Szolnok Megyei Néplap, 1967. június (18. évfolyam, 127-152. szám)

1967-06-30 / 152. szám

2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1967. június m. Nyolcvanezer embert vesztett eddig Vietnamban az USÁ Az Egyesült Államok Fegyveres erői saját beval­lásuk szerint már több mint nyolcvanezer embert vesztettek a vietnámi há­borúban — ez tűnik ki a csütörtökön közzétett ame­rikai hadiielentésből. A jelentés szerint a múlt héten az amerikaiak 274 halottat vesztettek. Az amerikai sebesültek szá­ma 1258 volt. az eltűnte­ké 14. A halottak számá­nak növekedését az ma­gyarázza. hogy az elmúlt héten a szabadságharco­sok csaknem teljesen meg­semmisítettek egy amerikai századot Kontum tarto­mányban. Az összesített amerikai adatok szerint az Egyesült Államok összesen 80 338 embert vesztett halottak­ban. sebesültekben és el­tűntekben. A halottak szá­ma 11 323 fő. a sebesülte­ké 68 341­A dél-vietnami kormány­csapatok az elmúlt hétre vonatkozólag 119 halottat ismertek el. Az amerikaiak szerint a partizának 1905 halottat vesztettek. A Dél-Vietnamban levő amerikai erők létszáma a múlt héten 3000 fővel nőtt és elérte a 466 000-et. A szabadságharcosok létszá­ma az amerikai becslések szerint 295 000 fő. McNamara amerikai had­ügyminiszter előrelátható­lag a jövő héten utazik el újabb dél-vietnami szemle- útjára- A múlt hétre ter­vezett. de a Koszigin— Johnson találkozó miatt el­halasztott út fő célja, hogy a hadügyminiszter szemé­lyesen vizsgálja felül a saigoni amerikai hadveze­tés terveit és javaslatot te­gyen Johnson elnöknek az amerikai csapatok létszá­mának növeléséről. Kína „forradalmi hySZ^-et akar A Renmin Ribao szerdai száma igen heves ENSZ-el- lenes cikket közöl, amely­ben arra szólítja fel az arab államokat, hogy lép­jenek ki a világszervezet­ből­A lap hangsúlyozza, hogy az arab-népeknek „fel keli ismerniök az ENSZ reakci­ós jellegét”. Az AFP megjegyzi, hogy a cikk szemmel láthatóan válasz Csou En-laj június 24-i beszédére, amelyben a kínai miniszterelnök is­mét felvetette egy „for­radalmi ENSZ” megterem­tésének gondolatát­V észbíráskodás Rangoonban A rangooni biztonsági egységek szerdán kétszer is tüzet nyitottak a Kína-el- lenes zavargókra, akik har­madik napja járták a várost. Rangoonban vész­bíráskodást vzettek be és négy kerületben kijárási tilalom van érvényben. A burmai kormány az eré­lyes intézkedéseket a kül­földiek személyes bizton­sága és a diplomáciai kép­viseletek védelme érdeké­ben léptette életbe. Rendőri és katonai ala­kulatok szigorúan őrzik a kulcsfontosságú épületeket. Nyugati jelentések szerint a zavargásokat sikerült le­csillapítani, de a légkör még mindig rendkívül fe­szült. A történtek után Burma és Kína viszonya a mély­pontra zuhant. Az Űj Kína hírügynökség, a kínai kor­mány szócsöve, hosszú hallgatás után szerdán egyszerre négy jelentés­ben számolt be a rangooni incidensekről. Az Üj Kína hírügynökség egyik tudó­sítása hangzatosam védel­mezi azokat a Burmában élő kínai fiatalokat, akik a kormány tilalmával nem törődve, Mao-jelvényeket tűztek ki és a kulturális forradalom jelszavaival felkorbácsolták az ellen­séges érzelmeket. Az Üj