Szolnok Megyei Néplap, 1967. május (18. évfolyam, 102-125. szám)

1967-05-21 / 118. szám

19*7. május 21. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP Miért csak most ? Eddig többnyire arról panaszkodtak az építőipa­ri vállalatainknál, hogy téglahiány következtében nehezen haladnak a mun­kával. Most viszont a tégla minőségével elégedetle­nek. Kardos Sándor, az ÉM Szolnok megyei Álla­mi Építőipari Vállalat anyaggazdálkodási osz­tályának helyettes veze­tője tömören ennyit mon­dott: ,.Kritikán aluli a tégla minősége. Kataszt­rófád a helyzet" E lakónikus megállapí­tás mögött lényegében az áll, hogy a szolnoki gyár­ból tavaly október óta nem kapnak első osztályú árut. Ezért kénytelenek Martfűről, Tiszaföldvár- ról szállítani, ami több­letkiadást jelent a vál­lalatnak. A minőség — jelentet­te ki — általában inga­dozó. Nem lehet tudni, mikor hanyadosztályú téglát adnak ki a gyá­rak. Steiner Lajos főépí­tésvezető szintén elége­detlen volt a minőséggel, mondván, végsősoron raj­tuk csattan az ostor, mert nem tudnak tervszerűen dolgozni, ha rossz a tégla. Kiss Sándor, az Épí­tési & Szerelőipari Vál­lalat igazgatója osztotta kollegái nézeteit: „Sok esetben, kényszerhelyzet­ben a rossz minőségű árut Is átvesszük. Végtére ki vagyunk szolgáltatva a téglagyáriaknak Nincs ér­telme az akadékoskodás­nak” — mondta. Bármilyen furcsa, egyik vállalat sem lépett fel minőségi kötbérigényé­vel az ÉM Szolnok me­gyei Tégla és Cserépipa­ri Vállalattal szemben. Cgy látszik, a csendes be­letörődés taktikája job­ban beválik, mint a pe­reskedés. Ami a szolnoki tégla­gyár áruinak minőségét illeti: igazuk van. A vasúti rekonstrukció munkálatai következtében iszonyú erővel tört fel a talajvíz az üzemben. Például a betonba ágya­zott húsz tonnás szekré­nyes adagolót egyszerűen kiemelte a helyéből. A magas talajvíz követ­keztében az égetés töké­letlen volt. A tégla minő­ségének romlását alapve­tően ez okozta. Persze a vállalat is jelentősen ká­rosodott, hiszen az ezer téglára jutó átlagos 43 forint égetési költséggel szemben a szolnoki gyár­egységnél 63 forintért égettek ki ezer téglát. A vállalat vezetői kü­lönböző műszaki intézke­déseket tettek a talajvíz elvezetésére. A közelmúlt­ban. De vajon miért nem idejében került ezekre sor? Mondjuk már ta­valy októberben ? F. P. Á legjobbak kitüntetése (Folytatás az 1. oldalról) mesterséges borjúnevelést, s 1961-től a tenyészállatok mesterséges megterméke­nyítését. A cibakházi Vörös Csil­lag Termelőszövetkezet zöldségkulturá járói híres. De búzából is 21 mázsa 90 kilogrammot termelt ta­valy, s 25,8 mázsát kuko­ricából, cukorrépából pe­dig 240 mázsát holdan­ként. Az egy szántóegy­ségre jutó bruttó jövede­lem csak egy helyen, a tiszaföldvári Lenin Ter­melőszövetkezetben maga­sabb az egész megyében a cibakháziakénál. Ä szövet­kezeti tagok jövedelme Ci­bakházán is 26 744 forint évente. A törökszentmiklósi Aranykalász Tsz arról is­mert: náluk van a megye leg­korszerűbb nagyüzemi gyümölcsöse. A városban mindig ők al­kalmazzák elsőnek az új termelési módszereket. Ál­latállományuk takarmá­nyozását saját termésből biztosítják. Ezenkívül se­gítik a háztáji állattartó­kat is takarmánnyal. A tagok ezt úgy is viszonoz­zák, hogy a szövetkezetben évente az istállótrágya egyharmadát a háztájiból gyűjtik össze. Pénteken Rákóczifalván dr. Kasza Béla, a megyei tanács vb mezőgazdasági osztályának vezetője adta át a kormány elismerő ok­levelét, s a megyei ver­seny első helyezettjének járó oklevelet, pénzjutal­mat. Cibakházán szomba­ton tartottak ünnepséget A törökszentmiklósi és a két tiszaföldvári termelő- szövetkezet pedig a közel­jövőben veszi át a kitünte­tést Hazautazott Afonyin altábornagy Egy hónapot töltött ha­zánkban Ivan Mihajlovics Áfonyin altábornagy, _ a