Szolnok Megyei Néplap, 1967. április (18. évfolyam, 77-100. szám)

1967-04-18 / 90. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! SZOLNOK M E EYE 1A MEGYEI PÁRTBIZOTTSAS ES A MEGYEI TAMAf< 1 *«»* XVm, évfolyam, 90, szám. Ära: SO fillér 1907. április 18, kedd. Szülőföldünk /§ mi megyénk — a Tisza, a Körösök vidéke, a Jászság, a Kun­ság tája — nagyon gaz­dag történelmi esemé­nyekben. Itt is „küzdte- nek a honért” Dózsa György keresztes vitézei Várkonyról Mezőtúrnak vonulva. A szolnoki fő­téren is hívta harcba a nemzetet Kossuth Lajos. Damjanich János vörös- sipkásai a szolnoki hídfő elfoglalásával tüntették ki magukat. A Tanács­köztársaság legendás vö­rös hadseregének harcát a megyeszékhelyről irá­nyította Stromfeld Aurél. A hazánkat felszabadító szovjet hadsereg fontos hadiszállása Jászapátin székelt. Szolnokról szólí­totta harcba a proletár­diktatúra védelmére a ma­gyar népet 1956. november 4-én a forradalmi mun­kás-paraszt kormány. S végig a magyar történe­lem folyamán dicső hő­söket, mártírokat nevelt ez a föld. Ahány kő szinte annyi történelmi emlék. De is­merjük-e? Bizony nem úgy, ahogy kellene. Ti- ezabőn mesélte el az ot­tani iskola egyik tanára. A Tanácsköztársaság ese­ményeit tanította. Bevitte az órára a főiskolai szak- dolgozatát, amely a 19-es események tiszabői tör­ténetét dolgozza fel. Egy­ből felcsillant a gyer­mekek szeme. Pisszenés nélküli áhítattal hallgat­ták szüleik, nagyszüleik, rokonaik történelmi cse­lekedeteit. Visszakérde­zéskor fújták az anyagot. S ami a tiszabői tanár legnagyobb nevelői érde­me: ezek a gyerekek et­től kezdve másképpen néztek falujukra, az ott élő emberekre. Büszkéb­bek voltak rá, jobban megszerették. iskolai történelem ok­M tatásban nem is lehet korszerűbbet aján­lani, mint a magyar nép történetének megismerte­tése során mindig kitérni az anyag helytörténeti vonatkozásaira. Így kötő­dik a tanulókban emlé­kekhez a haza története, mindjárt jobban beléjük vésődik nemzeti históri­ánk, s a felnövekvő ifjú­ság így szereti meg szü­lőföldjét. A szülőföld szeretete, Ismerete nem öncélú do­log. Mint ahogy a vilá­got, az emberiség haladá­sát is csak az tudja igazán szolgálni, aki szocialista hazájának hű fia, ugyanúgy hazáját is csak az szeretheti, aki­ben a szülőföld szeretete mély. Az élet tele van vonzó nagy példákkal arról, hogyan ragaszkod­tak szülőhelyükhöz min­dig nemzetünk jelesei. Bizonyított dolog, az emberekben akkor mun­kál a legjobban a tenni- akarás szülőhelyükért, ha ismerik annak jelenét, jövőjét és múltját. — A tény most az: a jelent, a jövőt jobban érzik az emberek, mint a múltat. De nagyon megnőtt a vágy aziránt, itt a me­gyében is, hogy megis­merkedjenek szülőhelyük históriájával. A sok pél­da közül íme néhány. A TIT megyei szervezeté­ben mondták el: az utób­bi években az ismeret- terjesztés során Ugrássze­rűen megnőtt a helytör­téneti előadások száma, amelyeket a lakosság kért A szolnoki rádió nemrégiben rendezte meg a megyei járások, váro­sok vetélkedőjét. Jártam azokban a napokban a Jászságban. Mondhatom, lázban égett az egész Jászság, s drukkoltak, hogy az ő szülőföldjük kerüljön élre. Diákok, parasztemberek, munká­sok segítettek felkutatni sok-sok történelmi ne­vezetességet a Jászság múltjáról, jelenéről. C éppen az utóbbi ^ időben megnőtt a hivatásos és a lelkese­dés szülte helytörténeti kutatók tábora. A me­gyei pártiskola tanárai hozzákezdtek a Magyar Kommunista Párt Szol­nok megyei történetének megírásához, a visszaem­lékezések összegyűjtéséhez. Szó van a szolnoki fa­munkások mozgalmának feldolgozásáról. Bokros László festőművész réz­karcokban örökíti meg a megye munkásmozgalmá­nak mártír alakjait. Az Idén jelenik meg a me­gyei levéltár jóvoltából a Szolnok megyei törté­nelmi olvasókönyv, ame­lyet kiegészítő tankönyv­ként használnak majd az iskolák. A szolnoki Ver­seghy Ferenc Gimnázium diákjai iskolájuk történe­tét dolgozták fel. A fal­vakban lelkes