Szolnok Megyei Néplap, 1967. június (18. évfolyam, 127-152. szám)
1967-06-18 / 142. szám
1967. június 18. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Változatlan kenyérgabonaárak 1967-re ' Hegyei tanácselnökök kun-városok iparosításáért Az első lépések a megyei pártértekexteí határozatának végrehajtásáért regyénk ipára négy nagyobb bázison — Szolnok, Jászberény, Törökszentmiklós, Martfű — helyezkedik el. A kunvárosokban főként a helyiipar alakult ki. Iparilag tehát elmaradottak, ezért a munkaerőfelesleg foglalkoztatása is megoldatlan. A legutóbbi megyei pártértekezlet állástfog- lalt, hogy megfelelő erőfeszítéseket kell tenni az ipar fejlesztéséért, s felszólította a megye kommunista vezetőit e feladat megoldására, A pártértekezlet határozata alapján a megyei párt- bizottság idei munkaterve előírja, hogy az országos szervekkel egyeztetve ki kell dolgozni az említett városok fejlesztésének programját A négy város helyzetének felmérése, közgazdasági, demográfiai és foglalkoztatási viszonyainak vizsgálata igazolta, hogy szükséges volt napirendre tűzni e problémát. A tanulmányok feltárták, hogy a négy városban a felszabadulás előtt csak kézműipar és mezőgazdasági ipar volt. Az iparosítás eredményeként a korábbi kisüzemek jelentős középvállalatokká fejlődtek, új állami iparvállalatok, kisipari termelőszövetkezetek alakultak. A termelés volumene és a foglalkoztatottak száma is emelkedett. z iparfejlesztés feltételei kedvezőek. Jók a közlekelési — út, vasút — adottságok, e városokat érinti az országos gázvezetékrendszer ága (Karcagnak saját gázkút- jai is vannak) s korábban fejeződött be a mezőgazdaság szocialista átszervezése. E kedvező feltételek ellenére az adottságok nincsenek kihasználva, az ipar nem a kívánt arányban fejlődött. Ezt az is bizonyítja, hogy az össz- foglalkoztatotthoz viszonyítva a megyei átlagnál is alacsonyabb — Kisújszállás 17, Mezőtúr 19, Karcag 21 százalék — az iparban dolgozók aránya. E városok népessége évről évre csökken. Az ipari munkahely hiányában nagy az elvándorlás. Karcagról 1520-an, Mezőtúrról 2050- en, Kisújszállásról 890-en, Túrkevéről 700-am járnak el máshová dolgozni; Különösen nehéz a nők elhelyezése. A négy városban együttesen több mint Ötezer nő vállalna munkát, ám 85—90 százalékuk szakképzetlen. A kunsági városokban a keresőkre jutó eltartottak aránya jóval magasabb a megyei és az országos átlagnál. Az általános iskolát végzett fiatalokat nehéz elhelyezni szakmunkástanulónak (az ipar viszonylagos elmaradottsága miatt). A lányok csak fele arányban tanulnak szakmát, mint a nők foglalkoztatottságának aránya. Ez további nehézséget okoz. Több szakmában azonban — villanyszerelő, autószerelő, lakatos, hegesztő, több építőipari szakmában, szakmunkás hiány van. Sorban állnak; szakképzettség híján — a dolgozni akaró nők —, de a több műszakos munkára, időszakos munkára, bedolgozásra nem szívesen vállalkoznak. A szakképzettség megszerzésére sincs kellő törekvés. A meglévő ipari üzemek helyzetének, fejlődésének elemzésekor a párt-végrehajtóbizottság megállapította, hogy azok életképes gazdasági egységek. Vállalkoznak a külkereskedelmi célokat szolgáló feladatokra, kellően felkészült a vezető és a szakmunkás gárdájuk, s a technikai színvonaluk műszakilag igényesebb termékek előállítására is alkalmas. E városokban levő üzemekkel az országos nagyvállalatok is szívesen kooperálnak, mert kötelezettségeiket teljesítik. — A helyi lakosság szolgáltatási igényei is növekednek. Az iparfejlesztés ezért is indokolt A kunsági városokban több olyan épület is akad, amelyeket ésszerű lenne ipari célokra hasznosítani; A megyei párt-végrehajtóbizottság azt is megállapította: a nagyszámú helyi kezdeményezés, tájékozódó jellegű