Szolnok Megyei Néplap, 1967. május (18. évfolyam, 102-125. szám)
1967-05-21 / 118. szám
Világ proletárjai, egyesüljetekl SZOLNOK MEfftB | I MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁS ÉS A MEGYEI TA»ir<; I tPIt XVIII. évfolyam, 118, szám. Ara 80 fiitér 1967. május 21, vasárnap. wem A szövetkezetek területi szövetségei A termelőszövetkezeti mozgalom egyik legvitatottabb és rendkívül nagy érdeklődést kiváltott problémája, hogy milyenek legyenek és mivel foglalkozzanak a tsz- ek területi szövetségei. A párt IX. kongresszusa javasolta, a termelőszövetke- kezetek áprilisban megtartott I. országos kongresz- szusa pedig határozatba foglalta, hogy a termelő- szövetkezetek hozzanak létre területi szövetségeket. Ezek a szövetségek a bennük tömörült termelő- szövetkezetek irányításával dolgoznak majd, Feladatuk, hogy elősegítsék a tsz-ek együttműködéséből származó előnyök hasznosítását, s érdekképviseletének ellátását A területi szövetség megalakítását a termelő, szövetkezetek közgyűlései határozhatják eL A területi szövetségbe bármikor beléphetnek a tsz-ek, csatlakozásuk önkéntes, tehát nincs és nem lesz olyan jogszabály, amely előírná, hogy valamelyik tsz kötetes belépni a területi szövetségbe. Ha viszont a termelőszövetkezet eleget tesz a szövetség alapszabályában meghatározott feltételeknek, akkor csatlakozási kérelmét nem szabad elutasítani. Tagja lehet a szövetségnek nemcsak mezőgazdasági termelőszövetkezet* hanem halászati termelőszövetkezet és termelőszövetkezeti csoport, termelői szakcsoport és szakszövetkezet is — ahol még van ilyen. A területi szövetségben a részvevő szövetkezeteknek azonos jogaik és kötelezettségeik vannak. A termelőszövetkezetek I. országos kongresszusán sok szó esett a területi szövetségekről, a tsz-ek érdekképviseletéről. A küldöttek egyetértettek abban, hogy ezek a szövetségek, a termelőszövetkezetek olyan fórumai legyenek, ahol megvitathatják, és egybehangolhatják a gazdálkodásukkal érdekvédelmükkel összefüggő kérdéseket és ha szükségesnek tartják, javaslatokat tegyenek állami, szövetkezeti és társadalmi szerveknek. — A gazdaságirányítás új rendszerében, amikor gazdálkodásuk minden fontos kérdésében önállóan döntenek majd a termelőszövetkezetek. különösen nagy szükség lesz arra, hogy legyen olyan szerv, amely rendszeresen és alapos hozzáértéssel tájékoztatja a termelőszövetkezeteket a piaci helyzetről, a népgazdasági igényekről, az export-lehetőségekről és általában mindarról, aminek az ismerete nélkül nem gazdálkodhat eredményesen a termelőszövetkezet. Új helyzet állt elő abban a tekintetben is, hogy a termeléshez szükséges gépek, eszközök beszerzése csakúgy, mint az áruk értékesítése már 1968. január 1-től kezdve túlnyomó részt kereskedelmi módszerekkel történik. V annak, akik attól tartanak, hogy a területi szövetség valamilyen hivatal lesz. amelyik utasítgat. s ahogyan mondani szokás. feletttes hatósága lesz majd a termel őszövetkezeteknek. — Nincs ok ilyen aggodalomra, mert a termelőszövetkezeti szövetségeknek nem lesz utasítási joguk, s nem láthatnak el hatósági feladatokat. A bennük tömörült termelőszövetkezetek döntik el, hogy mivel foglalkozzanak, s a törvények és jogszabályok betartása esetén csak ezeknek tartoznak felelősséggel. Téves az az elképzelés is, amely szerint a szövetség valamilyen vállalat. Illetve ke. reskedelmi szerv lesz. Ha úgy látják jónak, akkor a szövetséget alkotó termelő- szövetkezetek elhatározhatják, hogy különféle közös vállalkozásokat hoznak létre. Dönthetnek úgy is, hogy megbízzák a szövetséget az intézményes jogvédelem megszervezésével és irányításával, szakmai tanfolyamok, tapasztalat- cserék szervezésével és egyéb lényeges tennivalókkal. Mindez azonban .nem változtat azon a tényen, hogy a szövetség maga nem vállalat, nem gazdálkodási egység, hanem társadalmi, képviseleti szerve azoknak a termelőszövetkezeteknek, amelyek életre hívják és anyagi hozzájárulásukkal működtetik. M ár a termelőszövetkezeti kongresz- szust megelőzően, de azóta is gyakori téma az