Szolnok Megyei Néplap, 1967. május (18. évfolyam, 102-125. szám)

1967-05-13 / 111. szám

I9fl7. május 13. SZOLNOK MEGlt ”13 NÉPLAP 3 CSIBÉK minden mennyiségben A szolnoki baromfikelte­tőben az idén 251 ezer kis­libát keltetnek, s mivel a tenyésztők ebben az idő­szakban keresik leginkább az apró állatokat, a terve­zettnek jóval több mint fe­lét, 149 ezer darabot el is adtak már. Nyolcezer ka­csát soron kívül keltettek és előreláthatólag 30 ezret keltetnek még az idén. Naposcsibéből 1 milliót adtak már el, s ez is közel fele a tervezett mennyiség­nek. Ami pedig jó „szokás” a vállalatnál: ott helyben, kis tételben is lehet apró szárnyast vásárolni. A 15— 20 ezres tételek mellett akár 15—20 darab csibét is vásárolhatnak a tenyésztők­DUGGATJÁK A SZŐLŐ VESSZŐKET JÄSZFELSÖSZENTGYÜRGY BAN. — NZs — HATÄRÄ­A tss-liongreasziiH elhatározta Munkához látóit a Termelőszövetkezetek Országos 1 anácsa Budapest, V. kerület, Akadémia utca 1—3. a volt Élelmezésügyi Minisztérium épülete, első emelet: ez a székhelye a Termelőszövetkezetek Országos Taná­csának, illetve a Tanács titkárságának. Április vé­ge óta, araikor a termelőszövetkezetek I. országos kongresszusa megválasztotta az Országos Tanács tag­jait, s elnökségét, lényegében még csak az elhelyez­kedés, a berendezkedés hetei teltek el- Május 6-án azon­ban, amikor első ülését tartotta az elnökség, Szabó István, az Országos Tanács elnöke és dr. K. Nagy Sándor fő­titkár már arról számolt be, hogy munkához látott a titkárság három főosztálya. Az úgynevezett titkársági, a közgazdasági és áruforgalmi, valamint a szövet­kezetpolitikai főosztály az elnökség útmutatásai sze­rint igyekszik megvalósítani feladatait A tanács működésének célja, hogy elősegítse a ter­melőszövetkezetek, a halá­szati tsz-ek, a termelőszö­vetkezeti csoportok, a szak­csoportok s a szakszö­vetkezetek együttműködé­sét, érdekképviseletének megvalósítását. Kiemelke­dően fontos lesz a tanács­nak az a tevékenysége, amellyel a gazdálkodás leg­jobb módszereinek, tapasz­talatainak elterjedését se­gíti elő. s rendszeresen tá­jékoztatja a termelőszövet­kezeteket a népgazdaság szükségleteiről, a beszerzés és értékesítés országos le­hetőségeiről, feltételeiről. A termelőszövetkezetek egy­más közötti és más vállala­tokkal történő együttműkö­désének megszervezése, a munkadíjazás továbbfej­lesztése érdekében végzen­dő munka is az előkészítés szakaszában van már. Évek óta napirenden le­vő probléma a termelő* ssövetkexetek Jogvédelme Említésre méltó, hogy a jogvédelmet sokan a per­beli képviselettel azonosít­ják. s azt gondolják, hogy az Országos Tanács kizáró­lag. vagy elsősorban ezt tartja szem előtt a jogvé­delem fejlesztésénél. A ter­melőszövetkezeti jogtaná­csosokra váró feladatok sok­kal nagyobbak annál, mint amit a jogvitákban való rés7.vétel jelenthet. Az alap­vető követelmény az, hogy a termelőszövetkezetek egész működése, s a válla­latokkal kialakult, illetve létesítendő kapcsolatok mi­nél kevesebb lehetőséget adjanak jogvitákra. Ez egyébként azt is jelenti, hogy az eddiginél nagyobb gondot kell fordítani min­den termelőszövetkezetben a törvények, a jogszabályok megismerésére, tiszteletben tartására. A termelőszövetkezetek I. országos kongresszusán úgy foglaltak állást a kül­döttek, hogy a Tanács ad­jon ki irányelveket, javas­latokat a termelőszövetke­zeteknek és létre hívandó területi szövetségeiknek. Az elnökségi ülésen elhatároz­ták: még májusban részle­tes javaslatot dolgoznak ki, s