Szolnok Megyei Néplap, 1967. május (18. évfolyam, 102-125. szám)

1967-05-06 / 105. szám

' r 1W7. május 6. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP s Fekhely és pihenés i <SMAO cAnipcík Qlap fára Ha a gyerek kinőtte a ruhát Anyu! Most Anyák Napja van, ebből az alkalomból — sürög, forog kis Erzsiké, mint kiscica dorombol. Kívánok néked, — jaj, mit is? Kívánok boldogságot és fogadd el e pár színes és agyongyűrt virágot. Kívánok még egy új cipőt, mert átázott a sárga, — olyan nagy volt idén a sár a szűk virág utcában Kívánok neked könnyebb napokat, hogy ne légy este fáradt, Kívánok vidám filmeket, — amit gyerek is láthat. S még mit kívánjak? Hopp. Tudom. De ne nevess ám rajtam! Kívánom azt, hogy jó legyek, jobb, mint idáig voltam. Es lám, Anyu mégis nevet s fölkapja Erzsit: Kincsem! Hiszen te nem vagy rossz soha, Hiszen rossz gyerek nincsen! Demény Ottó Mit lehet csinálni például a kinőtt matrózruhából? Elegáns öltözéket varázsolhatunk belőle. A szoknyával rendszerint nincs baj, mert amilyen mértékben nőttek lányaink, úgy rövidült a szoknyahossz divata is. A ki­nőtt matrózfelső pedig éppen megfelel egy divatos bolero hosszának, ujja pedig egy ugyancsak divatos háromnegye­des, „kinőtt” ujjnak. De ké­szülhet a boleró rövid ujjal, vagy ujjatlanul is. Bontsuk te­hát szét és varrassunk belőle — ha ügyesek vagyunk, ma­gunk is elkészíthetjük — gallér és gombolás nélküli, sima bo- lerót. Olcsó mosóanyagokból készült halványrózsaszín, vagy világoskék blúzokkal jól öltöz­tetik a kislányokat. Finomabb fehér blúzokkal a legünnepibb alkalmakra Is felvehetik a bo- terós kék szoknyát. A fiú matrózruhát Is átalakít­hatjuk. A nadrágot, ha a hosz- sza már végképp nem felel meg a mai divatnak, vágjuk rövidre. A szétbontott matrózfelsőből A heverő háttérbe szorí­totta a hagyományos háló­szobát, mert a lakószobá­kat egyúttal alvásra is al­kalmassá teszi. A rekamiék és heverők éjszaka kényelmes alvást biztosítanak, nappal pedig pihenésre használhatók. A heverők előnye, hogy köny- ny ebben, változatosabban elhelyezhetők, mint az ágyak, vagy a rekamiék. Különféle célszerű összeál­lítás készíthető belőlük az alapterület lehetőségeinek megfelelően. Elhelyezhetők sarokban 1 vagy egymás után hosszában a fal mellett, vagy kettős ágy módjára egymás mellé állítva is. Fejlődést jelent az új lakószoba típus kialakítá­sa: ilymódori egy-két na­gyobb szoba helyett több kisebb helyiséget nyerünk. Kísérleteznek mozgatható, szekrényszerű en kiképzett válasz-, illetve egész köz­iül altkai is, amelyekkel a lakótér egyik vagy másik része növelhető, vagy csök­kenthető. Régebbi lakásokban, ahol nagyok a szobák ezt elér­hetjük bútorok megfelelő elrendezésével, a helyisé­gek kettéoszitásával, függö­nyökkel stb. A fekvőhelynek termé­szetesen elsősorban az egészséges, kényelmes al­vást keli biztosítania. Ha azonban elhelyezését cél­szerűen oldjuk meg, jól kihasználható nappali pi­henésre, társasági célokra is. Az ágy elhelyezésekor, a hálóhely elrendezésekor nem szabad megfeledkezni arról, hogy ma is szükség van toalett sarokra, és va­lamilyen alkalmatosságra (könyv, óra stb. részére) a fekvőhely mellett T. T. Kedveskedj ! Ügyeskedj! Itt van Anyák Napja. Készíts meglepetést édes­anyádnak az ünnepi virág és vers mellé. Sokszor lát­hattad bizonyára, hogy forró lábast milyen kapkodva emel le a tűzről, ha hirtelen nem találja a konyha­Az egyszemélyes fekhely a korszerű megoldás. ruhát! Végy elő rongyos zsákot, tűt. cérnát, ollót. Fő­zőkesztyűt készíthetsz a mellékelt rajz alapján. Tedd a kezed egy irkalapra, s rajzold körül, de jó nagy­ra. Vágd ki, majd a kiválasztott maradékból vágj 