Szolnok Megyei Néplap, 1967. április (18. évfolyam, 77-100. szám)

1967-04-08 / 82. szám

iMft. április 8. N£PLAf SOVARGO SOMFA K öves hegyoldalon, szik­lák között virágzott egy somfabokor, egyedül, magában. Szép, hosszú ága­in pompás vesszők voltak, s a közöttük fúvó szelek bűvös dalt daloltak. Vidám kedvű juhászle­gény gyakran arra járt, s dicsérte az enyhetadó fát. fis dalolt alatta: ^Kiskertemben kinyílott a rózsa, Jöjj, kedvesem, szakajts egyet róla!** Hallgatta a somfa, é» azon sóvárgott: miért nem róla dalol a bojtárfiú— Dicséri árnyékát, de soha virágát, aranysárga szir­énáinak bódíté illatát. Ezért így szólott suttogva. — Vigyél engem le a völgybe, gazdád nagy kert­jébe Ültess oda!... Ott bi­zonyára szép leszek, mint a rózsa. A bojtárfiú bizony meg­lepődött, mikor a somfát emberi hangon beszélni hallotta. A furcsa kérés meg egészen megzavarta. Ám, a könyörgő hang meg­lágyította a szivét, s enge­dett a kérésnek... Amikor a haloványkék alkony le­szállt az erdős vidékre, ak­kor a gazdája nagy kertjé­be, a rózsa mellé ültette. Boldog volt a somfabo- kor, örömdalt suttogott a levele, s a virágok sárga szirma szórta az illatot! Reggel a vén Bacsóné, a bükkháti számadóné, meg­látta a somfabokrot: — Ej, hát itt mily csuda történt? Rózsám mellett somfabokor? — Palkó hozta, a kisboj- tár — felelte a vén szám­adó, a bükkháti öreg Ba­csó. — Node én ezt nem tűr­hetem, rózsám mellett nem szívlelem. Hozzon ásót férjemuram, somfabokor nem kell ide. Amint mondta, úgy tett, s a virágos somfabokrot árokpartra kivetette. Egész estig nap sütötte, s a sok giz-gaz kinevette. — Rózsabokor akarsz lenni, rózsát szeretnél te­remni?... Kolompcsengős éjszakába tért haza a Pal­kó nyája. A kSsbojtór, a szegény somfa baját mind­járt látta. — Látod, látod, sóvárog­tál, nagyra vágytál, kíván­koztál? — Bacsóné gonosz lélek, de uraság szép kertjében, úgy gondolom, jól megfér­nek. A kastélynyak széles parkja, somfabokrot befo­gadja! A számadó kisbojtárja somfabokrot megint szánta, s elvitte a fényes kastély, hosszú, széles, nagy park­jába. B oldog volt a somfabo­kor, örömdalt sutto­gott levele, s a virágok sár­ga szirma az illatot szétle­helte. Ám egy napon, va­sárnapon, gőgös úrfi arra sétált, s bicskájával leme­télte karcsú somfa minden ágát. — Mily nagyszerű nyelek lesznek, ostomyélnek meg­felelnek. Jajgatott a somfabokor, gőgös úrfi kinevette. — Mit sopánkodsz árva lélek? Szolgálatomra vagy ültetve! Megcsonkítva, megsebez­ve, így kínlódik keseregve: — Ö, a kedves juhászle­gény, csak mégegyszer er­re jönne!... És sok este el­múltával, arra sétált Pal­kó bojtár. Meghallotta, ész­revette a somfabokor kérő hangját. — Hej, hiába vágyakoz­tam, kertbe minek sóvá­rogtam? Vigyél vissza ma­gos hegyre, szőke sziklák közelébe! Palkó fogta, visszavitte. Azóta a hegyoldalon, bol­dogan virít a somfabokor. Ágai közt szelek dudorász­nak, s mesélnek mindazok­nak, akik arra járnak. Balogh Béni ^Caaaiz az ez dúlt A hóvirág csilingelte először a szélbe, s