Szolnok Megyei Néplap, 1967. április (18. évfolyam, 77-100. szám)
1967-04-16 / 89. szám
iS*?. április 16. SZOLNOK MEGYEI NEPLAI 5 ANYÁNAK 1967-BEN Mindazok az édesanyák, akik gyermeküket ebben az esztendőben hozták világra, elsőként élvezhetik a gondozási segélyt, feltéve, ha munkaviszonyuk is megfelel a rendeletben előírtaknak. Természetesen a jövőben minden szülő nő élhet szerzett jogaival. Ma már azt is elemezhetjük, a gyermekgondozási segély rendszerét hogyan alkalmazzák, kik azok, akik igénybe veszik, mit jelent ez egy főként nőket foglalkoztató nagyüzem életében. Mindezekre a kérdésekre a martfűi Tisza Cipőgyárban kerestem választ. /«y pillantás a családi kasszába A gyár az idei első negyedévének mérlege szerint 5275 dolgozót foglalkoztat, ebből 3006 nő. Hogy édesanyának lenni mennyi, re nehéz, illetve a gyermekek büdösödében és az óvodában való elhelyezése lényegében nem megoldott, bizonyítja, hogy jelenleg 220 asszony vett igénybe fizetésnélküli szabadságot. Másképp ugyanis nem tudnak gondoskodni gyermekükről. A fizetésnélküli szabadságot a törvényben biztosított ideig veszik igénybe ezek az asszonyok, vagyis amíg gyermekük be nem tölti harmadik életévét. A családok ebből származó anyagi vesztesége (a szülési szabadságon felül kivett 31 hónapot és 1200 forint átlagkeresetet véve alapul) 37 200 forint. — Az említett kétszázhúsz asz- szony tehát egyebek mellett óriási anyagi áldozatot is hoz a gyermekéért. Sőt, az is a korábbi évek tapasztalatai közé tartozik, hogy sokan kénytelenek voltak kilépni a gyárból, mert gyermeküket az óvodába sem vették fel. Lengyel Józsefné, a gyár SZTK csoportjának helyettes vezetője a szülések statisztikája, valamint az asszonyok nagy érdeklődése alapján a jövőt így látta: — Jelenleg száztizenhár- man vannak szülési szabadságon. Havonta átlagosan 25—30 asszony ad életet gyermekének. Véleményem szerint év végéig háromszázötven körül lesz azoknak a száma, akik jogosultak a gondozási segélyre. — Közülük vajon hányán tartanak majd igényt is rá? — Konkrét felmérést nem végeztünk, de a jelek arra vallanak, 75—80 százalékuk bizonyosan él majd e jógával. Ostrom alatt a bölcsödé, az óvoda A bölcsőde és az óvoda kicsi már a gyártelepnek. A szakszervezeti bizottságon nap mint nap kilincselnek segítségért. Eredménytelenül. Nincs pénz a létesítmények bővítésére. A lakónegyed egyre növekszik, a gondok súlyosbodnak. — Vajon a gyermekgondozási segély enyhíti-e a bajokat? Hrutka Pál, a társadalombiztosítási tanács vezetője nem túlságosan derűlátó. — Csodát nem lehet várni. Pillanatnyilag ötven kisgyermeket kellene még elhelyeznünk a bölcsődében. Sajnos nincs rá mód. Ezeknek az édesanyáknak a többsége nem is jogosult segélyre, tehát változatlanul ostromolják majd a bölcsődét. De hadd hivatkozzam tényekre. Azt tapasztaltuk eddig is, ahogyan nőttek a kedvezmények, úgy nőtt Martfűn a gyermekáldás. Amikor a szülési szabadság idejét felemelték, a következő évben már 17 százalékkal több terhességi és gyermekágyi és 19 százalékkal több anyasági segélyt fizettünk ki. — Vagyis a gyermekgondozási segély bevezetése egyben a születések számának növekedését is ígéri? — Minden bizonnyal. Azt kell tehát mondanom, az elkövetkező években még égetőbbé válik nálunk az óvoda bővítésének szüksége, mint most. A bölcsőde gondunk viszont várhatóan kisebb lesz. — Bővítik a közeljövőben ezeket az intézményeket? — Talán 1970-ben kapunk negyven gyermeket befogadó bölcsődét. — Az óvodáról még semmit nem tudok mondani. Két óra egy percen múlott A gyár egyik műhelyében csupa várandós, vagy egészen kisgyermekes asz- szony dolgozik kizárólag délelőtti műszakban. Kiss Tiborné ott a művezető és egyszemélyben a gyár nőbizottságának titkára. Természetesen nála is az első tapasztalatok iránt érdeklődtem. — A közelmúltban a nőbizottság tagjai harminc kismamát látogattak meg. Valamennyien igényt tartanak a gondozási - segélyre. Nem is hiszem, hogy akad majd asszony, aki nem marad otthon, amíg a hatszáz forintot kapja. — Mit gondol, a gyárban több nő akar majd gyereket, mint eddig? — Efelő] nyugodt vagyok. Amióta ez az új rendelkezés megszületett nyolcán közölték, kicsit várnak. A műhelyben megszólítottam az egyik tűzőnőt. Szalay Mihályné a neve. — Kéri majd a gondozási segélyt? — Hát persze. Moldvai vendégeink elindullak Budapestre Magasszintű küldöttség indult el szombaton délelőtt Kisinyovból Budapestre, hogy részt ' vegyen a hazánkban rendezendő moldvai lcuturális napokon. A küldöttséget Kirill Ilja- senko, a Moldvai Szocialista Köztársaság Legfelső Tanácsa elnökségének elnöke vezeti. Ugyancsak Magyarországra utazott a moldvai Miorica és Mugurel művészeti együttes, valamint szólisták nagyobb csoportja. A moldvai vendégek előreláthatólag vasárnap érkeznek Budapestre. LENNI Kocsis Eoltánné a második gyermekét várja. — Hogyan alakul majd a családi költségvetés? — Otthon maradhatok, szinte teljes fizetésseL — Hogyan? — Az átlagkeresetem 1300 forint. A segély 600, a családipótlék 300 forint. A nagyobbikat kiveszem az óvodából, ez 200 forint — Összesen tehát ezerszáz. A veszteség minimális, meg sem érezzük. László Sándorné, akinek hat hónapos a kicsije, s ő maga Törökszentmiklósról jár be, 500 forintot fizet egy néninek, aki napközben a gyermekét őrzi. Ha kapná a segélyt, boldogan otthon maradna. Beszéltem viszont másokkal, akiknek az átlagkeresete az övékénél magasabb. Azt mondták, nehéz dönteni majd még meglátják. Bennük az anyai érzés birkózik az anyagi meggondolásokkal. Az élet furcsa véletleneket is produkál. A. F.-né és R. B.-né együtt feküdtek a szülőszobán. Egyikőjük december 31-én este tíz órakor hozta világra a gyermekét, a másik január első napján, hajnali kettőkor. Á. F.-né tehát nem, R. B.-né viszont jogosult a gondozási segélyre. Mindössze két óra és egy perc ütötte el Á. F.-nét a kedvezménytől. Elkeseredés itt, öröm amott Új ABC áruházak, éttermek Az állami és a szövetkezeti kereskedelem hálózat- fejlesztési terveit ismertették szombaton a Belkereskedelmi Minisztériumban. Az ország kereskedelmi hálózatának fejlesztésére az idén több mint 1,3 milliárd forintot fordítanak. Az állami kereskedelem az idén az előző évek átlagának megfelelő mértékben növeli üzleteinek számát, a szövetkezeti bolthálózat viszont gyorsabb ütemben bővül. Az állami és a szövetkezeti kereskedelem működési területének eddigi szigorú elhatárolását nem jövőre, hanem már az idén megszüntetik. Ennek nyomán például a földművesszövetkezeti kereskedelem — a gazdaságirányítás új rendjében kibontakozó verseny jegyében — az idén mintegy 20 ÁBC-áruházat létesít és 15 nagyobb iparcikk áruház kivitelezését kezdi el az állami kereskedelem működési területén. A kereskedelem fejlesztéséről szóló rendelkezések alapján ebben az évben 920 új — 360 állami és 560 szövetkezeti — üzletet, éttermet építenek és nyitnak meg. Ugyanakkor mintegy 400 kis, felújításra már nem érdemes, boltot megszüntetnek. Az új üzletek összesen mintegy 210 000 négyzetméternyi alapterülete pótolja majd ezt a kiesést. Tovább bővül a nagy alapterületű üzletek hálózata. Tolmács az aktatáskában Egy aktatáskában clfér legújabb exportcikkünk, az idegenvezetői tolmácskészülék, amelyet az Elektro- mechnikai Vállalat Készített. Az Orion táskarádió nagyságú adóberendezéstől 15—20 méter távolságra lévő turisták egy fél szemüvegtok nagyságú felvevő készülékükkel anyanyelvükön hallgathatják az idegen- vezető vagy tolmács magyarázatát. Képünkön Tóth János technikus „betölti a táskát”: elhelyezi az aktatáskában a tolmácskészülék alkatrészeit, (MTI