Szolnok Megyei Néplap, 1967. április (18. évfolyam, 77-100. szám)

1967-04-07 / 81. szám

1M7. április 7.

SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP

3

Akik egészségünkre vigyáznak

Ma az egész világon az egészségügy napját ünnepük;, megemlékezésül 1948, április 7-re, amikor életbe lépett az Egészségügyi Világszervezet, a WHO alkotmánya. Ezen a napon nemcsak a tagként résztvevő 124 országban, hanem mindenütt a világon szót ejtenek a legfontosabb, aktuális egészségügyi kérdésekről, felhívják a figyelmet az egészségügyi dolgozók munkájára, helyzetére, az egészségügy jelentőségére.

Amikor a mai napon mi Is köszöntjük megyénk orvosait, ápolónőit, mindazokat, akik népünk egészségére vigyáznak, egyúttal szólunk egészségügyi hálózatunk fejlődéséről is.

Az az idő, amikor az egészségügyi szolgálatban egy orvos munkája is elegendő volt, már a múlté. Ma akár egy emberről, akár egy közösség egészségügyéről van szó, annak ellátására a legkülönbözőbb szakemberek csoportjára van szükség. Szakemberek óvják, védik a születendő gyermeket, már a megszületése előtti időtől kezdve, egészen felnőtt koráig.

Az egésszé "ügyi

szolgálatban központi helyet foglalnak el az orvosok. Hány és hány történetet lehetne elmesélni áldozatkész munkájukról. Kórházakban épp úgy, mint szanatóriumokban, kis falusi orvosi rendelőkben őrei ők egészségünknek. Szóljunk csak a körzeti orvosokról.

Hazánkban ez év októberében lesz 15 éves a körzeti orvosi szolgálat. Ha azonban elfogadjuk azt, hogy a körzeti orvos a dolgozók háziorvosa, nyilvánvaló. hogy ezen orvosi gyakorlat régmúlt századokba nyúlik vissza. Csakhogy akkor a tehetősebbek biztosítottak házi orvost maguknak, s élvezték a házi orvosi ellátás minden előnyét.

Ma a mi hazánkban mindenütt körzeti orvosi kerületek vannak. Nálunk Szolnok megyében 150 általános körzetben óvják a felnőttek és gyermekek egészségét. Tizenöt éve még egyedül állt a körzeti orvos a problémák tengerével szemben, ma egy kis kollektíva segíti munkáját: körzeti ápolónő, orvosímok, falvakban a körzeti védőnő. Falun sem kell ma már szülészkednie, fogászkodnia, sebészeti munkát végeznie az orvosnak. Korszerű rendelőintézetek segítik munkájukat. Megyénkben, Szolnokon kívül Kunszentmár- tonban, Kunhegyesen és Tiszafüreden, Törökszent- miklóson és Jászapátiban is megszervezték az orvosi szakrendelést. S a szakrendelésekkel együtt nőtt a kórházi ágyak száma.

Karcagon, Szolnokon, sokszor írtunk róla, új kórház épül. Jászberényben a tanács segítségével újjáépítik a kórházat. Ezeken kívül a megyei kórházban létrejött az orthopádiai sebészeti osztály, az önálló altató és érzéstelenítő szolgálat. A megyei tbc gyógyintézetben a mellkas sebészeti osztályon a modern őrzőszoba, a súlyos mellkas sérültek ellátására.

Az orvos legfőbb segítője az ápolónő. Gyakran mondják, hogy ő az orvos „szeme és füle”. Neki kell észrevennie, ha étvágytalan a beteg, ha fáradt, ha rossz hangulata van, mert ezek mind módosíthatják a diagnózist, vagy a gyógyítás menetét. Az ápolónői munka alapja, hogy szeresse az embereket és felismerje, hogy a beteg nem csupán egy eset, hanem szenvedő ember.

A felszabadulás után az egészségügy, s ezzel együtt az ápolónők képzése is állami feladat lett. Egészség- ügyi szakiskolák létesültek egymás után, s így ma már Szolnokon is korszerű körülmények között tanulhatnak két, illetve három éven út a jövő ápolónői, műtősnői.

