Szolnok Megyei Néplap, 1967. május (18. évfolyam, 102-125. szám)
1967-05-05 / 104. szám
1967. május 5. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Életrevaló szövetkezet A jászapáti Béke Vegyesipari Szövetkezetnék régóta dédelgetett terve, hogy üzemmé fejlessze kis mí- anyagf eldolgozó részlegét. A piac igénye, a műanyagcikkek iránt megnövekedett kereslet „kényszer1’tette” a vezetőket arra, törjék a fejüket, mit lehetne tenni, hogy vevőkörüket megtartsák, sőt bővítsék. A megrendelők nagyobb választékra és nagyobb mennyiségű árura tartottak ás tartanak igényt. Bővíteni kellene az üzemet, de erre a célra nép- gazdasági erőforrásból a szövetkezet nem juthat az idén beruházáshoz. A régi, tulajdonképpen a jelenlegi gazdasági mechanizmus „játékszabályait” még be ked tartani, tehát kereslet ide vagy oda: beruházásra nincs pénz: Ekkor került előtérbe a község érdeke, vagyis az. hogy amennyiben sikerül megvalósítani a fejlesztést, akkor az üzembe száz asszonyt vehetnek fel és további harminc—negyven bedolgozót foglalkoztathatnak Mindezt elmondták a helyi tanács vezetőinek, akiknek bizony égető gondja a női munkaerő felesleg elhelyezése. Így aztán nem csoda, hogy szívügyükké vált a műanyagüzem sorsa. Elhatározták, az összegyűjtött tartalékalapból megépíttetik az új csarnokot. Ezt a tanácstól a szövetkezet már minden további nélkül megvásárol hatja, amint elkészül. Ilyen megoldás révén sikerült nyélbeütni a szövetkezet terveit. A harmadik negyedévben az új üzemben is megkezdődik a termelés. Az alumíniumárugyár már szerződött a nagyobb kapacitásra: edényfüleket, kurta műanyagalkatrészeket gyártat, a RAVILL forgatógombokra ad nagyobb megrendelést, a műanyag biztosító- betétekre exportigény is van. Egyelőre százharminc asszonyt juttat az idén műnkhöz a merész elhatározás. F. P. Az 50* évforduló tiszteletére Jubileumi hónap, ankétok, kiállítások, moszkvai utazások — Változatos program a jászberényi járásban A JÁSZBERÉNYI JÁRÁSI PART-VÉGREHAJTÖ BIZOTTSÁG A BEÉRKEZŐ JAVASLATOK ALAP- JÄN KIDOLGOZTA A NAGY OKTÓBERI SZOCIALISTA FORRADALOM MEGÜNNEPLÉSÉNEK PROGRAMJÁT. A SZINTE FELSOROLHATATLA- NUL SOK ÖTLETET FELÖLELŐ TERVBŐL LEGJELENTŐSEBB KEZDEMÉNYEZÉS AZ A JUBILEUMI HÓNAP, AMELYET A TERMELŐ ÜZEMEK PÁRTSZERVEZETEINEK JAVASLATÁRA IKTATTAK A PROGRAMBA. Megkezdő dot í as együttes vita Az ipari üzemekben őszig előkészítik és október 7-től november 7-ig tartják a jubileumi hónapot, amelynek célja a termelési feladatok maradéktalan teljesítése, illetve túlteljesítése. A mezőgazdasági termelőszövetkezetekben pedig az őszi betakarítás és a gabonavetés pontos elvégzését tervezik erre az időre. A jubileumi hónap versenyében résztvevőknek Az évszázados fennállását ünneplő Magyar Dohányipar jubileumi cigarettája, a 100 éves, egycsa- pásra meghódította a különlegességeket kedvelő dohányosokat. A siker titka: a 100 éves, évtizedek óta az első magyar pácolt cigaretta. Nem könnyű dolog a pácolás. Nem csoda, hogy a dohánygyárak hétpecsétes lakat alatt őrzik a recepteket, ipari titokként vigyáznak az összetételre. Dohányiparunk több száz kísérlet után, tudósok közreműködésével alakította ki a 100 éves jólsikerült zamatét. Az íz és az illatpácon kívül rengeteg egyéb olyan pác is. amely például a cigaretta nedvesség- tartalmát szabályozza, növelj az égőképességet, elveszi a dohány keserűségét. megváltoztatja különféle kedvezőtlen tulajdonságait. A legérdekesebb azonban a „fűszer”. Aki a 100 éves-t szívja, bizonyára nem tudja, mit szív, illetve, „halvány füstje sincs” arról, hogy mi adja meg kellemes aromáját. Nos, a dohányjutalmat tűznek ki, amelyet a november 6-án rendezendő ünnepségeken adnak át a győzteseknek. Őszig növelik a magyar nyelven megjelenő szovjet kiadványok olvasóinak táborát, ugyanakkor a könyv" tárakban szovjet könyvek kiállítását és e könyvek olvasóinak ankétjét szervezik meg. A budapesti nemzetközi vásárra látogatásokat szerveznek, és ipar válasza egyszerű: mintegy hatféle illatanyag és 12 féle ízpácanyag kombinációja. (Van egyébként olyan cigaretta is, amelyet 30—40 féle anyag keverésével pácolnak.) A féltve őrzött titokról annyit árulnak el a dohányipari szakemberek, hogy a 100 éves pácához egyebek között szorbitot, succust. mézet, cukrot, az illatosításához csokoládét, aláfestésnek parányi mennyiségű mentholt is használnak. Dohányiparunk a 100 éveshez és az egyébfajta cigaretták különféle pácához tonnaszámra kever szorbitot. mázsaszámra mézet. Világszerte több tucatnyi páckombinációt ismernek. Kevesen hiszik, hogy egy-egy cigaretta ízesítéséhez citromsavat, C-vita- mint, borkősavat, furfu- rolt. rum aromát, kakaót, kávét, csokoládét kevernek. Kellemes ízt, s egyben finom illatot ad a cigarettának az aszaltszilva, s vanília, a fahéj-kivonat, sőt — sokan talán véteknek is tartják — a bor sűrítmény, főleg a muskotály. Újabb Húrén társasházak épülnek Szolnokon A szolnoki városi tanács illetékes osztályai kijelölték azokat a területeket, ahol a harmadik ötéves tervben az OTP sor- és társashózakat építhet. így a Hunyadi és Bercsényi utcai tömbbensőben, a Tompa Mihály, a Vörösmarty, a Bajcsy Zsilinszky és a Mátyás király utca térségében létesülnek új OTP lakások. A Tompa Mihály és a Vörösmarty utcai tömbbensőben 64, a Bajcsy Zsilinszky utca térségében 232 lakás épül. A telekkisajátításokra csaknem egymillió forintot tervezett a városi tanács. A Hunyadi és Bercsényi utcák közötti, valamint a Tompa Mihály és a Vörösmarty utcák közötti területeken már hozzáfogtak a társasházak építéséhez. Mindemellett a városi tanács azt is meghatározta, mely kerületekben épülhetnek a következő években családi házak. Kislakásépítésre az Abonyi út térségét, Szandaszöllős és a Kertváros területét jelölte meg. ennek programjába beiktatják a szovjet pavilonok megtekintését. A járás községeinek üzleteiben a nálunk közhasználatban lévő szovjet áruk bemutatóját rendezik meg. Szeptember 1-ig albumokat készítenek a járás szövetkezeteinek fejlődéséről, s ezekből kiállításokat rendeznek. így kapcsolják össze az 50. évfordulót és felszabadulásunk évfordulóját. Csokorba gyűjtik azokat a reprodukciókat is, amelyeket a művelődési otthonok és iskolák levelezése útján kaptak a Szovjetunióból. Filmvetítésre hívnak meg olyan embereket, akik jártak a Szovjetunióban, hogy ezúttal közösen elevenítsék fel emlékeiket. Klubdélutánokon pedig arról indítanak majd vetélkedőket, ki mit látott a Szovjetunióban, ki mit olvasott erről a hatalmas országról, ki mit tud Leninről. ki hogyan ismeri a szovjet emberek, a szovjet úttörők életét, stb. S hogy mindezekről még közvetlenebbül tájékozódhassanak a járás lakói, több helyen indítanak nyelvtanfolyamokat. Sokan látogatnak el a járásból külföldre. Az idén az eddiginél is több utat szerveznek a Szovjetunióba. A jutalom-kirándulásokat főleg oda irányítják. Ezen kívül ünnepi párt- és KISZ-taggyűléseket tartanak az alapszervezetekben. November 4-én Jász- ágón és Jászkiséren megkoszorúzzák az 1956-ban elesett magyar és szovjet hősök síremlékét. Az évforduló előestéjén minden községben díszünnepséget rendeznek, ahová szovjet vendégeket hívnak meg. A vendéglátók — elsősorban a KISZ-esek — kultúrműsorral köszöntik az ünnepség résztvevőit. November 7-én a jános- hidai Vörös Hajnal Tsz néhány tagja küldöttségbe indul Szolnokra, ahol megkoszorúzza a Lenin szobrot. Koszorúzás lesz a járás községeiben a hősi emlékműveknél, ahol úttörők és KISZ-tagok állnak díszőr- séget az ünnepség idején. (Folytatás az 1. oldalról) képviselniük és védeniük. Úgy, nakkor feladatuk, hogy lépjenek fel mindenféle bürokratizmus ellen, s bírálják az egyes gozdasá- gi