Szolnok Megyei Néplap, 1967. június (18. évfolyam, 127-152. szám)
1967-06-28 / 150. szám
1967, június 28. 8ZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 TV KÉPERNYŐJE ELŐTT Hajóépítők Kolompszó és gépzúgás Ssolnok megyeiek a juh fejőgép nádudvari bemutatóján Olcsóbb lett a peronoszpóra elleni védekezés Ez az érdekes, négy részből álló sorozat gyűjtő címszava, mely világosan utal a film alapvető céljára: vonzóan, de a valósághoz hűen bemutatni egy nehéz szakma hétköznapi hőseit. Az első két részt már láthattuk. Ennek alapján állíthatjuk: az író-rendező izgalmas vállalkozásba kezdett. Mintha csak megirigyelte volna az irodalmi szociográfiák siekreit, maga is szociografikus filmet kíszífett a hajógyáriakról. Filmet, melynek középpontjában a dolgozó ember áll, s a gyár életéből csak annyit mutat, amennyi a fiatal szakmunkások életének motiválásához elengedhetetlenül szüksége*. Nem dolgozik rejtett kamerával, a kamera nyíltan szembenéz az adott valósággal, őszintén, kendőzetlenül. És mégis rendkívül személyes és lírai alkotás és egyben szenvedélyes írói vallomás. A valóság képdarabjaihoz párosuló és kapcsolódó „életrajzok” átjárják, lírával töltik meg, értelmezik a látottakat. Ifjú hajóépítők legszemélyesebb gondjai, örömei, egyéni, és kollektív életük jelentősebb motívumai kaptak helyet a munka és a munkásember sematizmus-mentes ábrázolás igényével készült filmszociográfiában. S ha itt-ott fellelhető is indokolatlan hetykeség — főként az alanyok beszédmódjában — vágj' naturális ízű nyerseség a kivitelben, Pantó Lajos alkotása megközelítő képet ad egy önmagát kereső nyugtalan, munkára termett és munkaszerető generációról. Az is öröm, hogy Pantó mindezt egyéni és kollektív életük kiemelt, jellemző vonásaiban mutatja be: megkeresve azt a reális arányt, amely valójában jellemzi a dolgozó embert. A nagybácsi álma Rendhagyó mű Dosztojevszkij életművében, s a televíziós átdolgozás gazdái sem tudtak vele mit kezdeni. Az erősen operettre emlékeztető történet mélységeinek felvillantása helyett — az olcsóbb vígjátéki szituációk felé vitték el a félelmetes lélekábrázoló Dosztojevszkij látszólag könnyedebb világot festő művét Feleki Kamill hülye, trotyli hercege pedig mintha egyenesen a Csárdáskirálynőből lépett volna elő. Ez az összetákolt herceg a maga valójában nemcsak komikus, de egyben tragikus is. Nem különben a hoppon maradt, pénzre éhes sisere női had. A pénzeszsák öregúr körül táncot lejtő, majd versenyben vetkőző hölgykoszorú inkább groteszk, mintsem a felszínes komé1 diázás felé hajlik. Érzésem szerint Dosztojevszkij kegyetlen és kíméletlen szatírát szeretett volna adni azokról a kerítőkről, akik nem átallják ártatlan madárkalányukat szemrebbenés nélkül agyalógyult öregemberek karjaiba taszítani. Ezt a gondolatot leginkább a Zina anyját alakító Dajka Margit játékában érhettük tetten. A minden hájjal megkent kerítőanyának nyájas mosolya mögül — ha szinte észrevétlenül is — de mégis felvillantak aljas lelkének alattomos villámlásai. A kelleténél valamivel szombat estibbre sikerült vígjátékféle azonban így sikerre számíthatott. Röviden Szívesen hallgattuk most is Ádám professzort, aki ezúttal a kiváló lantművész, Bakfark Bálint portréját rajzolta meg patinás szavakkal. Elvezet volt hallani Szendrey-Karper megszólaltatásában a kissé igazságtalanul elfelejtett művész kis remekeit. A Kapcsoljuk-ban vártuk az új autóbusz alapos megismertetését. Várhattuk is, hiszen a riporter-szerkesztő Bán János is egyre hangsúlyozta: a jövő autóbuszát fogjuk megismerni. Ehelyett azonban a kooperáló magyar vállalatok vezetői dobálóztak a felelősség labdájával, s közben ígérgettek. A szélesebb közönség számára ezért vált érdektelenné az érdekesnek ígérkező műszaki műsor. Kedvesen mutatta be Zsoldos Péter a Zeneművészeti Főiskola néhány végzős növendékét. A Circeo- művelet viszont egyáltalán nem volt kdves, de kellemes. A zene nyugodt élvezetét alaposan felkavarta — mert bosszantott — a „csacska keretjáték”. Több rendezői invencióval még erőteljesebb lehetett volna a Karinthy-mű- ből készült vidám Kisopera, az Énekóra. így is több volt mint szokásos emlékeztető a groteszk humor klasszikusára. Palócz és Palcsó, a két épekes elemében volt. V. M. Jő szörp9 jő egészség l A borról járja a nóta: Jó bor jó egészség. De mennyivel több joggal lehet ezt elmondani a Herbária kiváló, valóban rendkívül egészséges szörpjeiről, a Csipkeszörpről, a Viromaszörpről és a Vitasp- rintszörpről! Ezek a szörpök azonkívül, hogy frissítenek, üdítenek, erősítenek és mentesek minden káros hatástól valóban segítenek rendben tartani az emberi szervezetet, az egészséget. Érdemes őket kissé közelebbről is megismerni. A Csipkeszörp előnyös hatását már régóta ismerjük. Legfőbb jótudajdonsága, hogy sok C-vitamint tartalmaz, amire a szervezetnek állandóan életfontosságú szüksége van. Régebben a hajósoknak (akik csak szárított ételeket vihettek magukkal) szörnyű betegsége volt a skcrbut. íme. mit ír erről egyhelyütt Az emberi test című könyv: „1600-ban négy vitorlás indult el Angliából Indiába, összesen 480 hajóssal. Az egyik hajó parancsnoka a szokásos konzervált táplálék mellett minden embernek naponta 3 kávéskanál limonádét is adott. Négy hónap alatt érték el Afrika legdélibb csúcsát... Azon a hajón, amelyen limonádét is fogyasztottak, senki sem volt. beteg, a másik három hajón viszont 105 ember meghalt és az élők mind betegek voltak. Nos. a Csipkeszörp rendszeres fogyaszíásával könnyen, egyszerűen (és jólesően) hoz» Bejuthatunk a napi 60 milligrammnyi C-vitamin szükségletünkhöz. Különösen fontos a fogyasztása télen és tavasszal, amikor étrendünk amúgyis C-vitaminban szegény táplálékokból áll. A Viromaszörp elsősorban a vérkeringési betegségekben szenvedőknek nyújt segítséget. Nagy a C-vitamin tartalma, és magnéziumtartalma igen Jó hatású az érszűkületben, magas vérnyomásban és érelmeszesedésben szenvedők számára. A gyomor- és bélműködést is javítja, frissít, üdít. erősít. — Hogy visszatérünk a borra: a borivót még óbb kedvre deríti a jó zene. Nos, a fenti betegségekben szenvedők számára a Viroma a' zene: kiegészíti, segíti a gyógyszerek hatását. A Vitasprintszörp biológiailag ugyancsak nagyon értékes, kellemes ízű üdítőital. Elsősorban a nehéz izommunkát végzőket erősíti, ^3 siti. Sportolóknak. kohászoknak, nehéz testi munkát végzőknek mindennél többet ér. A vitaminokon kívül nagyon sok ásványi anyagot tartalmaz, vagyis pótolja mindazokat az anyagokat amelyeket a sportolás, a nehéz fizikai munka és a fáradékonyság során a szervezet elfogyaszt. A sóveszteséget is pótolja, anélkül, hogy kellemetlen íze lenne. Orvosok, kutatóintézetek egyöntetűen igazolják: a fenti szörpök rendszeres fogyasztása hasznos. egészséges, igaz tehát az új jelszó: Jó szörp, jó egészség‘ "X A híres nádudvari Vörös Csillag Termelőszöv«!!