Szolnok Megyei Néplap, 1967. május (18. évfolyam, 102-125. szám)
1967-05-07 / 106. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! SZÓI A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEBYEI TANÁCS LAPJA OKMEEWI xvm.évfolyam» íő&szám, Ara: 80 fillér IWL mája* % vasárnap. Száznégy termelőszövetkezeti szocialista brigád van a megyében A eibahházi, a tiszaföldvári és a besenyszögi tsz-tagok bronz plakettet kaptak — 1 úr beten, Kisújszálláson és Jászberényben még nines szocialista brigád A május eleji ünnepségeken vagy az azt követő termelőszövetkezeti közgyűléseken értékelték és jutalmazták a szövetkezeti munkaverseny legjobbjait. Ez alkalommal osztották ki a szocialista brigádmozgalom jelvényeit is. Szolnok megyében száznégy termelőszövetkezeti brigád érte el vagy tartotta meg a szocialista szintet. Tavaly még mindössze negyvenhárom brigád dicsekedhetett e címmel a megye termelőszövetkezeteiben. Nem bántak pedig a2 Idén bőkezűen a cím odaítélésével. Erre vall, hogy hatvankilenc brigád csak küzdött a szocialista címért, de nem kapta meg. S a versengő 2198 szövetkezeti tagból csupán 1327 vallhatja magát szocialista brigádtagnak, ötvenhét termelőszövetkezetből neveztek be a mozgalomba, de csak harmincnyolc tsz-ben van végűiig szocialista brigád. Minél szigorúbb a feltétel annál nagyobb tekintélye van a címnek. Különösen a kitüntető fokozatainak. Tavaly még csak egy bronz piakettes szocialista brigádjuk volt a Szolnok megyei termelőszövetkezeteknek, á tiszaföldvári Szabad Nép Tsz-ben dolgozó Kiss Gyula szőlő és gyümölcs- termesztő brigád. Az idén újabb négy kollektíva kapott bronz plakettet és jelvényt, ami azt jelenti, ezúttal negyedszerre nyerték el a szocialista brigád címet. Ilyen bronzos szocialista brigádok: a cibalcházi Vörös Csillag Tsz Habán Mi- hályné brigádja, a tiszaföldvári Lenin Tsa Szelin- di János baromfitenyésztő brigádja, a tiszaföldvári Szabad Nép Tsz Császár István sertés tenyésztő és a besenyszögi Lenin Tsz Tarján István öntöző brigádja. Az idén „jegyben jár” az ezüst fokozattal a már említett tiszaföldvári Kiss Gyula brigád, ök ugyanis az idén is teljesítik a feltételeket, mint hatszoros szocialista brigád, s már erre jogosultak. A százharminckét Szolnok megyei tsz-ből harmincnyolcban van szocialista brigád. Egész közigazgatási egységekben olyan nagy mezőgazdasági városokban, mint Túrkeve, Kisújszállás és Jászberény, még egyáltalán nincs. Máshol több évre visszanyúló hagyományai vannak a mozgalomnak. Háromszoros szocialista brigád például tizenegy van már a megyében. Tizenkilenc brigád zászlót és a zöldkoszorús jelvényt nyerte el háromszázhét tagjával, ami kétszeres szocialista brigád cím után jár. Az első ízben szocialista címet nyert brigádok — hatvannégyen ■— oklevelet kaptak. Vannak olyan szocialista brigádjai a megyének, mint a három jászboldogházi, • kunmadaras! Petőfi Tsz és a csataszögi Szebb Élet Tsz-ben, amelyek tavaly már szocialista brigádok voltak, mostanra azonban eredményeik nem tették lehetővé, hogy újra a cím birtokosai legyenek. A közgyűlések korábbi érdemeikre tekintettel természetesen meghagyták szocialista brigád címüket. — Van azonban arra is példa, hogy már voll szocialista brigádot megfosztottak a cím jogos viselésétől. Ez történt a jászladányi Haladás Termelőszövetkezetben, miután tagjai megsértették a társadalmi tulajdont. Két helyen, a jász- alsószentgyörgyi Petőfi és a törökszentmiklósi Alkotmány Termelőszövetkezetben pedig feloszlott a szocialista brigád. A Szolnok megyei termelőszövetkezetek szocialista brigádjainak tagjai e napokban vették vagy veszik át a kitüntető címet bizonyító okleveleket és jelvényeket. B. U Találkozunk velük a vásáron A Budapesti Nemzetközi Vásáron a kohó és gépipar több mint 20 ezer négyzet- méteren helyezi el 14 szakosított kiállítását. A minisztérium felügyelete alá tartozó 91 vállalat, 46 kisipari szövetkezet és 5 tanácsi vállalat mutatja be e hatalmas területen termékeit. A kohó és gépipar kiállítási csarnokaiban, illetve területén találkozhatunk majd megyénk vállalatainak áruivál is. A Hűtőgépgyár 20 termékével jelentkezik a vásáron. Az Aprítógépgyár a gumi- hulladékőrlő hengersor egyes berendezéseit mutatja be a BNV-n. Új lakberendezési beli Kisújszálláson Szép egységgel bővült a kisújszállási kereskedelmi hálózat A napokban átadták az új bútor- és lakberendezési áruházat. Az új egységben a bútoron kívül lakástextília, rádió, televízió, kerámiák, csillárok állnak a vásárlók rendelkezésére. Az áruház egyben bemutatóterem is. Az eladók tanácsokkal, a különböző ízlésesen berendezett sarkok a lakáskultúra kialakításához nyújtanak segítséget a lakosságnak. Az új létesítmény, amely több mint kétszázezer forintba került, s kétszáz négyzetméternyi eladótérrel várja a vásárlókat, mintegy nyolcszázezer forintos árukészlettel igyekszik kielégíteni az igényeket. Az érdeklődés már az első napokban is igen nagy, s ebből következtetve az áruház vezetői, dolgozói év végéig mintegy hat—hétmillió forintos forgalmat várnak. Szétszedhető szekrény A jászladányi Vegyesipari szövetkezet az idén négymillió forint értékű zeneszekrényt szállít a székes- fehérvári rádió és televízió- gyárnak. Megkezdték az úgynevezett bútorösszehúzó szerkezetek gyártását is. Ezzel a kis készülékkel fogják össze a szekrényelemeket, vagyis a szekrény bármikor gyorsan szétszedhető. Ennek a szállításban nagy a jelentősége, hiszen a vagonok rakterületét sokkal jobban kihasználhatják, mint korábban, amikor Ö6Z- szeállított bútorokat fuvaroztak. Az „összehúzó szerkezetet” már eddig is gyártották fémből, darabonként 8 forintért. A szövetkezet a jövőben műanyagot használ erre a célra és a kis készüléket darabonként 3 forintért állítja elő. Megkezdődött a kamilta-sziiret Szolnok megye földmű- vesszövetkezetei megkezdték a kamilla felvásárlását. Az értékes — főként exportra szánt — gyógynövényből 50 vagonnyit akarnak átvenni. Főként gzi- kesebb földeken díszük a kamilla. Nagyiván. Karcag és Jászapáti közelében nagy, összefüggő területeken található. A kamilla gyűjtés jó mellékkeresetet nyújt. A gyakorlottabb emberek na- naponta 200—300 faríntól kereshetnek:. A párt és a szakszervezet együttműködése a további előrehaladás záloga Kádár János beszéde Befejezte munkáját a szakszervezetek KXÍ. kongresszusa — Megválasztották a tisztségviselőket — Gáspár Sándor zárszava — A szakszervezetek béke deklarációja A szakszervezetek XXI. kongresszusának péntek délutáni ülésén felszólalt Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára Beszédét az alábbiakban ismertetjük. Tisztelt kongresszus! Kedves elvtársak! Elvtársnők! A Magyar Szakszervezetek XXL Kongresszusa a magyar munkásosztály, a Magyar Népköztársaság nagy eseménye, egyben nemzetköri jelentősége is van. Ezért mint mindenki más, aki nálunk a közügyek irat érdeklődik, én is megismerkedtem a Szak- szervezetek Országos Tanácsának beszámolójával, a kiegészítő referátummal és a felszólalásokkal. Bisz- ku elvtárs tolmácsolta pártunk központi bizottságának hivatalos üdvözletét a kongresszushoz, a magyar szakszervezetekhez, a szervezett dolgozókhoz, s én felszólalásával teljes mértékben egyetértek, azt semmiféle vonatkozásban kiegészíteni nem kívánom. Mivel azonban a kongresz- szus elnöksége azt mondta, mégis illő lenne szólnom, örömmel és szívesen teszem meg, hogy üdvözöljem a kongresszus résztvevőit. Először szólni kívánok arról, milyen a viszony pártunk: a Magyar Szocialista Munkáspárt és a Magyar Szakszervezetek között. Mindkettő az egész dolgozó nép érdekeit képviseli és fejezi ki; eredetét, lényegét tekintve. mind a párt, mind a szakszervezet, a munkásosztály legfontosabb osztályszervezete. Ezért ml természetesnek és magától értetődőnek tartjuk, hogy szocialista viszonyaink között a párt is és a szakszervezet is csak úgy töltheti be hivatását egészségesen és jól csak úgy láthatja el a maga sajátos feladatait, ha a legszorosabban cs a lehető legjobb módon együtt dolgozik. Az elvtársak tanúsíthat^ ják és tudják, hogy a Párt Központi Bizottsága az elmúlt években jó irányban változtatott azon a teljesen egészségesnek nem tekinthető helyzeten, ami a negyvenes évek végén és az ötvenes évek elején kialakult. A Központi Bizottság az utolsó tíz esztendőben arra törekedett, hogy a párt mindennapi politikai munkájában erőteljesen támaszkodjon a szakszervezetekre, mert az a meggyőződésünk, hogy a párt a saját hivatását éneikül nem képes jól betölteni. Arra is törekedtünk, hogy ne csak a párt támaszkodjék a szakszervezetekre, hanem szocialista rendszerünkön belül törvényesen megállapított, biztosított és meghatározott szerepe, feladata és hatásköre legyen a Magyar Szakszervezeteknek, mert a szocialista társadalom építése nem képzelhető el másként. Nagyon sok más bizonyítéka is van annak, hogy igyekeztünk egészséges és megfelelő alapra helyezni a párt és a szakszervezet viszonyát. Önök ismerik a párt vezető szerveit, azok személyi összetételét, a Központi Bizottságét, a Politikai Bizottságét, a Titkárságét, ismerik a Magyar Népköztársaság legfőbb törvényhozó testületének összetételét, az Elnöki Tanácsét, a kormányét és nagyon jól tudják, hogy ott a munkásosztály emberei, így a szakszervezet emberei is jelen vannak. És ez szintén helyes és egészséges dolog. Pártunk azért jött létre, azért küzd, hogy valóra váltsa a munkásosztály forradalmi céljait A szak- szervezet pedig a munkás- osztály legnagyobb tömeg- szervezete, amely ugyancsak a dolgozó emberek, a munkások és az alkalmazottak napd és álalános érdekeit hivatott képviselni, Ezért e két szervnek a legszorosabban együtt kell dolgoznia. Örömmel állapíthatjuk meg, hogy együtt is dolgozik, és ez előrehaladásunk záloga a jövőben is. A negyvenes évek végének és az ötvenes évek elejének már említett elhajlásaiból elsősorban azt a tanulságot kell levonnunk, hogy nem lehet kielégítő, ha a szakszervezet egyszerűen csak a párt jelszavait ismételgeti. Munkánkban, fellépésünkben azonos állásponton kell lennünk a leglényegesebb dolgokat és célokat illetően, de kell lenniük különbségeknek is. mert különben mi szükség lenne két külön szervezetre? Épp ezért, a Párt Központi Bizottsága, egyetértésben a szak- szervezetben dolgozó elvtársakkal, a közelmúlt években az egyik feladatot abban látta, hogy a lehető legnagyobb mértékig megőrizve és erősítve az eszmei és politikai közösséget e két nagy osztály- szervezet munkájában, valósítsuk meg a szakszervezetek saját felelősségük égisze alatt végzett önálló tevékenységét. A beszámolóban olvastam és a felszólalásokban is örömmel hallottam, hogy a szocialista célt illetőleg teljes az azonosság és a szakszervezetek érzékelik azokat a sajátos feladatokat, amelyeknek