Szolnok Megyei Néplap, 1967. május (18. évfolyam, 102-125. szám)

1967-05-03 / 102. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek!

SZOLNOK MEGYEI

11 MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS Á MEGYEI TANÁCS LAPJA

XVIII. évfolyam, 102. szám.

Ara 30 fillér

1967. május 3., szerda.

Köszöntjiik a XXI.-et

* római XXI -es, /g amelyet — küldötteivel és minden előkészítőjével — köszöntünk, a kongresszus száma, a magyar szak- szervezetek kongresszusának sorszáma. Huszonegyedszer ülnek össze: ezúttal már hárommillió szervezett dolgozó képviseletében, nagy hagyományok örököseként, és nem kisebb feladatok gazdáiként a kongresszusi küldöttek.

Tulajdonképpen van valami sajátos és furcsa is abban, ahogyan ezt a kongresszust üdvözöljük, mert önmagunkat köszöntjük vele. Az újságíró. aki a-, sorokat leírja, a gépszedo, aki kiszedi, a gépmester, aki kinyomja, a géptáviró kezelője, aki megtáviratozza, a postás, aki az újságot a vasútra viszi és a mozdonyvezető, aki a 424-es- sel, a Dieseü-„Szergejjel” továbbítja: szervezett

dolgozó. Aki a szakszervezetekre gondol. — még ha ez nem is mindig jut az ember eszébe — a maga érdekeire, érdekeinek védelmére, egy olyan közösségre gondol, ahová munkahelyén túl is tartozik. Szakmája, szervezete ez, hivatásának hadserege.

B

ár nem szándékolt, mégis jelképes, hogy ez a kongresszus alig 48 órával a májusi menet. a hagyományos felvonulás után ül össze. Akik az Építők Székházában a szónoki emelvényre lépnek, szavaznak, állást foglalnak: mindazokat

képviselik, akik május

1-én a nemzetközi munkásszolidaritást és a békét ürjneplik.

Az is természetes, hogy ez a kongresszus az adott időszak, tehát a ránk váró nagy termelési, gazdasági feladatok szellemében, azokkal ösz- szehangoltan végzi majd munkáját. pontosabban: jelentős lérést tesz azért, hogy az ni gazdaságirányítási rendszer viszonyai között meghatározza a szakszervezetek tennivalói!, munkájuk irányelveit. a IX. pártkongresszus szellemében.

Növekvő jogok, növekvő kötelességek — növekvő felelősség: így foglalhatók össze a szakszervezetek távlatai a most következő években, és ez arra is utal, hogy a dolgozó milliók, a szakszervezetek tagsága érdeklődéssel fordul vezető szervei, választott küldöttei felé. Milyenek lesznek ezek a növekvő jogok és kötelességek, mennyiben lesz alkalmas a hárommilliós mozgalom és annak újonnan megválasztott vezetőgárdája a növekvő felelősség viselésére? — Ezek a kérdések foglalkoztatják azokat, akik komolyan elgondolkodnak a tennivalók fölött.

szakszervezeti jogok növekedése — a szocialista demokrácia fejlesztésének, szélesítésének eszköze. Szakszervezeti tagok j'>- gai. valamint a munkások és alkalmazottak jogai közé nyugodt lelkiismerettel tehetünk egyenlőségjelet, mert egyrészt a munkások és alkalmazottait több miint kilenctizedé tagja a szakszervezeteknek, másrészt a szak- szervezetek hivatása minden dolgozó érdekeinek, jogainak képviselete. Ennek a hivatásnak a betöltése, a munka- és élet- körülmények javítása, minden szakszervezeti tevékenység természetes része. Bizonyos, hogy az önálló döntési jog szélesedése — a vállalati szociális, kulturális, jóléti alapok felhasználásában — megnövelni az érdeklődést a szakszervezetek munkája iránt: de felelősségüket és kötelezettségeiket is erősíti.

J

og, kötelezettség és felelősség összefüggését kifejteni: erre ez a kis köszön;/) nem hivatott. Megteszi majd ezt ezerszer jobban a sokezer üzem szakszervezeti bizottságainak tapasztalatai alapján született referátum, a vita, s ezt tökrüzik majd a határozatok.