4 darab ilyen formát, két-iiét egymásra illesztett lapot varrj össze. Fordítsd ki s csuklónál is szegd el. Kis fület készíts, s ennek segítségével, akaszd a konyhá­ban á tűzhely fölé, — hogy mindig kéznél legyen! Egy délután elkészítheted. M. M. Az ötpettyű Volt egyszer egy kisfiú, aki nagyon szeretett játszani. Leg­jobban mégis az ötpettyű lab­dáját szerette. Történt egyszer, hogy éppen hazafelé igyekezett a rétről, hó­na alatt a labdával, lábában nehéz fáradtáágal mikor egy kislányt pillantott meg. A kis­lány a járda szélén ült és önfe­ledten nézte a tenyerén levő fényes gömböcskéket. — Szépek — mondta a kisfiú. — Üveggolyók — mondta a kislány, és ijedten zárta össze csöpp markát. De nem tudta egészen elrejteni, ujjai mögül kicsillant az üveggolyók fényes­sége. Olyan volt a kislány ke­ze. mint a Tündérkirálynőé, akinek minden ujján van egy csillogó brilliáns gyűrű. — Tuds> velük játszani? — kérdezte a kisfiú, mert szerintem csak annak van értelme, ami­vel játszani lehet. —■ Nem — pityeregte a kis­lány. Aztán reménykedően a kisfiúra nézett. — És... te tudsz velük játsza­ni? Igazán megtaníthatnál en­gem is! — Tudok persze, hogy tu­dok. De nem tanítalak meg, mert azt akarom, hogy cseréld el az üveggolyóidat az én ótpe... Nem tudta tovább mondani, mert nagyon halkan megszólalt az ötpettyű: — „Ne cserélj el engem kis­fiú! Nem tudnék már senkivel sem olyan jól játszani, mint veled”. — Különben nem is érdekel­nek az üveggolyóid. Nézegesd csak — mondta a kisfiú és sar­kon fordult. Futott hazáig. Elalvás előtt a székre tette a labdát, hogy vele álmodjon. El­aludt, de a lila ég alatt, ahol álmában sétált, sehol sem lát­ta az ötpettyű labdát. Kereste, kereste, de a labda csak nem akart elő búj ni. A kisfiú egy lila virágokkal telehintett rétre ért. Lehajolt az egyik bokorhoz, úgy gondolta, hogy odabújt az ötpettyű. El­hajtotta az ágakat — és ime, öt csodálatos, lila színben ragyo­gó üveggolyót talált. Nagyon örült a csodálatos üveggolyóknak és elhatározta, hogy úgy fog csinálni, mint a fekete ruhás bűvész a Sátor­házban. A Sátorház közepén egy picike dobogón állt a bű­vész és madarakat, nyúlakat, színes sálakat varázsolt elő egy dobozból. A legszebb pedig az volt, amikor öt picike üveggo­lyót halászott elő a varázsdo­bozból, és olyan ügyesen do­bálta felfelé a golyócskákat, hogy egyszerre több is volt a levegőben. A nagy, fehérszemű lámpák fényében szemet káp­ráztatóan csillogtak-villogtak a golyócskák. Aztán a oűvész meghajolt és mindenki tapsolt. Kezébe vette a kisfiú az öt üveggolyót és felcfobta. A lila golyócskák egymásra nevettek, összepattintották a fe­jüket és szétrepültek, öten öt­féle irányban és a kisfiúnak egyetlen egyet sem sikerült el­kapnia. Kereste, hajlott jobbra, haj­lott balra, még a fák tetejére is felkukucskált, de a lila üveg­golyókat sehol sem látta. Szomorúan indult hazafelé. Aztán elfáradt és lefeküdt egy nagylevelű virág alá... Amikor felébredt ott látta a széken az ötpettyűt. A pettyei szebben ragyogtak, mint a rét lila üveggolyóid Apáti Miklós F olttisztí pedig varrassunk feszes, elől végig gombos mellényt. Ez ter­mészetesen csak tavaszra való. A jó szövetanyagú gyermek- kabátokból az ujjával együtt, szétbontva remek kőtényruhát varrhatunk. Elég bőre, lezserre hagyva, keskeny övvel, iskolás lányaink ezt az egyszerű fazonú ruhát tudják a legjobban ki­használni. Rétegesen öltöztetve ezzel tudjuk legjobban elhor- datnl velük az egyébként már kinőtt, rövid derekú blúzokat, pulóvereket és kardigánokat. GYÜMÖLCSFOLT Mosóanyágból, friss foltot citromlével megnedvesítjük, s meleg vízzel átmossuk. A rágj foltot hidrogénhiper- oxid