érdeklődés ellenére csak szerényen érintette a kunsági városokat az a kormányzati célkitűzés, hogy a második ötéves terv időszakában 16 ezer ipari munkahelyet képviselő termék gyártását Budapestről vidékre kell helyezni. A megyei párt-végrehajtóbizottság a napirendek tárgyalása során állástfog- lalt: a négy városban az ipart és a mezőgazdaságot együttesen helyes fejleszteni. Elsősorban a meglévő üzemeket kell bővíteni, és felkarolni a helyi kezdeményezéseket. Az új mechanizmus viszonyai között főként a vállalatfejlesztési alap képezi majd az iparfejlesztés forrását. Épp ezért nagy figyelmet kell fordítani a helyi lehetőségek ésszerű felhasználására. Az ipari üzemek kooperáljanak a mezőgazdasági üzemekkel. Karolják fel a bedolgozást A foglalkoztatás növelésére nagy lehetőségek vannak a termelőszövetkezetekben is. T ovábbra is számolni kell azzal, hogy e városokból a megye- székhelyre és az iparilag fejlettebb területekre ezután is járnak el munkások dolgozni. Ezért irreális lenne a munkába eljárók teljes helyi foglalkoztatottságát célul tűzni. Indokolt azonban az együttműködés a mezőgazdasági üzemek, az fmsz, a ktsz-ek és az ipari üzemek között. — A mezőgazdasági üzemek ipari tevékenységét is fejleszteni kelL A párt-végrehajtóbizott- ság határozatot hozott az iparfejlesztés részletkérdéseiben is. Ezek három témakörre csoportosíthatók: a megvalósítás alatt álló javaslatok; a helyileg és a megyében rendezésre váró kérdések; továbbá azok a javaslatok, melyek megvalósításához a központi szervek segítségét kérik. Az illetékes szervek már döntöttek nyolc üzem bővítéséről, fejlesztéséről. — így a túrkevei XVII. sz. Autójavító Vállalatnál az idén ötmillió forintot ruháznak be, s a dolgozók létszáma százötvennel emelkedik. A mezőtúri Villamos és Géptechnikai Cikkek Gyárát a megyei tanács hatmillió forint beruházással bővíti a jövő év végéig. Az üzem létszáma ötvennel növekszik. — Jövőre új kenyérgyár telepítése kezdődik meg Mezőtúron. A karcagi Általános Szerelő Kisipari Termelőszövetkezet bővíti termelését, s új üzemházat kezd építeni jövőre. Az Országos Üvegipari Vállalat karcagi gyárát 5,1 millió forintos beruházással fejlesztik. — Bevezetik a hőállő háztar-, tási edények gyártását. A létszámot jövőre már negyvennel emelik; Bővül a Kisújszállási Faipari Vállalat, 1970-ig további száz főnyi — főként női — munkaerőt tud majd foglalkoztatni. A szol nőid Vasipari Vállalat Kisújszálláson ipartelepet létesít. Egy korábbi malmot egymillió forintos költséggel átalakítanak. — Itt harminc-negyven személyt tudnak alkalmazni. Ugyancsak Kisújszálláson a 7. sz. AKÖV új üzemi telephelyet létesít. A megyei szervek közreműködésével számos javaslatot lehet és kell megvalósítani. A párt-végrehajtóbizottság kezdeményezésére, az érdekelt megyei szervek — a megvalósítás érdekében — tanulmányterveket készítenek. Így például a karcagi „Ká- sa”-féle malom ipari hasznosításának lehetőségét a megyei tanács végrehajtó bizottsága vizsgálja meg. A MÉSZÖV foglalkozik a karcagi növényi, állati termékek tartósítási, fél- késztermékké való feldolgozásának lehetőségeivel. Indokoltnak látszik a karcagi Háziipari Szövetkezet fejlesztése is a bedolgozás révén. M egvizsgálják a Kisújszállási Vas- és Faipari Ktsz, a gépjavító állomás, a Kunsági Egyesült Cipész Ktsz és a háziipari szövetkezet fejlesztésének, bővítésének lehetőségét is. Mezőtúron — többek között — meggyőződnek arról, hogy miként lehetne a vasipari vállalat helyi telepén bevezetni az ipari televízióhoz szükséges szerelvények gyártását. — Ugyancsak Mezőtúron, a Ruházati Ktsz-ben és a túrkevei telephelyen fejleszteni akarják a konfekció termékek termelését. A megyei párt-végrehajtóbizottság számos kérdés megoldásához az országos