*- kezeiben, az ország legnagyobb — 16 ezer holdas — társas gazdaságában jártunk a héten. Itt rendezték meg ugyanis a Heves és Szolnok megyei juhtenyésztő gazdaságok fejésá bemutatóját. Olyan tanácskozásra került itt sor. amely nálunk még szenzáció- számba megy. Ugyanis ebben a Hajdú-Bihar megyei termelőszövetkezetben már géppel fejik a juhokat. Az ott bemutatott fejőgépet Csehszlovákia gyártja, s ennek csupán négy társa van még az országban. Jövője annál nagyobb. A juh a magyar Alföldön népszerű. Kedveltségére jellemző. hogy — mint a Szolnok megyei Állattenyésztési Felügyelőségen megtudtuk — nálunk is 110 ezer anyabirkát tartanak. Sokat sejtető adat, hogy Szolnok megye 132 termelőszövetkezetéből például csupán 17 nem foglalkozik tenyésztésével. A karcagi, a túrkevei részen többezer juh jut egy-egy gazdaságra. Ennek is tulajdonítható, hogy a nádudvari bemutatón ott láttuk a szolnoki Lenin, a jászapáti Velemi Endre, a jászboldogházi Aranykalász, a jászberényi Lenin Termelőszövetkezei. a Jászsági Állami Gazdaság vezetőit, szakembereit, juhászait többek között- A csehszlovák kereskedelmi attasé jó benyomásokkal távozhatott Nádudvarról. Az érdeklődés érthetően nagy. A juh fejése ugyanis kézzel embertelenül nehéz munka. Ezért a juhászok sokszor inkább elapasztják az anyákat. Szolnok megyében is az a gyakorlat hogy egy-egy juhászra százötven—kétszáz juhot bíznak. Addig nincs is baj. amíg csak legeltetni terelgetni kell. Ám amikor a feiésre kerül a sor. mindjárt más a helyzet. Ennyi juh kézi fejését elvárni is képtelenség. Legjobb esetben a juhászok a jól tejelő anyákat fejik meg így aztán kár éri az üzemet és a népgazdaságot is. Elmondták a tejipari tröszt vezetői, a tehéntej készítményeknek nincs külföld’ piaca. A juh tejtermékekből annyit ’ tudnak exportálni és itthon eladni, amennyi várj. Márpedig a jelenleginél sokkal több lehetne. Hiszen a Szolnok megyében is tenyésztett magyar racka juh képes évente 40—45 liter tejet adni. Ezzel szemben a Szolnok megyei átlag is 25 liter körüli. Ok: a 110 ezer juhból jó ha 90 ezret fejnek. de az is messze jár a kedvező körülményektől. A juhfejés gépesítésével — ahogy ez Bulgáriában. Csehszlovákiában. Németországban már gyakorlat — sokkal magasabb számoltat kannánk. A cseh gép egyszerűen kezelhető szerkezet, s hihetetlenül megkönnyíti a munkát. Egyszerre tizenhat juhot fej. s a gyakorlott cseh juhászok már óránként négyszáz juh tejét képesek kiszívatni. Egyébként Magyarországon is megfejnek óránként kétszáz birkát vele. Nagy előnye: bárhová telepíthető, mert hálózati árammal és agregáttal egyaránt működtethető. A higiéniája magasfokú. Hátránya viszont: igen sokba kerül. A 16 kalitkás fejőszerke- zet 120 ezer forint• Bár a juhtej igen drága, s a jövő évtől kezdve még megemelik a felvásárlási árát- így a 15 éves élettartamú fejőgép egy-két év alatt amortizálódik. Ezért a szakemberek azt tartják, fordulatot jelenthet a juhtenyésztésben. Az Agro- tröszt egyébként