Az állami egészségügyi ellátás szerves része a

közegészségügyi-járványügyi szervezet széleskörű, megelőző jellegű tevékenysége. Az itt dolgozók az egészséges élet- és munka- körülmények kialakítása érdekében tevékenykednek. Szolnokon tíz milüó forintos költséggel épült meg az új KÖJÁL székház, melyben 26 orvos, 5 egyéb diplomás mérnök, biológus és számos más egészségügyi dolgozó tevékenykedik. Nekik is oroszlánrészük van abban, hogy javult a lakosság ivóvízellátása, hogy üzemek, tanácsok egyaránt több gondot fordítanak szennyvízelvezető csatornák építésére, szennyvíztisztító berendezések létesítésére.

És amikor az orvosok, ápolónők munkájáról beszélünk, ha egy mondattal is, de meg kell emlékeznünk a vöröskeresztes aktívákról, akiknek odaadó munkájára az egészségügyi dolgozók mindig számíthatnak.

Egészségügyi kultúránk fejlődésében nem tudunk forradalmi változásokról beszélni, de annyi bizonyos, hogy minél többen és többen ismerik fel: saját maga és embertársai egészségére mindenkinek elsősorban magának kell vigyáznia. S e felismerés már együtt jár azzal is, hogy az orvosok nem állnak egyedül, mert számos önkéntes segíti őket nap- ról-napra, s így válik küzdelmük belátható éveken belül győzelemmé.

Központi vezetőségi ülés

és küldött-értekezlet a vegyipari dolgozók szakszervezetében

Csütörtökön ülést tartott B Vegyipari Dolgozók Szak- szervezetének központi vezetősége a szakszervezet

MŰVEZETŐT

mélyépítésben jártast, lehetőleg technikumi végzettséggel keres a Debreceni Közúti Üzemi Vállalat szolnoki és balmazújvárosi építésvezetőségére. Jelentkezés személyesen vagy írásban a személyzeti vezetőnél — Debrecen. Barna u. 3—5 sz.

székházában. Tárgyalták a2 elnökség tájékoztatóját a legutóbbi ülés óta végzett tevékenységről, a szakszervezet ősszel tartandó XX. kongresszusának előkészületedről szóló jelentést.

Ezt követően az ÉDOSZ székházában megkezdődön a szakszervezet őszi kongresszusára megválasztott küldöttek értekezlete. Megválasztották a kongresszust előkészítő bizottságokat, valamint azokat a küldötteket, akik a Szakszervezete* Országos Tanácsa XXI kongresszusán képviseli* majd a vegyipari dolgozókat.

A szorgalom jutalma — egy hónapi fizet és

Kiosztották a Palotási Állami Gazdaság dolgozóinak a tavalyi jó munkával kiérdemelt, 26 napi fizetésnek megfelelő nyereségrészesedést. Az ünnepség alkalmával Garai Lajos igazgató mondott köszönetét a gazdaság dolgozóinak, akik szorgalmukkal hozzájárultak ahhoz, hogy tervfeladatukat hétmillió forinttal túlteljesítsék.

1963 óta Palotáson mindig úgy dolgoztak, hogy év végén több mint 20 napi munkabért fizethettek ki nyereségrészesedésként. — Tavaly és az idén már elérte a 26 napot. Most a gazdaság több mint négyszáz állandó dolgozója között 668 ezer forintot fizettek ki. Ez alkalommal osztották ki a legkitartóbb dolgozóknak is az 5—10 éves törzsgárdaj el vényt.

Áz igazgató öt ezer forintig terjedő bért adhat

Január 1-től módosítják az alophérrendszert

A gazdasági bizottság jóváhagyta az irányelveket, amelyek alapján az új gazdasági mechanizmus bevezetésével összhangban 1968. január 1-től módosítják az alapbér és besorolási rendszereket.

Mint a Munkaügyi Minisztériumban elmondották, az eddigi alapbérrendszeren azért kell néhány módosítást végrehajtani, hogy a vállalatok vezetői szabadabb kezet kapjanak a helyileg legmegfelelőbb bérarányok kialakítására, a jobb munka nagyobb anyagi elismerésére. Január 1-től több korlátozást feloldanak. A teljesítménybérben dolgozó munkások alapbérének felső határa eddig alacsonyabb volt, mint az időbéreseké. A jövőben ennek fenntartására nem lesz szükség, mert a vállalatok érdekeltsége nélkül is megakadályozza a telj es ítmény néres keresetek indokolatlan és túlzott növekedését. Ezért a teljesítménybérben dolgozók alapbérének felső határát az időbéresekével azonos szintre emelik.

