Szolnok Megyei Néplap, 1967. május (18. évfolyam, 102-125. szám)

1967-05-05 / 104. szám

1967. május 5. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Életrevaló szövetkezet A jászapáti Béke Vegyesipari Szövetkezetnék rég­óta dédelgetett terve, hogy üzemmé fejlessze kis mí- anyagf eldolgozó részlegét. A piac igénye, a műanyagcikkek iránt megnöve­kedett kereslet „kényszer1’tette” a vezetőket arra, tör­jék a fejüket, mit lehetne tenni, hogy vevőkörüket megtartsák, sőt bővítsék. A megrendelők nagyobb választékra és nagyobb mennyiségű árura tartottak ás tartanak igényt. Bővíteni kellene az üzemet, de erre a célra nép- gazdasági erőforrásból a szövetkezet nem juthat az idén beruházáshoz. A régi, tulajdonképpen a jelenlegi gazdasági mechanizmus „játékszabályait” még be ked tartani, tehát kereslet ide vagy oda: beruházásra nincs pénz: Ekkor került előtérbe a község érdeke, vagyis az. hogy amennyiben sikerül megvalósítani a fejlesztést, akkor az üzembe száz asszonyt vehetnek fel és továb­bi harminc—negyven bedolgozót foglalkoztathatnak Mindezt elmondták a helyi tanács vezetőinek, akik­nek bizony égető gondja a női munkaerő felesleg el­helyezése. Így aztán nem csoda, hogy szívügyükké vált a műanyagüzem sorsa. Elhatározták, az összegyűjtött tartalékalapból megépíttetik az új csarnokot. Ezt a ta­nácstól a szövetkezet már minden további nélkül megvásárol hatja, amint elkészül. Ilyen megoldás ré­vén sikerült nyélbeütni a szövetkezet terveit. A harmadik negyedévben az új üzemben is meg­kezdődik a termelés. Az alumíniumárugyár már szerző­dött a nagyobb kapacitásra: edényfüleket, kurta mű­anyagalkatrészeket gyártat, a RAVILL forgatógom­bokra ad nagyobb megrendelést, a műanyag biztosító- betétekre exportigény is van. Egyelőre százharminc asszonyt juttat az idén műnkhöz a merész elhatározás. F. P. Az 50* évforduló tiszteletére Jubileumi hónap, ankétok, kiállítások, moszkvai utazások — Változatos program a jászberényi járásban A JÁSZBERÉNYI JÁRÁSI PART-VÉGREHAJTÖ BIZOTTSÁG A BEÉRKEZŐ JAVASLATOK ALAP- JÄN KIDOLGOZTA A NAGY OKTÓBERI SZOCIA­LISTA FORRADALOM MEGÜNNEPLÉSÉNEK PROGRAMJÁT. A SZINTE FELSOROLHATATLA- NUL SOK ÖTLETET FELÖLELŐ TERVBŐL LEG­JELENTŐSEBB KEZDEMÉNYEZÉS AZ A JUBILEU­MI HÓNAP, AMELYET A TERMELŐ ÜZEMEK PÁRTSZERVEZETEINEK JAVASLATÁRA IKTAT­TAK A PROGRAMBA. Megkezdő dot í as együttes vita Az ipari üzemekben őszig előkészítik és októ­ber 7-től november 7-ig tartják a jubileumi hóna­pot, amelynek célja a ter­melési feladatok maradék­talan teljesítése, illetve túlteljesítése. A mezőgaz­dasági termelőszövetkeze­tekben pedig az őszi be­takarítás és a gabonavetés pontos elvégzését tervezik erre az időre. A jubileumi hónap ver­senyében résztvevőknek Az évszázados fennállá­sát ünneplő Magyar Do­hányipar jubileumi ciga­rettája, a 100 éves, egycsa- pásra meghódította a kü­lönlegességeket kedvelő do­hányosokat. A siker tit­ka: a 100 éves, évtizedek óta az első magyar pácolt cigaretta. Nem könnyű dolog a páco­lás. Nem csoda, hogy a do­hánygyárak hétpecsétes la­kat alatt őrzik a recepte­ket, ipari titokként vi­gyáznak az összetételre. Dohányiparunk