oldatban, vagy szal- miákoldatban megmártjuk és utána gyorsan és alapo­san tiszta vízzel kimossuk. OLAJFOLT Mosóanyagoknál: terpen­tinnel, vagy benzinnel át­dörzsöljük, utána mossuk át és átfőzzük a ruhát. Szövet­anyagoknál: két itatóspapír között az anyagot átvasal­juk, utána benzinnel átdör­zsöljük. LEHET, HOay Tudósításban számoltunk be nemrég arról, hogy első­ízben vidéken, a Martfűi Tisza Cipőgyárban rendez­ték meg a cipőipari börzét. A túl hivatalos meghatá­rozás a következőket je­lenti: az ország cipőgyárai itt mutatták be azokat az új gyártmányokat és mo­delleket, amelyekre nagy­kereskedelmi megrendelést várnak 1967 második felé­ben. Házigazdához illően jól felkészült, s 240 modellt mutatott be a börzén me­gyénk legnagyobb könnyű­ipari üzeme, a martfűi gyár. Néhány újdonságot most képeken is bemuta­tunk. 1. Nagy divat a textil- felsőrészű, könnyű és ol­csó cipő. Kényelmes, jó nyári viselet valamennyi modell. 2. Így néz ki lábon a legújabb kismama cipő. A kockás, csíkos cipők bizo­nyára nemcsak a kisma­máknak okoznak örömet, hanem a sok éve ilyen ci­pőben dolgozó asszonyok­nak is. Kellemesebb lát­vány, mint az unásig meg­szokott kék, vagy fehér vá­szoncipő. 3. A tervezők tavaszra, őszre ajánlják ezeket a magyar műlakkból ké­szült szép hosszúszárú eső­csizmákat Lehet, hogy nagy divat lesz? (Foto: Kovács Károly) tás ROZSDAFOLT Forró citromlével bedör­zsöljük az anyagot. Ha a foltok elhalványultak, bő vízben öblögetünk, s a víz­be kevés glicerint, vagy egészen kismennyiségű he­resót teszünk. Vigyázzunk a heresóval, mert megmarja a szövetet és mérgező is. (Selyemhez nem tudunk ha­tásos háziszert ajánlani). VÖRÖSEORFOLT Üj foltjait sóval bedör­zsöljük, utána mossuk. Ré­gi foltokat felhígított hidro­gén hiperoxid-, vagy citrom- savoldatba mártjuk. Utána bő vízben mossuk. CSOKOLADÉFOLT Pamutanyagnál: Legtöbb­ször már a mosás is segít, de ha régi a folt, akkor gli­cerin és tojássárgája keve­rékkel a foltot bekenjük és néhány perc múlva meleg vízzel öblítjük. Selyemnél: Víz és glicerin (1—1 arány­ban) oldatot készítünk, amelyhez még egy kis szal­miákszeszt is teszünk. Be­kenjük az anyagot ezzel a keverékkel, s így hagyjuk hosszabb ideig. Hideg vízzel öblítjük. Csak egészen szá­raz anyagot vasaljunk. PARADICSOMFOLT Legtöbbször a meleg, szappanos vizes mosás segít. Ha némi elszíneződés még marad az anyagon, olyan szappanos vizet öntünk az anyagra, amelybe néhány csepp hidrogénhiperoxidot is tettünk. Sz. M. Receptek Gombafelfújt: 35 deka gombát megtisztítva, felszeletelve zsír­ban puhára párolunk, majd le­hűtünk. Két, tejben jól meg­áztatott zsemlét kinyomva, el­dolgozunk 3 tojás sárgájával. A párolt gombából két evőka­nállal félre teszünk. A többit hozzáadjuk a zsemléhez; sóval, borssal ízesítjük, végül hozzá­vegyítjük a tojásfehérjék ke­ményre vert habját. Vajjal ki­kent formába öntjük, s egy árán át gőzben főzzük. Majd tálra borítjuk, s a félretett gombával és apróra vágott pet­rezselyemzölddel meghintjük. Tálalhatjuk gombamártással is, Vagy tejfellel. Széna-szalma: 3 tojással tész­tát gyúrunk, kinyújtjuk és gömbölyű metéltet vágunk be­lőle. A tészta felét forró zsír­ban pirosra sütjük; másik felét sós vízben kifőzzük, leszűrjük, megzsírozzuk. Hosszúkás, tűz-? álló tálba, melyet előbb zsírral jól kikenünk, lerakunk egy sor főtt-tésztát. Megszórjuk cukro­zott, darált dióval. Erre barack- lekvárt. Majd megint főtt tészta következik, s így to­vább. A felső réteg is főtt tészta legyen. Ezt körülrakjuk meggybefőttel. Tetejére 3—4 to, jás fehérjéből, cukorral felvert habot teszünk. Sütőben 15—2« percig sütjük. Melegen tálaljuk«

Next

/
Thumbnails
Contents