agrárpolitikával, a termelőszövetkezetekkel foglalkozó körökben, hogy megyénként hány területi szövetséget hozzanak létre a tsz-ek. Van olyan vélemény, amely szerint úgy lenne jó, ha egy megyében egy szövetséget alakítanának; Ezzel szemben a túlnyomó többség azt a nézetet vallja magáénak, hogy helyesebb, ha a tájadottságuknak. a termelési, közgazdasági és egyéb helyi feltételeknek megfelelően több szövetséget hoznak létre megyénként. Szolnok megyében a szövetkezeti vezetők, a párt és állami vezetők körében mindinkább az a nézet alakul ki, hogy két termelőszövetkezeti szövetséget kellene létrehozni. A döntés joga természetesen a termelőszövetkezeteké ebben a kérdésben. Teljesen Indokolatlan és csali káros következményekkel járó megkötöttség lenne kimondani, hogy ilyen vagy olyan közigazgatási határokhoz kell iga- zodniok a tsz-eknek. amikor szövetséget alakítanak. Természetesen nincs, nem lehet akadálya annak sem, hogy ha valamelyik területi szövetség termelőszövetkezeti közös vállalkozást hoz létre, akkor abban a vállalkozásban más szövet, séghez tartozó tsz-ek is részt vegyenek. A szövetségek tehát nem lehetnek felettes hatóságai a termelőszövetkezeteknek, ha. nem olyan demokratikusan életrehívott képviseleti szervek lesznek, amelyek megbízóik érdekei szerint munkálkodnak. A következő hónapok folyamán ebben a szellemben alakítják meg szövetségeiket, a termelőszövetkezetek, hogy az eddiginél jobb eredményekkel hasznosítsák mind. azt a lehetőséget, amit az egyre korszerűbbé váló nagyüzemi társas gazdálkodás jelent, G. P. Finn, ro mán és mongol szövetkezetek küldöttei megyénkben A MÉSZÖV vendégeként tegnap megyénkbe látoga- . tott Luvszancsimid Őrig. a Mongol Fogyasztási és Értékesítési Szövetkezeti Központ főtitkára. Josif Popa, a Román Fogyasztási Szövetkezetek elnökhelyettese és Aarne Pulkkinen, a Finn Kisparasztok Szövetségének elnöke. A vendégeket, akiit a SZŐ VOSZ kongresszusán vettek részt Csáki István, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a megyei bizottság első titkára, Nánási László, az Elnöki Tanács tagja, országgyűlési képviselő, Varga Illés országgyűlési képviselő. a MÉSZÖV elnöke. Fodor Mihály, a megyei tanács vb elnöke, valamint a MÉSZÖV munkatársai fogadlak. A MÉSZÖV székhazában Varga Illés tájékoztatta a vendégeket megyénk gazdasági eredményeiről. Ezután közvetlen beszélgetésen mondták el a vendégek véleményüket magyar- országi tapasztalataikról. Aarne Pulkkinen elmondta. hogy a SZÖVOSZ kongresszusán elhangzott hozzászólások a magyar szövetkezeti mozgalom fejlődését bizonyították. — Nálunk egy-egy szó'- vetkezetnek nem olyan sokrétű a feladata, mint itt. Általában szakterületenként szövetkeznek nálunk — mondotta. — Melyik a helyesebb? Ezt mindig az adott viszonyok döntik eL Nálunk s valószínűleg itt is, a jelenlegi forma vált be. Szólt arról is, hogy nagyon örült a meghívásnak, j szívesen jött Magyarországra. Aminek különösen örül, az a nemzetközi szövetkezeti mozgalom ereje, amely a SZÖVOSZ kongresszusán is megnyilvánult. — Örülök, hogy a SZÖVOSZ kongresszuson, ahol bár elsősorban a magyar szövetkezeti mozgalom jövőjéről volt szó a nemzetközi feladat is hangsúlyt kapott, mindent az emberért. a békéért! Luvszancsimid Őrig, a mongol szövetkezetek küldötte munkatársunk kérdésére elmondta, hogy tanulni, tapasztalatokat szerezni jött hazánkba, s Szol. nők megyébe is. — Sok jót hallottam a kongresszuson Szolnok megye szövetkezeti hálózatáról. Egy nap ugyan kevés megismerni egy ilyen szerteágazó munkát végző szövetkezet tevékenységét, eredményeit, mégis bízom, hogy hasznos tapasztalatokat szerzek a mai nap. A MÉSZÖV vezetői a vendégek érdeklődésének megfelelően állították ösz- sze a napi programot. Szol nokon a felvásárlási bázist a MÉK új hűtőházát, nemrégen üzembehelyezett raktárát, majd Mezőtúr kereskedelmi hálózatát tekintették meg. — mj — MÁJUS (Foto: Nagy Zsolt) Könyvhét megnyitó Jászberényben (Tudósítónktól.) Az idei könyvhét megnyitóját az országostól eltérően Jászberényben május 19-én tartották