megoldása ma is és a jövőben is rajtuk múlik. A szocialista társadalom felépítése, a dolgozók érdekeinek helyes napi képviselete megköveteli a szak- szervezeti munka még jobb kibontakoztatását. Azért is hallottam örömmel a kongresszus megnyilatkozásait, mert úgy láttam. hogy a szakszervezet helyes irányba halad. Pedig ez nem könnyű. Ma már nem elegendő nyolc vagy tíz. jelszót betanulni és ezt minél sűrűbben emlegetni ahhoz, hogv jó szakszervezeti funkcionárius legyen az ember. Most mások a követelmények. A lényeges célokra vonatkozó helyes jelszót persze most is ismerni kell, de ami ennél sokkal fontosabb. tudni kell azt értelmezni és önállóan alkalmazni a szakszervezeti munkában. Az önállóságot mi nagyon komolyan vesszük. Annyira komolyan, hogy az elvtársak, akik közelebbről ismerik a párt vezető szerveinek munkáját és határozatait, nagyon jól tudják, hogy az utolsó tíz esztendőben egyetlen egy olyan párthatározat sem volt. amely a szakszervezet valamely önálló válaszAz egész társadalom fejlődése attól függ ugyanis, hogy a magyar társadalom élén haladó munkásosztály hogyan készült fel feladatára, hogyan képes megoldani a napi feladatokat úgy, hogy egy pillanatra se tévessze szem elől a távlati célt sem. Társadalmunk eszmeipolitikai irányítását a pártnak kell végeznie. A párt és a szakszervezetek azonos politikát képviselnek; a szocializmus politikáját Ezen belül azonban szükség van arra, hogy mind a párt mind a szakszervezet megoldja saját feladatát, mert sem a párt nem végezheti ei a szakszervezet munkáját, sem a szak- szervezet a pártét tott szervét kötelezte volna valamire. Természetesen, a vezetés megköveteli, hogy időnként a párt állást foglaljon és döntsön a szakszervezeteket. a szakszervezeti munkát érintő kérdésekben is. Ezek az állásfoglalások és döntések azonban csak a szakszervezetben dolgozó párttagokra kötelezőek, és nem a szakszervezet önálló választott szerveire. S ennek még van egy olyan — látszatra talán nem jelentős, de rendkívül fontos — kiegészítő eleme is, hogy a pártnak azok a tagjai, akiknek funkciójuk van a szakszervezetben, kötelesek érvényt szerezni a párt állásfoglalásának, méghozzá nem egyszerűen a párthatározatra való hivatkozással, hanem meggyőzve az embereket, a választott testületek tagjait annak helyességéről, szükségességéről, így érve ed, hogy ami szakszervezeti határozat, az tényleg a szakszervezetek saját, tudatos állásfoglalása és döntése legyen. Gondolom, ezen az úton már jelentősen előrehaladtunk. Ez egészséges, szükségles és jó. Mert igaz ugyan, hogy nálunk általában mindenki elismeri — a legtöbben belső meggyőződésből. mások társadalmi illemtudásból, vagy egyszerűen alkalmazkodásból —, hogy a párt vezet, de mi azért tudjuk a különbséget Tudjuk, mennyire más az, ha egy ember azért hajt végre egy határozatot, mert az kötelező, vagy mert a határozat kimunkálásában maga is aktívan részt vett. A testületi határozatokat maguk a testületek hozzák és meggvóző- désből, mint saját álláspontjukat képviselik a további munkában. Persze, nemcsak a párt képviselői vannak ott a szakszervezetekben, a szakszervezetek vezető testületéinek a képviselői is ott vannak a párt megfelelő szerveiben, sőt. a Minisztertanács ülésén is rendszeresen részt vesznek, s ott vannak az Elnöki Tanácsban és másutt is. Természetesen a Párt Központi Bizottsága, az. országgyűlés, az Elnöki Tanács nem korporációs testület, nmeivel foglalkozás szerint állítanak ösz- sze. Azt azonban egészségesnek tartjuk, hogy mlnd(Folytatás a 2. oldalon) Nem elég a jelszavakat ismételgetni