(Ka)

Színpompás m

virágos tavaszi ünnep

« Nagyanya bokrétába kötötte tavaszi kertjének J színpompás virágait, aztán ünneplőbe öltözve fiával,

1

* menyével, kisunokáivai elindult köszönteni május elsejét — a munkások ünnepét, mindannyiunk nagy ünnepét. így teszi már 22 esztendeje, amióta szabadon ünnepelhetünk. S nem 6 egyedül. Nagyanyák és unokák, szülők és ismeretlen ismerősök népesítették ? be ezen a napon az utcákat, falvakban, városokban ♦ egyaránt, hogy a felvonulásokon, a nagygyűléseken | való résztvételükkel is hitet tegyenek töretlen békéig akaratukról, a szocializmushoz való hűségükről.

I Amióta 1889-ben a második intemacionálé ala- 2 kuló kongresszusa elhatározta, hogy ez a tavaszi • nap a munkásosztály nemzetközi seregszemléje le- « gyen, május elseje mindenkor tüntetés volt a hábo- | rú ellen, a munkásosztály eszméi, a proletár nem- ♦ zetköziség, az osztályszolidaritás mellett,

♦ Május elseje világünnep. S mert az, jelszavait J hangulatát mindig meghatározza a nemzetközi osz- í tályharc adott helyzete. Az idei szűkebb hazánkban Z is, iít a Tisza partján az egység és a szolidaritás je- l gyében zajlott le. Ez a május elseje is hirdette: a 2 munkásosztály, a haladó erők vállvetve küzdenek * minden agresszív törekvés ellen, a mi népünk is 2 szolidaritásáról biztosította Vietnam hős népét, s e $ most nehéz napokat élő görög népet, i Május elseje nemzetközi ünnep és a mi ünne- 2 púnk is. Üj feladatok várnak ránk, nagyszerűbbnél

nagyszerűbb tettek. Ez is tükröződött az idei ünne- ♦ pen. Előttünk áll harmadik ötéves tervünk teljesíté- * se, a szocializmus felépítése. E célkitűzésekért dől- * gozni, ezeket megvalósítani. megtisztelő kötelessé- * günk. Munkaversennyel elérni újabb és újabb mun- * kasikereket, s ezzel is köszönteni a világ proletárjai- * nak nagy ünnepét, a Nagy Októberi Szocialista For- { radalom 50. évfordulóját. *

Igen! Mindez tükröződött az idei május elsején, j felvonulásokon és gyűléseken egyaránt. Derűs opti- 2 mizmussal ünnepeltünk, többen, mint bármikor ezt J megelőzően. Százak, ezrek, tízezrek sétáltak az ut- 2 cákon. A gyerekek kezében színes léggömböket him- ♦ bált a szél, s játékos kedvében meglibegtette a Iá- ? nyok haját, a májusfák tarka szalagjait. Nemcsak ♦ a tavaszi napsugár csalogatta ezen a napon utcára az ♦ embereket. Ünnepelni akartak, s ünnepeltek! Vidd- ♦ man, boldogan, szabadon! Ünnepeltek a Jászságban £ éppúgy, mint a Tiszazugban, vagy a Kunságban. £ Sok apró, vagy nagyobb történés tette számukra még 2 felejthetetlenebbé a napot. Jászszentandráson példa- 2 ul, hogy villany világít már ettől a májustól kezdve * egy tanyai kerületben, Cserkeszöllőn, hogy ismét bír- ♦ fokukba vehették a strandot a gyerekek. *

Ünnepeltünk szívből, jókedvűen boldog jővén- * dőnkbe vetett töretlen hittel, virágos tavaszi ünne- • pünkön, *

közös gazdaságok munkája. nemcsak a parasztság személyes ügye, hanem a munkásosztályé, az egész lakosságé is. Látnunk kell, hogy amikor a párt a termelőszövetkezetek előrehaladását gyorsítja, ugyanakkor Csepel, Diósgyőr és Szolnok munkásainak élet- színvonala emeléséért, élet- körülményeinek jobbá tételéért is fáradozik.