több száz kísérlet után, tudósok köz­reműködésével alakította ki a 100 éves jólsikerült za­matét. Az íz és az illatpá­con kívül rengeteg egyéb olyan pác is. amely pél­dául a cigaretta nedvesség- tartalmát szabályozza, nö­velj az égőképességet, el­veszi a dohány keserűsé­gét. megváltoztatja külön­féle kedvezőtlen tulajdon­ságait. A legérdekesebb azonban a „fűszer”. Aki a 100 éves-t szívja, bizonyára nem tud­ja, mit szív, illetve, „hal­vány füstje sincs” arról, hogy mi adja meg kellemes aromáját. Nos, a dohány­jutalmat tűznek ki, ame­lyet a november 6-án rendezendő ünnepsége­ken adnak át a győzte­seknek. Őszig növelik a magyar nyelven megjelenő szovjet kiadványok olvasóinak tá­borát, ugyanakkor a könyv" tárakban szovjet könyvek kiállítását és e könyvek olvasóinak ankétjét szer­vezik meg. A budapesti nemzetközi vásárra láto­gatásokat szerveznek, és ipar válasza egyszerű: mintegy hatféle illatanyag és 12 féle ízpácanyag kom­binációja. (Van egyébként olyan cigaretta is, amelyet 30—40 féle anyag keveré­sével pácolnak.) A féltve őrzött titokról annyit árul­nak el a dohányipari szak­emberek, hogy a 100 éves pácához egyebek között szorbitot, succust. mézet, cukrot, az illatosításához csokoládét, aláfestésnek pa­rányi mennyiségű mentholt is használnak. Dohányipa­runk a 100 éveshez és az egyébfajta cigaretták külön­féle pácához tonnaszámra kever szorbitot. mázsa­számra mézet. Világszerte több tucat­nyi páckombinációt ismer­nek. Kevesen hiszik, hogy egy-egy cigaretta ízesítésé­hez citromsavat, C-vita- mint, borkősavat, furfu- rolt. rum aromát, kakaót, kávét, csokoládét kevernek. Kellemes ízt, s egyben fi­nom illatot ad a cigaret­tának az aszaltszilva, s vanília, a fahéj-kivonat, sőt — sokan talán vétek­nek is tartják — a bor sű­rítmény, főleg a musko­tály. Újabb Húr­én társasházak épülnek Szolnokon A szolnoki városi tanács illetékes osztályai kijelöl­ték azokat a területeket, ahol a harmadik ötéves tervben az OTP sor- és társashózakat építhet. így a Hunyadi és Bercsényi ut­cai tömbbensőben, a Tom­pa Mihály, a Vörösmarty, a Bajcsy Zsilinszky és a Mátyás király utca térsé­gében létesülnek új OTP lakások. A Tompa Mihály és a Vörösmarty utcai tömbben­sőben 64, a Bajcsy Zsi­linszky utca térségében 232 lakás épül. A telekki­sajátításokra csaknem egy­millió forintot tervezett a városi tanács. A Hunyadi és Bercsényi utcák közötti, valamint a Tompa Mihály és a Vörös­marty utcák közötti terü­leteken már hozzáfogtak a társasházak építéséhez. Mindemellett a városi ta­nács azt is meghatározta, mely kerületekben épül­hetnek a következő évek­ben családi házak. Kisla­kásépítésre az Abonyi út térségét, Szandaszöllős és a Kertváros területét je­lölte meg. ennek programjába beik­tatják a szovjet pavilonok megtekintését. A járás községeinek üzleteiben a nálunk közhasználatban lévő szovjet áruk bemuta­tóját rendezik meg. Szeptember 1-ig albumo­kat készítenek a járás szö­vetkezeteinek fejlődéséről, s ezekből kiállításokat ren­deznek. így kapcsolják össze az 50. évfordulót és felszabadulásunk évfordu­lóját. Csokorba gyűjtik azokat a reprodukciókat