ajánlásként tervezetet juttatnak el minden me­gyébe. hogy miképpen le­hetne a legjobban megva- « lósítanj a kongresszusnak azt a határozatát, amely te­rületi szövetségek létreho­zását mondja ki. A Termelőszövetkezetek Országos Tanácsa különféle b'.xottsá okát is életre hívott. A kong­resszuson megválasztották a közgazdasági, a szociális, a verseny és propaganda bi­zottság vezetőit, tagjait. Az első elnökségi ülésen részt vettek ezeknek a bizottsá­goknak a vezetői is. Te­kintettel arra, hogy a bi­zottságoknak a termelőszö­vetkezeti mozgalom min­den lényeges kérdésével foglalkozniuk kell, működé­sük megszervezése nagy körültekintést kíván. Az el­nökség úgy határozott, hogy a közeljövőben meg­tárgyalja a bizottságok ügyrendjét, hogy minél előbb munkához láthassa­nak. Az utóbbi időben több­ször szóba került, hogy a Termelőszövetkezetek Or­szágos Tanácsa felettes szerve-e a létrehozandó te­rületi szövetségeknek, illet­ve maguknak a tsz-eknek. Az országos kongresszus is hangsúlyozta, hogy a ta­nács csak saját szerveire tehát az elnökségre, a bi­zottságokra, a titkárság ap­parátusára hozhat kötél eső ere fii hatúrosutot. Ez természetesen nem zár­ja ki azt, hogy a tanács te­vékenyen részt vegyen az egész termelőszövetkezeti mozgalmat, a szövetkezeti életet és gazdálkodást, érin­tő jogszabályok megalkotá­sában, vagy bármilyen más lényeges kérdés rendezésé­ben. Az elnökség, illetve a tanács kezdeményezhet ilyen lépéseket, amelyekkel az illetékes minisztériumok, országos hatáskörű szervek érdemben foglalkoznak. Rendkívül fontos az is, hogy a termelőszövetkeze­tek és a szövetkezeti tár­sulások működésére, gaz­dálkodására és szervezetére vonatkozó rendelkezések kiadatásához, előterjeszté­séhez az Országos Tanács véleményét is kikérjék. Gulyás Pál A tudatformálás fontos centrumai A negyei tanács keddi eb ülésének egyik napi­rendi pontja a megyei mú­zeumi szervezet munkájá­nak értékelése volt. A végrehajtó bizottság egészében véve nagyon po­zitívan ítélte meg a szer­kezet' tevékenységét. Utol­jára ezzel a kérdéssel 1964. augusztusában foglalkoztak ilyen szinten. A vb jelentés leglénye­gesebb megállapítása az eltelt időszakban végzett munkáról, hogy a megyei múzeumi szervezet kulcs- fontosságú szerepét helye­sen felismerve jól illeszke­dett bele a megye népmű­velési hálózatának egészé­be, és a múzeumok a tu­datformálás jelentős bá­zisává fejlődtek. Olyan centrumokká, amelyek ki­sugárzása a kultúrálódás, az esztétikai és etikai vi­lágkép alakítása szempont­jából is igen fontos, és már eddig is lemérhetően éreztette hatását. Kettős feladat Fiatalok nemzetközi üdülő­telepeken Az Express Ifjúsági és Diák Utazási Iroda május, június és szeptember hönapokban a KISZ fiataloknak, illetve az út­törőknek bocsájtja rendelkezé­sére a nógrádverőcei és a ba- tatonföldvári nemzetközi üdülő­telepeit. Mindkét helyen a pi­henési, strandolási lehetősége­ken kívül mód van kirándulá­sok rendezésére is. Így Nőgrád- verőcéről csillagtúra lesz Vi- segrácfra, Esztergomba hajó­val mehetnek a fiatalok, vagy kisvasúttal eljuthatnak a Bör­zsöny legszebb kirándulóhelyei­re. Balatonföldvárról hajókirán­dulást rendezhetnek Balaton- füredre vagy Tihanyba. A fiatalokat négyágyas fahá­zakban helyezik el, ahol állan­dó hideg-meleg víz áll rendel­kezésükre. Az üdülés olcsó. Középiskolásoknak napi három­szori étkezés, szállás naponta J6 forint. Üzemi, hivatali, ter­melőszövetkezeti fiataloknak napi 56 forint. Úttörőknek 36 