szervek — minisztériumok, trösztök, vállalati központok — segítségét kéri. A fejlesztési javaslatokat is eljuttatja az érdekelt szervekhez. Így például az Országos Tejipari Tröszt támogatását kéri a karcagi és kisújszállási tejüzemek bővítéséhez, fejlesztéséhez. A vb támogatja a budapesti Gyógyászati Segédeszközök Gyárának törekvését, hogy Kisújszálláson gyáregységet telepítsen. — Itt százötven-kétszáz, főként női munkaerőt lehetne foglalkoztatni. Az Építésügyi és Város- fejlesztési Minisztérium és a Tégla és Cserépipari Tröszt vezetőinek közreműködésével megoldásra vár a karcagi és a mezőtúri téglagyári rekonstruk. ció, a fejlesztési tervek egyeztetése, illetve a kisújszállási új téglagyár telepítése. A megyei párt-vb, a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium, valamint a Szerszámgépipari Művek keresi a módját, hogy a Karcagi Gépjavító Állomást a Szerszámgépipari Művek gyáregységeként fejlesszék tovább. A párt-vb illetékes szerveknél kezdeményezi, hogy Karcagon épűletelemgyár, sablon üzem létesüljön és vizsgálják meg Mezőtúron az élelmiszeripar fejlesztésének lehetőségét. megyei párt-végre- hajtóbizottság a négy kun-város iparfejlesztésének lehetőségeit körültekintően elemezte. — Megmutatta a helyes utat, s megfelelő intézkedéseket és javaslatokat tett Az elkövetkezendő években minden bizonnyal nagyobb lépéssel halad előre a kunsági városok iparosítása. wtw lAaslé A Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériumban tájékoztatásul közölték, hogy a tavaly felemelt kenyérgabona árak 1967-re is változatlanul érvényesek: a szokványminőségű búzáért mázsánként az egész országban egységesen 267 a rozsért 245 forintot fizetnek a terményforgalmi vállalatok. Ezenkívül az értékesített gabona minden mázsája után 30 forintos adókedvezmény illeti meg a termelőszövetkezeteket és termelőszövetkezeti csoportokat Az erőteljesen fejlődő, többnyire sűrű állományú gabonák terméskilátásai szinte mindenütt kedvezőek. A legutóbbi összegezés szerint a termelő üzemek több mint 84 000 vagon kenyérgabona értékesítésére szerződtek a terményforgalmi vállalatokkal, A gazdaságok azonban — a terméskilátások fontosabb ismeretében — máris megkezdhetik a pótszerződések kötését. Kívánatos, hogy az egyes üzemek belső szükségletein — vetőmagon, természetbeni járandóságon, tartalékképzésen — felül kenyérgabona teljes meny- nyiségére már most, a betakarítás kezdete előtt kössenek szerződést. A szerződés a gazdaságok számára az értékesítési biztonságon kívül számottevő anyagi előnyt jelent. Mint a Zemedelske Novi ny című lap írja június 2-i számában, „Nem kizárt dolog, hogy a .Föld—Kozmosz—Föld’ távközlési rendszer megvalósítása során kozmikus állomás épül Csehszlovákia területén is.” „A szovjet szakemberek — folytatja a lap — a csen- szlovák szakértőknek minértekezlete a Parlamentben A Parlamentben dr. Hallos Ferencnek, a Miniszter- tanács tanácsszervek osztálya vezetőjének elnökletével értekezletet tartottak tegnap a megyei, a fővárosi és a megyei jogú városi tanácsok végrehajtó bizottságainak elnökei. den segítséget megadnak és feltételezhetően egyes csehszlovák berendezéseket i3 pályára fognak juttatni a szovjet rakéták." A szput- nyikok nemzetközi rendszerének megteremtésére hivatott terv kimunkálásában részt vesz a csehszlovák űrkutatási bizottság is. Kozmikus állomás épül Dimitrov emlékezete Ha élne, ma lenne 85 éves a férfi, akinek nevét egészen rendkívüli körülmények közepette tanulta meg a világ Akkor 1933-at írtunk és Georgi Dimitrov a német fasiszták lipcsei vérbírósága előtt állt A vád: bűnrészesség a Reicb- tag felgyújtásában. A gyújtogatás — ez történelmi tény — közönséges pro. vokáció, maguknak a náciknak a műve volt, akik a Reichstag