július 15-ig fogad el megrendeléseketA badacsonyi állami gazdaságban az elmúlt években széleskörűen tanulmányozták azt a problémát, milyen módon lehetne egyrészről megkönnyíteni, másrészről olcsóbbá tenni a szőlők peronoszpóra és 'liisrthairrnat elleni védelmét-, A gazdaság felkérésére a veszprémi Nehézvegyipari Kutató Intézet megoldotta ezt a problémát: az intézetben előállított nikcid nevű kombinált, vegyszer jól tapad a levelekhez és egyszerre véd peronoszoó- ra és lisztharmat eilen. Aa új szert az idén már üzemi méretekben használja m gazdaság A gyakorlati tapasztalatok szerint ezzel nem kevesebb, mint tizedére csökkent a hegyvidéki szőlők védelmének költsége, Befejeződött az iskolaév. A gyerekek hazavitték a bizonyítványt, és örömmel vagy a jogos dorgálástól szorongva adtál: át édesapjuknak, édesanyjuknak. Mindkét esetben érezték, a szülőknek fontos, lényeges. nem mindegy, 'hogyan tanul, hogyan igyekszik elsajátítani mindazt, amire a mai kor emberének szüksége van. Sajnos van harmadik eset is. Amikor a szülő nemcsak hogy a bizonyítvány iránt nem érdeklődik, de azzal sem törődik, jár-e iskolába a gyermeke. Vannak, akik csak egy-egy napot lógnak el az iskolából, s ezeknél a figyelmeztetés, a szülőkre kirótt kisösszegű pénzbüntetés rendszerint használ. Sajnos, még mindig akadnak olyan szülők, akik a szabálysértési előadó előtt kijelentik: „fogalmam sem volt róla, hogy a fiam. a lányom hetekig nem volt az iskolában.” Ez a védekezés szánalmas. A felelőtlenség statisztikáját most az iskolaév végeztével állította össze a Szolnok városi tanács vb szabálysértési előadója. E szerint mintegy ötven esetben tettek az iskolák vezetői feljelentést iskolakerülés miatt. S az ötven eset szinte mindegyike érdemes lenne az újságíró tollára. A felelőtlenségnek és a lelkiismeretlenségnek szép adattára kerekedhetne belőle. Mit szóljunk az olyan szülőkről például. aki otthon tartotta hónapszám a gyerekét, hogy legyen, aki a kisebbeknek segít és hordja a vizet, holott 8 sem járt munkába? Vajon kifejezi-e híven a kétszáz forint pénzbírság R. Mi- hályné felelősségét aki néhány kanna vízért képes lenne kockáztatni gyermeke jövőjét? „Két hónapja nem járt a gyerek iskolába. ez igaz. De nekem soha se mondta. csak most tudtam meg. hogy elfutballozta az időt.” Vajon megkérdezte-o minden nap K. Pálné kisfiát, mivel is foglalkoztak az iskolában? Nem érdemes folytatni. Az ötven eset legtöbbje többszörös visszaeső és a kirótt 2—4—600 forintos büntetések csak megközelítően fejezik ki a társadalom jogos rosszallását, A tanácsok, jelen esetben a szolnoki városi tanács erejükön felül is mindent megtesznek, hogy az objektív akadályokat elhárítsák a gyerekek Iskolába járása elől. a legszegényebb családok esetében is. ruha és pénzsegély, ingyen tankönyv. olcsó, sőt esetenként ingyenes étkeztetés segíti a leginkább rászorulókat. ne kelljen a gyermeknek otthon maradnia. Sajnos akadnak olyanok, akik ezzel is visszaélnek. Szerencsére az iskolakerülők aránya nem nagy. sem Szolnokon, sem a megye többi helységében. De mi egyetlen esetben sem lehetünk közömbösek. GORl\t FŐ A BIZALOM Egy magas épület előtt állt meg velem a taxi. — Azonnal megyünk tovább. — szóltam — csak felugróm ide a vállalathoz. Addig ki sem kell kapcsolnia az