forint. Az úttörők pedagógus kísérőkkel jelentkezhetnek az üdülésre. Az üzemi, a hivatali és a termelőszövetkezeti KISZ fiatalok kollektív jelentkezéskor vasúti kedvezményben része­sülnek. Jelentkezni a KISZ Szolnok megyei bizottságán lehet. A végrehajtó bizottság elé terjesztett jelentés a múzeumoknak abból a ket­tős feladatából indult ki, hogy egyrészről a tudomá­nyos kutató munka, más­részről a közművelődési intézmények feladatainak kell eleget tenniük. Ami a tudományos mun­kát illeti, abban a szerve­zet és elsősorban központ­ja, a szolnoki Damjanich Múzeum országosan is élenjáró. A múzeum helyi adottsá­gai és nem utolsó sorban a múzeum tudományos ku­tatói gárdájának személyi összetétele folytán ezek az országosan is jelentős ered­mények a régészeti és a néprajzi kutatásban mu­tathatók fel. Elegendő, ha példaként csak a Nemzeti Múzeum­mal közösen irányított, a II. Tiszai Vízlépcsővel kap­csolatos régészeti leletmen­tést, néprajzi vonatkozás­ban pedig a nemrég még a szolnoki múzeum mun­katársaként dolgozó Csa- logné Pócs Éva aspiráns! ösztöndíját és Szolnok me­gye témájú kandidátusi disszertációját említjük. A tudomány és a közönség A tudományos munka eredményeit nem utolsó sorban a kiállítások köz­vetítik a nagyközönséghez. A múzeumok kiállítás ren­dező funkciója az a mun­katerület, ahol a legkomp­lexebb módon érvényesül­het a két fő feladat, a tu­dományos feladatok megol­dása és a társadalmi szük­ségletek kielégítése. É kettő eredményes te­vékenység esetén nem nél­külözheti egymást, és nem is határolható el élesen egymástól. Ha jelentősnek mondtuk a kutatói tevékenységet, nem hangsúlyozhatjuk eléggé a múzeumok másik, társadalmi szükségletet ki­elégítő és e szükségleteket alakító tevékenységének jelentőségét. Mit értünk e társadalmi szükségletek alatt? Rész­ben a spontánul jelentke­ző művelődési igények ki­elégítését, részben az igé­nyek felkeltését, még pon­tosabban az intenzív mú­zeumi népművelést. A Szolnok megyei mú­zeumok ilyen irányú tevé­kenysége a megyei tanács végrehajtó bizottságának megállapítása szerint is az elmúlt években hasznosan és kielégítően fejlődött. A kiállítások megrende­zésén kívül számtalan egyéb csatornákat keres­tek és találtak az ismeret- anyag közvetítésére, rend­szeres múzeumi kiadvá­nyok, tárlatvezetések, elő­adások, vetélkedők stb. Múzeumainknak jó kap­csolatuk van az iskolákkal is. Ez a kapcsolat nemcsak a hagyományos ismeretter­jesztés keretei között ér­vényesül, hanem az iskolai honismereti szakkörök is patrónusra, támogatóra ta­lálnak az intézményekben. Te 'jesitő f. é t esség A múzeumi munka né­hány területén azonban vi­szonylagos elmaradás, stag, nálás tapasztalható. Rész­ben a munkakörülmények, részben a feladatokhoz mért elégtelen személyi feltételek néhány vonatko­zásban akadályozták az eredményesebb munkát. Nem megoldottak még a raktározási lehetőségek, a leltározásra, feldolgozásra váró múzeumi tárgyak mennyisége is meghaladja e munkát végző munkatár­sak teljesítőképességeinek határát. Bizonyos aránytalansá­gok mutatkoztak a !eg- újabbkori kutatás rovására a kutató, gyűjtő munkában is. Képzőművészeti vonat­kozásban sem élt eléggé eddig a megyei múzeum helyzeti adottságaival. A tavaszi, illetve téli tárla­tok megrendezésén kívül e vonatkozásban úgyszólván más tevékenységre nem is vállalkozhattak. (Kivétel talán csak a közelmúltban megnyílt Finta állandó ki­állítás.) Most, május else­jétől a főhivatású művé­szettörténész munkába ál­lítása