban ismertetni a szülőkkel a lehetőségeket. S ami ennél is fontosabb tanulság a szülőknek: ne csak ilyenkor érdeklődjenek a gyerekek iránt, hanem az alsóbb osztályokban is. Segítsék) gyermekeiket a minél jobb tanulmányi eredményének elérésében, hiszen a továbbtanulásnál az szinte nélkülözhetetlen. Lesz olyan gimnáziumi első osztály, melynek felvételi tanulmányi átlaga 4.8. Érthető, hogy a 3—3,2 tanulmányi átlaggal rendelkezőkért nem kapkodnak az iskolák. A fentebb említett százötven gyermek elhelyezéséről jórészt gondoskodtak az illetékesek. Így is lesz azonban tíz—tizenöt szolnoki gyerek, akiket alacsony tanulmányi átlaga, rossz magaviseleté miatt — a 2 imént vázolt körülmények között — nem tudnak elhelyezni középiskolában még Űjszászon sem. Jövőre méginkább számolni lehet ilyen esetekkel. A legtöbb jelentkezőt ugyanis akkor várják a középiskolákba. A következő években viszont olyan hallatlanul nagy mértékben esik a tanulók száma, hogy értelmetlen lenne növelni a középiskolai osztályok számát, s újabb szaktanárokat idetelepíteni. Annyi bizonyos: jövőre is a jó tanulóké lesz az elsőbbség... S. B. A szakember Hónom alá csaptam a rádiót és úton voltam a szövetkezeti műhely felé. amikor találkoztam Christofor barátommal, aki bőbeszédű, szolgálatkész, mindentudó ember. Megállított és azt mondta: — Hová mégy barátom, megterhelve mint egy teve? Mondom neki: — Viszem a rádiómat javítani. Ügy látszik, elromlott. Nem énekel. — De beszél? Nevettem, mert láttam, hogy Christofor tréfál, ö azonban folytatta: — Hová viszed? — A szövetkezetbe. — Megbolondultál? — Miért bolondultam volna meg? — A szövetkezetbe mégy? Ott tartják egy hónapig, halogatják, ígérgetnek szédítgetnek Csak a bolond megy a szövetkezetbe, amikor Bukarestben él egy Scarlat. — Ki az a Scarlat? — Nem tudod, ki az a Scarlat? Oh, te szerencsétlen! A homlokomat megkopogtatta az ujjaival. — Marconi óta nem született olyan rádiószakember, mint Scarlat. Ha Scarlat meghal, szemétre lehet dobni minden rádiót. — Mit csináljak én ezzel a Scarlattal? — Elküldöm hozzád, csinálja meg a rádiódat, amely olyan lesz, mintha új volna. Mikor talál téged otthon? — Jöjjön délután 5 óra után. Hazamentem a készülékkel és másnap pontosan 5 órakor megjelent nálam Scarlat. Magas férfiú, síma pomádés hajjal, sötét ruhában, fehér ing, fehér gallér, zsebében fehér zsebkendő, elegáns nyakkendő. Én, feleségem és két gyermekünk valósággaj megbűvölten álltunk körülötte. Ö mosolygott. — Hol a beteg? No, gondoltam magamban — ez egy egyetemi tanár, akit beteghez hívtak és eltévesztette az ajtót. — Miféle beteg? — Hát a rádiókészülék — mondta mosolyogva. Tehát ő volt. Odavittem a rádióhoz Leült egy székre. — Mi a baja? — Nem szól. — Aha. Mind a négyen ránéztünk. Lássuk, mit csinál- Megforgatta a rádiót. Levette a srófokat, eltávolította a fedőlapot és az ujjaival úgy dolgozott, mint Liszt Ferenc a zongorán. — Van egy lámpa á háznál? Hoztam neki egy körtét. — Nagyobb nincs? Egy százas körte nincs a háznál? A fiam elrohant és vett egy százas körtét. — Rongy nincs a háznál? Hoztam egy rongyot, letörölte a port a készülékről, azután hümmögött. — Mi a baj? — kérdeztem tőle. — Nem szól. Ezzel ugyan nem mondott nekünk semmi újat, de nem is csinált semmit, hogy szóljon. — Van egy harapófogó? Hát bizony harapófogó nem volt nálunk a háznál, de telefonáltam a szamszédnak és az hozott egyet — Hát kalapács? Azt is hozott a szomszéd. A híres szakértő már kezdeti engem edegesíteni. Drót akad a háznál? Tartóztattam magam, hogy bele ne rúgjak a híres szakértőbe. A kisebbik fiam egy másik szomszédhoz szaladt drót után. Közben a feleségem kifordított minden fiókot, hogy kalapácsot, drótot rongyot és minden egyebet keressen a híres szakértő számára. — Szigetelőszalag van? Felkaptam egy széket. hogy aozzávágjam. de a feleségem még kellő időben lefogta a kezemet. ö nem vett észre semmit. bedugta a fejét a készülékbe. — Nincsen szigetelőszalagunk, Ä feleségem volt tegnap a piacon, de nem vett. Hanem, ha kell. van karfiol a háznál. A híres ember inkább az iráni érdeklődött, hogy van-e a háznál ólom. — Nincs kérem. Az utolsó darabot tegnap felhasználtam, amikor megragasztottam a mozdony kazánját. A nagy szakértő felhorkant — Mozdony, hát van mozdonyuk a házban? — Igen, a spejzban tartunk mozdonyt. Mindig azzal szoktunk vasárnap kirándulni. Azért tartunk) ólmot is, hogyha elromlik hát megragasztjuk Bambán bámult rám és ismét bedugta a fejét a készülékbe. Végre valami hangot hallottunk. A készülék énekelni kezdett. Diadalmasan felugrott. — Kész van, tessék. — Mivel tartozom? — Kétszáz. Nagyot nyeltem és elővettem a pénzt. Közben Cristofor barátomra gondoltam. De abban a percben, ahogy át akartam nyújtani a pénzt, a készülék megint elhallgatott. Visszahúztam a kezemet és a készülék többé egy szót sem szólt. De a szakember sem. Én sem. Csak kinyitottam az ajtót és ő eltávozott. Tegnap találkoztam Christofor barátommal. Nem szóltam neki semmit, de megbosszultam magamat. Elromlott az órája és megkérdezte, nem tudok-e egy szakembert. Azt feleltem neki, hogy ismerek egy kiváló szakembert. Másnap el is küldtem hozzá szomszédomat, a csizmadiát. S. R. (Az Urzicából fordította: Hegedűs Nándori Kevés a mafiosest eke 1 óbb libát, kacsát és pulykát kaptak a termelők 3G millió tojást veitek át a felvásárlók