Kína „reakciós­nak” nevezi a burmai kor­mányt, s azzal vádolja a biztonsági erőket, hogy karba tett kézzel szemlél­ték a kínai nagykövetség megrohanását. A sajtó- ügynökség komoram figyel­meztet rá: „a vért vérrel kell lemosni”; Csütörtök reggel több ezer vörösgárdista gyűlt össze Burma pekingi nagy- követsége előtt. A fiata­lok Mao-képekkel és a pártelnök műveiből vett idézeteket tartalmazó vö­rös kötésű könyvek felmu­tatásával tiltakoztak a rongooni események miatt. és Castro vidéi körúton Szerdán a Kubai Kom­munista Párt Központi Bi­zottságának épületében elv- társias légkörben folytatód­tak a megbeszélések Alek- szej Koszigin, az SZKP Po­litikai Bizottsága tagja, szovjet miniszterelnök és Fidel Castro, a Kubai KP Központi Bizottsága első titkára. Kuba miniszterel­nöke között­A megbeszélésen részt vett Osvaldo Dorticos ku­bai elnök. Szerda délután Koszigin miniszterelnök Fidel Cast­ro kubai miniszterelnök kí­séretében vidéki körútra in­dult. A két kormányfő Ha­vanna és Pinar del Rio megyék meglátogatása után Guanba. Kuba délnyugati fontos mezőgazdasági vidé­kére érkezett. Áz USA nem ért egyet az e! nem kötelezettek javaslatával Az Egyesült Államok el­lenzi, hogy a Jugoszlávia és 14 el nem kötelezett or­szág által szerdán benyúj­tott javaslatról még a hé­ten szavazzanak az ENSZ rendkívüli sürgős közgyű­lésén. A javaslat az izraeli csapatok azonnali és felté­tel nélküli kivonását köve­teli az arab országok meg­szállt területeiről, a to­vábbi problémák eldönté­sét pedig a Biztonsági Ta­nácsra hárítja. Amerikai részről a hí­rek szerint „ellen javasla­tot” készítenek a latin­amerikai, illetve egyes nyu­gat-európai delegációk közreműködésével. — Wa­shington változatlanul sze­retné elodázni a döntést a közgyűlésen, s amerikai részről erősen pártfogol­ják a néhány napos szünet tervét. Brez§itTev““Ceclesifeal találkozó Leonyid Brezsnyev, az SzKP Központi Bizottsá­gának főtitkára csütörtö­kön találkozott Jumzsagijn Cedenballal, a Mongol Népi Forradalmi Párt Központi Bizottságának el­ső titkárával, a Mongol Népköztársaság miniszter­tanácsának elnökével, aki átutazóban tartózkodik Moszkvában. Jaifite Mansfield halálos balesete Országúti autóbaleset áldozata lett Jayne Mans­field, a világhírű amerikai filmsztár csütörtökön reg­gel New Orleans közelében• A 33 éves filmszínésznő két férfi és három gyer­meke társaságában tartott New Orleansba. ahol pén­teken televíziós fellépése lett volna. Kocsijuk nagy sebességgel egy teherautónak ütközött. Mansfield és a két felnőtt utas a helyszínen meghalt, a színésznő három gyermekét kórházba szállították. Jayne Mans- fieldet az autóroncsok a szó szoros értelmében lefe­jezték. s A platinaszőke filmsztár a magyar származású Hargitay Miklós elvált felesége volt. Az utóbbi évek­ben két ízben is járt Magyarországon. .1 II INDENFELOL MOSZKVA A Szovjetunióban sikere­sen befejezték az új hordo­zórakéták kipróbálását A TASZSZ jelentése szerint június 29-től ismét aka­dálytalanul közlekedhetnek a hajók és a repülőgépek a Csendes-óceán május 29-én megjelölt pont körzetében. DJAKARTA Indonéziában a napokban olyan hírek terjedtek el. hogy a halálra ítélt Su- bandrio volt külügyminisz­tert kivégezték. Suharto tá­bornoknak, az indonéz ügy­vezető elnöknek szóvivője cáfolta ezeket a jelentése­ket és hozzáfűzte, hogy Su­harto még alá sem írta a kivégzésről szóló paran­csot. BONN Az atomfegyverkezés és a vietnami háború ellen tüntető diákok vették körül szerdán a bonni egyetem épületét, ahol Kiesinger kancellár, Brandt külügy­miniszter és Strauss pénz­ügyminiszter a televízió ál­tal közvetített politikai vi­tát folytatott a diákokkal. A fiatalok atomíegyverel- Lenes jelszavakat feltüntető plakátokkal ugrottak a tá­vozó Strauss kocsija elé, akinek ezután a rendőrség tört utat. PEKING Amerikai, katonai repülő­gépek szerdán Kuangtung tartomány fölött kétszer is megsértették a Kínai. Nép- köztársaság légiterét. A kí­nai külügyminisztérium szóvivője az újabb provo­kációkkal kapcsolatban közzétette kormányának 437. szigorú figyelmezteté­sét. ROTTWEIL Botrányosan enyhe ítéle­tet hozott a náci tömeggyil­kos Rudolf Scheerer bűn­ügyében szerdán a nyugat­németországi Rottweil vá­ros kerületi bírósága. Az 59 éves egykori SS-százados, aki részt vett 200 zsidó származású szovjet állam­polgár módszeres kiirtásá­ban, csak 30 hónapi bör­tönbüntetést kapott. BONN A bonni Bundestag szer­dán törvényjavaslatot ha­gyott jóvá, amely _ gondos­kodik a politikai pártok ál­lami támogatásáról. Azok a pártok, amelyek az or­szágos választásokon elnye­rik az összszavazatok leg­alább 2,5 százalékát, 2,50 márkát kapnak az állam- pénztárból minden rájuk leadott voks után. BUFFALO A New York-i állambeli Buffalo városban szerdán este folytatódtak a helyi néger lakosság , tüntetései. Ezer néger fiatal vonult fel az utcákon, amikor acélsi­sakos rendőrök támadtak rájuk, és megkísérelték könnyfakasztó gázbombák­kal szétrobbantani a tünte­tést. A tüntetők kövekkel do­bálták meg a rendőröket. A rohamrendőrök végül is belelőttek a tömegbe és legalább öt—hat tüntetőt megsebesítettek. BAGDAD Az iraki fővárosban szer­dán hivatalosan bejelentet­ték, hogy a jövőben a Lufthansa nyugat-német lé­gitársaság nem használhat­ja az iraki repülőtereket, repülőgépei nem repülhet­nek át az ország felett. MANHAUS A brazil légierő különle­ges alakulatai szerdán ki­mentették az őserdőből a június 15-i repülőgépsze­rencsétlenség öt életbenma- radottját. A brazil légierő gépei összesen 879 órát töl­töttek az őserdők felett, hogy a 25 emberrel lezu­hant gépre bukkanjanak. Zsákmányra vadászó kese­lyűket vett észre egy őr­nagy. A ragadozó madarak vezették nyomra a gépét, amelyről ezután felfedezték a roncsokat és a fehér ken­dőkkel integető embereKec. LONDON Megzavartak egy bankbe­törőt csütörtökön a londoni Chelsea kerületben. A gengszter pánik-szerflen ro­hant ki a bankból és vak­tában lövöldözni kezdett. Egy gyanútlan járókelőt ha­lálra sebzett és súlyosan megsebesített három bank- tisztviselőt. BOMBAY Sztrájkoltak a Bombay-i postások, mert mindig bő­rig áztak az esős évszakban. Csütörtökön ismét felvették a munkát: esernyőket kap­tak az igazgatóságtól. Jarosz — a pokolsziget A3 athéni katonai junta beismerte, hogy az Égei- tengeri Jarosz (Jura) szi­getre száműzte a rezsim több ezer politikai ellenfe­lét. Az életkörülmények ol t úgymond „normálisak” és a foglyok „viszonylagos ké­nyelme?’ élvezhetnek­Ám az ilyen kijelentések ellenére sem engedélyezik, hogy bárki is a helyszínen győződjön meg a katonai kormány állításainak iga­záról. Az Athénben akkre­ditált külföldi tudósítók és diplomaták egy csoportja engedélyt kért a szigeten levő koncentrációs tábor meglátogatására, de kérel­mét a junta elutasította. Az egyetlen külföldi, aki meglátogathatta a szi­getet. Béládon, a Nemzet­közi Vöröskereszt képvise­lője volt- A görög kormány őt is csak azzal a feltétel­lel engedte be a szigetre, ha utána nem nyilatkozik a látottakról. így is tör­tént. Béládon néma ma­radt ☆ Jarosz szigetét nem most emlegetik először- Íme, mit ír róla a Elefteroda- kisz-féle görög enciklopé­dia: ..Jarosz (Jura) szigete m Androsz, Szirosz. Ke­nsz és Kindosz szigetek kö­zött terül el. A római csá­szárok politikai ellenfeleik kínzási helyéül használták a szigetet. Igazi pokol ez...” Más görög forrás szerint i- e. 80-ban. Sulla római császár 80 ezer politikai ellenfelét száműzte Jarosz szigetére. Ott is pusztultak el valamennyien. A Bizánci Birodalom ide­jén és később is gyakran használták a szigetet em­berirtásra­1922-ben egy görög ka­tonai kormány 50, megbíz­hatatlannak minősített ka­tonát deporiált Jarosz szi­getére. A szerencsétlenek közül hárman 20 nap után meghaltak. Metaxasz fasiszta diktá­tor 1937-ben azt tervezte, hogy koncentrációs tábort létesít a szigeten. Egész­ségügyi minisztériuma azonban nem javasolta ezt a megoldást- A minisztéri­um akkori jelentésében ez áll: „A sziget alkalmatlan börtönnek. mert hiányzik rajta az élet minden felté­tele”. Tíz évvel később a gö­rög katonai vezérkar erre a szigetre deportált egy. .,a nemzethez hűtlen” zászló­aljat Ugyanabban az év­ben. 1947 júliusában. Ja- roszra száműzték a politi­kai foglyok első csoportját- Az évek során a deportál­tak átlagos száma 10—15 ezer. 3—6 évet töltenek a szigeten. Az itt elpusztult hazafiak száma elég nagy: némely görög forrás 600— 700 halottról beszélj más forrásokban pedig ennél sokkal nagvobb számmal találkozunk. ■fr Jellemző a görög egész­ségügyi minisztérium 1953- ban kiadott jelentése, amely csak néhány évvel később vált ismertté. A minisztérium akkor bi­zottságot küldött Jaroszra, hogy állapítsa meg: alkal­mas-e a sziget állandó börtönhelynek- A kérdésre a bizottság kategorikusan nemmel válaszolt: „Jarosz szigete csak kínzóhelynek alkalmas, nem pedig mo­dern értelemben vett ja­vító-nevelő intézmény­nek...” ,.A sziget járhatatlan és lakhatatlan, sziklás és vad, nincsen ivóvize, hiányzik rajta a növényzet — hang­zik a bizottság jelentése. — Egyetlen olyan része sincs, amelyen felépíthet­nék a jövendő tábor épüle­teit. Jarosz az év minden évszakában erős széljárá­soknak van kitéve■ A hul­lámverés rendkívül erős. a szigettel való érintkezés még nyáron is problemati­kus...” A bizottság megállapítot­ta, hogy 1947 óta. amióta a szigetet intemálótáborrá alakította át. az „előirány­zott építkezésekre óriási összegeket költöttek el. A kiutalásokról nem vezettek