Szolnok Megyei Néplap, 1967. május (18. évfolyam, 102-125. szám)

1967-05-05 / 104. szám

Világ proletárjai) egyesül jelek * SZOLNOK ME£p! Cl MIGVil PÁRTBIZOTTSÁG ÉS Ä MEGYEI XVIII. évfolyam, HM szám. Ara 50 fillér 1967. májas 5., péntek. A vállalat nem hatóság 4 mikor hatóságról, ha­tósági funkciókról esik szó, önkéntele­nül is a különböző hivata­lokra, tanácsokra, bíró­ságokra, minisztériumokra és más irányító szervekre gondolunk. Nincs ebben semmiféle rendkívüli, hi­szen mindenki számára ter­mészetesnek tűnik, hogy a hatóságok hatósági jog­körökkel rendelkeznek S mivel az emberek az élet­ben sokszor találkoznak a különböző rendeletekkel, szabályokkal, előírásokkal, hajlamosak arra, hogy csu­pán az ezeket kibocsátó szerveket tekintsék hatósá­goknak Pedig a valóság­ban sokkal szélesebb azok­nak a köre, akik hatósági jogkörökkel rendelkezne*. Gyakorlatilag minden szerv, tehát a szocialista vállalatok is betölthetnek hatósági funkciókat, ható­ságként léphetnek fel. ha gazdasági kapcsolataikban nem az egyenjogúság, az egyenlő esélyek jellemzőek, hanem ezek a kapcsolatok alá- és fölérendeltségi vi­szonyt jelentenek. Márpe­dig. ha két olyan vállalat áll egymással gazdasági kapcsolatban, amelyek kö­zül az egyik kivételezett helyzetben van, pl. az egyes termékek gyártásában mo­nopol helyzetet foglal el, vagy más esetekben a vállalat megrendelésének teljesítése a partner válla­lat számára tervutasítás alapján kötelező, akkor szó sem lehet egyenjogúság­ról. A kivételezett vállalat ebben a helyzetben úgy léphet fel partnerével szemben, mintha hatóság lenne, mert monopolhelyze­ténél fogva diktálhat, ke­reskedelem helyett eloszt és ellát, illetve irányít. Eb­ből az is következik, hogy gyakorlatilag minden válla­lat monopolhelyzetbe ke­rülhet, hatósági jogkört gyakorolhat az állandósult anyag- és kapacitáshiány körülményei között. 4 4 vállalatok természe­tesen nem saját ma­guk teremtették meg, hozták létre különleges jo­gaikat. vagy éppen kötele­zettségeiket, hanem azok a korábbi gazdasági irányítás feltételei között szükség­szerűen alakultak ki. Egye sek úgy jutottak: ezekhez a funkciókhoz, hatósági jog­körökhöz, hogy a felsőbb irányítási szervek nem lé­vén képesek az egész ter­melési folyamatot aprólé­kos részletességgel átfog­ni. az irányítás feladatai­nak egy részét a nagy vállalatokra ruházták át, Mások a termelés szakosí­tásának fejlesztését célzó profilgazda-rendszer beve­zetésének eredményeként kerültek kivételezett, sok esetben monopolhelyzetba. A különböző nagykereske­delmi vállalatok ugyan­csak lényegében hatósági funkciókat is ellátnak, amikor az „ellátási felelős­ségre” való hivatkozással az erő helyzetéből lépnek fel az iparral, vagy ép­pen a kiskereskedelemmeil szemben. Különösen sok panasz hangzik el a mező­gazdasági termelőszövetke­zetek részéről, hogy az ál­lami vállalatok nem tekin­tik őket egyenrangú part­nernak és ezt az álláspont tot a szerződéskötések fel­tételeiben, a gazdasági kap­csolatokban érvényre is juttatják. A dolog lényege, hogy bármi is volt! az egyes vállalatok hatósági jogköre kialakulásának — az álta­lános tényezőkön túl — a közvetlen oka, a végered­mény minden esetben azo­nos: az egyes vállalatok Eölénybe kerültek partne­reikkel szemben, meghatá­rozhatták a feltételeket, engedélyezhették vagy meg­tilthatták az egyes termé­kek gyártását, illetve el­adását, aminek eredménye­ként tovább növelhették fölényüket a többiekkel szemben. 