is, amelyeket a művelődési otthonok és iskolák leve­lezése útján kaptak a Szovjetunióból. Filmvetítésre hívnak meg olyan embereket, akik jártak a Szovjet­unióban, hogy ezúttal közösen elevenítsék fel emlékeiket. Klubdélutánokon pedig ar­ról indítanak majd vetél­kedőket, ki mit látott a Szovjetunióban, ki mit ol­vasott erről a hatalmas or­szágról, ki mit tud Lenin­ről. ki hogyan ismeri a szovjet emberek, a szov­jet úttörők életét, stb. S hogy mindezekről még közvetlenebbül tájékozód­hassanak a járás lakói, több helyen indítanak nyelvtanfolyamokat. Sokan látogatnak el a járásból külföldre. Az idén az eddiginél is több utat szerveznek a Szovjetunió­ba. A jutalom-kiránduláso­kat főleg oda irányítják. Ezen kívül ünnepi párt- és KISZ-taggyűléseket tar­tanak az alapszervezetek­ben. November 4-én Jász- ágón és Jászkiséren meg­koszorúzzák az 1956-ban elesett magyar és szovjet hősök síremlékét. Az évforduló előestéjén minden községben dísz­ünnepséget rendeznek, ahová szovjet vendége­ket hívnak meg. A vendéglátók — elsősor­ban a KISZ-esek — kul­túrműsorral köszöntik az ünnepség résztvevőit. November 7-én a jános- hidai Vörös Hajnal Tsz né­hány tagja küldöttségbe indul Szolnokra, ahol meg­koszorúzza a Lenin szobrot. Koszorúzás lesz a járás községeiben a hősi emlék­műveknél, ahol úttörők és KISZ-tagok állnak díszőr- séget az ünnepség idején. (Folytatás az 1. oldalról) képviselniük és védeniük. Úgy, nakkor feladatuk, hogy lépjenek fel minden­féle bürokratizmus ellen, s bírálják az egyes gozdasá- gi szervek esetleges hibás intézkedéseit. Találkozni olyan jelen­séggel is, hogy helyenként egyoldalúan értelmezik és leszűkítik az érdekképvise­let fogalmát, s Szociális vagy bérügyi intézkedése­ket tekintenek csupán ér­dekvédelemnek Természe­tesen nem helyes lebecsül­ni a szociális juttatások je­lentőségét; de látni kell: A munkásosztály igazi érdeke nemcsak a szociá­lis és bérügyi intézkedé­sekkel azonos. A mun­kásosztálynak össztársa­dalmi, állami, politikai, gazdasági, sőt nemzetkö­zi vonatkozású érdekei is vannak és mindezeket összefüggé­seiben, kölcsönhatásában kell képviselni. A szakszervezetek növek­vő feladatai között szót kívánok ejteni a szervezett munkásságnak a gazdaság- irányítás új rendszerével kapcsolatos felelősségéről. A reform gazdaságpoliti­kánk szerves, és a szocia­lista termelési viszonyok további erősítésére irá­nyul. A magyar népgazda­ságban a szocialista terme­lési viszonyok alapján meg­vannak a gyorsabb fejlődés lehetőségei. A reform szel­lemében a munka szerinti elosztás elvének jobb ér­vényesítésére törekszünk. Az előkészületek jó irány­ban és ütemben haladnak, a párt különböző vezető szerveiben nagy gonddal vizsgálják a szükséges in­tézkedéseket. Az a tervünk, hogy a kormányzati szervek az év harmadik negyedében a vállalatok rendelkezésére bocsátják a gazdálkodás új feltételeit. Az üzemekben addig is folyik a felkészü­lés az új mechanizmusra. A párt nagy munkát végez a reform politikai előkészí­tése érdekében. A reformot — alapjaiban — 1968-ban bevezetjük. Az új rendszer teljes kibonta­kozása azonban természe­tesen