Szolnok Megyei Néplap, 1967. május (18. évfolyam, 102-125. szám)
1967-05-12 / 110. szám
kilág proletárjai, egyesüljetek! SZOLNOK 3s V III évfolyam, 110, szám. Ara 50 fiitér 1007. májas IS., péntek. A falakon belül J ÁSZFÉNYSZARUN egy évvel ezelőtt adták át az új művelődési házat. Ha az első évad eredményeit kutatjuk, sok újat találunk. Megszervezték például a foto- és a képzőművészeti szakkört, az irodalmi színpadot, az ifjúsági klubot, az öregek klubját, a KISZ kamarakórusa, színházi együtteseket fogadtak. A „hagyományos” programból is valóravált több minden. A tsz akadémia tíz tervezett előadásából hetet megtartottak. ötszázórás mező- gazdasági szaktanfolyam sikeres lebonyolításában is közreműködött a művelődési ház, előadásokat tartottak a cigányoknak és így tovább. Az első benyomások tehát kedvezőek. Ha azonban úgy tesszük fel a kérdést, hogy elérték-e vagy legalábbis megkö- zelítették-e azt a szintet amit a mai falu támaszt a művelődési házzal szemben, akkor már nem egyöntetűen válaszolhatunk igennel. S ebben objektív és szubjektív tényezők egyaránt közrejátszanak. Ha csak Jászfénysza- run tapasztalnánk hasonló jelenségeket, nem volna érdemes szót emelni, hiszen az ottani még csak az első, ha úgy tetszik, kísérleti művelődési évad. Még pedig nemcsak új kultúrházzai, hanem új művelődési otthon igazgatóval. S még sok tanulsággal. A FALUN dolgozó -**• népművelők — főleg, ha fiatalok és kezdők — nem nagy ambícióval látnak a munkához. ha nem érzik a falu segítő kezét. Minden hangzatos szólam ellenére sem a falu előtt, sem a falu után, hanem csak azzal szorosan lépést tartva haladhat a népművelő, ha vinni akarja valamire. Ezt nemcsak neki, s elsősorban nem neki, hanem a község vezetőinek kell látniok. Mi megtettük a magunkét — mondják sok helyen, s bizonyára ezt állítanák Jászfényszarun Is, ha megkérdeznénk a tanácstagokat. S a tények bizonyos értelemben mellettük is szólnak. Utóvégre nem kis dolog hosszú Időszak község- fe.ilesztési alapját új művelődési ház építésére fordítani. Különösen akkor dicséretes ez, ha ezernyi gond közben Is törődnek ezzel. De elég-e ez? Le tudnak-e ezzel mindent? — Nem is -akartunk ezzel letudni mindent. — Kontrázhatnának Jász- fény.szarun. — Utóvégre tanács vb ülésen is foglalkoztunk a művelődési ház programjával. Ez így is van. De Jászfényszarun — és ismételten szólva máshol is — nem elég a művelődési házat felhúzni, s letudni az ottani munkával foglalkozó napirendet. A kezdő népművelőknek okos tanácsokra és további állandó támogatásra lenne szükségük. Jászfényszarun is adtak néhány tanácsot. Ilyenek például: szervezzék meg a színjátszó csoportot. Senki sem tagadja, bogy ahoi hagyománya van az öntevékeny művészeti csoportoknak, ott érdemes foglalkozni a színjátszókkal. De ahol nincs, ott annál fontosabb és hasznosabb módon is dolgozhat a népművelő. Főleg, ha a színjátszás iránti igény szélesebb körben nem tapasztalható. Márpedig Fényszarun ez a helyezet, hiszen színházi előadáson is csak 2300 forint jutott egyszer a kasszába. Pedig fővárosi színészek játszottak megfelelő díszletekkel ellátott színpadon. .. A jászfényszarui művelődési ház példája is azt bizonyítja, hogy milliókat fektetünk az épületbe, s a tartalmi munka pénzügyi kihatására már nem vagyunk tekintettel, vagy nem bírjuk erővel tovább. Jól van ez így? Jászfényszarun például a színházteremmel ellátott emeletes művelődési ház méltó dísze a községnek. S hogy az ottani munka feltételei milyenek? Hát — enyhén szólva nem a legjobbak. Az ifjúsági klub foglalkozásaihoz jól felhasználható zeneszekrény javítása 800 forintba kerülne — ha volna rá pénz. Az igazgató kénytelen tudomásul venni: a zenés presszó elhódítja a fiatalokat. Jó, jó — mondhatná valaki — nemcsak zenéből és táncból áll a világ. Valóban nem. De nemcsak a zenés klub- foglalkozásokhoz, hanem máshoz sincs meg a kellő feltétel. Sokat beszélünk például a műszaki ismeretek bővítésének szükségességéről. A fiatalok érdeklődnek is ilyen témák iránt. Feltétlenül sikerrel járna például egy tv-szerelő tanfolyam — ha volna anyagi lehetőség annak megszervezésére s nem azon kellene törni a fejét az igazgatónak, hogy miből veszi meg a téli tüzelőt. 