Szolnok Megyei Néplap, 1967. május (18. évfolyam, 102-125. szám)

1967-05-04 / 103. szám

2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1367. májm 4. GörSgorszqq # Ciprus elhatárolta magát a katonai kormánytól •• # Ötezer letartóztatást ismert be a belügyminiszter Koliasz, görög katonai puccs-kormány feje, kedd esti sajtóértekezletén a legnagyobb és legszámotte­vőbb görög politikai pártok közé tartozó EDA (Egysé­ges Demokratikus Balol­dali Párt) feloszlatását az­zal indokolta, hogy ez a párt „erőszakosan akarta letörni Görögországban az uralkoló rendet”. Koliasz bizonyítékok hiányában ar­ra a feltevésre alapította álítását, hogy az EDA ter­vében szerepelt „Görögor­szág eltávolítása nyugat­tól". Koliasz a továbbiak­ban azt hangoztatta, hogy kormánya baráti együtt­működésre törekszik min­den országgal „ha nincs is hasonló társadalmi rend­szere” Görögországnak. Az AFP jelentése sze­rint a katonai junta megfosz­totta tisztségétől Pireusz és más három Athén körzetébe tartozó város polgármesterét azon a cí­men, hogy noha a Cent­rum Unió tagjai, „kom­munista szavazatokkal” kerültek hivatalba. A DPA jelenti Athénból, hogy három görög újság jelentette be megszűnését. A kiadók ezt azzal indo­kolták, hogy a cenzúra le­hetetlenné teszi a további megjelenést. A szerdai Pravda kom­mentárjában arról ír, hogy Cipruson nagy aggodalom­mal szemlélik a göröorszá- gi eseményeket. A köztársaság népe és kormánya a fenyegető helyzetben határozott in­tézkedéseket hozott, hogy elejét vegye a reakciós militaristák esetleges szi­getországi fellépésének. A kormány úgy döntött, hogy teljesen elhatárolja magát a görögországi poli­tikai eseményektől. A kommentár ezután rá­mutat: Ciprus teljesjogú ENSZ-tag. A ciprus ellen összeesküdt külső erők ve­gyék tudomásul — figyel­meztet a Pravda —. hogy a ciprusiak nincsenek egyedül. A Ciprust fenye­gető veszélyt meg lehetne szüntetni, ha azonnal ki­vonnák onnan a külföldi csapatokat és felszámolnák az idegen támaszpontokat. Patakosz tábornok a puccsista görög kormány belügyminisztere szerdán újságírók egy csoportja előtt azt közölte, hogy az államcsíny óta letartózta­tott személyek száma körülbelül ötezer. Mint is­meretes, nem hivatalosan a letar­tóztatottak számát sok­kal többre becsülik. A tábornok kijelentette, hogy bizottságok fognak je­lentést készíteni minden egyes latartóztatott „bű­nösségének” fokáról és ese- tenkint külön-külön maga fog dönteni a szabadlábra - helyezésről, illetve a bíró­ság elé állításról. Az AFP megjegyzi, hogy Patakosz nem tisztázta, katonai vagy polgári bíróság elé állít­ják-e a letartóztatottakat. Az újságírók tekintettel arra, hogy a kormány „kommunista összeeskü­vés” ürügyével próbálta igazolni a hatalomátvételt, megkérdezték, hogy nem lehetne-e a sajtó rendelke­zésére bocsátani az „össze­esküvés” bizonyítékait. A belügyminiszter erre a kérdésre kitérően csak annyit válaszolt, hogy erre majd később sor kerül, ugyanakkor azt állította, hogy két-három nappal az ál­lamcsíny után olyan röplapokat foglaltak le, amelyek felkelésre szólí­tották a népet. Szerdán délután Moszk­vában a növogyevicsjei te­metőben helyezték örök nyugalomra Alekszej Ko­szigin szovjet kormányfő feleségének, Klavgyija Ko- szigínának hamvait. Koszi- gina május 1-én hunyt el 59 éves korában. Az athéni bíróságon szer­dán bejelentették, hogy Andreosz Papandreut csü­törtökön fogja az Aszpida- perrel kapcsolatban kihall­gatni az egyik bíró. Norvégia továbbra is fon­tolóra veszi, hogy a görög- országi helyzetet az ENSZ Emberi Jogok Bizottsága elé terjessze — jelentette ki John Lyng norvég kül­ügyminiszter egy kérdés­re válaszolva a parlament­ben. Lyng közölte, hogy véleménye szerint az, ami Görögországban történt, az szakítás a demokratikus és parlamenti hagyományok­kal. Jens Otto Krag dán mi­niszterelnök kedden a pár­iámét külügyi bizottságá­nak ülése után kijelentet­te: kormánya fontolóra ve­szi azt a javaslatot, hogy görögországi nagykövetét visszahívja. Krag egyúttal azt is közöl­te, hogy Dánia a NATO- tanács legközelebbi ülésén nyilatkozatban fejezi ki a görögországi eseményekkel kapcsolatos álláspontját. A Reuter beszámolója szerint Dániában további tüntetések zajlottak le a görög diktatúra ellen. Az egyik kétszázezer ta­got számláló dán mun­kásszervezet nyilatkoza­tot tett közzé, amelyben Konstantin királyt bí­rálja, akit a „felelősség oroszlán- része terhel” a terrorrend­szer bevezetéséért. (MTI) A Tudósok Házában, ahol felravatalozták, szer­da délelőtt Leonyid Brezs- nyev, Nyikolaj Podgomij, Ariasztasz Mikojan és több más szovjet vezető is le­rótta a végtisztességet. (MTI) EltemeHék MIN DEN FELÖL 11 MANAGUA Anastasio Somoza tábor­nok, Nicaragua új elnöke kedden megalakította kor­mányát. A tíztagú minisz­tertanács fontosabb tiszt­ségeit a követkző szemé­lyek töltik be: Alfonso Buthing tábornok — had­ügyminiszter, — Gustavo Montiéi tábornok — bel­ügyminiszter, Lorenzo Gu­errero — külügyminiszter. BAHIA BLANCA Az argentin hatóságok egy órára őrizetbe vették Arturo Illia volt elnököt, aki egy banketten azt mondta, hogy nem a vá­lasztásokon szenvedett ve­reséget, hanem megfosztot­ták a hatalomtól. JANNINA Az új görög kormány közvetlenül a katonaság ellenőrzése alá helyezte a földrengés sújtotta Jan- nina övezetét. A területen 6500 ház teljesen elpusztult, s a hajléktalanok számát 18 000-re becsülik. A ha­lottak és sebesültek pontos számát még nem tudták véglegesen megállapítani. ADEN A Tazizz-i hatóságok le­foglalták a jemeni amerikai misszió összes javait. Je­men területén most már csak kilenc amerikai ál­lampolgár tartózkodik, az elkobzott javak értékét négy—négy és félmillió dollárra becsülik. PEKING Az Űj-Kína hírügynökség jelentette, hogy négy F—105 típusú amerikai gép kedden délután Ningming körzetében behatolt a ka- ugszi autonóm tartomány­ba és több bombát dobott le. A kínai légierő gépei azonnal felszálltak és ek­kor az ellenséges gépek el­menekültek. A kínai honvédelmi mi­nisztérium szívivője élesen tiltakozott az amerikai há­borús provokációk ellen. Április 24. óta — hangoz­tatta a szóvivő — az ame­rikai gépek három ízben hatoltak be Kína légiteré­be és a kínai légierő ösz- szesen hat amerikai gépet lőtt le. Klaras kancellár Kádár Jánosnál Dr. Josef Klaus osztrák szövetségi kancellár szerdán reggel megkoszorúzta a magyar hősök emlékművét. A koszorúzási ünnepségen jelen voltak a kancellár kíséretében lévő személyi­ségek, magyar részről Fock Jenő a minisztertanács el­nöke, Péter János külügy­miniszter és más személyi­ségek. Szerdán a kora délelőtti órákban az Országház épü­letében megkezdődtek az osztrák—magyar, tárgyalá­sok. Az osztrák küldöttsé­get dr. Josef Klaus kancel­lár, a magyar delegációt Fock Jenő a kormány elnö­ke vezeti. Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának el­ső titkára szerdán délelőtt a párt központi bizottságá­nak székházában fogadta dr. Josef Klaus, osztrák szövetségi kancellárt és kí­séretének több más tagját. A látogatásnál jelen volt Fock Jenő, a kormány elnö­ke és Péter János külügy­miniszter. Kádár János szívélyes szavakkal köszöntötte az osztrák vendégeket. Kiáltó kancellár, aki a parlamenti tárgyalások után rövid kör­utat tett gépkocsival, meg­tekintette a Margitszigetet is. Budapest újjáépítésének eredményeit méltatta, s Ká­dár János felhívta vendége figyelmét e munka egy ér­dekes