többéves folyamat. De már az elején azt vár­juk, hogy a reform révén meggyorsul gazdasági fej­lődésünk. s fontos tényező lesz a harmadik ötéves terv gazdaságfejlesztési és élet- színvonal növelésével cél­jainak megvalósításában. Mint minden nagy tár­sadalmi kérdés, a reform, a kidolgozott javaslatok bevezetése is nagy erő­feszítéseket kíván vala­mennyi vezetőtől, s csak a dolgozók széles rétegei­nek támogatásával, tu­dása hasznosításával ve­zethet eredményre. Mint minden új jelenség születésénél, itt is találkoz­ni szélsőséges nézetekkel. A szakszervezetek jövőbeli szerepére vonatkozóan két ilyen véleményről szeret­nék említést tenni. Az egyik így fogalmazható meg: a vállalati önállóság, az igazgatók, a gazdasági vezetők nagyobb hatáskö­re az új mechanizmusban lényegében formálissá teszi a szakszervezetek szerepét. Ez a nézet a szakszerveze­ti, s általában a dolgozók közötti politikai és szervező munka lebecsülését mutat­ja. A másik azt tartja, hogy a gazdaságirányítás re­formjának végrehajtása so­rán a szakszervezetek egye­düli kötelessége az esetle­ges negatív hatások elleni védekezés. Ez sem helyes. A reform a szó igazi ér­telmében a munkásosztály legközvetlenebb osztályér­deke, az egész társadalom érdekében. A pártnak, a szakszervezeteknek, az ál­lami. a gazdasági szervek­nek együttesen azon kell dolgozniuk, hogy a reform elérje célját: növekedjen a nemzeti jövedelem, javul­janak a dolgozók élet- és munkakörülményei. A szakszervezetek kötelessége és feladata, hogy az üzem előtt álló célok megvaló­sítására mozgósítsák a dol­gozókat és őrködjenek az ötéves tervben célul kitű­zött életszínvonal-emelési program megvalósításán a dolgozók munka- és élet- körülményeinek állandó ja­vításán. Már szóltam arról, hogy az üzemek és vál' r ’ ok ha­tásköre a jövőben növeked­ni fog. Elvileg és gyakorla­tilag ugyanez vonatkozik a párt- és szakszervezeti szervekre is. Amilyen mér­tékben nő a vállalatok ha­tásköre és felelőssége, ugyanúgy — és hasonló mértékben — kell önállób­ban és nagyobb felelősség­gel dolgozniuk a párt-, a szakszervezeti és más tár­sadalmi szerveknek is. Az üzemi demokrácia fejlesztésével lehetővé kell tenni, hogy a dolgozók ér­demben részt vegyenek a különböző tervek és javas­latok kidolgozásában, a bé­rezési rendszer fejlesztésé­ben, a jövedelem egyes ré­szeinek helyi felhasználásá­ban. Természetesen szó sincs arról, hogy az üze­mekben minden kérdést „népgyűlésen”, vagy szava­zás útján döntsünk eL De nélkülözhetetlen a re­form végrehajtásában azoknak részvétele és meghallgatása a döntésre érett kérdésekben, akik ismerik a munkások több­ségének véleményét, s képesek a dolgozók néze­teinek helyes tolmácsolá­sára. A szakszervezetekkel kapcsolatban eszmei, poli­tikai jellegű a párt irányí­tása. A pártirányítás azt jelenti, hogy a szakszerve­zetek tevékenyen részt vál­lalnak a párt politikájának végrehajtásából és tapasz­talataikkal segítik a párt politikájának kialakításéi, gazdagítását. Most és a jövőben külö­nösen fontos, hogy a szak- szervezetekben továbbra is erőteljesen érvényesüljön a párt vezető szerepe. Sok tekintetben a kommunistá­kon, a pártszervezeteken múlik ez. Nekik is harcol­niuk kell azért, hogy min­denütt helyesen értsék a szakszervezetek növékvö szerepét. A gazdasági ve­zetők bátran támaszkodja­nak a szakszervezetekre, mind nagyobb és több fel­adat megoldásához kérjék segítségüket. Természetesen az is fon­tos, hogy a szakszervezet munkája ne váljon külön a párt vezette többi társa­dalmi szervezet tevékeny­ségétől. Azért is fontos a pártvezetés, hogy összekap­csolja, helyes irányba te­relje a gazdasági kérdések­ben jelentkező különböző irányzatokat és tendenciá­kat. hogy az összes rendel­kezésre álló erők — egy­mást kiegészítve — az üzem és az iparág, az or­szág gazdasági fejlődésé­nek hajtóerejévé váljanak. Bízom abban, hogy a tanácskozás megerősíti a szakszervezetek tevékenysé­gének eddig követett ered­ményes irányvonalát, növe­li a munka hatékonyságát, s hozzájárul a szakszerve­zeti mozgalom forradalmi vonásainak erősítéséhez. A szakszervezetek előtt bonyolult, de nagyszerű, lelkesítő feladatok áll­nak. Erőt meríthetnek abból a tudatból, hogy a kongresszus céljai a ma­gyar szervezett dolgozák három milliós seregének teljes egyetértésével ta­lálkoznak. A Központi Bizottság ne­vében kívánom, hogy a szakszervezetek XXI. kong­resszusa eredményes, hasz­nos munkát végezzen, se­gítse pártunk IX. kong­resszusa határozatainak végrehajtását, a szociali?.- mus felépítését, a munkás- osztály, az egész dolgozó magyar nép boldogulását — fejezte be a résztvevők viharos tapsa közben fel­szólalását Biszku Béla. Biszku Béla beszéde után megkezdődött az együttes vita. A délután folyamán Koltai Endre, Tóth Anna, Gulyás István, Geréb Sán- domé, Benkő Tibor, Szi­lágyi Sándor, Louis Pa­dilla, Karika Kálmánná, t. M. Vladicsenko, Fabók Zol­tán, Mguyen Ductinh és Din ba Thi szólalt fel. Ez­zel véget ért a szakszer­vezeti kongresszus első na­pi tanácskozása. A szak szer rezetek XXL koní>ressziiHÚimk csütörtöki tanácskozása Tegnap, az első három napirend feletti vitával folytatta munkáját a szak- szervezetek XXI. kongresz- szusa. A tanácskozáson részt vett és az elnökség­ben helyet foglalt Fock Je­nő. a Minisztertanács el­nöke és Nyers Rezső, az MSZMP Központi Bizott­ságának titkára, a Politi­kai Bizottság tagjai. A vitában elsőként Beckl Sándor, a SZOT titkára szólalt fel, majd a déli szü­netig Kurlik Imréné, Re- bika Boualem, Nemeslaki Tivadar. Bartha Árpádné. Mari Sándorné, Octavio Gonzales Becerra, Michaía- kis Michaelldes, Oscar Mo­lina Picado, Gyöngyösi Ist­ván és Bedrich Kozelka szólalt fel. Ezután ebédszü­net következett. A szakszervezeti kong­resszus tegnap délutáni ülé­sén kért és kapóit szót a többek között Mezősi Jó­zsef, az Alföldi Kőolajfú­rási Vállalat igazgatója, megyénk küldötte. (A kongresszus csütörtök délutáni ülésének /esemé­nyeit — Mezősi József fel­szólalását — lapunk hol­napi számában ismertet­jük.) Mennyi mézet, csokoládét szívnak — a dohányosok? Biszku Béla, az MSZMP KB Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára, a tanácskozás-szü­netében szakszervezeti vezetőkkel beszélget.

Next

/
Thumbnails
Contents