Szolnok Megyei Néplap, 1967. május (18. évfolyam, 102-125. szám)

1967-05-20 / 117. szám

1967. május 20. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 URÁLI LEGENDA (Orosz népmese) jr-j, égen esett ez a tőr­** ténet... A nagy hegyek tövében emberek éltek szabadon, nem ismerték a háborút; nyájaikat terelgették a he­gyekben, vadásztak az er­dőben. Történt egyszer, hogy egy asszonynak fia szüle­tett. Nagy, erős legényke volt. Az emberek legidő­sebbje alaposan megnéze­gette, majd így szólt az emberekhez: Ö lesz a legerősebb és a legszebb, S az anyja UR- nak fogja nevezni. Ez pe­dig a mi nyelvünkön azt jelenti — Föld. — A fiad várni fog egy lányra, — folytatta az öreg. — Ez a lány a hegyekben alszik. Egyszer, ha majd fölébred, fiad elmegy vele a Föld mélyébe. A fiú felnőtt. Magas és szép lett. Egy nap, kora reggel, mint mindig, nyáját legel­tette. Egyszer csak lecsa­pott egy hatalmas sas, megragadott egy juhot, s igyekezett, hogy elérje a biztonságot nyújtó hegy­csúcsot. A fiú meglőtte a sast, s az holtan zuhant a hegytető köveire. UR elin­dult, hogy felkapaszkodjon a hegytetőre. Bizony, nehéz út volt. A hegytetőn, mi­kor felért. UR megpillan­tott egy lányt. Haja vé­kony, ragyogó fonálból volt, s valamiféle sárga ru­hát viselt. Ügy ragyogott, hogy alig lehetett rápillan­tani. Sírt... Miért sírsz? — kérdezte a fiú. — Megölted a sasomat! — felelte a lány. — En küld­tem le őt, hogy hozza el nekem UR-t. — A sasod elvezette Ot hozzád. — Ügy hát te volnál UR? — Igen, én vagyok. Es téged hogy hívnak? — Engem Aranynak hív­nak. — Mit jelent ez? — Az arany — érc. Ke­vés van belőle a földben. Gyere, megmutatom neked ezt az ércet és a Föld töb­bi drágaságát is. a fiú követte a lányt ” a Föld mélyébe. Ott aztán egy hatalmas palotát pillantott meg, amely olyan sárga volt, mint a lány haja. aztán látottt még egy folyót, csupa drágakőből. — Te most itt maradsz velem, s megőrződ a Föld kincseit — mondta a lány. S ha majd eljön az ideje, ezeket a kincseket megmu­tatjuk a népnek, segítünk neki, hogy megtalálja azt. — Jó, itt maradok veled, felelte a fiú. — Csupán azt kérem, hogy adj egy da­rabka ércet, s aztán men­jünk el a sasodhoz. A hegy tetején, az el­pusztult sas mellett UR készített egy nyilat a sárga ércből és ledobta a hegy­ről. Végül még egyszer utoljára megnézte a Napot, majd lement a lánnyal a Föld mélyébe. Mikor az emberek meg­találták a nyilat, az öreg megnézte azt és így szólt: — Ez a sárga érc a lány jele, akinél UR maradt. A mi. nyelvünkön e sárga ér­cet AL-nak fogjuk ne­vezni. Nos, azóta nevezik eze­ket a magas hegyeket URAL-nak, — Arany Föld­nek. Oroszból átdolgozta: Molnár Sándor ÍSAIAP A KAHVE-TOL A DUPLÁIG Évről évre több kávé fogy hazánkban. Az 1964- ben felhasznált szemeská­vé körülbelül 700 millió duplára volt elegendő, — 1966-ban az országos ká­véfogyasztás már csaknem egy milliárd adagot tett ki. Sokat beszélünk a mi­nőségéről, aromájáról, ha­tásáról, a főzés különböző módszereiről — és mégis történetéről vajmi keveset tudunk. Az abesszíniái Kafa vá­ros vidékén — a kávé ős­hazájában. az Itallá főzött kávét kahvénák mondják, de a növény, a kávébab neve: bún. Ezen a vidéken — a krónikák szerint — évezredekkel ezelőtt egy erdőtűz után jöttek rá, hogy a vadon növő