Szolnok Megyei Néplap, 1967. május (18. évfolyam, 102-125. szám)
1967-05-07 / 106. szám
1MT. májas 7. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP u „IPARI“ TEHENÉSZET? Sírkő-múzeum NAPILAPJAINK MÉRLEGE A Központi Hírlap Iroda expedícióiban nap-nap után megújuló rohamra indulnak éjféltájban a posta dolgozói, hogy a kora reggeli órákban az előfizetők asztalán, vagy az újságárusok standján legyen megszokott napilapunk, A nyomdagépekről kikerülő lapok 20—30 perccel később már a mozgó postakocsikban várják továbbításukat. Rendkívül precíz, és összeszokott munkára van itt szükség, hiszen csak egyetlen újságköteg téves irányítása helyrehozhatatlan hibát jelent. Nagy mértékben bonyolítja a munkát a feldolgozásra kerülő lapok hatalmas mennyisége, és sokféle fajtája. 1967. márciusában például 82 millió volt a posta által terjesztett hírlapok példányszáma. Napilapjaink iránt megnyilvánuló érdeklődés fejlődését szemléltetően bizonyítja az egy megjelenésre eső terjesztési példányszám emelkedése. I960, januárjában ez a szám 1 millió ötszázezer volt, 1967-ben viszont már 2 millió 100 ezret tartottak nyilván. Központi napilapjainknál ez annyit jelent, hogy 1967. januárjában a Népszabadság közel 800 000. • Népszava 270 000, a MaEmlékezetes betegség a magyar nép történetében a „morbus hungaricus”, a tüdő tbc-s megbetegedése. Ma a betegség súlyosságával, számszerű előfordulásával, kimenetelével kapcsolatban a helyzet kedvezően megváltozott, mégsem tekinthetjük legyőzöttnek. Az elmúlt húsz évben különösen a fejlett országok szép eredményeket értek el gyár Nemzet 110 000, az Esti Hírlap pedig 170 000-es példányszámban jelent meg. A hetente egyszer megjelenő, hétvégi Hétfői Hírek alkalmanként 180 000-es példányszámot ért el. A megyei lapok ösz- szesített példányszáma ebben az időszakban meghaladta a napi 630 000-et. A jövő tervei között azoknak a fehér foltoknak a felszámolása szerepel, amelyek még — különösen a külterületeken és tanyákon — megtalálhatók. 700 000-re teszik azoknak számát, akik még nem csatlakoztak a rendszeres újságolvasók táborához. Ezek bevonását az újságolvasók közé megkönriyíti majd a nyomdai rekonstrukcióval és az új papírgyárak átadásával kapcsolatban megnövekvő kapacitás is. Megjegyzés: A térkép pest-megyei adatai tartalmazzák a Budapesten eladott napilapok számát is. Budapest adatait külön kördiagram is feltünteti. A körgyűrű teljes körcikk területet helyettesít. A térképen az 1966-os adatok szerepelnek, — TERRA — legyőzésében, az elmaradott országokban azonban még ma is nemzeti csapásnak számít. Világviszonylatban — a technika, a kultúra káprázatos eredményei ellenére — még ma is 13 millió a nyilvántartott tbc-s beteg, de a fertőzöttek száma minden valószínűség szerint eléri az 50 milliót. A tbc elleni küzdelemBalatonfüred új idegenforgalmi látványosságának ígérkezik a község határán feltárt, római romokon épült középkori gótikus templom, amely a római villa maradványaival együtt az idén már megtekinthető. Az Országos Műemlék- felügyelőség szakemberei a füredi dombvidék egyik legszebb panorámáját nyújtó pontján kutatásai során először egy római villa alapjait fedezték fel. A feltárási munkálatok közben bontakozott ki a középkori gótikus templom maradványa. A gótika korszakának rendkívül ritka emléke a balatonfüredi templom, amelynek érdekessége és jellemzője a falusi templomoknál ritkán látható ben kiemelkedően fontos a gyógyszeres kezelés. A gyakorlat az, hogy ha valamilyen ok miatt eredménye nem kielégítő, csak akkor kerül sor a veszélyességében nem túl nagy kockázattal járó műtéti beavatkozásra. Igazán eredményes gyógyszeres kezelésről csak az antibiotikumok (különösen a streptomycin) felfedezése óta beszélhetünk, de a gyógyulás eredményét legalább annyira befolyásolja a jól szervezett közegészségügyi ellátás (lakás, ruházkodás, táplálkozás, szociális gondozás), fejlett betegellátás, minél magasabb életszínvonal, megfelelő védekezés fBCG-oltás). Magukban, gyógyszerek nélkül azonban ezek sem használhatnak. Az elmúlt húsz év alatt bármilyen nagy is volt a haladás a tbc ellenes gyógyszerek (antituberkulotiku- mok) kutatása terén, a mai gyógyszerek még mindig nem tökéletesek. Nem ölik el a fertőző Koch-baciluso- kat, csak szaporodásukat gátolják; végleges legyőzésük a szervezet ellenálló- képességétől függ. Jelenlegi antituberkuloti- kus gyógyszereink közül három bizonyítottan nagy hatásfokú: az INH, a Stmy és a PÁS. Mindhármat egy évtizeden belül (1944—1952) felezték fe] és azóta sem született jelentősebb eredmény az antituberkulotiku- mok kutatása terén, annak ellenére, hogy az egész világon — így hazánkban is két gótikus kiképzésű bejárata. A régészeti kutatások közben értékes épületelemek kerülnek napvilágra, ezek felhasználásával történt a templom körülfalazásának kialakítása, a teljes alapmaradvány bemutatásához. A közelben újabb figyelmet érdemlő, a múlt emlékeit idéző sírkő-múzeumot kívánnak kialakítani. A Balatonvidék hajdani temetőiben művészi értékeket képviselő,faragott és érdekes feliratú sírkövek állnak elhagyottan, elfelejtetten. A megóvásra és bemutatásra érdemes sírköveket összegyűjtik és itt helyezik el a római villa és a középkori templom maradványainak szomszédságában. — nagy erőved folyik a kutatás. Az új gyógyszerrel szemben támasztott követelmény: tegye bacilusmen- tessé a szervezetet TJj, jó hatásfokú gyógyszer előállítása azonban nem kis feladat, hiszen a betegség gyógyítása mellett még egy sereg más szempontnak is meg kell hogy feleljen. Az „ideális” anti- tuberkulotikumnak fajlagos hatásúnak kell lennie, tehát csak a Koch-bacilu- sokat pusztítsa el, ezeket azonban a szervezeten belül bárhol elérje. Erős és gyors hatásúnak kell lennie, nem szabad hogy a szervezetben mérgezést váltson ki és megkívánják, hogy szájon át lehessen szedni. Adagja nem lehet nagy, és íze sem rossz, — ie drága sem lehet, ilyen igényeket kielégíteni természetesen nagyon komoly feladat. Ha a kutatók új hatóanyagot fedeznek fel, az csak akkor válik gyógyszerré, ha a vizsgálatok próbáját kiállja. A vizsgálat sok-sok részből áll: Kémcső kísérlettel kezdődik, majd egyre bonyolultabb laboratóriumi vizsgálatnak vetik alá, míg az állatkísérletekre is sor kerülhet. A tbc elleni anyagok kutatásánál azonban még itt is kellemetlen meglepetések érhetik a kutatót: oka. hogy a majom kivételével más állaton a tbc nem teljesen azonos az emberével. Végeredményben tehát csak az igen óvatosan végzett emberterápiás kísérlet dönt. Az ideális antituberku- lotikum kutatása tehát nehéz és nemes feladat. Mai ismereteink szerint azonban már nincs messze az az idő, amikor a kutatások elérik céljukat: a tbc-prob- léma végleges felszámolását! Világszerte arra törekednek a szakemberek, hagy a mezőgazdaságban minél inkább az ipart termelésre jellemző módszereket vezessenek be. A baromfi — („tojásgyár”, „baromfigyár”) és sertéstenyésztésben az ipari módszerek már megoldottak. Ezeknél sokkal bonyolultabb feladatot jelent az „ipari” tehenészetek megszervezése. Az első lépés az állatállomány koncentrálása. A Szovjetunióban 2000— 2500-as tehenészetek alakultak ki. Jugoszláviában és Romániában is megindult ez a folyamat, sőt nálunk is, főleg az állami gazdaságokban egyre több az olyan telep, ahol több mint 300 tehenet tartanak. 4 koncentráció előnyös a munka termelékenységére: kaliforniai adatok szerint 1500 tehenet és szaporulatát 35 ember lát el, olaszországi telepeken 250 tehenet és 750 nökötve tartják a teheneket és a fejést külön fejőházban végzik; az ottani viszonyok hasonlítanak leginkább a mieinkhez. Régebben a tehenészeti munkák 35—45 százaléka esett a fejésre. A gépi fejes termelékenysége főként a fejés automatizálásával fokozható. Kaliforniában pl. már olyan fejőgépeket használnak, amelyeken a tej leadásának a mértékét mutató jelzi a fejés minden pillanatában, és piros lámpa villan fel, amint a fejés sebessége a normális alá csökken. Itt az abraktakarmányt is automatikusan osztják szét: minden két liter tejre fél kg abrakot kap a tehén. A másik — gondot okozó — munkafolyamat a kitrágyázás. A legkisebb munkaráfordítás akkor történik, ha folyékony állapotban távoiítjuk el. Ezzel összefügg a szalmaszükségletnek minél nagyobb csökkentése is. Svédországban és Angliában Hosszú a gyógyszer útja, amíg a gyógyítás szolgálatába állhat. (MTI foto — Bajkor József felvétele) Csigasorral továbbítják a silótakarmányt a szarvasmarhák etetőjébe. (MTI foto — Bereth Ferenc felvétele) vendéket 8 fő szolgál ki. Ugyancsak a koncentráció mellett szól, hogy csökken az egy férőhely építésére fordított költség. Természetesen mindez csak akkor gazdaságos, ha ugyanakkor a tejhozam nem csökken. Az „ipari” tehenészet legvitatottabb kérdése az elhelyezés módja. Kaliforniában például a tehenek pihenésére boxos istállók szolgálnak. Az etetés védőtetős etetőtéren történik, ahol az állatokat „rögzítik”. A fejés ugyancsak külön helyen, a fejőállásban megy végbe. A Szovjetunióban inkább a tömbkialakitású épületek terjedtek el: a tej kezelő helyiségekkel közös épületben találhatók. A pihenő állásokból a teheneket — ahol lekötve tartják őket —, az adott időponban az etetőhelyiségbe, majd a fejőterembe hajtják. Angliában és az NSZK-ban szintén a boxos rendszer terjed el, sőt a régieket is ilyenné alakítják (a szalmamegtakarítás fedezi az átalakítási költségeket). Az egyik érdemes olasz istállótípusban a teheneket lekötve tarják, de a csoportos lekötő-, illetve kioldószerkezet következtében kevés az e célra fordított munka. A teheneket gumivagy bitumenpadozatú rövid állásokban tartják, melyek rácspadozatban folytatódnak. Az NDK-ban szintén leolyan tehénállást használnak, ahol a tehén csak fekvő helyzetben tartózkodhat. Ha fel akar állni, fejét beüti a rácsba, tehát hátra kell lépni a rácspadozatra. Ily módon a trágya nem az állásba, hanem a trágyacsatomába kerülj ahonnan folyóvízzel eltávolítható. A fejési és kitrágyázási rendszer tehát nagyjából megoldott az ipari tehenészetben, de vitás még a takarmányozás Ennek oka, hogy a szarvas- marhák számára igen nagy mennyiségű zöldtakarmány szükséges: egy 600-as tehenészetben például nyáron napi 30—35 tonna zöldtakarmányt kell levágni és behordani. Ehhez, megfelelő gépesítés mellett, jó úthálózat is szükséges. Lehetséges, hogy a probléma azzal oldódik meg, ha egész éven át silózott takarmányt etetünk az állatokkal, nyáron friss zöldtakarmánnyal kiegészítve. Ma még kutatási stádiumban van az „ipari” tehenészet problémája. A remények — nálunk is — csak akkor valósulhatnak meg, ha a megfelelő takarmányozást és a tehenek életkörülményeinek fokozott kielégítését sikerül megoldani, vagyis biológiailag értékesebb takarmányozással, kedvezőbb elhelyezéssel és biztonságosabb állategészségügyi védelemmel ellensúlyozzuk az egyedi kezelés hiáapáA. Döntő támadás a tbc ellen