háromszoros hurrát zengett rá az erdő népe, csingilingi, csingilingi, nevessünk, vigadjunk, Tavasz tündér holnap itt lesz, neki mit is adjunk? Törte fejét róka, nyuszi, nagy egyetértésben, hogy fogadják Tavasz tündért, az erdő szélében? Másnap reggel mind egy szálig, Tavasz tündért várták, és mikor jött, elámultak. akik ói meglátták. Olyan szép volt, de olyan szép, mesebeli álom! A nyomában zöld fű sarjadt, s rügy pattant a fákon. A hóvirág csilingelte akkor is a szélbe: köszöntünk jó Tavasz Tündér, csakhogy itt vagy végre! Sass Ervin NYUGDfJAS VILLANYSZERELŐT felvételre keres a szol­noki Patyolat Vállalat Szolnok, Mártírok útja 19. szám. könyvespolca Dr. Kovács Lajosé A nő­orvosnál A könyv nem orvosi ta­nulmány, nem enciklopé­diája a nő egészségtanának, hanem azokkal a kérdések­kel foglalkozik, amelyek a leggyakrabban hangzanak el a nőorvosi rendelőkben, terhességi tanácsadáson és a szülőszobán, Dr. Marék Antal: Hogyan éljen az idős ember? Hogyan éljen az idős em­ber, hogy testben, lélekben egészséges legyen, hogy hasznosan töltse eí életét? Erre ad választ a Medici­na Kiskönyvtárának leg­újabb kötete. Válogatott horgolási min­ták és hajócska csipkék A finom és könnyed csip­kék kedvelői ezúttal új technikai eljárással ismer­kedhetnek meg. A hajócs- ka-csipke (frivolitás) szere­pel tálnyomórészben a Mi­nerva kiadó új kézimunka- könyvében. Recehorgolás Inkább füzet, mint kézi­munkakönyv az a minta­gyűjtemény, amelyet a re­cehorgolás kedvelői számá­ra készített Kelcsó Miklós kézimunkatervező. Mintái­nak többsége láncszem-pál­cika megoldással és kor­szerű mintaelrendezéssel készült. Az itt szereplő ké­zimunkák fehérben, színes­ben, mint térítők, függö­nyök, szekrénycsíhok jól illene a modem bútorral berendezett szobákba. la­kásokba is. Palóc hímzés A Nógrád megyei palóc hímzések az egyszerűbb népi hímzéseink közé tartoz­nak, s ezért kevésbé ismerik mint a tar­ka beregi, a színpompás matyó, vagy a fantáziadús kunsági hímzéseket. Motívu­mainak természetes rendje, és színezése egyaránt figyelemreméltó. Mindössze két színt, a kéket és pirosat alkalmazzák. Ezért ajánljuk iskolai kézimunkára, vagy otthoni hímzésre. Anyaga egyszerű vászon. A régi nép­rajzi értékű hímzések finom kendervá­szonra kerültek, s motívumokat akkor fő- kötő, párnaszól, lepedővég díszítésére al­kalmazták. De főzőkötényeiket, a „sza- kácskák”-aí szintén tetszetős mintákkal díszítették. A mintákat ma már kisebb- nagyobb térítők szélére hímezik. A min­tacsíkot a térítőn körbefuttaíva, vagy ke­resztben csíkozva helyezik el. Célszerű, ha a térítőt négyrét hajtjuk, s a minta megrajzolását grafitceruzával, a sarokban virágmotívummal kezdjük. A hímzés egyszerű laposöltéssel készül, az öltések iránya mindig a középpontból kiindulva történik. A növényszárakat szár­öltéssel, a szegélyeket pedig gomblyukhu­rokkal kell varrni. Térítőnél a 70x70, — szettnél a 30x40, szalvétánál pedig a külföldön is kedvelt 30x30 cm-es méret a legjobb. Fehér főző köténynél a mellrészen helyezzünk el egy mintacsíkot. Szalvétánál általában csak a terítő sarkába hímeznek egy-egy virág- motívumot. Dr. I'infer Imre Tavaszi tojásos ételek A tojás, egyike a biológiai szempontból legértékesebb táp­lálékoknak. 14 százalék pro­teint, 12 százalék zsírt, értékes ásványi sókat, — vasat, foszfort — A, D, E és B vitamint tar­talmaz. Egy tojás 70 kalóriát jelent, két és fél tojás pedig megfelel 100 gramm húsnak. Hetenként 3—4 tojás elfogyasz­tása szükséges a táplálkozási egyensúly érdekében. Gyerme­keknek főként lágy tojást ad­junk, mert ez emészthető a legkönnyebben. A keménytojás nehezebben emészthető, ezért fogyókúrához is ajánlják, a ta­vaszi hónapokban tápértéke miatt gyakrabban tegyük a csa­lád asztalára a tojást és tojásos ételeket. Gyorsan és változato­san készíthető el: Tavaszi KOSZTÜMÖK egysoros apró gombokkal csu­kódik. A szoknyát széles piék díszítik. Ez a modell nagyon al­kalmas ballagásra, érettségire kék terylénből. Ünnepi al­kalmakra, például esküvőre, fe­hér vékony szövetből. (Első kép) Húsztól harmincötig ajánljuk a geometriai stílusú kétsoros kosztümöt. Egyszerű, de na­gyon elegáns viselet. Az OKISZ divatbemutatóján sötét­szürke puha szövetből világo­sabb szürke szegéllyel szere­pelt. Szép színhatású, karamell, sárga, enciánkék — fehér színösszeállításban is. (Második kép) f- ács — MTI fotók) ffs- > v v Ifi ■ ■ üt JÜ b % I " wm: ■ \ A mi éghajlatunk alatt a kosztüm fontos és praktikus öl­tözék. 10—15 fokos hőmérsék­let mellett a kosztüm pulóver­rel, hosszú, vagy rövidujjú blúzzal betölti a ruha alapvető hivatását, — melegít. Melegebb napokon pedig jobban illik ut­cára, mint a teljes ruha. Ezen­kívül fazon, s anyag szerint — a kosztüm kabátja más szok­nyával, a szoknya esetleg puló­verrel új öltözéket nyújt. Fiatal leányok számára tervezett nagyon szép kosztü­möt az OKISZ Labor. Anyaga fehér műszálas szövet. Gallérja magas állógallér, a kabát eiől |i. Tojás arab módra 4 tojás, 2 kanál olaj, 1 citrom, csipetnyi só szükséges hozzá. A tojást olajban megsütjük le­vesszük a tűzről. Citromlével meglocsoljuk, 1 kanál olajat öntünk rá, s jól megsózva ke­nyérrel tálaljuk. Hagymás tojásrátitatta 8 közepesnagyságű vörös­hagymát í el vagdalunk, két ka­nál forró olajban üvegesre sütjük, azután ráöntünk négy tojást, megsózzuk, s Jól össze­keverjük. Fejes salátával, vagy retekkel tálaljuk. Savanyú tojásleves Bő, világos rántást készítünk, annyi vízzel vagy tejel fel- keresztjük, amennyi levesre van szükségünk. Kevés ecettel. 1—2 babérlevéllel, sóval és re­szelt citromhéjjal ízesítjük. Tá­lalás előtt óvatosan egész tojá­sokat ütünk bele úgy, hogy a fehérje és a sárgája együtt ma­radjon. Keményre főzzük. Tá­lalás előtt tetszés szerinti mennyiségű tejfelt öntünk hoz­zá. Aki édesen szereid, pirítson a rántásban 1—2 kockacukrot. Tojáskrém Hat karikára vágott kemény tojást zsírral kikent tűzálló tál­ba rakunk, gyengén megsóz­zuk s leöntjük az alábbi össze­állítású krémmel: 6 db tojás- sárgáját S dkg vajjal, sóval babosra kavarunk. Hozzáadunk 6 dl tejfelt és 10—12 dkg zsem­lemorzsát felváltva s végül a 6 tojás keményre vert habját Körülbelül 25 percig sütjük. Tíittött tojás Ridegén is, »elegen te) Hat keményre főzött tojást hosszában ketté vágunk, a sár­gáját porcelán tálba kiszedve kevés sóval, borssal egy tej­ben áztatott, kinyomott zsemle­béllel, egy evőkanál tejfellel si­mára törünk. Különböző ízesí­tőkkel elkeverve megtöltjük a félbe vágott tojásfehérjéket, Zsúrkenyérre, zöldpaprika ka­rikára, vagy a kimaradt tölte­lékből készített koszorúra he. lyezzük. Bakhatjuk tálra is ké­szen vásárolt francia salátára. ízesítők: L főtt és darált son­ka, 2. párolt és vagdalt gomba. 3. májpástétom, 4. reszelt sajt. 5. mustár és reszelt vöröshagy­ma. 6. petrezselymes zsír, % szardella paszta. Ha melegen tálaljuk, úgy zsemlebél helyett prézíit használunk. A megtöltött tojá­sokat tűzálló tálba rakjuk, meglocsoljuk a kimaradt tölte­lékhez adott 1 dl tejfel és y2 dl tej keverékével. Tetejére 5 dkg vajat szeletelünk, sütőben jól átforrósítjuk. Bor hali % Htec jó fehér bort. 2—3 darab citrom levét, 15—20 dkg cukrot, 6 szép nagy tojást hab­üstben habverővel hidegen jól elkeverjük, azután langyos vízre, a gázt tartalék lángra állítva folytonos keverés mel­lett fedfőzzük. Ha a mártás las­san átmelegedett, teljes lángon folytatjuk a hevítést, míg ke­mény habot nyerünk. A gőzről levéve keverjük még egy-két percig, csészékben azonnal tá­laljuk. Ültetés tavasszal Azokat a virágmag fajtá­kat, amelyek a melegebb hőmérsékletet igénylik, cse­répbe, vagy ládákba elhe­lyezett laza földbe tesszük. Amikor a magok kikelnek, megfelelő távolságra szét­ültetjük, a már előre meg­tervezett virágágyakba. Az előnevelt növények leg­többjét csak a májusi fa­gyok után lehet kiültetni. A gyenge palántákat féltő gonddal kezeljük. Az ülte­tés minden esetben a kora reggeli, vagy az esti órák­ban történjék, s hogy a nap, szél se árthasson, nedves ruhával letakarva óvjuk. Ültetés után szűrő- rózsán keresztül permetsze- rűen öntözzük. A szabadban vetett mag számára ugyancsak laza talajt készítsünk. A kijelölt sorok helyén kapával ba­rázdát húzunk, ahol a ma­gokat egyenletesen elszór­juk. Ezután kapával ta­karjuk, majd a földet a maghoz nyomjuk, hogy mi­nél előbb meginduljon a csírázás. A kerti virágok mellett a szobanövények is meg­kívánják, hogy bizonyos időközönként átültessék. — Ezt mindig a növény fej­lődése határozza meg. A gyorsan fejlődők egy, a lassan fejlődők két-három évenként kerülhetnek átül­tetésre. Ezt is általában ta­vasszal végezzük, mert a gyökérképződéshez meleg szükséges. Az új cserép csak egy-két centivel le­gyen nagyobb, mert a túl nagyban a növény gyökere nem képes gyorsan behá­lózni a friss földréteget. Az átültetésnél óvjuk a gyökereket, ezért a cserép­ből kiemelt virágot a föld- labdával együtt helyezzük új helyére. Arra azonban ügyeljünk, hogy alulra és fölülre az új, tápértékes föld kerüljön. Réti Erzsébet

Next

/
Thumbnails
Contents