17GYSZÓVAL a művelődési házak felépítése után sem kellene magára hagyni az igazgatókat, hanem valamilyen megoldást keresni a korszerű népművelés feltételeinek megteremtésére. A kultúrház — még ha vadonat új is — egymagában nem sokat jelent. Főleg akkor nem, ha az igazgató a fűtés— világítási díjak előteremtésével, s nem a tartalmi munkával foglalkozik a kényszerű helyzet miatt. Persze, az eredményes munkának nemcsak anyagi előfeltételei vannak. Jászfényszarun joggal hiányolja a művelődési otthon vezetője, hogy a különböző ren- dezvénjeken — hangversenyeken, színházi táj- előadásokon nem igen. jelennek meg a község vezetői, s a pedagógusok közül is csak néhányan. Pedig a kultúra megbecsülése nemcsak abban és elsősorban nem abban nyilvánul meg, hogy elősegítik a művelődési ház felépítését, hanem az ottani munka hatékonyabbá tételében. Utó végre nemcsak az a fontos, hogy álljanak a falak, hanem az: alkotó, sokszínű legyen az étet a falakon belük 8. B A tiszaföld*ári Lenin Tsz kitüntetése A Minisztertanács ütése, A Minisztertanács csütörtökön ülést tartott. Meghallgatta és tudomásul vette a külügyminiszter első helyettesének tájékoztató jelentését az osztrák kancellárral folytatott tárgyalásokról. A kormány megvitatta és efogadta az igazságügyminiszternek, a pénzügyminiszternek és a Minisztertanács titkársága vezetőjének együttes előterjesztését, s rendeletben szabályozta az új gazdasági mechanizmus követelményeinek megfelelően az állami vállalatok alapításának, működésének és szervezetének legfontosabb kérdéseit. A mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter előterjesztése alapján a kormány jóváhagyta a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsának alapszabályait. A Minisztertanács a mezőgazdasági és élelmezés- ügyi miniszter, valamint a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsa elnökének javaslatára határozatot hozott a múlt évi termelési versenyben legjobb eredményeket elért mezőgazda- sági termelőszövetkezetek ▼ándorzászlóval és „kiváló termelőszövetkezeti gazdaság* címmel, illetve elismerő oklevéllel történő kitüntetésére. A Minisztertanács kimagasló eredményeiért vándorzászlóval „Kiváló termelőszövetkezeti gazdaság” címmel tüntette ki és pénzjutalomban részesítette a 4500 szántóegységnél nagyobb területen gazdálkodó termelőszövetkezetek közül mások mellett a tiszaföld- vári Lenin közös gazdaságot. Oklevelet adományozott a 4500 szántóegységnél nagyobb területen gazdálkodó tiszaföldvári Szabad Nép, a cibakházi Vörös Csillag — és a törökszentmiklósi Aranykalász Termelőszövetkezetnek. Az épülő £00 vagones tárház Törökszentmikloson — (Foto: Nagy Zsolt) A szolnoki kulturális hetek eléri célját Nyilatkozik Buday Péter osztályvezető Az idén harmadízben rendezik meg a szolnoki kulturális heteket. Az ünnepségsorozat még tart. Ma kezdődik például az Alföldi Néptánc Fesztivál. Munkatársunk felkereste Budai Pétert, a művelődési osztály vezetőjét, hogy információt kérjen a rendezvények eddigi tapasztalatairól. — Az idén elhúzódnak a rendezvények, március 20- tól június 4-ig tartanak. Mi az oka ennek? — Sajnos ezt mi is látjuk, de kénytelenek voltunk így alkalmazkodni a körülményekhez. Ugyanis márciusban került sor a közép- iskolás énekkarok bemutatójára. Köztudott. hogy Szolnokon elhelyezési gondokkal küzdünk. A kollégiumokat kell igénybe venni egv-egy ilyen alkalomkor. Mivel a tavaszi szünetet hamarabb kapták ki a diákok, ezért kellett egy héttel hamarabb kezdeni a műsort. Ugyanez történt a műsorzárással is. hiszen május végére terveztük, de ekkor kerül sor az országos diáknapokra. Megint ütközött volna. Sőt, a tánczenekari fesztivált nem tudtuk volna megrendezni. Ezért inkább június 4-ét választottuk a III. Szolnoki Kulturális Hetek befejező napjául. — Mik az eddigi tapasztalatok? Milyen esetleges változtatásokat terveznek az elkövetkezendő időkben. — Meg kell mondanom, bár néhány rendezvény elmaradt. mint például az újítók kiállítása, a pécsi Bóbita együttes játéka, mégis az a tapasztalat vonható le. hogy a szolnoki kulturális hetek kisebb-na- gyobb hibáktól eltekintve eléri célját. JqI sikerültek a pedagógiai tudományos napok, az egészségügyi rendezvények. Nem kevésbé a „Három tavasz” irodalmi ncawállítáA valamint a fened rendezvények. Külön kell megemlékeznünk az Állami Budapest Tánc- együttes műsoráról. amit Ballada az emberről címmel mutattak be. Természetesen a mutatós, nagyobb tömegeket vonzó rendezvények ezután kerülnek sorra, mint ezekben a napokban a néptánc fesztivál. Mindenesetre az vitathatatlan, hogy a legközelebb megrendezésre kei-ülő kulturális hetek időtartamát rövidebbre kell szabni. Ahhoz, hogy színvonalasabb rendezvények a már kialakult és bevált találkozók mellett létrejöhessenek, feltétlenül több segítség kell az érintett fórumoktól. Egyetértünk azzal is, hogy nevesebb sport- találkozókra ugyancsak nyílt volna alkalom. lehetőség. Ez nem mirajtunk múlott. — Mi tehát a legfontosabb tanulság? — Színvonalasabbá, rövidebbé keil tegyük a rendezvénysorozatot. Ehhez nagyobb összefogás szükséges. Az igények egyre nőnek és közös érdekünk, hogy városunk és megyénk méltóképpen képviselje magát e kulturális rendezvényeken is. Még nem dőlt el, hogy legközelebb mikor rendezzük meg ezt a nagy seregszemlét, de az tény, hogy jobb válogatással. s intenzívebb szervezői munkával még jobb eredményt tudunk elérni. A szolnoki közönség is többet tehetne, hiszen az eddigi látogatottság 65—70 százalékosnak mondható — fejezte be nyilatkozatát Buday Péter osztályvezető. — li — Szolnok megyei lsz-ek és állami gazdaságok a mezőgazdasági kiállításon Tíz Szolnok megyei termelőszövetkezet jelentkezését fogadták el az 1967. évi Országos Mezőgazdasági Kiállítás szántóföldi. növénytermesztési és kertészeti eredménybemutatóira. A mezőhéki Táncsics Tsz például bemutatja a búza, a tavaszi árpa, a lucernamag, a kukorica és a cukorrépa termesztési eredményeit A jászszentandrási Haladás Tsz a kertészetben elért kiváló eredményeivel érdemelte ki, hogy részt vehet a kiállításon. Többek között a zöldpaprika, a paradicsom és a borszőlő termesztésének legjobban bevált módszereivel ismerteti meg az érdeklődőket. A tíz termelőszövetkezet — a cibakházi Vörös Csillag, a karcagi Dimitrov, a kenderes! Haladás, a nagykörűi Haladas, a tiszaföldvári Lenin és Szabad Nép. a túrkevei Vörös Csillag cs az újszászi Szabadság — összesen tizenhárom növény korszerű termesztéséről ad számot. A termelőszövetkezeteken kívül a Héki Állami Gazdaság martfűi üzemegysége és a Szenttamási Állami Gazdaság kétpói üzemegysége vesz részt a kiállításon. Uj váltópénz-érmék kerülnek forgalomba Hosszabb ideje kifogások hangzottak el amiatt, hogy az alumíniumból készült váltópénz-érmék kopottak, ami megnehezíti a címletek felismerését és hogy az 50 filléres könnyen összetéveszthető a 20 filléressel. Emellett alumínium-érméink a jelenlegi ötvözetben nem alkalmasak az automaták megbízható működtetésére, így akadályozzák az automaták szélesebb körű elterjedését... Az automaták működtetése megköveteli, hogy ko- pásállóbb érméket és 5 forintosokat bocsássanak ki. Mindezt mérlegelve, a kormány felhatalmazása alapján a pénzügyminiszter rendeletet adott ki, hogy a váltópénz-érméket kopásállóbb anyagból készítsék. Alpakkából 5 forintos, kopásálló ötvözött alumíniumból 1 forintos, 50. 20 és 10 filléres érméket bocsátanak ki. A 2 forintos érme, mivél anyaga megfelelő, változatlan marad. Az új érmék átmérői — a válogatás megkönnyítése végett — néhány tized- millimélerrel kisebbek lesznek, mint a mostaniak. Csak az 50 filléres rajza tér el a jelenlegitől: az új érmén az Erzsébet-híd körvonala látható. Az 50 és 20 filléres összetévesztésé- nek elkerülése érdekében az új 20 filléres recézett, az 50 és a 10 filléres pedig sima széllel készül. A Magyar Nemzeti Bank az új érméket folyamatosan hozza forgalomba. A jelenlegi váltópénz-érmék továbbra is forgalomban maradnak. (MT)