tanárok, pártmunkások, diákok szülőföldjük iránt érdek­lődők gyűjtik szorgalma­san az emlékeket. — A megyében mintegy tizen­öt honismereti szakkör tömöríti a szülőhely leg­lelkesebbjeit. S a kutatók számtalan példát tudnak arra, mi­lyen jó szívvel segítik őket az emberek. Kisúj­szálláson Kiss Kálmán és Szabó József a város történetírói előbb csak arra gondoltak, egy rész­letét dolgozzák fel váro­suk históriájának. Aztán a munka közben a sok­sok segítőkészség láttán jöttek rá: nem szabad abbahagyni. A megyei helytörténe­ti bizottság lesz hivatott mindezt a munkát össze­fogni. koordinálni, eset­leg anyagilag is finan­szírozni. Ez a szerv — mint már hírül Is adtuk — a közelmúltban ala­kult meg, hogy egybefog­ja, irányítsa a megye történelmének felkutatá­sát, megírását, kiadását. Első programja: I970-re megjelenteti a megye helységei felszabadulásá­nak történetét. egyénk történelmé- nek megörökítése most fellendült. Táplálja a szülőföld szeretete. Szép ez a mi szülőföl­dünk. S gazdag áldoza­tokban, hősi múltban. Méltó rá, hogy az eddi­ginél jobban megismer­jük, s jobban is szeres­sük. Borzák Lajos Megnyílt a brüsszeli vásár Hazánkba érkezett a moldovai küldöttség Vasárnap éjjel K. F. H- jasenko, a Moldavai SZSZK Legfelső Tanácsa elnökségé­nek elnöke vezetésével hat tagú baráti küldöttség ér­kezett Budapestre a hétfőn kezdődő Moldavai Kulturális Napok alkalmából. A kül­döttséggel együtt népes mű­vész-delegáció is érkezett, neves művészek és együtte­sek. A vendégeket a Keleti pályaudvaron Kisházi Ödön, az Elnöki Tanács helyettes elnöke, Mihályfi Ernő, a Magyar—Szovjet Baráti rsáság elnöke, Katona Imre, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, Darva- ti István, a Központi Bizott­ság osztályvezető helyettese, Demeter Sándor, a kulturá­lis kapcsolatok intézetének alelnöke fogadta. Megnyitotta kapuit a 40. nemzetközi vásár Brüsszel­ben. A vásárt az 1958. évi világkiállítás tíz hatalmas csarnokában rendezték Az ünnepélyes megnyi­tón jelen volt Paul vanden Boeynants belga miniszter- elnök és a kormány több tagja ife A KARCAGI VEGYESIPARI KTSZ TEKERCSELŐ RÉSZLEGÉBEN IVANYI SÁN­DOR PONTHEGESZTÖVEL VÉGZI A VILLANYMOTOR ELKÖTÉSÉT — NZs — A történelem fekete lapjai... Ifjúsági nagygyűlés Szolnokon a gyarmati ifjúság napja alkalmából A legkülönbözőbb vállala­tok, üzemek és intézmények, valamint a tsz-ek fiataljai találkoztak tegnap este a Szigligeti Színházban, hogy a gyarmati ifjúság napja alkalmából nagygyűlésen tiltakozzanak a jelenkori gyarmatosító törekvések el­len. A megjelenteket Kövecses Ferenc, a Kilián Repülő Tiszti Iskola KISZ titkára üdvözölte, majd felkérte Gyulai Ferencet, a Magyar Ifjúság szerkesztőjét, hogy tartsa meg ünnepi beszédét. — Április 24-e az ázsiai és afrikai független orszá­gok 1955. áprilisában meg­tartott bandungi értekezle­tére emlékeztet, amikor az egykori Holland Klub ter­mében huszonkilenc függet­len ázsiai és afrikai ország képviselői jöttek össze, hogy közös erőfeszítéseket tegyenek a gyarmati rend­szer teljes megszüntetéséért — mondta a szónok. — Az azóta eltelt több mint tíz év alatt az egyko­ri gyarmatok egész sora sza­badult fel, amelynek fiatal­jai már csak a felnőttek el­mondásából, vagy a történe­lemkönyvből ismerkedhet­nek meg e szó jelentésével. A gyarmatosítás története iszonyú olvasmány, véres hódító háborúkról, kegyet­len büntető expedíciókról, üveggyöngyért megvásárolt birodalmakról. A hazánkban tanuló viet­nami diák Nguyen Ngoc Hung, aki társával Trinh Thuc Bien-nel jött a szol­noki nagygyűlésre, felszóla­lásában az amerikai impe­rializmus jelenlegi hódító törekvéséről beszélt, hang­súlyozva, hogy minden erő­feszítésük ellenére a vietna­mi nép megvédi hazája és a déli testvérország függet­lenségét. A nagy tapssal fogadott, magyar nyelven elmondott beszéd után a Színház és Filmművészeti Főiskola KISZ fiataljainak egy cso­portja adott másfél órás, gazdag tartalmú irodalmi műsort. — t. 1 — Auió