semmiféle számlát és a börtönigazgató a vállalko­zóval együttműködve 403 millió drachmát sikkasztott el.” A bizottság jelentésében természetesen szó sem esett a foglyok sorsáról. Megbízatása nem is erre szólt­Miután az élvemaradol- takat 1951 és 1956 között szabadon bocsátották, sok egyéb tény is ismertté vált. így például a görög köz­vélemény tudomáséira ju­tott. hogy a koncentrációs tábor igazgatója parancsot adott az ott működő kez­detleges kórház orvosainak és ápolóinak, hogy minden eszközzel kínozzák, sőt. fi­zikailag semmisítsék mega beteg foglyokat: „Egészsé­ges embereket nem enged­hetünk szabadon..." ft 1964-ben Athénban je­lent meg egy 421 oldalas könyv. amelynek címe: „Tilos! Napló Jaroszból”• A szerző, Andreasz Neneda. kisz, szűkszavú bevezetőt írt könyvéhez: .,Ezt a köny­vet a politikai száműzöttek saját vérükkel írták. hn csak lemásolom”. A könyvben, amelyet eredeti jarosz! fényképek­kel illusztráltak, a névte­len száműzött hazafi nap­ról napra elmeséli, mi tör­tént a jaroszi gyűjtőtábor- ban, ahol több mint HOO napot töltött — 1947. július 11-től 1950- augusztus 30-ig. Íme mit ír az első nap­ról — 1947- július 11-ről: .....A hajó kis szigetecske előtt horgonyzott le, mi pedig előkészítettük cso­magjainkat. 551-ea vol­tunk. mind politikai fog­lyok Kalamata város bör­töneiből. Reggel 5-kor ér­keztünk a szárazföldre. Fe­kete szikla állt előttünk, a tengerből magasodik ki. Ez volt Jarosz­...Néhány katona és a katonai rendőrség emberei fogadtak bennünket- Egy alezredes „csendet” pa­rancsolt: — Vegyétek tudomásul, hogy Jarosz szigetén vagy­tok• Mindent, amit tudtok, el kell felejtenetek• Bármi­féle ellenállást letörünk. A rendbontók életükkel fi­zetnek. Parancsot adtam az őrségnek, hogy felszólí­tás nélkül tüzeljen, ha gya­nús mozgást észlel. A csendőrök ránk támad­tak. szidalmaztak, ütöttek, vertek, azután egy kis ten­gerbe nyúló két négyszög­ölnél nem nagvobb félszi­getre tereltek bennünket. Rövid idd múlva a nap kibújt a tengerből- Olyan erősen sütött, hogy kiszi­polyozta utolsó erőnket is- Az őrök váltogatták egy­mást. ittak, szükségüket vé­gezték. nekünk mindezt megtiltották. A tál kietlen és kopár. Sóval belepett apró kövek. A szél elfújja róluk a sót, amely apró szemcsékben hull ránk- Két méterre van tőlünk a tenger- S mi­lyen nagy a vágyunk, hogy megmártsuk a habzó víz­ben kimerült testünket, megmossuk lábunkat'és ke­zünket. lehűtsük kiszáradt ajkunkat. Egy altiszt embereivel együtt tántorgó soraink előtt járkál fel-alá és ok nélkül bántalmaz bennün­ket. — Nős vagy? — kérdezi az altiszt. Ha a kiszemelt áldozat igenlően válaszol, akkor: — Hol hagytad a felesé­gedet? Kinek adtad el? Ha az altiszt más fele­letet kap. akkor még rosz- szabb. , És ez így folytatódik napnyugtáig... Valamelyi­künk beleszédül a vízbe- Ez alkalmat ad az eláll a- tiasodott csendőröknek, hogy megint ránk támad­janak- Ütnek-vemek, míg bele nem fáradnak. Beáll az éji csend, ame­lyet csak tompa ütések ős a megkínzott foglyok jaj­gatása tör meg. Ez volt az első éjszakánk Jarosa szigetén.” Szimon Vaszfl görög újságfeó

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents