Szolnok Megyei Néplap, 1967. április (18. évfolyam, 77-100. szám)
1967-04-19 / 91. szám
1967. április 19. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP s A SZERKESZTOSEG POSTÁJÁBÓL Olvasóink írják Csak így tovább! Rendkívül mély benyomást tett rám a szolnoki Verseghy Könyvtár által a napokban rendezett fotomontázs kiállítás. Különösen az lepett meg, hogy a szerző — Tar György — még tanuló, középiskolás diák. Azt hiszem, ez csak növeli a kiállítás jelentőségét. A kiállított képek kitűnő megfigyelő képességről, mély átélésről tanúskodnak, melyeket a groteszk megfogalmazás és a friss humor is jellemez. Csak üdvözölni tudom a megyei könyvtár újszerű kezdeményezését, s megragadom az alkalmat: őszintén gratulálok a fiatal és tehetséges diáknak; Csak így tovább! Ifj. Sarkadi Imre Szolnok Megszívlelendő javaslatok 1. Sokszor utazom vidékre, így a szolnoki vasútállomáson gyakran megfordulok. Mindent meg lehet ott kapni, amire az utazónak szüksége lehet. Csupán egyet hiányolok. Sehol egyetlen szál virágot nem tud vásárolni az utas. Pedig előfordul, hogy várakozás közben jut eszébe az embernek: jó lenne egy csokor virággal örömet szerezni kedves nőismerősének, a család nőtagjának. A városi virágüzletek általában 17 —18 órakor bezárnak, de lévén azok a főútvonalon, nem is esnek mindenkinek az útjába. Ügy vélem, érdemes volna legalább kísérletképpen egy kicsinyke virágpavilonnak helyet keresni a vasútállomáson, amely mondjuk 14—21 óráig lenne nyitva. 2. Nagyon szeretem a jó filmeket. Különösen szívesen járok mostanában az újjászületett Vörös Csillag moziba. Kár, hogy egy pohár vizet, vagy szörpöt sem kaphat ott a szomjas látogató. Egy büfé igazán „elkelne” a megyeszékhely legnagyobb filmszínházában. Természetesen nem lenne nagy baj az sem, ha a szép. kellemes előcsarnokba több ülőbútort helyeznének el. A korán érkezők így bizonyára sokkal türelmesebben várnának az előadás megkezdéséig. 8. Jövök, megyek a város szívében. Hivatalos teendőimet intézem. Nem tudom, hány óra van. Egy hete az órásmesternél van az órám javítás végett. Nem szeretek idegenektől kérdezősködni. Nem is tekiníge- tek. Ügy is tudom, a megyeszékhelyen hosszú évek óta nincs a főútvonalon egy pontosan járó villanyóra. — Tudom, ennek beszerzése pénzbe kerül, talán nem is kevésbe. Másutt mégis megbirkóznak a költségekkel? Egy szolnoki olvasó. Dróótooos... Kisgyerek koromban nagyon féltem, ha megláttam a „drótostótot”, az elnyűtt, foltozott ruhás, beesett szemű, fáradt arcú vándort. Emlékszem, ha rossz fát lettem a tűzre, édesanyám azzal ijesztett: odaadlak a drótosnak. Jónéhány év eltelt azóta. Változott az idő. S én úgy vágyom arra, hogy találkozzam egy, csak egyetlen igazi drótossal is. Kedves Hordozható csempe kályhát sütővel és sütő nélküli kivitelben beszerezhet az Orosházi Földművesszövetkezet mezőgazdasági szaküzletében, Orosháza, Ady Endre utca 1. szám. Telefon: 537. Értékesítéshez megbízottat felveszünk, jelentkezni a fenti címen. Közületek figyelem! Csavaráruk nagy választékban kaphatók az OROSHÁZI FÖLDMŰVESSZÖVETKEZET MEZŐGAZDASÁGI szaküzletében. — Cím: Orosháza, Ady Endre utca 1. szám — Telefon: 537. Ismerőseim közül egyik sem tudott panaszomra megoldást találni. Illetve az egyik ajánlott egy maszek bádogost. Tizenötször elmentem hozzá, de hiába. Tábla lógott ugyanis ajtaján, megjelölve, hogy hol van. Oda már nem mentem el. F. J. Szolnok Segít a szocialista brigád A napokban Bognár László pártcsoportbizalmi- val beszélgettem munkahelyemen, a szolnoki vasútállomáson. Örömmel újságolta a következőket. A szocialista darus brigád vezetőjével, Szöllősi Mihállyal összehívták a brigádtagokat. Ezen a rop gyűlésen beszélték meg, hogy segítenek Karakas Istvánnak háza felépítésében. Vállalták, hogy száz órát dolgoznak közösen az építkezésen. Amikor Bognár Lászlóval beszélgettem, már ötven órával „megfejelték” a százat a brigád tagjai. Körülbelül még ötvenet szándékoznak rádolgozni, tehát összesen kétszáz órai munkával segítik munkatársukat, hogy mielőbb megfelelő otthonhoz jusson. Kovács Mihály Szolnok Az illetékesek intézkedtek A „szűkmarkú“ boltvezető A közelmúltban bejelentés érkezett szerkesztőségünkbe, amely a Szolnok és Vidéke Körzeti Földművesszövetkezet 48. sz. (Szolnok, Verseghy út) gyümölcszöldség boltjával volt kapcsolatos. Olvasónk megírta: többször pórul járt már ebben a boltban: annyi áruért fizetett, amennyit kéri, csak éppen kevesebbet kapott. A vásárlás időpontját is megjelölve közölte, háromféle árut vitt ez alkalommal, s az otthoni mérlegelés igazolta gyanúját. A Belkereskedelmi Minisztérium Szolnok msgvei Állami Kereskedelmi Felügyelősége kérésünkre vizsgálatot tartott a kérdéses boltban. ...a 48. sz. Gyümölcs-zöldségbolt vezetője elleni panasz bejelentés nem alaptalan, a szűk mérést és még egyéb szabálytalanságokat a vizsgálat során felügyelőségünk dolgozói is megállapították. Az elkövetett szabálytalanságokért az egység vezetőjét felügyelőségünk pénzbírsággal sújtotta... — tájékoztatta szerkesztőségünket Lakatos István, az Állami Kereskedelmi Felügyelőség vezetője. Nem mindegy, hogy Cserép-e vagy Zsindely szavakkal hívnám otthonunkba. S nem lennék szűkmarkú, ha befoltozná két éve lyukas mosófazekamat, a vízmelegítő fazekamat, kicserélné a fürdőkályha hamutartójának az alját. Igaz, a mosófazekamon egy ici-pici lyukacska van mindössze, de a víz csak kifolyik belőle. Még- sincs szívem kidobni. Mit csináljak a lyukas edényekkel? Nem nagy dolog, de a Zsindely utcaiakat fölöttébb bosszantotta. Réges-régen, még tavaly decemberben dolgoztak utcájukban a TITÁSZ munkásai, miközben a karón lévő égő kiégett. „Azóta a lakosok sorozatban jelentik a hibát, de senki sem mozdult meg, hogy a jogos kérést teljesítse” — írta többek között levelében Sokvári Sándor- né olvasónk. Nem hittünk a szemünknek. A TITÁSZ nem intézkedett volna hónapok óta? Egy telefon: 18—21. Szlama elvtárs, aki szerkesztőségünknek mindenkor pontosan igyekszik választ adni a panaszokra, nagyon elcsodálkozott. Lehetetlen, C hogy nem hárították el a C bejelentett hibát — mondva. j= S másnap már válaszolt is, C kiderítette, hogy a hibát a — Cserép utcából jelentették és kint is járt több alkalommal dolgozójuk a helyszínen, de hiába. Elmondta azt is, hogy telefonhívásunk után a Zsindely utcát keresték, s meg is találták dolgozóik. A késedelemért az utca lakóinak elnézését kérte, nem rajtuk múlott a dolog. Mi is törtük a fejünket. Cserép-e vagy Zsindely az utca neve? Ugyanis olvasónk géppel írott levelében több helyen szerepel a Cserép utca, majd kijavította Zsindelyre. A rejtély időközben megoldódott. A nemrégen kiadott Szolnok város térképen mi két Cserép utcát találunk a VII. kerületben. A városi tanácsnál oly értelmű tájékoztatást kaptunk, hogy négy Cserép utca is volt eredetileg. Ezek egyike kapta a Zsindely nevet. Valószínűleg ezért keresték hiába a Cserép utcában a hibát a TITÁSZ dolgozói. A makacs ember Van Szolnokon egy olyan utca, amelynek egyik oldalán nyolc ház sorakozik, a másikon viszont a vasútvonal fut. Ha a sínpárt használó üzem kitol at egy szerelvényt, az utcába járművel be sem lehet menni. Az itt lakók már különböző szerveknél panaszkodtak emiatt az áldatlan állapot miatt. S azt is elvállalták, hogy minden telektulajdonos saját portájából mintegy két métert ad térítésnélkül kocsiút céljára. Megtörtént az egyezség, s a városi tanács az utca lakóinak jóindulatát megtoldotta azzal, hogy nemcsak kocsiút lesz, hanem mielőbb járdát is építtet az utcában. S ígéretének nyomatékot adva a járdalapokat ki is szállítatta a helyszínre. Egyszóval már mindenki úgy vélte, hogy — stílszerűen kifejezve — jó vágányon halad az ügy. S ekkor jött a makacs ember. Ö ugyan beljebb nem teszi a kerítését! Hogy az utca hét házának gazdája már két méterrel kisebbítette a portáját, az az ő dolga. Az sem számít, hogy a járdalapok ott árválkodnak az egyik udvarban. Es hogy az iskolába járó gyermekek, meg a felnőttek esős időben továbbra is taposhatják a sarat. A makacs ember ezzel mit sem törődik. Csak ül a portáján, s talán még mondogatja is: az én házam, az én váram. Ahhoz másnak pissz! S a mesebeli hétfejű sárkány módjára őrzi a két méter széles földdarabkát, amivel ugyan kisebb lenne az udvara, de ha annyival beljebb tenné a kerítését, az utca lakói járdát és kocsiutat nyernének. A mesében szinte törvényszerű, hogy a királyfi vagy vitéz lekaszabolja a sárkány hét fejét, vagyis legyőzi azt. Reméljük, az utca hét háza lakóinak is sikerül türelemmel, okos érvekkel legyőzni a makacs ember ellenállását. S mihamarabb arról hallunk hírt, hogy megkezdhették a iárda építését. N. KL Jogi tanácsadó A munkaszerződés módosítása A Munka Törvénykönyve lehetőséget ad arra, hogy kölcsönös megegyezéssel a vállalat, s a dolgozó a munkaszerződést bármikor módosítsa. A módosítás során a határozatlan időre kötött munkaszerződést határozott, vagy fordítva, a határozott időre szóló mun* kaszerződést határozatlan idejűre is átalakíthatják. A munkaszerződés egyoldalú módosítására azonban csak a jogszabályban meghatározott kivételes esetekben van lehetőség. Béresök kent és fegyelmi eljáráson kívül Az egyoldalú szerződés- módosítás sajátos esete a bércsökkentés. Abban az esetben, ha a dolgozó munkáját ismételt írásbeli vagy komoly figyelmeztetés ellenére hanyagul végzi, fegyelmi büntetés kiszabása helyett személyi alapbérét — munkakörének megváltoztatása nélkül is — a bértétel határai között a vállalat csökkentheti. A bércsökkentéshez a vállalat szakszervezeti bizottságának előzetes hozzájárulása is szükséges. A bércsökkentés határozatlan időre szól. Annak azonban nincs akadálya, hogy ha az intézkedést követően a dolgozó a munkáját jól végzi, a vállalat a dolgozó korábbi bérét minden kötöttség nélkül viszszaadja, vagy akár további béremelésben is részesítse. Alapbér csökkentést megállapító vállalati intézkedést csak írásban lehet megtenni. Az intézkedésben a vállalat részletesen köteles megjelölni azt, hogy miben állt a kifogásolt munkavállalói magatartás, s a hanyag munkavégzés miatt megelőzően mikor és milyen formában figyelmeztették a dolgozót. Arra is ki kell oktatni a munka- vállalót, hogy a vállalat intézkedése ellen 15 napon belül a munkaügyi döntő- bizottsághoz benyúljthatja panaszát. A dolgozó sérelmezheti a bércsökkentés mértékét és jogosságát is. Vitathatja a bércsökkentés alapjául szolgáló figyelmeztetések indokoltságát. Az áthelyezés A munkaszerződés egyoldalú módosításának másik gyakran előforduló esete a dolgozó áthelyezése: más munkahelyre, vagy más munkakörbe. A dolgozó akkor helyezhető át, ha erre a vállalat előtt álló feladatok elvégzése, a dolgozó egészségének védelme érdekében, vagy egyéb más fontos okból szükség van. Minden esetben áz áthelyezés előtt a szakszervezeti bizottság véleményét ki kell kérni. A vélemény- kérés elmulasztása a vállalat intézkedését érvénytelenné teszi. Ha a dolgozót alacsonyabb munkakörbe, vagy más helységbe helyezik át, az új munkakör elfoglalására kitűzött határidő előtt legalább 15 nappal, ha az új beosztás ugyanazon a telephelyen van, akkor 3 nappal korábban kell az áthelyezést közölni. Sok esetben előfordul, hogy a dolgozók az áthelyezéssel kapcsolatos törvényes jogaikat nem ismerve, joghátrányba kerülnek, például: jogszabályi rendelkezés szerint az áthelyezést elrendelő intézkedésben a dolgozóval közölni kell új munkakörét, munkahelyét és munkabérét. Ennek hiányában az áthelyezés teljesítését megtagadhatja. Ha azonban az új munkahelyet elfoglalta, a munkakör, munkahely vagy munkabér közlésének elmaradása miatt panasszal nem élhet. Ugyancsak nem köteles eleget tenni a panasz I. fokú elintézéséig a vállalat áthelyezést elrendelő intézkedésének a dolgozó, ha közép- vagy felsőfokú tanintézetben tanulmányokat folytat, vagy az áthelyezés alacsonyabb munkakörbe, vagy más helységbe történik. Az áthelyezés szabályait a vállalatok sem tartják be minden esetben. Egyik ipari nagyvállalatunk úgynevezett belső átirányító lappal a szakmunkást — a vállalat telephelyén belül termelési érdekekre hivatkozással — más üzemrészbe helyezte segédmunkási munkakörbe. Az új munkahelyen a dolgozó keresete előző keresetének harmadára csökkent» A vállalati intézkedést követően az áthelyezést azon* nal végrehajtották, holott — mivel alacsonyabb munkakörbe történt az áthelyezés — legalább 15 nappal előbb közölni kellett volna a dolgozóval. Jogorvoslati lehetőségére a dolgozót nem figyelmeztették. A Területi Munkaügyi Döntőbizottság a több vonatkozásban is jogellenes vállalati intézkedést hatályon kívül helyezte. A dolgozót eredeti munkahelyére visszahelyezte, s kötelezte a vállalatot arra, hogy a dolgozó anyagi kárát térítse meg. Dr Cs. I.