személyi vonatkozás­ban is lehetővé teszi, hogy pótolják adósságukat e vo­natkozásban (példáid a szolnoki múvészelep törté­netének feldolgozása kiál­lításokon keresztül, stb.) Októberben múzeumi hónap Idén, az októberi múzeu­mi hónapot a Nagy Októ­beri Szocialista Forrada­lom évfordulójának jegyé­ben rendezik meg. Ezen belül megyénkben többek között a forradalom jelen­tőségét, hatását bemutató vándorkiállítást készítenek, a kiállítás országos anya­gát megyei vonatkozási anyaggal kiegészítve. (R &i A BABA | A mindig jókedvű, élénk fiatalasszonyt * par éve még eladólányként ismertük De­* rws megjelenésével percek alatt jókedvet * lukasztott a legmogorvább társaságban | is. Hálás tréfahallgató. A vicceknek két- & szeres hatásuk van, ha az ő jóízű ne­! » vetése is honorálja Bizonyára ennek a jó természetének is köze van ahhoz, hogy ritkább beszédű, csendes mosolyúis- • mérésünk felesége lett. Kitűnően egészi- { tik ki egymást. I Ha a házasságuk óta eltelt néhány év 5 során egyszer-kétszer ..kiborulni” láttuk > őket, az csak a szűk, nedves falu albér- j> téri szobácska miatt volt amelyben együtt ► kezdték az életet. De ezt a sok ifjú pár- > ral közös sorsot egészséges várakozás- ► sál viselik. Ígéret már van megfelelőbb [ lakásra, s ez is erőt ad. ► Nem panaszkodnak, nem kicsinyesked- | reclc. Nincs is idejük. Mindketten dolgoz- ! nak, s tanulnak. A feleség középiskolá- í ban, a férj egyetemen rakosgatja vizs- t gáit. , Azaz, hogy most már — momentán — y csak egyikük dolgozik. Mert itt van ez a y gyönyörű napsütéses tavaszi délelőtt, s a ► fiatalasszonyt a parkban látjuk. Tartása ► egyenesebb, mint volt s mintha maga- ► sabb is lenne Amint sétaléptekkel halad [ kék bükié kosztümjében, szinte ragyog \ róla a boldogság, s a büszkeség. Mert { nem egyedül sütkérezik ám — munka- í Időben. Előtte elegáns, magas babakocsi. I Könnyed nagy kerekeinek ezüstje úgy S sziporkázik a napfényben, mintha forgó, - szikrázó csillagokon . ringatózna a BABA. AKI — majdcsak másfél hónap életta­pasztalat bölcsességével, barnapirosan. édesdeden alszik a kocsiernyő alatt. Megállunk. Ügy örülök az asszonyka örömének, hogy gratulálni is elfelejtek a család új tagjához Csak csodáljuk a BA­BÁT, aki körül frissen ragyog a világ, ö pedig olyan nyugodtan szundikál, ahogy csak egy csecsemő tud Kötöttsapkás fe­jecskéje féloldalt simul a párnára. Egész kis lénye a béke, nyugalom szigete. Vonzó, pihentető kis pontocska a vidám lármás nyüzsgésben. — Jaj, olyan jó. hogy gyerek van! — csillog az anyuka nevetős barna szeme. — Nem is tudom, egyesek hogy tudnak gyerek nélkül élni... Egyszerű öröm, de milyen más az életünk, mióta ö megvan Ha apuka hazajön, először is róla van szó: ő mit csinált délelőtt, hogy aludt, hogy evett? Szólna csak a szomszéd rá­diója éjszaka, biztosan nem hagynánk annyiban, ő, a baba kiabálhat, nem szá­mít, — Van probléma vele? Persze. De ez külön boldogság, hogy törődünk vele, izgulunk érte, gyönyörködünk benne... Tudja, hogy vagyok a gyerekkel? Ígér­hetnék a világ minden kincsét., mondhat­nák, hogy egész életemben nem kellene dolgoznom tovább, csak adjam oda — semmiért, semmiért nem adnám... Egy csapat napközis kisfiú, - kislány húz el a babakocsi mellett. Mindannyian közelebb lépnek, bekukkantanak a kocsi­ba, elmenet megérintik a tetejét, oldalát, ezüst színű fémrészeit, s közben a babát gvsztálják. — De aranyos!... De aranyosi... _ — adják szájról szájra. Tóth István

Next

/
Thumbnails
Contents