I\lem kell vezetőnek lenni

Vállalatainknál sok kiváló képességű, nagy gyakorlattal rendelkező műßeiuk,

balkézzel

trva

Mondják, Szalai Imre

nagyon szerette a gépeket. Különösen a traktorokat. Elnézegeti most is, jó szívvel figyel utánuk, ha ott szaladnak, pöfögnek el a raktár előtt. Mert Szalai Imre szövetkezeti raktáros, már éve is lesz lassan.

Szomorúság telepszik szívére. Hiába, nem járhat mindenki szerencsével az életben. Mint ahogy ö sem.

— Szinte hihetetlen, ami történt. Mivé tud lenni az ember percek alatt — mondja csendesen.

Traktoros brigádvezétő volt Szalai Imre. Fiatalember még. Egészen fiatal. A brigádra nem lehetett panasz. Hajtottak valamennyien. Kedvelték is egymást.

— A végén még szocialista brigád leszünk — tréfálkoztak néha.

— Lehetnénk is — mondta Szalai Imre. — Ha mindnyájan akarnánk.

— Megpróbálhatjuk.

Vállalást tettek. És dolgoztak. Jól dolgoztak. Futottak a napok. Szalai Imre esténként gyermekeivel játszott, örült a család. — Csillogó szemmel figyeltek a kicsik, amikor apjuk a traktorokról mesélt.

— Én is traktoros leszek — gondolták.

Mindenkit érhet baj egyszer. Hirtelen jön, váratla. nul, a fájdalomtól megdermed az ember. Így történt a brigádvezetővel. Akkor éppen silóztak. Nyár volt ígért a határ. És már fizetett is. Igyekeztek a silózással, több munka várt rájuk. Elromlott a gép. — Nem működött. Tétlenül, tehetetlenül álltak a hatalmas táblán.

— Ez a nap is jól adja

— szólt a traktoros.

Szalai Imre brigádvezető volt. Beosztásban, tudásban több a traktorosnál. — És fiatalember. Belenyúlt a silózó gépbe. Jobb kezével igazgatta, javítgatta volna. Akkor vágta le kezét a gép.

Mentők jöttek. Kórházi napok. Szomorú napok. Azóta nincs jobb karja Szalai Imrének. Másabbak lettek az estéi is.

— Ezután már soha se lesz karod? — ezt látja gyerekei szemén minduntalan.

Fél karral kevesebb az ember. Kisebbre szabódnak a vágyai is. Sokszor elfelejt mosolyogni.

A legkeményebb napok későbben jöttek. Nem is azért, mert ritkábban kopogtatott egyik-egyik traktoros, hanem azért, mert nem tudta, hogy mihez fogjon. A kukoricatörés kezdődött. — Az ő háztáji földjén is nagyra nőttek a csövek.

Egyik este beszólt Vincze Bálint brigádvezető.

— Holnap meg a te kukoricádat törjük.

— Az enyémet? — lepődött meg.

— Azt hát, csak legyen hová raknunk.

Helyére került minden. Az ősz is elmúlt. Jó. szerepelt a traktoros brigád,

meglehet május elsejére

elnyerik a szocialista címet. A brigád vezető hiányzik közülük. Messze esett ő a géptől.

— Velem meg mi legyen? — kérdezte az elnököt.

— Írni tudsz-e?

— Balkézzel? — lepődött meg.

— Azzal hát. Jobb, bal,

mindegy.

— Mindegy lenne?

— Tanulj meg írni — mondta a kunmadarasi Kossuth Tsz elnöke. — Raktáros leszel.

Keserű leckék következtek. Ügyetlenül mozgott a ceruza, nagy ákom-bákom betűket rajzolt a papírra. Aztán leírta a nevét. Azt már leírta. Sokáig nézegette, hinni sem merte. Betűk. szavak, balkézzel írva. Olvashatóan. Mindenkinek megmutatta a családban.

Szalai Imre raktáros a közös gazdaságban. Jól megél. Pontos feljegyzést vezet mindenről. A traktorosok sűrűn beszaladnak a raktárba. A brigádnaplót mutatják.

— Írd már bele. Imre. Te egészen jól értesz hozzá.

L. I.

szaki és gazdasági szakember dolgozik beosztottként. Munkájuk fokozott anyagi elismerésére bizonyos bérhatáron felül eddig csak akkor volt mód, ha vezetővé nevezték ki őket, holott az egyébként kiváló szakemberek nem mindig alkalmasak vezető állásra. Most lehetővé válik, bogy a kiválóan dolgozók beosztottként is elérhessék a vezetők bérszínvonalát. Műszaki és gazdasági tanácsadói munkaköröket létesítenek számukra, havi 3500 —5500 Ft közötti alapbérrel. A vállalat vezetője dönti el, hogy ebbe a munkakörbe hány dolgozót sorol be, felsőbb szervek ebbe nem szólnak bele.

A felügyeleti szerv

nem szól bele

Az igazgatónak továbbra is módja lesz, hogy az átlagosnál lényegesen magasabb színvonalon dolgozó alkalmazottak részére személyi fizetést állapítson meg ötezer forintig, illetve a munkakörre előírt felső bérhatámál harminc százalékkal magasabb összegig. Egyedüli kötöttség, hogy ez az emelés az alkalmazotti létszámnak legfeljebb tíz százalékára terjedhet ki. Itt az a leglényegesebb változás, hogy a jövőben a magasabb személyi fizetéseket is az igazgató, s nem a minisztérium állapítja meg. A felügyeleti szerv csak azoknak a vezető ál- lásúaknak a személyi fizetését szabja meg, akiknek kinevezése is az ő hatáskörébe tartozik.

Korom

a kéményseprőszakmán kívül

A baromfinevelés mesterei

Csütörtökön a megyei nőtanács titkárságán adták át a termelőszövetkezeti baromfitenyésztő munkacsapatok három tavalyi

legjobbjának a 3000—2000 illetve 1000 forintos jutalmat. A versenyben a kun- hegyesi Vörös Október Tsz- ből Farkas Róza öt tagú csapata az első. A második

Papp Kálmánná hat tagú csapata, a jászboldogházi Aranykalász Tsz-ből. A harmadik pedig Turóczi Józsefné négy tagú munkacsapata a jászladányi Petőfi Tsz-ből. A tizenöt gondozó összesen 188 600 baromfit nevelt fel tavaly úgy. hogy az állományban az elhullás minimális volt.

Vizsgáztak a gépi fejők, vizsgáznak a traktorosok

Tegnap a Kunszentmártoni Állami Gazdaságban vizsgáztak a gépi fejésű tanfolyamon résztvevő szövetkezeti tagok. A járás termelőszövetkezeteiből, — csaknem valamennyi községből tanultak itt. A tanfolyamon huszonnégyen vettek részi

Ma pedig Kunhegyesen traktorosok vizsgáznak. A szakmunkás tanuló iskola mellett működő 400 órás tanfolyam hallgatói betanított-munkás vizsgát tesznek. A törökszentmiklósi járás termelőszövetkezeteiből hetvenhat tag járt az előadásokra.

Kevesen tudják, hogy a gumiból készült használati tárgyakat a korom teszi kopásállóvá. Alapvetően fontos anyag, felhasználása nélkül a gumi felülete a külső behatásokkal szem- ber szinte teljesen védtelen lenne.

Az Országos Gumiipari Vállalat termékeihez évtizedek óta külföldről szerzi be külkereskedelmünk ezt a nélkülözhetetlen anyagot. Főleg Angiiábar és Izraelben foglalkoznak az ipari célokra megfelelő speciális korom gyártásával, amelynek elsődleges felhasználója szerte a világon a gumiipar. Kemencékben készül, minőségét készítésének módját az határozza meg, hogy milyen alapanyag, gáz vagy olaj égetésével állítják elő. A legjobb minőségű kormot az autógumikhoz igénylik. A hazai üzemekben 3—4 fajta kormot használnak, attól függően, hogy milyen termék lesz belőle.

Évente több ezer tonna kormot importálnak a gumiipar számára. Tengerentúli utazáshoz dupla papírzsákokba ömlesztik és hajón érkezik rendeltetési helyére. A zsákok tartalmát az üzemben bunkerokba ürítik, gyűjtik össze. Valóságos kéményseprőknek látszanak azok az álarcos munkások, akik a finom szénporszerű, egyébként háztartási koromnak tűnő anyaggal itt dolgoznak. Majd a szilárd állapotban levő gumihoz több száz lóerős, nagyteljesítményű gépekkel keverik, de inkább gyúrják a speciális kormot, amíg a gumi felületébe kerül és így biztosítja kopásállóságát.

A vállalat termékeinek száma öt—tízezer között mozog, ezen belül az autógumihoz igénylik a legjobb és legtöbb kormot. Az idén már 90 000 személykocsira való gumiabroncs készül