szervek esetleges hibás intézkedéseit. Találkozni olyan jelenséggel is, hogy helyenként egyoldalúan értelmezik és leszűkítik az érdekképviselet fogalmát, s Szociális vagy bérügyi intézkedéseket tekintenek csupán érdekvédelemnek Természetesen nem helyes lebecsülni a szociális juttatások jelentőségét; de látni kell: A munkásosztály igazi érdeke nemcsak a szociális és bérügyi intézkedésekkel azonos. A munkásosztálynak össztársadalmi, állami, politikai, gazdasági, sőt nemzetközi vonatkozású érdekei is vannak és mindezeket összefüggéseiben, kölcsönhatásában kell képviselni. A szakszervezetek növekvő feladatai között szót kívánok ejteni a szervezett munkásságnak a gazdaság- irányítás új rendszerével kapcsolatos felelősségéről. A reform gazdaságpolitikánk szerves, és a szocialista termelési viszonyok további erősítésére irányul. A magyar népgazdaságban a szocialista termelési viszonyok alapján megvannak a gyorsabb fejlődés lehetőségei. A reform szellemében a munka szerinti elosztás elvének jobb érvényesítésére törekszünk. Az előkészületek jó irányban és ütemben haladnak, a párt különböző vezető szerveiben nagy gonddal vizsgálják a szükséges intézkedéseket. Az a tervünk, hogy a kormányzati szervek az év harmadik negyedében a vállalatok rendelkezésére bocsátják a gazdálkodás új feltételeit. Az üzemekben addig is folyik a felkészülés az új mechanizmusra. A párt nagy munkát végez a reform politikai előkészítése érdekében. A reformot — alapjaiban — 1968-ban bevezetjük. Az új rendszer teljes kibontakozása azonban természetesen többéves folyamat. De már az elején azt várjuk, hogy a reform révén meggyorsul gazdasági fejlődésünk. s fontos tényező lesz a harmadik ötéves terv gazdaságfejlesztési és élet- színvonal növelésével céljainak megvalósításában. Mint minden nagy társadalmi kérdés, a reform, a kidolgozott javaslatok bevezetése is nagy erőfeszítéseket kíván valamennyi vezetőtől, s csak a dolgozók széles rétegeinek támogatásával, tudása hasznosításával vezethet eredményre. Mint minden új jelenség születésénél, itt is találkozni szélsőséges nézetekkel. A szakszervezetek jövőbeli szerepére vonatkozóan két ilyen véleményről szeretnék említést tenni. Az egyik így fogalmazható meg: a vállalati önállóság, az igazgatók, a gazdasági vezetők nagyobb hatásköre az új mechanizmusban lényegében formálissá teszi a szakszervezetek szerepét. Ez a nézet a szakszervezeti, s általában a dolgozók közötti politikai és szervező munka lebecsülését mutatja. A másik azt tartja, hogy a gazdaságirányítás reformjának végrehajtása során a szakszervezetek egyedüli kötelessége az esetleges negatív hatások elleni védekezés. Ez sem helyes. A reform a szó igazi értelmében a munkásosztály legközvetlenebb osztályérdeke, az egész társadalom érdekében. A pártnak, a szakszervezeteknek, az állami. a gazdasági szerveknek együttesen azon kell dolgozniuk, hogy a reform elérje célját: növekedjen a nemzeti jövedelem, javuljanak a dolgozók élet- és munkakörülményei. A szakszervezetek kötelessége és feladata, hogy az üzem előtt álló célok megvalósítására mozgósítsák a dolgozókat és őrködjenek az ötéves tervben célul kitűzött életszínvonal-emelési program megvalósításán a dolgozók munka- és élet- körülményeinek állandó javításán. Már szóltam arról, hogy az üzemek és vál' r ’ ok hatásköre a jövőben növekedni fog. Elvileg és gyakorlatilag ugyanez vonatkozik a párt- és szakszervezeti szervekre is. Amilyen mértékben nő a vállalatok hatásköre és felelőssége, ugyanúgy — és hasonló mértékben — kell önállóbban és nagyobb felelősséggel dolgozniuk a párt-, a szakszervezeti és más társadalmi szerveknek is. Az üzemi demokrácia fejlesztésével lehetővé kell tenni, hogy a dolgozók érdemben részt vegyenek a különböző tervek és javaslatok kidolgozásában, a bérezési rendszer fejlesztésében, a jövedelem egyes részeinek helyi felhasználásában. Természetesen szó sincs arról, hogy az üzemekben minden kérdést „népgyűlésen”, vagy szavazás útján döntsünk eL De nélkülözhetetlen a reform végrehajtásában azoknak részvétele és meghallgatása a döntésre érett kérdésekben, akik ismerik a munkások többségének véleményét, s képesek a dolgozók nézeteinek helyes tolmácsolására. A szakszervezetekkel kapcsolatban eszmei, politikai jellegű a párt irányítása. A pártirányítás azt jelenti, hogy a szakszervezetek tevékenyen részt vállalnak a párt politikájának végrehajtásából és tapasztalataikkal segítik a párt politikájának kialakításéi, gazdagítását. Most és a jövőben különösen fontos, hogy a szak- szervezetekben továbbra is erőteljesen érvényesüljön a párt vezető szerepe. Sok tekintetben a kommunistákon, a pártszervezeteken múlik ez. Nekik is harcolniuk kell azért, hogy mindenütt helyesen értsék a szakszervezetek növékvö szerepét. A gazdasági vezetők bátran támaszkodjanak a szakszervezetekre, mind nagyobb és több feladat megoldásához kérjék segítségüket. Természetesen az is fontos, hogy a szakszervezet munkája ne váljon külön a párt vezette többi társadalmi szervezet tevékenységétől. Azért is fontos a pártvezetés, hogy összekapcsolja, helyes irányba terelje a gazdasági kérdésekben jelentkező különböző irányzatokat és tendenciákat. hogy az összes rendelkezésre álló erők — egymást kiegészítve — az üzem és az iparág, az ország gazdasági fejlődésének hajtóerejévé váljanak. Bízom abban, hogy a tanácskozás megerősíti a szakszervezetek tevékenységének eddig követett eredményes irányvonalát, növeli a munka hatékonyságát, s hozzájárul a szakszervezeti mozgalom forradalmi vonásainak erősítéséhez. A szakszervezetek előtt bonyolult, de nagyszerű, lelkesítő feladatok állnak. Erőt meríthetnek abból a tudatból, hogy a kongresszus céljai a magyar szervezett dolgozák három milliós seregének teljes egyetértésével találkoznak. A Központi Bizottság nevében kívánom, hogy a szakszervezetek XXI. kongresszusa eredményes, hasznos munkát végezzen, segítse pártunk IX. kongresszusa határozatainak végrehajtását, a szociali?.- mus felépítését, a munkás- osztály, az egész dolgozó magyar nép boldogulását — fejezte be a résztvevők viharos tapsa közben felszólalását Biszku Béla. Biszku Béla beszéde után megkezdődött az együttes vita. A délután folyamán Koltai Endre, Tóth Anna, Gulyás István, Geréb Sán- domé, Benkő Tibor, Szilágyi Sándor, Louis Padilla, Karika Kálmánná, t. M. Vladicsenko, Fabók Zoltán, Mguyen Ductinh és Din ba Thi szólalt fel. Ezzel véget ért a szakszervezeti kongresszus első napi tanácskozása. A szak szer rezetek XXL koní>ressziiHÚimk csütörtöki tanácskozása Tegnap, az első három napirend feletti vitával folytatta munkáját a szak- szervezetek XXI. kongresz- szusa. A tanácskozáson részt vett és az elnökségben helyet foglalt Fock Jenő. a Minisztertanács elnöke és Nyers Rezső, az MSZMP Központi Bizottságának titkára, a Politikai Bizottság tagjai. A vitában elsőként Beckl Sándor, a SZOT titkára szólalt fel, majd a déli szünetig Kurlik Imréné, Re- bika Boualem, Nemeslaki Tivadar. Bartha Árpádné. Mari Sándorné, Octavio Gonzales Becerra, Michaía- kis Michaelldes, Oscar Molina Picado, Gyöngyösi István és Bedrich Kozelka szólalt fel. Ezután ebédszünet következett. A szakszervezeti kongresszus tegnap délutáni ülésén kért és kapóit szót a többek között Mezősi József, az Alföldi Kőolajfúrási Vállalat igazgatója, megyénk küldötte. (A kongresszus csütörtök délutáni ülésének /eseményeit — Mezősi József felszólalását — lapunk holnapi számában ismertetjük.) Mennyi mézet, csokoládét szívnak — a dohányosok? Biszku Béla, az MSZMP KB Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára, a tanácskozás-szünetében szakszervezeti vezetőkkel beszélget.
