Szolnok Megyei Néplap, 1967. május (18. évfolyam, 102-125. szám)

1967-05-10 / 108. szám

iwf. május iá. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP X A további fejlődéshez szükséges a dolgozókról való fokozott gondoskodás Bánhalmán ülésezett a megyei tanács végrehajtó bizottsága Kedden a Középtiszavi déki Állami Gazdaságban tartotta ülését a Szolnok megyed tanács végrehajtó bizottsága. Ez alkalommal a gazdaság dolgozóinak szociális, egészségügyi, kulturális és munkavédelmi helyzetét vizsgálták meg. A napirend vitájára meghív­ták a gazdaság valamint a járási pártbizottság és a járási tanács vezetőit, az állami gazdaságok me­gyei igazgatóságának vezetőjét és több más szakem­bert. A helyszíni tanácskozás­sal kettős célja volt a vég­rehajtó bizottságnak. Rész­ben az, hogy közvetleneb­bül megismerjék ennek a gyorsan fejlődő, egészében eredményesen dolgozó gaz­daságnak sajátos gondjait, másrészt pedig megnézzék: gondoskodnak-e a követel­ményeknek és lehetőségek­nek megfelelően a dolgozók szociális, egészségügyi és kulturális fejlődéséről, s hogyan vállal részt ebből az üzem párt- és szakszer­vezete. A végrehajtó bizottsági ülés megkezdése előtt a résztvevők több mint egy óra hosszát azzal töltöttek, hogy megtekin­tették a gazdaság bán­halmi központját, beszélgettek az emberekkel, vezetőkkel és munkásokkal. A végrehajtó bizottság megvitatta és Étlapjában vé­ve elfogadta azt a jelen­tést, amelyet az igazgató és a szakszervezeti bizottság titkára terjesztett be. Ele Strauss operettel zár a Szigligeti Színház ismeréssel szólt mindenek­előtt azokról az eredmé­nyekről, amelyeket a né­hány évvel ezelőtt még kö- lön-külön működő egységek így összevontan elértek. A Középtiszai Állami Gazda­ság ugyanis 1961. január 1-én alakult négy kisebből közel 27 ezer holdas gazda­sággá. Az utóbbi öt évben egy­re eredményesebben gaz­dálkodott. Most viszont arra van szükség, hogy az eddigi anyagi sikerekhez újabbak kapcsolódjanak, s az anyagi sikerekhez ha­sonlóan fejlődjenek a dol­gozók munkakörülményei, szociális és kulturális kö­rülményed. Ezt sürgeti töb­bek között az a statisztika is. amely szerint a balese­tek száma 1962 óta nem csökkent, hanem jelentősen emelkedett. Az öt év alatt 103-mal nőtt az ezer emberre jutó balesetek mi­att kiesett munkanapok száma. Ennek a kedvezőtlen helyzetnek sok okozója van. A munkában az évek során egyre több gépet al­kalmaztak, és az egészség­re ártalmas különbőzé vegyszereket is egyre na­gyobb mennyiségben alkal­mazzák. Mindez jelentős baleseti veszélyt hord ma­gában és a legkisebb mu­lasztás is súlyos követkea­ményekkei járhat Ugyan­akkor egyes munkakörökben csak ig:en alacsony kép­zettségű dolgozókat tud­nak alkalmazni, akik a baleseti oktatások ellenére sem mindenkor tartják be megfelelően a szabályokat Elénk vita zajlott le a tanácskozás során a gazda­ság egészségügyi és főleg orvosi ellátásáról is. Jelen­leg ugyanis a fennálló rendelkezések nem teszik lehetővé egy üzemorvos alkalmazását Ezt kívánná pedig a be­tegségek megelőzésére való törekvés és sok más egész­ségügyi követelmény. A rendelkezések értelmében azonban esetleg csak arra van lehetőség, hogy a kör­nyező községek körzeti or­vosai a jelenleginél hosz- szabb rendelési időben lás­sák el a gazdaság dolgozói­nak vizsgálatát A végrehajtó bizottság ezért megbízta Bárdi Imre elnökhelyettest hogy a gaz. daságban tapasztaltak alap­ján állítson össze javasla­tot az ide vonatkozó, orszá­gosan megszabott egészség- ügyi kötelmek módosítá­sának kezdeményezésére, annak megindoklására. A napirend vitájának befejezéseként Pólyák Ist­ván igazgatót üzenet köz­vetítésére kérték meg a vb tagjai. A gazdaság min­den dolgozójának szóló el­ismerés az eddigi eredmé­nyekért és jókívánság az újabb sikerek eléréséhez. E napirend után a vb a me­gyei múzeumi szervezet munkájáról tárgyalt A Szolnok! Állami Gaz* das ág tiszavárkonyi Szem- egységében a hordozható fóliaágyakat átrakták a sa­látáról a karalábéra, így a karalábé szedését 5—6 nap­pal meggyorsítják. Képűnkön a fóliaágyban termesztett saláta látható. A paradicsompaprikát melegágyakba tűzdelik, hogy erősebb palántát kap­janak, mint a magról ve­tettről. — Nzg — Fizikai munkások az iskolapadban Kihelyezett technikumi osztály Jászkiséren Sikeres szereplést várnak a karcagiaktól Két napig tart a MfcDOSZ öntevékeny művészeti együttesek II. országos fesztiválja Pénteken fél nyolc órai kezdettel kerül sor az idei évad utolsó premierjére. Mesél a bécsi erdő című operett bemutatására. Az operett szövegkönyvét Kar­dos György írta, zenéjét Johann Strauss legszebb melódiáiból Bethlen B. László állította össze. A zenés játék meséje az ifjú Strauss személye körül bonyolódik, hasonlóan az évekkel ezelőtt Szolnokon is nagy sikerrel játszott Három a kislányhoz, amelynek hőse Franz Schu­bert volt. A Mesél a bécsi erdő szolnoki előadását Fényes Márta rendezi, a főbb sze­repeket Hubay Anikó, Va- szy Bori, Sebestyén Éva, Krasznói Klára, valamint Gera Zoltán, Rózsa Sán­dor, Üjlaky László, Halász László. Hollósi Frigyes és ifj. Tatár Endre játsszák. A szolnoki közönség Is­mét találkozhat régi ked­vencével, Kompothy Gyu­lával. a Szigligeti Színház örökös tagjával is. , Néhány éve még minden­napos látvány volt a fővá­rosban a „Köbányai’‘-t szál­lító stráfszekér. Évtizedekig kizárólag a lovak fuvaroz­ták Budapesten a sört-. A felszabadulás után a sör­iparban — Budapesten, va­lamint Sopronban, Pécsett és Nagykanizsán — 200 pár ló dolgozott. Vidéken el'íbb mondtak fel a sörös lovak­nak, mint a fővárosban, 1960-ban valamennyit elad­ták. Akkor még Budapesten — igaz, hogy már csak házon beiül, s Kőbányai Sörgyár Januárban a negyedik évüket kezdték meg a tö­rökszentmiklósi mezőgazda- sági technikum Jászkisérre kihelyezett osztályának hallgatói. Igen nagy szor­galmat, hosszú kitartást ki. ván a rendszeres tanulás. Akikből hiányoznak ezek a tulajdonságok, nem jutnak él a negyedik osztályig. Jászapátiban is működött egy technikumi osztály, de lassan lemorzsolódott. Kö­zülük nyolcán maradtak, ők is ide járnak most Kis- órre. Ritkaságszámba megy: a negyedik osztálynak itt harmincöt hallgatója van. Levelezők. Minden hét csütörtökjén reggel nyolctól este hatig telepein, a belső forgalmat bonyolították le — 115 pár ló tevékenykedett. A tech­nika, a Zetor-traktor és a nagyteljesítményű tankau­tók azonban mór onnan is kiűzték a derék négylábú- akat. A megmaradt utolsó 17 pesti söröslovat az elmúlt hetekben adta el a söripar. Jóllehet még erejük teljében voltak — hiszen árpán, ma­látán éltek, s nem is kellett inukszakadtáig dolgozniok, a kereslet hiányában és a fennálló rendelkezések ér­telmében csak kimérve, „virsliáron” keltek el Szol (egyórás ebédszünettel) az iskolapadban ülnek. Győri János osztályfőnök mondja: hiányzás alig van. Pedig az apátiakon • kívül Jászszentanarásról és Jász- ladányból is vannak hall­gatók. A helybeliek közül nyol­cán a Kossuth Tsz, négyen a Táncsics Tsz tagjai, a többiek a Vízignél és az fmsz-nél dolgoznak. A Kossuth Tsz tagjai közül itt tanulnak Dósa József üzemegységvezető, Szenl- péteri Ferenc és Szűcs Fe­renc brigádvezetők. A Táncsics Tsz-nek is két brigádvezetője, — Nagy Já­nos és V. Tóth Áron — végzi a technikumot. Megyénk közös gazdasá­gaiban általában alacsony gáljon vigaszul a derék jó­szágoknak, hogy I. osztályú árat, kilónként 12 forintot kapott értük a söripar. A 6—7 mázsás, akár másfél lóerősnek is nevezheti, mu­raköziek nem kerültek a vá­góhídra, az építőiparban szolgálnak tovább vidéken. A népszerű söröslovak történetéhez tartozik az is, hogy nem egy mezőgazda- sági kiállításon nyertek dí­jat. A kitüntetéseket, érme­ket, okleveleket megőrzi a söripar, mint ahogyan gon­dosan ápolja az ipari mű­emléknek számító klasszi­kus söröskocsit, az úgyneve­zett Geige-féle kapcsos ko­csit, amelyre függesztve a 30-as évek elején is szállí­tották a 12 literes — egy- hftirt/ift görófihordók irt szintű a brigádvezetők szakmai felkészültsége. Többségűk még az általá­nos iskola nyolc osztá­lyát sem végezte el és szak­munkás bizonyítványuk sincs. Ezért is meglepő Gyebhard Lajos párttitkár tájékoztatása: Nálunk a Kossuth Tsz-ben ti brigád és üzemegységve­zető közül csak három­nak hiányzik a techniku­mi végzettsége. A tanfolyamon egyéb­ként sok a kétkezi munkás. A Kossuth Tsz-ből Csintó Sándomé kertész, Szilágyi Mihály rakodó, Kűri Sán­dor Zetoros, Ládi József és Simonyi Gerzson sertés­gondozók. A Táncsics Tsz egyik traktorosa. Sülé Jó­zsef is itt tanuk Az osztályfőnök a fia­tal Simonyi Gerzsont di­cséri: ö a legjobb tanu­lónk, 4,1 a tanulmányi át­laga. A kihelyezett osztályban a közismereti tárgyakat há­rom helybeli pedagógus — Győri János, Gál András, Cselényi László — tanítja. A szaktárgyak oktatására dr. Madarasi Istvánná és Orbán László Törökszenl- miklósról utazik Jászkisér- re. A gyakorlati foglalkozá­sokat a helybeli tsz-ekben tartják. A technikum hallgatói év végén vizsgáznak a negye­dik osztály anyagából. Egy év múlva pedig képesítőz­nek. Üjabb technikusokkal gyarapodik a szakemberek népes tábora. — afc L — Nyíregyházán rendezik meg a MEDOSZ öntevé­keny művészeti együtte­sek II. országos fesztivál­ját, mégpedig szombaton, és vasárnap. Ebből az al­kalomból az ország külön­böző vidékedről az állami gazdaságok, a vízügyi igaz­gatóságok, erdőgazdasá­gok, gépjavító vál­lalatok, mezőgazdasági technikumok és főiskolák legjobb művészeti csoport-, jai; színjátszó együttesek, irodalmi színpadok, népi­táncosok és énekka­rok jönnek össze. Az első fesztivált Keszt­helyen rendezték meg évekkel ezelőtt, ahol a Karcagi Gépjavító Állo­más színjátszói első díjat nyertek. A mostani talál­kozóra az előkészületek már megtörténtek koráb­ban. Ennek alapján nyolc irodalmi színpad, négy énekkar, öt színjátszó cso­port és tizenöt tánccsoport vehet részt a nagyszabású vetélkedőn. Az elmúlt he­tekben négy helyen tartot­tak területi döntőt. A Szol­nok megyeiek Békéscsabán versenyeztek. Nem kedve­zett a szerencse a megyei­eknek. A Tiszasülyi Álla­mi Gazdaság színjátszói Peter Weiss Vizsgálat cí­mű drámáját adták elő. Sajnos több együttes ugyanebből a témakörből használt fel anyagot, így a tiszasülyiek nem jutottak tovább. A mostani országos ver­senyen a karcagi MEDOSZ művelődési otthon irodal­mi színpada képviseli me­gyénket. öttételes, zenés irodalmi komplex műsoru­kat a szocialista hazafi- ságnak szentelik, amelyben a hazaszeretet és az inter­nacionalizmus elválasztha­tatlan egységet alkot. A műsort versidézetekből, forradalmi jelszavakból és zenei számokból állították össze. így többek között szerepel a Bunkócska, Tóth Árpád Az új isten, Ady Endre Csák Máté földjén. Magyar jakobinus dala, József Attila Hazám, Fo­dor József Piros fejfák, Somlyó Zoltán Vörös zász­lókkal és Alexandrov Poéma Ukrajnáról cimu költeménye. Sikeres szereplést vá­runk a karcagiaktól. Meg­hívottként sí Törökszent­miklósi Gépjavító Állomás tánczenekara is elutazik, s fellép. Emellett a Közép­tiszai Állami Gazdaság iro­dalmi színpada egy Nyír­egyháza melletti állami gazdaságban ad műsort. MEZŐGAZDASÁGI GÉPÉSZMÉRNÖKÖT lehetőleg több éves gyakorlattal 80 erőgépes gépparkunk irányítására felveszünk. Fizetés megegyezés szerint Jelentkezni írásban vagy személyesen a termelő­szövetkezet irodájában. Zagy var ékas, Béke Tsz. „Kint ér fék” az utolsó pesti söröslovakat

Next

/
Thumbnails
Contents