órát. A sofőr bizalmatlanul hunyorgott. — És ha mégis kifizetné előbb? Jobb lenne, nem? — Felesleges. — feleltem, — hiszen úgyis tovább megyek. Talán nem bízik bennem? Azt gondolja, hogy meglógok?! — Hogy mit gondolok, az az én dolgom. Az utasok nem egyformák. Van, aki meglóg, van aki nem. — Tehát mégis innen fúj a széli... No. rendben van. ha ennyire bizalmatlan. itt hagyom magának zálogba — a kalapomat. — Hagyja csak azt a kalapot, — mondta sértődötten a sofőr. — ugyan mit csinálhatnék azzal?! Hiszek én magának... Hagyja itt azonban az aktatáskáját és menjen, mert az óra ketyeg. — Szóval így?! — hördültem fel. — Tessék itt az aktatáskám. Csak — ha megengedi. — felírom előbb a kocsi rendszámát. — Felírja?! Hát nem bízik bennem? Azt gondolja, hogy elmegyek? — Nem gondolok én semmit, A sofőrök sem egyformák. Van aki a kalapot, vari aki az aktatáskát szereti. — 1-igen. — mondta a sofőr. — No. írja a számot! De előbb mutassa, mi van a táskájában? — Miért mutassam? — Hogy aztán ne követeljen rajtam olyat is. ami nem volt a táskában. — Itt van, nézze: a papírjaim, könyvek és egy villanyborotva, — És működik is az a villanybo- rotva?! — Ezt mért kérdezi? Persze, működik! Egyelőre... — Mi az, hogy egyelőre?! Nem fogom elrontani, ne féljen! — Azt sosem lehet tudni. Most éppen ráférne magára egy kis borotválkozás Az arca pufók, van rajta egy szemölcs is. a bal oldalon, s a szemei szürkék... — Megjegyzi a személyleírásomat? — csóválta a fejét. — Ezt én is megtehetem. Piszeorrú. kerekszemű. az egyik füle nagyobb, mint a másik, műfogai is vannak... — Hál ha már igy áll a dolog, — kezdtem igazán mérges lenni. — járjunk el hivatalosan! Tessék, itt vannak az irataim: személyi igazolvány. házassági anyakönyvi kivonat, munkakönyv Fogja! És tudja meg. hogy nem akármilyen emberrel van dolga. Adja ide ön is az iratait! — Parancsoljon. Itt a jogosítványom, a szakszervezeti könyvem... — És arról nincs igazolványa, hogy hol lakik? — Nincs, *— Üsse kői Ha kell megtalálják. — No, de magát is előkerítik, ha úgy alakul a helyzet... Némán. dühösen néztünk egymásra. Aztán hirtelen megszólaltam: — Mondja, nem szegyein magát"’! — És maga? Ezt én is kérdezhetem, — Én szégyellem. Maga helyett is. — Én is .. — mondta ellágyulva a sofőr. — Fogja az igazolványait! — Tessék, itt van a magáé, — Vigye a táskáját. — Hájásan köszönöm. — mondtam, — így már a kocsi rendszámát is el fogom felejteni. — Persze. Barátságosan, mosolyogva veregettük meg egymás vállát. — Nem is tudom, hogyan gondolhattam ilyet magáról? — csodálkoztam, — Olyan szimpatikusnak tűnik. A szemei szürkék, szemölcs van az arcán... — Maga is tetszik nekem. — mondta a sofőr. — nagy. kerek szeme van, a füle szép tiszta, ragyognak a fogai... — Azonnal visszajövök — nyugtattam meg. — Menjen menjen, csak az a kár. hogy unatkozom majd maga nélkül. Váltottunk még egy-két barátságos pillantást és kiszálltam a kocsiból. Már az épület beiáratánál rájöttem. hogy nincs nálam a munkakönyvem. — A szemtelenje — csaptam a homlokomra — Tehát a munka- könyvemet magánál tartotta! Mert arra gondolt, hogy ha esetleg... No, de semmi baj! ö sem fog meglógni. Ezt én garantálom. Hiszen nem azért szúrtam ki az egyik hátsó gumiját, hooy faképnél hagyjon!... Krecsmárv László fordítása