állomására: az újjá­épülő egykori királyi palo­tára. A különböző társadalmi r'endszerű európai országok békés egymás mellett élé­séért, Ausztria és Magyar- ország sokrétű gazdasági és kulturális együttműködé­séért szállt síkra dr. Josef Klaus osztrák kancellár szerdán délután a Magyar Tudományos Akadémián tartott előadásában. A kancellár az osztrák külpolitika alapját, az ón­ként vállalt, örökös semle­gességet elemezve hangoz­tatta, hogy Ausztria kész semlegességét minden ren­delkezésére álló eszközzel megvédeni, egyúttal felada­tának tartja, hogy aktív po­litikát folytasson a nemzet­közi kapcsolatokban. HEI NA M As USA folytatja légitámadásait Az amerikai légierő ked­den folytatta az Észak- Vietnam elleni légiháborút, vasúti csomópontokat és közlekedési útvonalakat tá­madott, Az amerikai repü­lőgépanyahaj ókról felszálló gépek halászbárkákat és hidakat bombáztak. A B—52-es nehézbombá­zók Dél-Vietnamban az el­múlt tíz nap heves har­cainak színhelyén, a demi- litarizált övezettől délre fekvő 881-es magaslat tér­ségében három ízben szór­ták le kedd este óta gépen­ként 30 tonnányi bombater- hüket a szabadságharcosok feltételezett állásaira. A csata, amelynek során az amerikai tengerészgyalogo­sok többszáz embert vesz­tettek, a térségben tomboló orkán miatt kedden csak szórványos összecsapásokkal folytatódott. Hűétől 25 kilométerre északkeletre heves tűznarc volt kedden a dél-vietnami kormánycsapatok és a par­tizánok között. A kormány- csapatok jelentése azt állít­ja, hogy 150 partizánt öltek meg — saját veszteségről a jelentés nem számol be. A Mekong deltájában a kedd­ről szerdára virradó éjsza­ka az amerikai 9. hadosz­tály katonái összecsaptak a szabadságharcosok 514. számú zászlóaljával. Repü­lőgépekről ledobott világító rakéták fényénél. Az ame­rikai közlemény szerint 180 partizán halt meg — az amerikaiak 56 főnyi saját veszteséget ismertek eL Vietnam helyett Kanada ARRA VAN ATHEN... Barna. sovány, mezítlábas ka­masz. Szúrós a haja. Panajote mama már megrakta a szamarat. A szamár két oldalán egy-egy nagy kosár, a kosarakat rongyok fe­dik. A kunyhó mögött kezdődik az erdei ösvény, felette a való- színűtlenül kék ég, aztán a he­gyek. Panajote mama elkísérj, szemé­vel a kamaszt — most fordul be az ösvényen a megterhelt sza­márral. Mint mindig, Panajote mama számol. Kiböki fekete nagy ujját: egy óra, míg a ka­masz eljut a hegytetőre. Félórát van velük, ha csend van, egy órát. Aztán hazaindul, persze ke­rülővel. Négy ujj: a negyedik órában hazaér. Ha hazaér... A kosarak tetején rongyok, a ron­gyok alatt lőszer. — Halt! — kiáltja a német őr­járat. A kamasz hirtelen megtor­pan. felszólítás nélkül szedi le a rongyokat a kosár tetejéről. Öcs­ka, piszkos rongyok. A fordulón túl nem járnak né­metek. A kamasz lassít, megáll, egy éles kavics felvérezte a lá­bát. Aztán indul. A hegytetőn — a többiek közt — van a két báty­ja is. — Mama egészséges? — Egészséges. — Vigyázol ni? — Tj is vigyázzatok maga­tokra. Elnéznek dél felé. Arra nagyon messze van Athén. Azt mondják, nagy város. A kamasz még nem járt ott, báiy- jai sem. Csak lent, a faluban. Van a fegyveresek között egy cvikkeres tanító, néha mesél. — Az erdőben — így kezdi — Pán fújja hétágú sípját, előtte nimfák lebegnek, tudod-e? Vala­hol, nagyon messzire Zeusz tró­nol az Olimposzon, az Akropo- lisz csodálatos Parthenonjában maga Pállasz Athéné, a gyönyö­rűséges istennő. Ahol pedig a Peloponniszosz sziget mártja be ujjait a tengerbe, olyan kék a víz, mintha finom tintát oldot­tak volna benne. — Ki az a Zeusz? — kérdezi a kamasz. — Isten — felelj a tanító —, az istenek atyja. A kamasz sokszor nem is érti. mit beszél. Csak a cvikkerét