cserje babszem-termése a meg- pörkölődéstől kellemes za­mattá lesz, s ha ezt megőr- lik és itallá főzik, az el­mét frissen tartja, felpezs­díti a vért. Állítólag az ádeni mufti, Dsemál Eddin vitt először más országba kávét s azt azzal adta át az imádkozó derviseknek, hogyha ezt isszák, jobban bírják a virrasztást. A mekkai hely­tartó, Khair bey 1511-ben már tűzzel-vassal küzdött a kávéivás ellen, de szigo­ra hiábavaló volt. A törö­köknél II. Szolimán ide­jében, a XVI. század első harmadában honosodott meg, méghozzá hamar, — merthogy tilos volt, min­denki kóstolni akart be­lőle. Magyarországra a törö­kök hozták a zamatos italt. A közhit azt tartja, hogy a „hátra van még a feke­te leves” — szólás-mon­dás a kávéra vonatkozott, hiszen Arany János is azt írta a Török Bálintról szó­ló költeményében, hogy: Hosszas ebéd a török szul­táné, Hátra van még a fe­kete kávé; Török Bálint té­tován tekintget: Körülfo­gott a janicsár bennünket!” A történelem nem támaszt­ja alá a szólásmondás ere­detét A korabeli szakács- könyvek viszont arról ta­núskodnak, hogy az étke­zések végeztével, vérrel fő­zött fekete mártásokat szolgáltak fel és ezeket ne­vezték „fekete leves”-nek és nem a kávét. A magyarok között azon­ban nem terjedt gyorsan a kávéivás. Erre utal pél­dául, hogy a Rákóczl-kor egyik vitéze így gúnyolta a törököket: „Majd sok tö­rök test lesz eves, kiknek nem kell kávéleves”. ' A nyugateurópai országok közül Franciaország vált leghamarabb kávéfogyasz­tóvá. Közrejátszott ebben, hogy a francia királyok nagy ínyencek voltak; az arisztokrácia majmolta az udvari szokásokat, a pol­gárság pedig az arisztokrá­ciát. A kávéra XIV. fa­jos kimondta, hogy „elűzi a gondot, erősíti a gyom­rot...” — s ez valóságos szállóigévé vált. A kávéházak tömeges lé­tesítése Bécsben kezdődött. 1683-ban nyitotta meg az első kéváházat Kulcsinszki kávémérő úr. Nálunk azon­ban még hét évtized múl­tán is korholás tárgya a kávéivás. Egy fennmaradt asszony-korholó litániában például ez olvasható: ,,Te káfé vesztegető jobbítsd meg magad”. Másutt a ne­mesembert ítélik el azzal, hogy „Hat óra a nyugo­dalmuk, tíz órát a caffé- ban és a theatrumban időz­nek”. Még a papok is le- beszélték híveiket a kávé- fogyasztásról azzal, hogy „jó katolikus nem issza a pogány kávét...” Mi a kávé népszerűségé­nek titka? Az aromán kí­vül, elsősorban az élénkítő hatása. Ezzel manapság sokan visszaélnek, mert nem tudják, hogy a napi 3—4 duplánál több már nem élénkít, hanem fá­raszt, mert túlizgatja az idegeket, amelyek ennek hatására elernyednek. Ny. A. RECEPTEK Spárgaleves Negyed kg spárgát, ha kell, megtisztítunk, ha na­gyon gyenge, felesleges le­venni a héját, csak össze­vágjuk 2 cm-es daraboki a. Egy liter sós vízben puhá­ra főzzük. Elegendő világos rántással rántjuk be, fi­nomra vágott zöldpetre­zselymet adunk a levesbe és 1 deci tejfelben elha­bart tojássárgájára öntjük. Húsgombóc rizsben 30 dkg sertéshúst meg­darálunk és 1 egész tojás­sal. parányi sóval és kevés zsemlyemorzsával gombó­cokat formázunk belőle. Ki­sebb vöröshagymát evőka­nál zsírban megpirítunk paprikát szórunk rá és 1 liter vízzel feleresztjük, megsózzuk. Ha ez a papri­kás lé forr, egyenként be­lefőzzük a gombócokat. Ha a gombócok feljöttek a te­tejére, rá ön tünk 25 dkg megtisztított, megmosott rizst és kicsi lángon, fedő alatt addig pároljuk, arms el nem készül. Savanyúsá­got adunk mellé. Krémtorta Mély tálban kikeverünk 3 tojássárgát, fél csésze le­je t, 20 dkg cukrot, kanálka rumot, kevés citromhéjat. Majd hozzáteszünk 10 dkg lisztet. 