Szolnok Megyei Néplap, 1967. április (18. évfolyam, 77-100. szám)

1967-04-09 / 83. szám

Pilág proletárjait egyesüljetek 1 SZOLNOK MEGYE? [*^B PÁRTBIZOTTSÁG ÉS h MEGYEI TANÁCS LAPJA I XVIII. érfolyam, 83, szám Ara 80 fillér 1967. április 9., vasárnap. Beszélni, vagy mondani is valamit *l£PES „ellenzék” véle- •» V ménye ellenére egy- egy népművelési évadban több ezer ismeretterjesztő előadás hangzik el. Sokan azt mondják: teljesen feles­legesen, hiszen ma már megváltozott, sokrétűbb lett az emberek érdeklődési kö­re, s a tájékoztatás lehető­ségei — gondoljunk példá­ul a televízióra — ugrás­szerűen fejlődtek. Ezek szerint — vallja az „ellenzék” — felesleges az előadóknak járó tiszteletdí­jat, útiköltséget, a filmvetí­téssel járó kiadásokat olyan célra használni, ami nem váltja be a hozzáfűzött re­ményeket Az ismeretterjesztésnek azonban sok lelkes híve is van, akik igénylik, hogy különböző témákból tartsa­nak számukra előadásokat. Kisújszálláson például két helyen is rendszeresen hat­van—hetven ember hall­gatja az ismeretterjesztési előadásokat. S nem akármi­lyen témákról, hanem olya­nokról, amikben előzőleg megegyezték a szervezők- kéL Ezt azért fontos hang­súlyos)!, mert a tv, a rá­dió, a sajtó nyújtotta isme­retterjesztés nem elégít ki minden helyi igényt. Ezért van, s lesz még jóidéig szükség az ilyen előadá­sokra. De ha ez így van, min »lapszik az „ellenzék” véle­ménye? — Hát mindenek­előtt azon, hogy sok he­lyen csak formális az is­meretterjesztésnek ez a módja. Kisújszálláson pél­dául a „Miért kell új gaz­dasági mechanizmus?” el- mű előadásra „beugró” elő­adót kért fel a TIT, s így nem volt idő a kellő felké­szülésre. Az előadás így nagyon rövidre sikerült, s tartalmasnak egyáltalán nem lehetett nevezni. Rá­adásul az előadó a gazda­sági mechanizmusnak ipari vonatkozásáról beszélt, pe­dig a hallgatók — termelő­szövetkezeti dolgozók lé­vén többségben — annak mezőgazdasági kihatásáról érdeklődtek volna. Az elő­adó azonban több kérdésre nem tudott megfelelni. Ezért igen feszélyezett volt, nem tudott kellő hangula­tot teremteni, megfelelő ér­deklődést felkelteni a té­ma iránt. H A EGYEDI példa volna ez, szót sem érdemelne. Sajnos, több helyen előfordult, hogy nem megfelelően felkészült elő­adót választottak. S arra sem gondolnak mindenhol, hogy a kellő felkészülés nem minden. Az előadónak bizonyos fokú szónoki ké­pességgel is rendelkeznie kell, mert a beszédhibával vagy monoton hanggal elő­adott téma — legyen az bármilyen érdekes —, nem kelti fel a hallgatóság fi­gyelmét. Mezőtúron hang­zott el — többek között — ilyen kifogás az ismeretter­jesztési előadások alkalmá val. S ha már a figyelem fel­keltéséről beszélünk, szói­nunk kell a szemléltetésről, hiszen csak azáltal lesz ma­radandó a hallgatóság fe­jében a közölt ismeret. Nos, a szemléltetésben, a foglalkozások színesítésében is sok még a kívánnivaló. A mezőtúri Dózsa György gimnáziumban a serdülőkor problémáiról tartottak elő­adást a szülőknek. A szem­léltetésről ugyanakkor megfeledkeztek, pedig pe­dagógiai tárgyú könyvek bemutatása stb., utólag is jól kiegészítette volna az ott elhangzottakat. Csak örülni lehet annak, ha a rendező szervek egy- egy téma sokoldalú bemu­tatására törekednek, az előadást irodalmi szemelvé­nyekkel, filmvetítéssel egé­szítik ki. Ilyen alkalommal azonban nagyon kell ügyel­ni az összhangra. Szintén Mezőtúron történt a tégla­gyár klubjában, hogy egy Budapestet ismertető fog­lalkozáson Arany: Hídava- tás című művét adták elő az irodalmi színpad tagjai. Arany vitathatatlanul szép balladája mindenkit rabul ejt, — de vajmi kevés köze van új hídjaink avatásá­hoz, a mai budapesti élet­hez. Ugyanakkor budapesti üzemekről, az ottani mun­kások életéről kevés szó esett, — pedig az előadás munkások körében hang­zott ei. Az a jó, ha az ismeret- terjesztés nemcsak kielégíti a hallgatók tudásszomját, hanem önművelésre, ala­posabb ismeretszerzésre Is inspirálja őket. A beseny- szögi ifjúsági klubban az 1919-es események ismer­tetésekor tett erre kísérle­tet az előadó, megfelelő for­rásmunkákat adott olvasás­ra. Sajnos, az ilyen szem­pont nagyon kevés előadót vezérel, általában megelég­szenek részismereteit nyúj­tásával. M ódszertani szem­pontból is vitatható jónéhány foglalkozásvezető eljárása. Martfűn például a Hamu és gyémánt című filmet ismertette az előadó. Mondanivalóját logikusan építette fel, semmi kifo­gást nem lehetett felhozni ellene. A hiba csak az volt, hogy az általa el­mondottak után vetítették a filmet, s közben ő el­ment. így kérdés feltevés­re, utólagos vitára nem ke­rülhetett sor. Emiatt vitat­ható, hogy a filmismertetés eléi-te-e a kívánt nevelő- hatást Az Ismeretterjesztés nem­csak arra hivatott, hogy „az emberek erről is, meg arról is halljanak vala­mit”, hanem az a hivatása, hogy gondolatokra, önmű­velésre és tettre serkentse a hallgatókat. Ezért volna jó az is, ha az előadók mi­nél szélesebb köre megfe­lelő helyi ismeretek szerzé­sére is vállalkozna. Na­gyon sok témánál nélkülöz­hetetlen ez. Az állatte­nyésztés fejlesztéséből pél­dául csak akkor tud vala­ki kellő eredménnyel be­szélni, ha a helybeli gaz­daságok helyzetére, felada­taira is utal közben, egy­szóval ha életközeibe hoz­za mondanivalóját. S ez az életközelség, napjainkra való utalás min­(Folytatás a 2-ik oldalon) Pénteken összeül az új országgyűlés A népköztársaság Elnöki Tanácsa az alkotmány 18. paragrafus (5) bekezdése alapján az országgyűlés ala­kuló ülését 1967. április 14- én, pénteken délelőtt 11 órára összehívja. Ma: A hűség jutalma Aki gyártja a kontárokat Dászkun kakas A falusi kereskedelem gazdáivá lettek az fmsz-ek Jobb mint 160 millió forint kölesön öt év alatt IJj egységek a községekben — Pároson is helyet kér as fmss A felszabadulás óta hatodik alkalommal hívták össze a MÉSZÖV küldöttgyűlését pénteken és szom­baton, hogy a mintegy százharminc küldött a több mint százezres tagság képviselőjeként értékelje a SZÖVOSZ V. kongresszusa, 1962 óta eltelt idószak eredményeit, feltárják a hibákat és meghatározzáK azokat a feladatokat, amelyek a földművesszövetkeze-- tek előtt állnak. A pénteken délelőtt 9 órakor kezdődő küldöttgyű­lés résztvevőit Boda Mi­hály, a MÉSZÖV igazgató­ságának elnökhelyettese üd­vözölte, majd javaslatot tett az elnökség tagjaira. A megválasztottak közölt volt Váci Sándor, a megyei pártbizottság titkára, Nyíri Béla, a megyei tanács vb elnökhelyettese, Oláh János országgyűlési képviselő, a Hazafias Népfront megyei bizottságának titkára, dr Pál József, a SZÖVOSZ igazgatóságának tagja, Si­po* Károly, a városi párt- bizottság első titkára is. A napirendi pontok is­mertetése után Varga Illés, a MÉSZÖV elnöke a kül­döttgyűlés elé terjesztette a MÉSZÖV választmányának jelentését, amely többek között megállapitotta, hogy a földművesszövetkezetek jó munkát végeztek. Elért eredményeik növelték a la­kosság bizalmát, ugyanak­kor élvezhették a tagok tá­mogatását Mezőgazdasági MOZAIK Foglalkozott a jelentés a küldöttgyűlést megelőző tagértekezletekkel, közgyű­lésekkel. Ezeken a tanács­kozásokon több mint ötez­ren mondlák el véleményü­ket, tettek javaslatot. A helyi problémákon túl fog­lalkoztak országos ügyek­kel, a nemzetközi helyzet­tel. A tanácskozás légköre, hangulata azt tükrözte, hogy' az fmsz-i tagok he­lyeslik a part politikáját, magukénak vallják azt, s tevékenyen részt kíván­nak venni végrehajtásában E politikai légkör kiala­kulását elősegítette a be­számolási időszakban Vég­zett kulturális, tudatformá­ló munka is. Ezek közül különösen kiemelkedik az ismeretterjesztő előadások mellett a csaknem kétszáz író—olvasó találkozó, s az a több mint 43 millió fo­rint értékű könyv, melyet a falusi lakosságnak adtak el A választmány beszámolt a takarékszövetkezetek eredményes munkájáról Is. Míg építenek, gépesítenek a cserkeszöllöikk A cserkeszöllői Magyar- Román Barátság Tsz csak­nem egymillió forintos amortizációs alappal ren­delkezik. Ennek nagyobbik hányada gépi amortizáció. A termelőszövetkezet az alap terhére két új SzK— 4-es kombájnt, esztergapa­dot, négy szervestrágya szórókocsit, markolót és egy MTZ traktort vásárol. Az amortizáció összege azonban nem fedezi a gé­pesítés, az építkezés és az ültetvény telepítések költ­ségeit. A szövetkezetben az idén 42 hold nyári körtét és 10 hold csemegeszőlőt telepítenek. Ezenkívül új magtárt, darálót és takar­mánykeverőt létesítenek — 340 ezer forintos költséggel. ÁPRILIS 20-AN ÜL ÖSSZE A TERMELŐSZÖVETKE­ZETEK 1. ORSZÁGOS KONGRESSZUSA A mezőgazdasági terme­lőszövetkezetek 1. országos kongresszusának, előkészítő bizottsága ülést tartott. — Megtárgyalta a kongresz- szus előkészítésével kapcso­A Szolnok megyei ta­nács mezőgazdasági osztá­lya összesítette a termelő- szövetkezetek téli fagy és vízkárát. E szerint 15 ezer holdnál is több őszi kalá­szos pusztult el idáig ré­szint fagykár, de sokkal inkább a víz kártétele miatt. A legtöbbet a szolnoki járás vetései szenvedtek, ugyanis ebben a körzet­latos tapasztalatokat és tennivalókat. A mezőgaz­dasági termelőszövetkeze­tek 1. országos kong­resszusa 1967. április 20-án ül össze a parlament kong­resszusi termében. TÖBB LESZ A SZÁRAZBAB A korábbi években hiány­cikk volt a szárazbab. Az export és a hazai fogyasz­tók igényeit sem lehetett kielégíteni. A magasabb felvásárlási ár, valamint a tavalyi rekordtermés most ösztönzően hatott a terme­lési szerződéskötésre. 1960- ban csak 7, az idén már 22.5 vagon szárazbab ter­melésére, szállítására szer­ződtek a tsz-ek a földmű­vesszövetkezetekkel. A csé- pai Petőfi Tsz például 800, a csataszögi Szebb Élet Tsz 500 mázsa babot termel sávos, köztes növényként. hétszAzötven ezer NAPOSCSIRKE A HÁZ­TÁJI GAZDASAGOKNAK Február elején megkezd­ték a naposbaromfi kihe­lyezését a háztáji gazda­ságokba. Az fmsz-ek az idén 2.5 millió baromfit ben — a legjobb gabona- termesztő járások egyike — öt és félezer hold gabo­na ment tönkre. Csak ke­nyérgabonájuk több mint négyezer holdon pusztult ki. A további kár — más­félezer holdon — az őszi árpát érte. Igen jelentős a kártétel a jászberényi és a tiszafü­redi járásban is, ahol majd kétezer, illetve másfélezer­nél is több holdon pusztult ki teljesen az őszi vetés. akarnak felneveltetni, — melynek nagy többsége csirke. A tiszafüredi és a jászalsószentgyörgyi fmsz saját keltető üzemmel ren­delkezik. A Baromfiipari Vállalattal 1.6 millió napos­csirke szállítására szerződ­tek az fmsz-ek, 600 ezret más megyékből, illetve a helybeli keltető üzemekből szereznek be a háziasszo­nyok részére. Az érdeklődésre jellem­ző, hogy március végéig háromnegyed millió napos­csirke talált gazdára. A Középtiszavidéki Víz­ügyi Igazgatóság legfris­sebb jelentése szerint a Ti­sza Tiszafüred térségében tetőzik, lejjebb árad. A felső vízgyűjtőn az esőzés hatására a Bodrog mellék­folyói is áradnak. A Sza­A legkevesebb eddig a mezőtúri szövetkezetek vetéseiben a kár. Mindössze 77 hold őszi bú­za és 55 hold őszi árpa ve­tést kell pótolni mással, összesen több mint 11 ezer hold búza, négyezer hold őszi árpa pusztulását jelen­tették a termelőszövetkeze­tekből, S ennek nagy ré­szét — majd tizenhárom- ezer holdat — a víz vitte ki. 1961-ben alig több mint 7 millió forint volt a ta- karékszővetkezetej- betét- állománya, addig ma csaknem 60 millió forint. A betétállomány növekedé­sével párhuzamosan növe­kedett a kihelyezett kölcsö­nök összege is. Több mint 100 millió forint az az ösz- szeg, amellyel négy év alatt hozzájárultak a takarékszö­vetkezetek kislakás építke­(Folytatás az 5. oldalon.) moson. a Sajón és a Her- nádon is vízszintemelke- dést észleltek. A Tisza vízállása Szol­noknál tegnap 769 centimé­ter volt, áradó jellegű. — Várhatóan április 10-től 770—780 centiméteres víz­állással tetőzik a folyó Szolnoknál. A Tisza véd­vonalain továbbra is II. fokú árvédelmi készültsé­get tartanak. A Hármas-Körös lassú apadása folytatódik, a II. fokú készültség azonban még érvényben van. A Hortobágy-Berettyó védel­mi szakaszán I. fokú ké­szültséget tartanak. A Zagyva és Tárná víz­gyűjtőjén hullott csapadék következtében mindkét fo­lyón árhullám indult el. A Tama tegnap Tamamérá- nál tetőzött, lejjebb árad. A Zagyva pedig Hatvannál tetőzött 255 centiméterei, lejjebb árad. Az érvédekezési munká­latoknál több mint másfél­ezer ember, kilenc föld- munkagép, harminchárom közúti és kilenc vízijármű dolgozott. A belvíz továb­bi csökkentésén nedig két­százötven igazgatósági, il­letve mezőgazdasági dolgo­zó munkálkodott. Tizenötezer hold őszi vetés pusztult ki a megyében A szolnoki járásban négyezer hold kenyérgabona ment tönkre f, I““ Árhullám indult el u Zagyván és Tárnán

Next

/
Thumbnails
Contents