Jakab Sándor végül külpolitikai kérdésekről beszélt. Elöljárójában is a nemrégen megtartott európai kommunista és munkáspártok értekezletének jelentőségét hangsúlyozta.

— Figyelemre méltó, hogy valamennyi résztvevő megerősítette internacionalista elkötelezettségét, támogatásáról biztosította a vietnami népet. Az értekezlet megfelelő súllyal foglalkozott az európai biztonság kérdésével is. Mindannyi - tinkban az öröm érzését váltotta ki Kádár elvtárs hozzászólása, amelyben hangsúlyozta, hogy mi is azonosítjuk magunkat azokkal a testvéri országokkal, amelyek erejükhöz és

Jakab Sándor ünnepi beszéde

Szolnokom május elsején verőfényes időben reggel kilenc órakor rövid idő alatt benépesült a város központja. A Lenin park környékén lövő mellékút cákban üzemek, vállalatok, intézmények dolgozói gyülekeztek. hogy együttesen vonuljanak a nagygyűlés színhelyére s meghallgassák Jakab Sándornak, ez MSZMP KB tagjának, a belügyminiszter első helyettesének beszédét

A nagygyűlés elnöksége — Váczi Sándor, a megyei pártbizottság titkára, Fodor Mihály, a megyei tanács vb elnöke. Árvái István, az SZMT vezető titkára. Sipos Károly, a városi pártbizottság első titkára, valamint az állami és társadalmi szervek. üzemek, intézmények képviselői — 10 órakor elfoglalta helyét a díszemelvényen. Több mint tízezren hallgatták meg az ünnepi szónokot, aki méltatta a nemzetközi munkásosztálynak nagy ünnepét, majd visszaemlékezett a tíz év előtti május elsejére.

— A tiz évvel ezelőtt; május elsején lépett a párt az ország közvéleménye ele és nyíltan, kertelés nélkül szólt az elmúl hónapok, a

korábbi évek eseményeiről. Kommunista becsületességgel nézett szembe a tényekkel és országépítő programot hirdetett, megújhodást ígéri — mondott» többek között.

Ezután a program megvalósulásának egy-egy állomását említette, azt. hogy

Jakab Sándor, az MSZMP KB tagja, a belügyminiszter első helyettese ünnepi beszédét tartja.

az elmúlt tíz év a szavak és tettek egységének évtizede volt. Ezt elért eredményeink igazolják, többek között Szolnok megye eredményei Is. A gazdasági sikerek felsorolása közben említette, hogy megyénk az ország földgáz termelésének 79, a szuper- foszfátnak 45,7, a bőrcipőnek 19.5, a konyhabútornak 23,9 százalékát adta. Összességében pedig a megye iparosítására a második ötéves tervben csaknem két és fél milliárd forintot fordítottunk.

A nagygyűlés szónoka ezután beszélt a IX. párt- kongresszus jelentőségéről, az ott elfogadott határozatokról. s az azokból adódó feladatokról. Kiemelten foglalkozott az 1968-ban bevezetésre kerülő új gazdaságirányítási rendszerrel, majd más fontos belpolitikai eseményekről beszélt. Méltatta a nemrégiben lezajlott választásokat, a termelőszövetkezetek első országos kongresszusát,

amellyel kapcsolatban a következőket mondta:

— A kongresszus bebizonyította, hogy a falu sorsa, a termelőszövetkezetek, a

képességeikhez mérten munkálkodnak Európa békéjének, biztonságának megőrzéséért.

— Bízunk abban, hogy ez a politika sikerhez vezet és megőrizzük az emberiség- legfőbb reményét a békét. Hisszük, hogy békében építhetjük tovább hazánkat, s hogy a nehéz, dolgos hétköznapok után sok örömteli ünnepünk is lesz, örömteli május elsejék várnak ránk — fejezte be ünnepi beszédét Jakab Sándor.

A nagy tapssal fogadott beszéd után a gyűlés résztvevői közül nagyon sokan a Tisza-ligetet keresték fel és ott szórakoztak.

A nagygyűlés eiaekaégs a dísztribünön.

(Folytatás a 3. oidalomj