felgyújtásának ürügyén csaptak le a kommunistákra, a haladó emberekre. A lipcsei per azonban visszájára fordult: Dimitrov logikus okfejtése nyomán a vád összeomlott s a bíróság Dimitrovot kénytelen volt felmenteni! — A nagy nemzetközi visszhangot keltett per egyik legdrámaibb mozzanata az volt. amikor Dimitrov, a vádlott szópárbajt vívott Göringgel, a hatalma teljében pompázó nád hatalmassággal, s amikor az kivezettette a teremből, odavágta Göring- nek: „ön nyilván fél a kérdéseimtől miniszterelnök úr!..." Ez a kérdés, évekkel Dimitrov halála után, némileg módosulva — ma is ott rezeg a levegőben. Csak a címzett más. Nyugat-Né- metországban ugyanis az esseni televízió idén februárban dokumentumműsort sugárzott a Reichstag égéséről és a lipcsei perről. A világsajtó Bonnba akkreditált tudósítói felháborodással számoltak be arról, hogy a nyugatnémet televíziós film az események ismertetésének ürügyén meghamisította a történelmet és a nácik által kiagyalt lipcsei pert hovatovább egy jogállam teljesen szabályos eljárásának tüntette fel. Jellegzetes módon Nyugat-Németország- ban — amelynek mai vezetői általában zokonveszik, ha államukkal kapcsolatban revansizmusról és űjfasizmusról beszélünk — a televíziós, úgynevezett dokumentumfilmben a lipcsei per náci tisztviselői igen széles nyilvánosságot kaptak, — Dimitrov válaszait azonban javarészt elhagyták— Pedig — vagy tán épp azért, mert — nem akármilyen válaszok voltak azok!... S itt' nem csupán a Göringgel folytatott szócsatára gondolunk. Hanem e rendkívüli emberi tett mellett arra. hogy Dimitrov, aki letartóztatása pillanatában a kamintern egyik vezetőjeként illegalitásban dolgozott, a vádlottak padjáról, a nemzetközi helyzet valóban mélyen- szántó elemzése alapján kifejtette az antifasiszta harc és összefogás alapelveit. Ezekből pedig nem csupán a Kommunista In- ternacionálé emlékezetes 1935-ös kongresszusa merített, amikor kidolgozta a fasiszta-ellenes népfront politikáját A dimitrovi elvek hatnak napjainkban is, amikor szerte a világon a munkásmozgalom egységé» ről. az összes amtiimperia- lista erők összefogásáról van szó. Azokban a drámai hetekben, mikor fasiszta bírái előtt állt. Dimitrov már túljárt az emberélet útjának felén. Helytállása, hősiessége nem a pillanat véletlene volt: szerves folytatása addigi életútjának. Georgi Dimitrov a bolgár forradalmi marxista párt egyik alapítója volt. 1923-ban részt vett Bulgáriában a történelem első antifasiszta felkelésében, amelynek leverése után emigrádőba kényszerült. (Távollétében két- ízben is halálraítélték.) Csaknem egy évtizedig dolgozott illegálisan Ausztriában, Németországban és más európai országokban — egészen berlini letartóztatásáig, a lipcsei perig. A per után; a nemzetközi közvélemény, elsősorban a Szovjetunió közbenjárására, a nácik kénytelenek voltak kiengedni börtönéből. Ezt követően 1943-ig a Komintern főtitkáraként működött. Közben — mint hazájának igaz fia — 1942-ben részt vett a bolgár hazafias front megszervezésében, majd egyik irányítója volt az 1944. évi győztes felkelésnek. Bulgária felszabadulása után a Bolgár Kommunista Párt főtitkáraként és a minisztertanács elnökeként munkálkodott az új. szocialista Bulgária felépítésén, egészen 1949-ben bekövetkezett haláláig Dimitrov a kommunista forradalmár példaképe volt. A tömegekért és a tömegekkel — a történelem formálóival — együtt harcolt a fasizmus ellen, az új társadalomért. Örökségét a szocialista Bulgária népével együtt híven őrzi az egész haladó emberiség, a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom. Emléke példa és útmutatás a jelen küzdelmeiben is, „ön nyilván fél a kérdéseimtől, miniszterelnök úr!..." '— A kérdés ma is aktuális. — Dimitrov a lipcsei tárgyaláson. & 9.