váltja fel a lovas postakocsit A mozgó vonaton is árulnak újságot A telex és távirógép automata központ átadása al­kalmából Szolnokra látogatott dr. Deák Ignác, a debre­ceni postaigazgatóság igazgatója is. Munkatársunk ké­résére a következőket mondta a postahálózat idei, me­gyei fejlesztéséről: — A jobb kiszolgálás és a munkakörülmény megjaví­tása érdekében több posta­hivatalt korszerűsítünk, il­letve tatarozunk ebben az évben. Többek között befe­jeződik a szelevényi posta- hivatal építése, Jánoshidán és Martfűn pedig most kez­denek hozzá hasonló léte­sítmény megépítéséhez. — Lehetőségünk lesz ar­ra, hogy a szolnokiak egyik régi vágyát teljesíteni tud­juk. Az igazgatóság több Tokajnál megkezdődött az apadás A Krasznán és a Maroson levonuló kisebb árhullámtól eltekintve apadnak a Tisza mellékfolyói. A lényeges ja­vulás kezdetét jelenti, hogy a Bodrog torkolatánál, To­kajnál megkezdődött az apadás. Egyelőre csak két centiméterrel süllyedt a vízszint, de a következő na­pokban fokozódik az apadás üteme. A Tisza felső szakaszán vasárnaptól hétfőig a ko­rábbinál nagyobb ütemben csökkent a víz szintje, Vá- sárosnaménynál ötvennyolc, Záhonynál harminc centi­méterrel. A folyó negyedik árhulláma hétfőn Tlszakeszi térségében tetőzött. A Tisza középső szakaszán lassan, négy—hat centiméterrel áradt a folyó. Az ország belvízzel borí­tott területe 101000-ról 99 000 holdra csökkent gépkocsit kap, amelyekből Szolnokra is érkezik egy. Ezzel lehetővé válik, hogy a csomagkézbesítés hálóza­tát kiterjesszük. A gépkocsi­val olyan kikövezett utcák­ba is kézbesítenek csoma­got, ahová eddig nem vitték ki. Jászberényben a Lófogatú postakocsit váltja fel az au­tó. Hasonló gépesítést terve­zünk ebben az évben Tö- rökszentmiklóson, Karcagon és Mezőtúron is. Megtudtuk, hogy a szolno­ki állomás előtti téren egy modem, újságárusító pavi­lon épül fel és fejleszteni kívánják a mozgó vonato­kon történő hírlapárusítást Szolnok—Űjszáz, Szolnok— Karcag és esetleg a megye- székhely és Mezőtúr között. Az előbb említettekkel egyidőben bővítik a távbe­szélőközpontot, sok helyen a légvezetéket földalatti kábe­lekkel cserélik fel és nem egy vállalat, mint például a cukorgyár, a Tiszamenti Vegyiművek, az állami me­zőgazdasági gépjavító, vala­mint a megyei tanács, illet­ve a MÁV kórház és a kar­cagi kórház új automata központot kap, vagy a régit bővítik, korszerűsítik. — ti — Sürget a növény­védelem Balogh Sándortól, a nö­vényvédő állomás főmező­gazdászától kérdeztük meg: — Mi napjaink legfonto­sabb növényvédelmi felada­ta? — Gyorsítanunk kell a kalászosok vegyszeres gyom­irtásának ütemét. Április hűvös, csapadékos első nap­jaiban legfeljebb bevezető munkát tudtunk végezni, nagyobb arányban csak 8-a után indult meg a vegysze­res gyomirtás. Gyakorlati javaslatunk változatlan: intenzív búzák­nál holdanként egy, egyéb őszi gabonáknál 1—1,3 kilo­gramm Dikonirtot (gyomir­tószert) juttassunk. A ter­melők számára javaslom* hogy a permedébe holdan­ként 6—7 kilogramm kar- bamidott oldjanak, mert ez egy mázsa terméstöbbletet eredményez. — Az illetékes szervek, így önök is széleskörben mozgósítottak a gyümölcsö­sök télvégi védelmének ér­dekében. Milyen növényvé­delmi munkák vannak most a gyümölcsösökben? — A nagyüzemi és szór­vány szilvásokra a legna­gyobb veszélyt a poloska- szagú szilvadarazsak rajzása jelenti. A Tiszazug könnyen felmelegedő területén e hó 10-én a rajzás megkezdő­dött és ellene nagyüzemi védelmet szervezünk. Szór­ványosan a megye egyéb te­rületein is megkezdődött a rajzás. Fel kell készülni a darazsak elleni védelemre. A permetezés legalkalma­sabb időpontjáról megelőző­leg értesítjük a termelőket, s akkor a következő szerek bármelyikével megakadá­lyozhatjuk a poloskaszagú darazsak kártételét: L—2. permetezőszer 2 kg/hl, vagy Hungária DL—40, 30—40 dkg/hl. Használható a kvasszíaforgács 1—1,5 szá­zalékos főzete is

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents