Szolnok Megyei Néplap, 1967. május (18. évfolyam, 102-125. szám)
1967-05-14 / 112. szám
Világ proletárjai, egyesül jelek l * Életünk tükre y-j elapoz; az ember az 1967. évi Magyar Statisz- JrS tikai zsebkönyvbe, s amint az egyes adatoknál elidőzik, hirtelen az az érzése, mintha visszapillantó tükörbe nézne, amelyben látja a meglett utat, milliók fáradozásának eredményeit Megtudjuk például, hogy 1960 és 67 között az országban 396 ezren költöztek új lakásba. A legtöbb új lakás vidéken épült Tavaly például — csak egyetlen évben — 46 026. Ez a szám 20 ezerrel nagyobb, mint amennyi az 1950—54-es évek átlagos mennyisége. Ilyenformán tovább csökkent a száz lakásra jutó lakók száma, amely jelenleg 315. Huszonöt évvel ezelőtt még 382 volt Léprten-nyomon halljuk, hogy kevés a tégla, a cement, a faanyag. Ez nem is csoda ilyen építkezési ütem mellett. Pedig az építőanyagok gyártása rohamtempóban fejlődik. Tavaly a legyártott tégla mennyisége megközelítette a 2 milliárd darabot, ami két és félszer annyi, mint az 1950-ben gyártott mennyiség. Vagy nézzük a cementet: 1966-ban 2 millió 601 ezer tonnát gyártottak az országban (1950-ben 797 ezer tonnát) de az illetékeseket állandóan foglalkoztatja a gyártási kapacitás további lényeges bővítése. M it mond ez a kis könyv a táplálkozásról? Elmondja például, hogy az 1934—38-as évek átlagában az évi egy főre eső burgonyafogyasztás 130 kiló volt 1965-ben már csak 84,30 kilogramm. Ugyanakkor: a húsfogyasztás 24,9 kilogrammról 40,6 kilogrammra nőtt. A tíz és fél kilogrammos cukorfogyasztás pedig túlhaladta a 30 kilogrammot évente. A tojásfogyasztás 93 darabról 188 darabra növekedett. A 3 literes sörfogyasztás 42,2 literre, de ennél is több lenne, ha győznék a sörgyárak. Az autóvásárlást igaz, még nagyon sokan nem engedik meg maguknak, mégis ugrásszerűen gyarapodik a személyautó tulajdonosok száma. 1957-ben 4 ezer magánautót tartottak nyilván az országban, 1960- ban ez a szám 18 ezerre emelkedett, 1966 végén 99 515 magánautó vett részt a forgalomban és számuk jelenleg jóval meghaladja a százezret Ha ehhez még hozzátesszük a 445 ezer motorkerékpárt, láthatjuk, hogy a technikai haladás tekintetében fejlődésünk kezd gyorsulni. A társadalmi méretű haladás egyik fokmérője a műveltségi szintemelkedés. Jó példa erre a középiskolások számának alakulása. 1937—38-ban 52 349 diák tanult középiskolában Magyarországon. 1966—67-ben 375 734. 1937—38-ban 16 felsőoktatási intézményben 11747 egyetemi hallgató tanult. 1966—67-ben 92 egyetemen és főiskolán 89 544 hallgatót találunk. Ezek közül 52 327 a nappali tagozatú hallgatók száma. Közülük 48 367-en részesülnek ösztöndíjban, illetve rendszeres pénzben! támogatásban az állam részéről. SZOLNOK HESya A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XVHl. évfoiywn, 112. szám Ara 80 fillér 1967. május 14., vasárnap Ma: Kinek hoz hasznot a Piramid játék ? (Cikkünk a 8. oldalon) Nagymise jazzgitárokkal (Riportunk a 8. oldalon) Győzelemmel kezdett itthon a Dózsa (Tudósítás a Szolnok—Eger vízilabdamérkő zésről a 4. oldalon) Miről „Mesél a bécsi erdő"? Palántázógéppel ültetik ki a palántákat a jászfénysaa rui Béke Tsz-ben, •jr-k e tallózzunk csak tovább az adatok végtelen jß sorában. A háztartások gépesítettségét mutatja például a hűtőszekrény gyártás alakulása. Ez csak egy példa a sok közül, jóllehet igen jellemző. A hazai ipar 1960-ban még csak 8775 hűtő- szekrényt gyártott, míg 1966-ban 113 407-et. Ebben az időszakban hasonló arányban fejlődött a televíziós készülékek gyártása és még számos más tartós fogyasztási cikk termelése. Nem véletlen, hogy visszapillantó tükrünk még egy Ilyen rövid áttekintés során is minduntalan a termelésre irányítja fő figyelmünket. Hiszen a korszerű életforma az egész társadalom jobb és mindinkább javuló életviszonyai a növekvő termelésen alapulnak. Hazánk iparának teljes termelése 1966-ban 652 százalékkal volt magasabb az 1938 évinél. 1950 óta az évi növekedés 7,8—9,4 százalék között mozog. * a Mezőgazdaság a kővetkező képet mutatja: 1966-ban 1950-hez viszonyítva 143 százaléktol nőtt a mezőgazdaság bruttó termelése. Az évi növekedés az utóbbi öt évben minden évben átlagosan 2 százalék. A mezőgazdaságban foglalkoztatottak száma az utóbbi években folyamatosan csökken. Míg 1950-ben 2 millió 134 700 ember dolgozott a mezőgazdaságban, 1960-ban pedig 1 millió 498 ezer. A számok nyelvén kifejezve ez az adat is jól alátámasztja, hogy agrár-ipari országból ipari-agrár ország lettünk. S az. hogy a kevesebb ember lényegesen többet termel a növekvő technikai ellátottságnak, valamint a fejlettebb agrotechnikának s az ipán eredetű nyersanyagok elterjedésének köszönhető. 1935-ben 7017 traktor dolgozott a földeken. 1966 végén 65 495. Míg 1950-ben S3 ezer tonna nitrogén műtrágyát gyártott az Ipar, 1966- ban 816 ezer tonnát. Szuperfoszfátból a 146 ezer tonna termelés 711 ezer tonnára növekedett ugyanezen idő alatt. J r áthatjuk tehát, e korántsem a teljesség lgéj nyével fellépő rövid felsorolásból is, hogy érdemes olykor egy kicsit jobban szemügyre Venni a számok világát. Ezek az elgondolkoztató adatok a „nagy családunk” életéről mélyebb értelmet adnak hétköznapi fáradozásainknak. K. I. (Színikritikánk a 7. oldalon) Ki a világhírű „Halálhajó" című könyv szerzője ? (Riport a 11. oldalon) Irodalmi tudományos melléklet Tagad a mezőtúri gyilkos (Tudósítás a tárgyalásról a 12. oldalon) Á III. Álföldi Néptánc Fesztivál első nyertesei (Tudlósítás a 7. oldalon) Szolnok megye „aranygyapjú rendje“ Hajasban megkezdődött a birkanyírás — Százötvenezer juh után 72 vagon gyapjú Bár a ruházati ipar egyre inkább szintetikus anyagokkal dolgozik, a gyapjú mitsem veszített jelentőségéből. Sőt, mind többet kérnének a gyárak. Ez a magyarázata annak is, hogy a tavaly Szolnok megyében felvásárolt 70 vagon helyett az idénre még két vagonnal többet kell terve szerint felvásárolnia a gyapjúforgalmi vállalat Szolnok megyei kirendeltségének. Ami bizony nem lesz könnyű dolog, hiszen a juh létszám nem igen változott. Az „aranygyapjú rendet”, vagy jnkább az aranyat jelentő gyapjú- rendet 150 ezer — 100 ezer anyajuh — birkáról „vághatják”. A nyírás és a gyapjú falvásárlás május 2-án kezdődött meg az idén a megyében. Előreláthatóan június végéig tart és addig reggel öttől, este tízig talpon vannak a vállalat dolgozói. Ugyanis a „gyapjútermést” a megye 13 kijelölt átvevőhelyén veszi át meghatározott időpontokban. Besegítenek a földművesszövetkezetek is, az egyéni gazdáktól, a háztáji termelőktől gyűjtik össze a gyapjűt. Eddig, a szezon kezdetén 9 vagon gyűlt még össze, s az első szállítmány már útban is van a győri posztógyárba. Szolnok különben Borsoddal, Hajdú-Biharral és Szabolcs-Szatmárral a négy élenjáró „gyapjas” megyék közé tartozik. Noha ebben az évben még eddig — mint Kovács Antaltól, a vállalat Szolnok megyei vezetőjétől megtudtuk. — nincs dicsekedni vaió a minőséggel. Igazán jó gyapjút még nem vettek át, legfeljebb a karcagi termelőszövetkezeteké — öt vagon gyapjút ad az öt karcagi tsz — elfogadható. Tart a „birkanyírási” szezon. A megyét vándor brigádok és magányos nyírók járják. Kézzel és géppel egyaránt „koppasztják” a juhokat. Egy-egy nyíró kézzel 30—40, géppel 50— 60 birkát szabadít meg terhétől naponta. A jog bástyái a munkaügyi döntőbizottságok • 9 Ütést tartott az Sitüll elnöksé-e — JVent jevyelmezeilenek a fiatatok — Javastat az ötéves jogvédelemre Tegnap délelőtt Szolnokon ülést tartott az SZMT elnöksége. Más napirenden szereplő ügyek mellett megtárgyalta a munkaügyi döntőbizottságok 1965 óta végzett tevékenységéről készített jelentést. Megyénkben 252 vállalati, illetve hivatali és 10 közös munkaügyi bizottság megválasztására került sor két évvel ezelőtt. Nem is kevés dolguk akadt, hiszen- amíg 1964-ben az egyeztető bizottságok 1719 panaszt vizsgáltak meg, addig a munkaügyi döntőbizottságokhoz 3075 dolgozó fordult jogorvoslásért. A hozott határozatok 87 százaléka helyes és törvényes volt. Mindössze 23 határozatot támadtak meg törvényességi óvással, míg az esetek 23 százalékában fellebbezés miatt másodfokon kellett a vitát eldönteni. A munkaügyi döntőbizottságok az elmúlt két év alatt gyakorlottakká váltak a jogos az eljárási szabályok alkalmazásában, határozataik megalapozottak, azoknak indoklása kielégítő. Megállapítható az is, hogy munkájukkal kivívták a dolgozók hizalmát, megbecsülését, a vállalatok vezetőinek elismerését. Esetenként azonban előfordult, hogy vétettek az eljárási szabályok ellen, átvállalták a felektől a bizonyítékok beszerzését, sőt szórványosan tapasztalni, hogy engednek a vállalat nyomásának is. A munkaügyi döntőbizottságok tagjai sérelmezik, hogy a tárgyalásokra nehezen kapnak gyorsírót, emiatt a jegyzőkönyvek olykor nem teljesek, a határozatok kiadása elhúzódik. Sok helyen nem jutnak hozzá idejében a munkaügyi közlönyhöz, későn szereznek tudomást á jogszabály változásokról. Tartanak attól, hogy megbízatásuk, egyben jogvédelmük lejárta után a vállalatok vezetői ,törlesztőnek” majd az elmarasztaló határozatok miatt. E Eélelmük nem teljesen alaptalan. Ezért javasolják, kérik, hogy a megbízatásuk lejártát követő öt évre kapjanak jogvédelmet, A jelentésben néhány egészen érdekes és elgondolkodtató adat került felszínre. A TMDB-hez 1966- ban beérkezett fellebbezésekből kitűnik, hogy munkaviszony megszüntetése ellen többségében nők (51 százalék) emcitek panaszt. Május első napjaiban megkezdték a fcétpói liib- ridüzem bővítését, korszerűsítését. A szeptember 3C-ig tartó munkálatok során kicserélik az eddigi mcxrzso- lót. Az új berendezés az eddigi 11—13 százalékos helyett 22 százalék nedvességgel is morzsolja a terményt. A szárítás az eddigi egy helyett két menetes lesz, Szombaton ünnepélyesen adták át a forgalomnak az új hegyeshalmi határállomást. A több mint nyolcmillió forintos beruházással késztilt átkelőhelyet, amely az ország legmodernebb határállomása, a Győr-Sopron megyei építőipari Vállalat határidő előtt két hónappal készítette eh hogy az Idei nemzetköri A nők alacsony foglalkoztatottsági arányát figyelembe véve különösen szembetűnő ez. Annál is inkább, hiszen a megfellebbezett fegyelmi vétségeknek csak 27 százalékát követték el nők. A fiatalok sem vádolhatok fegyelmezetlenséggel, hiszen a megfelebbezett fegyelmi határozatoknak csak 11 százaléka érintette a huszonöt éven aluliakat. Az SZMT elnöksége megvitatta, jóváhagyta a jelentést, és több határozatot is hozott. Az állami gazdaság költségei így jelentősen csökkennek, az üzem teljesítménye pedig az eddigi 3500 tonna helyett 7000 tonnára emelkedik. Könnyíti, gyorsítja a munkát az is, hogy új fél és készáru raktárak is épülnek. A Szenttamás! Állami Gazdaság 6 millió 132 ezer forintot költ összesen ennek a jelentős üzemének a bővítésére, korszerűsítésére. idegenforgalmi év nyári hónapjaiban zavartalanabbá gyorsabbá tegyék a megnövekedett forgalom lebonyolítását. A 72 helyiségből álló épület előtt 350 gépkocsi parkírozhat egy időben, s aki a vízumot a határállomáson kívánja megszerezni, az automatagéppel készíttetheti el a szükséges fényképeket — F — P Bővítik, korszerűsítik a kétpói hibrid üzemet / Átadták a hegyeshalmi új határállomást