4 gazdaság irányítás rendszerének reform­ja megváltoztatja a vállalatok helyét és szere­pét a gazdaság kapcsola­tok rendszerében. Az új gazdaság mechanizmus létrehozza a szocialista ál­lami vállalatoknak az eddi­giektől eltérő típusát, amelyre nem az un. opera­tív gazdasági önállóság lesz a jellemző, hanem az, hogy a vállalati önállóság jelen­tős mértékű kiterjesztésével a gazdálkodásban tényleges döntés» és cselekvési sza­badság érvényesül. A szo- cialista vállalatok tehát hatóságokból. végrehajtó apparátusból termelő-gaz­dálkodó szervezetté válna*. A vállalati önállóság nö­vekedésével megnő a piac szerepe a vállalati kap­csolatokban, a vállalati gaz­dálkodásban. Az új viszo­nyok között részben egysze­rűbbé válik a vállalati gaz­dálkodás, mert a részletek- bemenő utasítások helyett maguk a vállalatok dönte­nek saját ügyeikben, más­részt nehezebbé is válik, mert megszűnik a korábbi kényelmes helyzet, amikor a fő feladat a lebontott terv végrehajtása volt. A vállalati gazdálkodás vi­szont mindenképpen fele­lősségteljesebbé válik, mert a vállalatok a piac számá­ra termelnek, ahol senki nem jelöli ki előre a vá­sárlókat, vagy a szállítókat, hanem azokat maguknak kell megkeresniük, ami kockázattal jár. Tehát a vállalat termékeit nem osztják el, a vállalatok nem ellátnak hanem ke­reskednek, és mivel a vál­lalatok gazdasági tevékeny­sége megítélésének a mér­céje nem a tervmutatók teljesítése, hanem a válla­lati munka eredménye és ennek kifejezője: a nyere­ség. nem lehet egyetlen vállalatot sem arra kötelez­ni, hogy saját érdekei el­len cselekedve, akarata el­lenére árut vegyen át, vagy termékeket gyártson le. 4 termelés mellett a másik fő feladatié válik az értékesítés, a vállalatok gazdasági te­vékenységében előtérbe ke­rül a kereskedelem. Az a vállalat fog jól dolgozni, amelyik termelését a leg­rugalmasabban tudja iga­zítani a valóságos szükség­letekhez és ezt a piac el is ismeri, tehát a megtermeli termékeket megvásárolják. Mindez gyökeresen meg­változtatja a vállalatok gazdálkodásának s a vállalatoknak a feliedét (D. U Elsőnek lenni A kongresszus munkája megerősíti a szakszervezeti mozgalom forradalmi vonásait Biszku Béla beszéde a magyar szakszervezetek XXI. kongresszusán Megkezdődött az együttes vita Tegnap délután ünnepel­te fennállásának 13 éves jubileumát a karcagi Nép­művészeti Agyagipari Hisz. A jubileumi ünnepségen adták át a szövetkezetnek azt a vándorzászlót, ame­lyet a HISZÖV adományo­zott az ország legjobb szö­vetkezetének. A HISZÖV-ön belül folyó szocialista mun­kaversenyben ugyanis 75 szövetkezet közül o karcagiak lettek elsők, 1966. évi gazdasági — a szocialista munkaver­senyben elért eredmé­nyeik alapján. A vándorzászló elnyeré­séhez hozzájárult az is, hogy a szövetkezetben ered­ményes alkotó munkát vé­geznek, újszerű termékeik­kel jelennek meg mind a belföldi, mind a külföldi piacokon és sokat tesznek a választék bővítéséért. Madaras és a szélmalmos faliképük például elnyer­te a szövetkezeti ipar 1966. évi legszebb termé­ke címet. Figyelemre méltóak gaz­dasági eredményeik: tavaly 3 390 000 forint termelési értéket állítottak elő. Nye­reségük 11.3 százalék. Ennek alapján dolgo­zóiknak egy havi fize­tésüknek megfelelő nye­reségosztalékot fizettek ki. A tegnapi napon az ün­nepség után megnyitották a szövetkezet új alkotómű­helyeit, bemutató minta­termét, melynek építésére mintegy fél millió forintot költöttek. A jászberényi Hűtőgép­gyárban lankadatlan a kísér­letező kedv. A hűtőbútor osztályon néhány érdekessé­gei, „hádititkot” árultak el nekünk a mérnökök. Kikí­sérletezték a gumimágnest, melynek alkalmazásával biztosítják a hűtőszekrény ajtajának tömör zárását. A gumiba báriumferritet be­vernek, majd azt magneti- zálják. A KGST-hez tartozó hű­tőgépeket gyártó országok máris nagy érdeklődést tanúsítanak a gumimág­nes iránt. A gyár a későbbiek során valószínűleg felkészül kül­földi igények kielégítésére. A gumimágnes tehát nem­csak vonz, hanem hódít is. Az új Lehel családnál már alkalmazzák majd a poliuretános szigetelési el­járást, egyben megszüntetik a hűtőszekrények iporkíval való bélelését. Az új szige­telési mód előnye, nogy a szekrény külső méreteinek növelése nélkül, a hűtőtér jelentősen megnagyobbodik. A jelenleg forgalomban le­(Lapunk tegnapi számá­ban az ebédszünetig be­zárólag adtunk tudósítást a szakszervezeti kongresszus eseményeiről.) Ebédszünet után Beck Sándornak, a SZOTtitkárá- nak elnökletével folytató­dott a tanácskozás. Nagy taps közben Biszku Béla, az MSZMP KB titkára, a Politikai Bizottság tagja lépett a szónoki emelvény­re. Tisztelt Kongresszus! Kedves Elvtársak! Megtisztelő megbízatás­nak eleget tévéi, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának elv­társi. baráti üdvözletét tol­mácsolom a szakszerveze­tek kongresszusának és hasznos, eredményes mun­kát kívánok e magasszin­tű, felelős tanácskozás min­den résztvevőjének. A Központi Bizottság meg­győződése, hogy a most ülé­sező kongresszus a magyar munkásosztály, a szakszer­vezeti mozgalom forradal­mi hagyományaihoz mél­tóan teljesíti hivatását,'ha­tékonyan hozzájárul a szo­cialista társadalom teljes felépítéséhez hazánkban és a béke megőrzéséhez, n nemzetközi munkásosztály érdekeinek védelméhez, az elnyomott népek imperia­listaellenes szabadsághar­cához szerte a világon. A kongresszus elé ter­jesztett írásos beszámoló, a vő 120 literes hűtőszek-ény belső térfogatát 30 literrel növeli meg az új szigetelési technológia. A vállalat angol poliure- tán habosító gépeket vásá­rolt. Négy szakemberük a napokban tért haza a sziget- országból, ahol e berendező, seket gyártó cég tanfolya­mán vettek részt, ök a ha­bosítás tudorai a Hűtőgép­gyárban. Az új Lehel családhoz tar­tozó 50 literes szekrény már megjelent a piacon. Nyolc testvérének a soro­zatgyártása a kereskedelmi igények szerint a harmadik negyedévben Kezdődik meg. A jelenlegi 70 és 120 literes hűtőszekrények egy­szer és mindenkorra elbú­csúznak a vevőktől, beke­rülnek a gyári múzeum oa. Néhány hónappal ezelőtt hallottunk arról is, hogy az autoszifonokat színes mű­anyaggal vonják be, és majd több színben is kapható lesz az üzletekben. Nos, r. kísér­let nem sikerült, a központi minőségellen­őrző Intézet nem engedé­szóbeli kiegészítés, vala­mint a határozati javaslat ismeretében a Központi Bizottság nevében kijelent­hetem: teljes egészében egyetértek a végzett mun­ka értékelésével, a jövő fel­adatainak meghatározásá­val, a XXI. kongresszus fő irányvonalával. A javas­latokban jól tükröződnek azok a feladatok, amelyek a pártkongresszus alapján — hazánk belső helyzeté­ből adódóan — a magyar dolgozókra várnak. A szakszervezetek akkor teljesítik hivatásukat — folytatta —, ha tevé­kenységük összhangban van az ország belső vi­szonyaiból és nemzetközi helyzetéből származó ten­nivalókkal. Az előadó ezután külpo­litikai kérdésekről szól'., ezután belső helyzetünkről, társadalmi fejlődésünk irá­nyáról beszélt. Ismeretes, hogy társadal­mi rendszerünk politikai­lag, gazdaságilag szilárd, a munkások, parasztok. ér­telmiségiek nagy többsége következetesen támogatja a pártot, követi útmutatása­it, tanácsait — mondotta egyebek közt. A Központi Bizottság nevében ismétel­ten kijelenthetem: a jövő­ben még határozottabban, céltudatosabban képvisel­jük a dolgozók érdekeit, s lyezte a színes szifonok forgalom bahozatalát. Most mással próbálkoz­nak. A Ferrunion Külkeres­kedelmi Vállalattal tran­zakciós üzletet kötnek. Im­port polírozó berendezése­ket hozatnak be. Így az au- toszifonok tükörfényes ki­vitelben készülnek maid. Mikortól? Erre a kérdésre pontos feleletet nem kap­tunk. Az viszont biztos, 1958 slágere a habsziton lesz. A háziasszonyoknak és a cukrászoknak még sok örö­mük telik benne. Tejszín­habot, habkrémeket, tojás alapú habokat, üdítő italo­kat, habzóborokat, báritalo­kat készíthetnek pillanatok alatt. A készülékben dinit- rogénoxid atmoszféra van, amely olyan hosszú időre tartósítja a különböző ha­bok alapanyagát, mintha mélyhűtötték volna azt. A habszifonokat a jövő évtől árusítják az üzletek­ben.-f — l> a párt vezető szerepéhez híven dolgozunk a munkás- osztály érdekeit kifejező po­litikánk végrehajtásán, ál­landó megújításán. Köztudott — és erről már a kongresszuson is szó esett —, hogy szocializmust építő társadalmunk jelen­leg nagy, meghatározó jel­legű feladatok előtt áll, amelyek csakis a szerveze t munkásság aktív részvéte­lével valósíthatók meg. A szakszervezetek munkáját és teendőit ezzel összefüg­gésben kell vizsgálnunk. Meggyőződéssel állíthatom, hogy a pártunk IX. kong­resszusán meghatározott nagyjelentőségű célok meg­valósítása egyúttal a ma­gyar szakszervezeti mozga­lom nagy erőpróbája is lesz. A szakszervezetek haté­kony munkája nélkül nem növekedhet a munkásosz­tály hatalma és vezető sze­repe, nem erősödhet a nép­tömegek társadalmi aktivi­tása a szocializmus építé­sében. Ügy gondolom: a párt joggal támasztja azt az igényt a szakszervezetekben dolgozó kommunistákkal szemben, hogy — a számá­ban állandóan növekvő munkásosztály tudatosságá­nak fokát a valóságnak megfelelően értékelve — szüntelenül dolgozzanak a szakszervezetekbe tömörült munkások eszmei, politikát nevelésén. A pártnak, hogy érdem­ben vezetni tudjon, az egész munkásosztály tá­mogatására szüksége van, ez azonban nem valósul­hat meg a szakszerveze­tek hatékony munkája nélkül. Közismert, hogy a prole­tárdiktatúra időszakában — s így jelenleg nálunk is- — a munkásosztály nemcsak a hatalom birtokosa és a termelőeszközök tulajdono­sa. hanem egyben munka- vállaló is. Ennek megfele­lően a szocializmus építésé­nek időszakában különféle részkérdésekben lehetsége­sek ellentétek a munkás- osztály egyes csoportjai, va­lamint egyes állami, gazda­sági szervek, intézmények között. A párt vezetésével a proletárhatalom helyesen képviseli a munkásosztály egyetemes érdekeit. Ezért az egész társadalom szint­jén nem vezet semmiféle ellentmondáshoz, hogy a munkásosztály a termelő- eszközök tulajdonosa és egyben munkavállaló. El­lenkezőleg, — ez a fejlődés biztosítéka. Ha mégis kelet­keznének nézeteltérések a munkásosztály egyes réte­gei, vagy egyes állami, gazdasági szervek és intéz­mények között, a szakszer­vezeteknek e kettősséget jól kell érteniük és helye­sen keli felfogniuk. Az egész osztály érdekeit kell (Folytatás a 3. oldalon) VOXZ ES ffOPIT A G UMIMÁGXES A tudorok visszatértek Angliából — Az új család bevonul a piacra — A jövő év slágere: a habszifon

Next

/
Thumbnails
Contents