fi­gyeli. Arra van Athén... Leballag a hegytetőről, óvatos kerülőkkel. Holnap majd ismét elindul — két kosár, lőszer. Még csak tizennégy éves, ha felfede­zik a rongyok alatt a lőszert, a helyszínen agyonlövik. Ha felnő — így gondolja —, ha szabadok lesznek, eljut majd Athénbe, lát. ja majd egyszer a tengert, vagy elindul a szigetekre, Paroszröt beszélt a tanító. Naxoszról. Azon az estén, amikor vérbe fagyva találta Panajote mamát 0 szétlőtt kunyhóban, — eltemette, s hajnalban visszament a hegy­tetőre. Jóval később a németek leta­karodtak hazája térképéről, de ők, a küzdők új feladatokat kap­tak, — a királyság sem kell. Megsebesült, fején, kezén, lábán. Kötőzőhely, aztán vöröskeresztes sebesültszállító vonat. A vonat ablakából egyszeresük megpil­lantja a messzi tengert. Az Égéi­nek a thrák részét. Milyen csa­lódás: nem kék — ködös sárga. Már nagy legény. Magyaror­szágra kerül Budapestre. Meg­nősül, van egy kislánya. Estén­ként az ablakhoz viszi a kislányt, dél felé mutat: — Arra, messze, van Athén, tudod-e? A gyerek nem akar görögül be­szélni, csak magyarul. A görög most asztalos A hajógyárban dolgozik. Ha egy hajó elkészül, odaképzeli magát a fedélzetre. Split, Dubrovnik, Kor- cula, s aztán Korfu ez már Gö­rögország! Aztán a korinthoszi öblön át: Pireusz! Van egy olcsó térképe, mindennap végigjár raj­ta a szeme. Pireusz: — csak ké­pen látta a nagy görög kikötőt.. Pireuszban majd vonatra ül, fel Északra, a kék hegyek közt van a faluja, Hazamenni!... A család, már akj megmaradt közülük, szétszóródott, a kunyhó sincs már, s különben sem me­het haza... Nézi faluját a térképen. A régmúltban a nagy történe­lem járt erre. — azóta már ol­vasott róla. A térképen halványzöld színű Görögország. Valójában bizonyá­ra: kék és arany. S fehér, ahogy a szép házak ragyognak a váro­sokban, narancsszínű, mikor a narancs érik, zöld még a sovány réteken is... A hegyek tetején néha szikrázik a hó. A kunyhók persze legtöbbször füstösfeketék, — már akinek van kunyhója A Panajote mamáét , még abban az időben szétlőtték. — A sírját meg kellene látogatni a hegyek aljában. Asztalt, kabinberendezést csi­nál a hajógyárban. Az asztalnál ülnek majd az utasok, a kabin ablakából nézik a vizet — mi­lyen színű lehet tavasszal az Égei-tenger? Ez a pont, ahonnan elindult lő- szeres kocsijaival, — látja-e még a faluját? Az olcsó térképen ez a pont a faluja. Budapestről térképméret- ben alig öt ujjnyi, a valóságban most: irtózatos távolságban. Sok­szor nézi a térképet, mert bi­zonyos abban, eljön az idő. ami-, kor csökken ez a messzeség. Sodó Béla nai szolgálatot, még pon­tosabban: a vietnami hábo­rút ellenző amerikai fia­talok is. Egy svájci lap tudni véli, hogy e pillanatban már 13 ezer katonaköteles — éa behívót kapott — ifjú USA- állampolgár tartózkodik a szomszédos Kanadában. Ha az USA bármelyik ál­lamában elfogják őket, öt évig terjedhető börtön, — vagy tízezer dollár pénz- büntetés vár rájuk. Kana­dára azonban nem vonat­koznak az Egyesült Álla­mok törvényei, sőt Quebec és Washington között ál­lamközi egyezmény sem létezik az USA katonaszö­kevényeinek kiszolgáltatá­sára. Ezért joggal jelentet­te ki Kanada külügymi­nisztere, Paul Martin: a kanadai kormány nem is gondol arra, hogy a katonai szolgálatot megtagadó ifjú USA-állampolgárokat ki­szolgáltassa Amerikának. FÉRFI segédmunkást állandó munkára fel­veszünk. Malmi gé­pek kezelésére beta­nítunk. Szolnoki Malom üzem, Szolnok, Vöröshadsereg u. 9. szám. Koszigin feleségét Az Egyesült Államok és Kanada határán könnyű átmenni. S az utóbbi idő­ben nemcsak üzletemberek és turisták használják az átjárót, hanem egyre na­gyobb számban — a kato-

Next

/
Thumbnails
Contents