5 dkg morzsát, fél csomag sütő­port és 3 habot. Megsüt­jük. Krémje: 2 tojássárgát, 4 kávéskanál lisztet 12 dkg cukrot, 1 kanál rumot és fél deciliter feketeká­vét sűrű krémmé főzünk. Külön kikeverünk 5 dkg vajat, beletesszük a kihűlt krémet és végül a 2 tojás habját. Folttisztítás Szeder A foltot hosszabb ideig aludttejben áztatjuk, majd az anyagot langyos vízben kimossuk. Málna A friss foltot citromlével megnedvesítjük, utána lan­gyos vízzel öblögetünk. A régibb foltot először hid- rogénhiperoxid vizes olda­tával kezeljük, utána szal­miákszesz-vizes oldatába mártjuk az anyagot Gyor­san és alaposan sok vízzel öblítünk. Eper Erősen felhígított klóros vízzel mossuk a foltot Ha a folt friss, borax-oldatot is használhatunk. Sör A pamutholmit langyos vízben kimossuk, a selymet hígított spirituszban. Két újdonság külföldről Korszerű házi kézszárító az Astrom ht 15. Kis mére­ténél fogva — 30x20x12 cm — könnyen felszerel­hető a fürdőszoba falóra, igen erős, forró légsugarat bocsát ki, s ez a kéz ala­pos, gyors és higiénikus szárítását biztosítja. Mindössze 4 percbe telik — amíg a Stiebel Eltroo T 15 jelű merülőforraló- val egy liter vizet felfor­ralunk. Különféle típusban gyártják: valamennyi fő jellemvonása, hogy telje­sen mentes a baleseti ve­szélytől. Hőteljesítményük 1000, 1500, illetve 2000 watt — a különféle típusok esetében. Mii ke Sí &fosi a kaki ászról ? A kaktusz szárazságtű­résre rendezkedett be. Tüs­kés levelei, vagy a levele­ket borító erős szőrözet, mind a párolgást csökken­ti. Ezért főleg napos lakás­ban érzi jól magát, ahol a szoba száraz levegőjét is jól bírja. Télen azonban a hűvösebb (8—10 C) he­lyiséget kedveli. A gömb és henger alakú szőrös, vagy tüskés kaktu­szok közismertek. Van olyan is, amelyik öt, felfe­lé nyúló „ujjúval” ember­kéz formára emlékeztet Ezt a kaktuszt ismerők „Négerujjnak” is nevezik. A különleges formák álta­lában ráoltással érhetők el. Egyébként magról dugvá­nyozással szaporíthatok. A változatos színű és alakú A kaktusz a talajjal szemben sem igényes. Ker­ti földhöz mészkőtörmelo- ket keverünk, s a cserép alján biztosítjuk a vízelve­zetőt A beültetett növény köré. a föld tetejére, mur­vatörmeléket szórunk, hogy megóvja öntözés közben a növényt a sártól. A kak­tusz lassan fejlődik, ezért elég, ha két-három éven­ként ültetik át. nyár alkalmas. A tavaszi divatbemutatókon az ilyen gyapjúpulóverek aratták a legnagyobb sikert A leghálásabb szobanö­vények egyike az erős ró­zsaszín virágú Karácsony­kaktusz (Epiphyllum Trum- catum), amely évről évre karácsony táján bontja szir­mait. Gondozása eltér a többiétől, mert meleg he­lyet igényel, s ott rendsze­resen virágzik. Több vizet is kíván, mint a többi, de virágbontás előtt, egy-két hétig, kevesebb vízzel is beéri. Sláger : A GYAPJÚ virágok sok magot adnak A dugványozás egyszerűbb, gyorsabb, a növény testén nőtt apró kinövéseket, törzssarjakat óvatos csa­varással kell leszedni es elültetni. De erre csak a

Next

/
Thumbnails
Contents