meg. Ezt az indokolta, hogy csak erre az időpontra tudták vállalni a vendégek az ünnepségen való részvételt. A megnyitón, mely egyben író—olvasó találkozó is volt. Jobbágy Károly és Csepeli Szabó Béla József Attila-díjas költők vettek részt. Az estet Bárdos István. a városi tanács vb titkára nvitotta meg. maid Horváth Ferenc érdemes művész, Tajnay Margit és Izsók Vilmos előadóművészek a klasszikus és mai magyar költők műveiből mutattak be néhányat. Az est második részében a két költő vallott magáró!, műveiből adott elő. A kiválasztott versek meleg, emberi hangja Jobbágy Károly és Csepeli Szabó Béla igaz emberségéről. mély, tiszta érzelmeiről tett tanúságot. A művészi fokon intőn ált versek a közönséget egyesapásra meghódították. Jászberény irodalomszerető közönsége újra maradandó élménnyel gazdagodott B. A. Álegjobbak kitüntetése A kormány elismerő oklevelei Rákóczi falván, Cibakházán és lörökszentmiklóson Mint ismeretes a forradalmi munkás-paraszt kormány öt Szolnok megyei termelőszövetkezetet tüntetett ki vándorzászlóval, illetve oklevéllel. E magas megbecsülést példás gazdálkodásával, magas termelési eredményeivel a tiszaföld vári Lenin, a rákóczifalvi II. Rákóczi Ferenc, a tisza földvárt Szabad Nép, a cibakházi Vörös Csillag és törökszentmiklósi Aranykalász Termelőszövetkezet vívta ki. A legmagasabbra ezúttal is a tiszaföldvári Lenin Termelőszövetkezet vitte közülük. Ez a közös gazdaság az országos termelési versenyben a 4. helyre került. Újfent a Kiváló Termelőszövetkezeti Gazdaság cím tulajdonosa, a vándorzászló gazdája és a velejáró 60 ezer forint jutalom birtokosa. A másik négy termelőszövetkezet a kormány elismerő oklevelét kapta. Egyben a rákóczifalvi közös gazdaság a 7., a tiszaföldvári Szabad Nép a 8., a cibakházi Vörös Csillag a 9. és a törökszentmiklósi Aranykalász a 12. azon az országos ranglistán, amely a 15 legjobb termelőszövetkezetet foglalja magában. A múlt esztendőben — a pártkongresszus éve volt — szorgalmasan dolgoztak megyénk közös gazdaságai. Ennek jelét éppen a közelmúltban is tapasztalhattuk. Az ország háromezerkétszáz termelőszövetkezetéből a párt Köponti Bizottsága három közös gazdaság teljesítményét jutalmazta. E három kitüntetett szövetkezet egyike a me- gyénkbali cibakházi Vörös Csillag Tsz volt Most pedig a kormány elismerése jutott ki öt termelőszövetkezetnek. S ez nem kis dolog. Különösen. ha hozzávesszük, hogy a Szolnok megyei termelőszövetkezetek koncentrált nagybirtokok, s lénjre- gében csak egy kategóriában, a 4500 szántóegység feletti csoportban tudnak versenyezni. Az e csoportban az országban legjobbnak bizonyultak egyhar- mada Szolnok megyére jut. Ismert, jónevű gazdaságok. Érdemes csak egykét adat, példa erejéig is megismerkedni velük. Ebben a kategóriában valamennyi kitüntetett Szolnok megyei termelőszövetkezetben meghaladta a hatezer forintot az egy szántóegységre jutó termelési érték. Sőt, a tisza- földvári Leninben 7861 forint, Rákóczifalván 7300, Cibakházán pedig 7000 forint. A rákóczifalvi termelőszövetkezet egymást kővető három esztendőn át immár hagyományosan ott van a kitüntetettek között. De a cibakházi és a törökszentmiklósi közös gazdaságot is másodszorra éri az elismerés. A rákóczifalvi tsz megnyerte a megyei versenyt is. Az egész megyében ebben a közös gazdaságban legnagyobb az üzemi felhalmozás, a tartalékolás, szántóegységenként 1416, Cibakházán 1193 forint. A rákóczifalvi közös gazdaságban az utóbbi négy év alatt ugyanakkora területen 17 millió forintról 30 millióra nőtt az árbevétel. S az emberek egy évi közösből származó átlagjövedelme 1963 óta az akkori 17 ezer forintról 26 740 forintra ugrott. (A megyei rekord a jászboldogházi Aranykalászé: 27 484 forint.) A rákóczifalvi termelőszövetkezet ezt úgy érte el: négy év alatt két és félszeresére nőtt a szervestrágya, több mint más- félszeresére a műtrágya felhasználás. Ebben a termelőszövetkezetben már 1962-től kezdve törzskönyvi felügyelet alatt van a szarvasmarha állomány. — Négy éve bevezették a (Folytatás a 3. oldalon)