foto — Molnár Edit felvétele) Á diplomás guberáló Ahol a hulladék néha nemzeti vagyon Acm gond, hanem könnyebbség Trencsényi Benedek, a munkaügyi osztály helyettes vezetője arról győzött meg, hogy a segély bevezetése nem gond, hanem könnyebbség a vállalatnak. — Ez a rendelkezés megteremtette a létszám pontos tervezéséhez a feltételeket. Évekre előre tudjuk majd, hányán maradnak otthon és meddig. Ezen túl nem érhet váratlan meglepetés bennünket. — Az otthon maradottakat hogyan pótolják majd? — Nem probléma. ☆ A kongresszusi határozatot az asszonyok életkörülményeinek további javítását vette tervbe. A terv megvalósult. Természetesen minden régi sebre nem adhatott az asszonyok új vívmánya gyógyírt. így nem hozott sem bölcsődét, sem óvodát Martfűre. Ez még a jövő gondja. Fábián Péter — Nyersanyaghiánnyal küzdött a papírgyár a háború éveiben. Finnországból importáltak papír hulladékot. Amikor az, első bálát szétbontották, levelek tömkelegé ömlött szét, a legkülönbözőbb finn bélye- gekkeL Ekkor mozdult A szenvedélyes bélyeg- gyűjtő főmérnök sokszor megfordult a zúzdában. Munkatársaival együtt évek során kifejlődött az az érzéke, hogy melyik hulladékbálától mit lehet várni. Sokszáz tonna papír a zúzógépbe került, míg egy-egy értékes leletre bukkantak, de ez azu" tán párját ritkította. — A centenáriumi ünnepségekre készült az egész ország. Mindenütt megjelentek a felhívások, hogy meg bennem valami — meséli Boskó József, a szolnoki papírgyár nyugdíjas főmérnöke. — Eszembe jutott diákkorom, amikor gyűjtöttem a bélyegeket. A finn papírhulladék hatására 20 év kihagyással újra fellángolt bennem a gyűjtőszenvedély. akinek valamilyen tárgyi emléke van az 1848-as forradalommal kapcsolatban, ideiglenesen adja át a különböző kiállítószerveknek, hogy rövid ideig közkincsesé válhasson. A magyar szabadságharc 100 éves évfordulója előtt két nappal a hulladékpapír között megragadta szemem egy vörös viaszpecsétes levél, amelyen a megszilárdult anyag egy Kossuth címer lenyomatát őrizte. Rápillantottam a címzésre és nem akartam hinni a szememnek: „Az erdélyi hadsereg fővezérétől Besztercebánya katonai parancsnokának”. — A legendás Bem apó értesítette a helyőrség parancsnokát, hogy a Vöröstorony hágónál sikeres ütközetet haj tói, t végre és csapataival Besztercebányára vonul be pihenni. A néhánysoros német nyelvű levél Bem hiteles aláírásával így vált a szeméthulladékból nemzeti kinccsé* illetve a szolnoki Damjanich múzeum ritkaságává. A muzeológusok is csak néztek A háborút követő nagy változások éveiben könyvek ezrei érkeztek a gyárba. Egyesek túlbuzgósága miatt olyan könyvek is a zúzdába kerültek, amelyek, nek semmi közük sem volt a politikához. — Egyik nap egy volt földbirtokos magánkönyvtárát hozták a zúzdába — emlékszik vissza a főmérnök. — Két vagonra való volt, A kirakodáskor egyiptomi papírusztekercsek, bőrkötésű aranyozott könyvek kerültek napvilágra. Politikai állásfoglalástól függetlenül mindenkinek fájt a szive, ha arra gondolt, hogy ezeket meg kell semmisíteni. Végülis telefonáltunk a Nemzeti Múzeumnak. A muzeológusok sem akartak hinni a szemüknek, amikor meglátták a páratlan műkincseket. A könyvek egy részét a szolnoki Verseghy könyvtár kapta meg. A guberáló utánpótlás A példa követésre talált. Hasonló böngészéssel egészítik ki gyűjteményüket a tovább dolgozó kollegák, Monse József főművezető, Rigó Lajos művezető, Bencze József villanyszerelő és mások. A „főguberálói” tisztség még betöltetlen. Vajon átveszi-e valaki? Mindegy, hogy ki* csak mentsék, ami menthető) A nyáriasra fordult időjárás a szabadba csalta a kunhegyest Kossuth Iskola Szorgalom őrsének tagjait. Az őrsi gyűlést — melyet meglátogatott Badar! Erzsébet csapavezető is — vidám játék követte. «— N'Zs — A „szupermázli" Tóth Lásztf