Szovjetunió hőse, a hazánk felszabadításában részt vett szovjet csapatok egyik le­gendáshírű parancsnoka —' feleségével. Csémi Károly altábornagy, a honvédelmi miniszter első helyettese, a magyar néphadsereg vezér­mmmrnSÉMÉÉ, Kultivátorozzák a kukoricát Gazdaságban. (Foto; NZs> Felső jászsági Állami Áss 50. évforduló tiszteletére lS19-es kiállítás nyűt a jászfény szarui művelődési házban. (Foto: N. ZsJ Kiállítások, emlékűira, rádióama tőr- verseny az MHS programjában Az idei esztendő jelentős állomás az MHS Szolnok megyei elnökségének életé­ben. Néhány adat ennek bi­zonyítására: még a nyáron átadásra kerül a szövetség új székháza Szolnok köz­pontjában. Ugyanakkor biz­tosítaniuk kell, hogy meg­kezdődjön ugyancsak a me­gyeszékhelyen az új gépjár­mű iskola építése, valamint a repülősport további fej­lesztése érdekében egy új hangár létesítése a sportre­pülőtéren. Csupán a gépjár­műiskola és a hangár épí­tési összege meghaladja az ötmillió forintot. És még az idén megkezdik az MHS Szolnokon létesülő iőíer- kombinátjának tervezését, ahol majd nemcsak hazai, hanem A falast Tavasz van — a levegőben érző­dik a megújhodás. A tanyasi asz- szony is szívesebben baktat a négy­öt kilométerre levő botihoz. Most valahogyan könnyebben teszi meg az utat. És a boltban nemcsak vá­sárolni lehet. Beszélgetni is. S egy kis terei ere eseményszámba megy a tanyasi asszonynál. Egyszóval a boltba igyekszik, mely alig nagyobb egy szobánál. Ez az egyetlen bolt a turgonyi határ­ban. Ám, ha kékítőt kérsz, kapsz épp úgy, mint petróleumot, vagy fűszert. főzőedényt. lámpabelet, vagy gatyamadzagot. Az ötvenezer forintos árukészletből mindenre futja. Nyaranta még jégbehűtött bambit is ihatsz itt az út után. Ha meg összegyűlt otthon a tojás, felvásárolják itt azt is, s ha csi­bét akarsz nevelni, hát a napos jó­szágot innen viheted el. A bolt vezetője halkszavú asz- szony. Csendes, barna szemű. Ki­lenc évvel ezelőtt lett itt boltos. Akkoriban nagy híre volt ennek a tanyavilágban. Azelőtt soha nem dolgozott üzletben. Dehát nőttek a gyerekek, s kellett a pénz az ura keresete mellé. Kilenc éve dolgo­zik itt, soha nem volt egy fillér hiánya sem, pedig a havi árufor­galma megközelíti a negyvenezer forintot. Sokat kell ezért ugrál­ni egyik pulttól a másikhoz, ka­paszkodni a polcokra. Kilenc éve, hogy hajnalban kel. mert a háztar­tást is el kell látnia. Mosni va­salni. varrni és megetetni a csir­kéit. Ö is tanyasi asszony, így hát csirkéket is nevel. Reggel kinyitja a boltot, a déli szünetben gyorsan főz, mosogatni, csak az esti zárás után van ideje. És este kesztyű­ket köt a háziiparnak. Ez némi pluszt jelent a jövedelemhez. Kell a pénz: motorkerékpárt akar venni katonatiszt fiuknak. Arra spórolnak az urával. Aztán néha küld zsebpénzt a kisebbnek is. Az most tölti katonaidejét. Érettségi után vonult be. Igen, fel­nőttek a gyerekei s most ha né­ha leül a tv elé, azon veszi ész­re magát: elalsztfr­A társaságot neki is a vásárló asz- szonyok jelentik. Azok elmondják neki, mennyit tojik a tyúk, hogy a fiuk bent volt a városban a bál­ban, hogy motort vettek, és Szo- boszlóra mennek kirándulni. Ilyen­kor végre 6 is elmondhatja: a na­gyobbik fia hívja őket. költözzenek Veszprémbe, hozzájuk. Gyerek még az a fiú. de megnősült és már van egy pici unoka is. De ők nem mehetnek, mert az ura még szolgál — a vasútnál van, Tur- gony megálló állomásfőnöke. És képzeljék, a másik gyerek, ha le­szerel, egyetemre megy, agronó- mus akar lenni. Asszony — anya! Felnevelt két fiút, dolgozott értük és dolgozik most is: a pult mellett, a kötőtűk­kel. Amikor a minap megkapta évi nyereségrészesedését, egy szá­zast gyorsan elküldött kiskatona fiának. A többit félretette. Hogy neki is kellene egy divatos új ru­ha, cipő vagy kabát — eszébe sem jut. Ami van. az elég. Egyébként is a tanyára, minek? Így él ő. Gazda Istvánné, vagy ahogyan a turgonyiak ismerik, Magdika. Csendesen, hétköznapion él, ahogyan a legtöbb asszony. Varga Viktória nemzetközi versenyeket is rendezhetnek. És természetesen végre kell hajtaniuk évi feladatai­kat: biztosítani a katonai elő- és utóképzést, a lakos­ság polgári védelmi oktatá­sát, a különböző sportren­dezvények lebonyolítását. Ám terveiket úgy készítet­ték, hogy egész évi munká­jukban méltóan jusson kife­jezésre a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 50. évfordulójának megünnep­lése. Ezen belül a hazafias, internacionalista érzés és gondolkodás, a Szovjetunió népei iránti szeretet és test­véri barátság mélyítése, a Magyar Tanácsköztársaság honvédő, forradalmi hagyo­mányainak ápolása^ A megyei elnökség elké­szítette az 50. évforduló tiszteletére rendezett ünnep­ségsorozatának programját. E szerint többek között két kiállítást rendeznek. „A vö­rös zászló útján” című kiál­lítás anyaga nemcsak az októberi forradalom esemé­nyeit, a polgárháborúban részt vett magyar interna­cionalisták tetteit ismer­teti. Bemutatja a Magyar Ta­nácsköztársaság forradal­mi szolnoki hagyomá­nyait, népszerűsíti a Magyar Nép­hadsereg és az MHS felada­tait, bemutatja a szövetség technikai eszközeit. Ezt a kiállítást előreláthatólag au­gusztus hónapban rendezik, amikor átadásra kerül az új MHS székház. „Repülés és űrhajózás” címmel rendezik a másik ki­állítást, mely a Szovjetunió repül őstörténetét az űrkuta­tás eredményeit dokumen­tálja. Érdekessége lesz még e kiállításnak, hogy feleleveníti a repülés Szolnok megyei hagyomá­nyait; hisz köztudomású, hogy harminc évvel ezelőtt Szol­nokról indult el a repülő- sportban a síkvidéki repü­lés. „Magyar internacionalis­ták a Nagy Októberi Szocia­lista Forradalomban” cím­mel rövidhullámú, ultrarö­vidhullámú rádióamatőr versenyt rendeznek. Ez a verseny májusban kezdődött és november 7-ig tart idő alatt a Ez megye rádióamatőrei a Szovjetunió azon városai­val, falvaival létesítenek kétoldalú kapcsolatot, ahol a magyar internacionalis­ták harcoltak a polgárhá­ború éveiben. Ugyanakkor rádió morse versenyt is rendeznek. Az októberi forradalom jegyében szerveznek talál­kozókat, tartalékos és hiva­tásos tisztek, szovjet kato­nák között; Jászberényben, Karcagon, Szolnokon Hon­védelmi Napot. Emléktúrát szerveznek a KISZ megyei bizottságával együtt a „39-es dandár út­ján” címmel Poroszlón, il­letve Tiszafüreden. A ter­vek szerint szeptember má­sodik vasárnapján rendezik meg ezt az eml éktúrát, ame­lyen mintegy tíz-tizenkétezer fiatal részvételére számí­tanak. Ugyanis az elképzelések sze­rint ezen az emléktúrán nemcsak a Szolnok megyei­ek, hanem Hajdú és Heves megyék MHS szervezetei és KISZ bizottságai, az ottani fiatalok is részt vesznek. A nap programján különböző katonai bemutatók, tábor­tűz is szerepel. Ezenkívül pedig a felszabadításért ví­vott harcok nevezetes he­lyein, mintegy négy helyen harcitúrákat szerveznek az MHS szervezetek. Tallinn és Szolnok megye testvérkapcsolatát tovább kívánják bővíteni az MHS tagjai is. A megyei elnök­ség elhatározta, hogy közvetlen kapcsolatot épít ki a tallinni DOSZAV szervezettel. Mindezeken kívül az MHS járási, városi elnökei tevékenyen kívánnak részi­venni egy-egy adott járás, város vagy község az októ­beri forradalom tiszteletére rendezett ünnepségeinek le­bonyolításában. Ugyanak­kor minden alapszervezet­ben, klubban vagy techni­kai tanfolyamon megemlé­keznek az októberi forrada­lom történelmi jelentőségé­ről. Filmvetítéseket rendez­nek, különböző találkozókat szerveznek. kari főnöke, szombaton Afonyin altábornagyot és feleségét — elutazásuk előtt búcsúebéden látta vendé­gül

Next

/
Thumbnails
Contents