Szolnok Megyei Néplap, 1967. április (18. évfolyam, 77-100. szám)
1967-04-03 / 79. szám
1967. április 3. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP II OLAJVAROS — KUNHALMOKON A legnagyobb feldolgozó — 1970-re évi három millió tonna — Az ikrek — Tovább fejlesztik Félidő van Olajvárosban. A szászhalombattai Dunai Kőolajipari Vállalat teljes felépítésére sok millió forintot szántak. A beruházás több mint fele elkészült. Üj és új egységek kezdik meg a termelést, hogy 1970-re évente hárommillió tonna olajat dolgozzanak fel a Barátság vezetéken érkező folyékony aranyból. Kiváló minőség Néhány kilométerrel távolabb az idősebb iker, a Dumamenti Hőerőmű kétszáz méteres kéménye pipál. Onnét ide gőz, innét oda gurdon — azaz pakura — áramlik a csöveken. Mindkettőből több és több kell. Csőkígyók labirintusából, fémtomyok rengetegéből, teremnyi vezérlőpultok villogó lámpásaiból mit szűrhet ki, mint lényeget, a magamfajta laikus? — Azt, hogy itt a paraffinmentesítőben például hazánkban korábban nem gyártott, eddig csakis importból beszerzett kenőolajat állítunk elő — mondja az üzemvezető. — Hozzátéve — folytatja a főtechnológus —, hogy a szovjet berendezések a garantáltnál jobb teljesítményt nyűi- tanak Olyan minőségű olajat készítünk, hogy csak a megismételt laboratóriumi elemzések után hittük ed— Szovjet dokumentáció Zömök, nevető arcú férfi, ötven körül. Odébb tolja a hegesztőaparátot, kezet ad, „szervusz” — mondA képen látható acéltorony egyenként száz tonna súlyú gyűrűkből épül. A Dunai Kőolajipart Vállalat területén építik ezeket a tornyokat, a második olaj- finomító egység tartozékait. Az első 30 méteres torony már a helyén áll. (MTI főt ó — Kácsor László felv.) Magyar volt Virginia megalapítója ? Szepessy Géza muzeológus finnországi tanulmány- útján a turkui vár Királyi kancelláriájában egy szerelmes párt ábrázoló freskón meglátott egy felírást: „Johann von Unger, 1594, Pontus de la Guardia”. Ez a férfiú — az akkori svéd hadiflotta tisztje — a ma is virágzó Unger család őse, nevének tanúsága és a helyi hagyományok szerint Magyarországról került annak idején a messzi északra. Részletes adatok azonban életéről és haláláról nem maradtak fenn. A magyar muzeológus finn kollégáival széleskörű nyomozásba kezdett ennek a „magyarországi Jánosnak” az élő- és utóélete után. Végül is az a feltevés alakult ki, hogy azzal a John Smith kapitánnyal lehetett azonos, akinek életéről már vannak történelmi dokumentumok. Először Báthory . Zsig- mond erdélyi fejedelem udvarában tűnt fel, majd török fogságba esett, de megszökött és észak felé menekült orosz földön keresztül. így érkezhetett Torkúba, ahonnan később Angliába utazott. 1607-ben tagja volt annak a tengeri expedíciónak, amely Észak- Amerikában megalapította Jamestown-t. Kitűnő szervező lehetett, mert hará- csoláshoz szokott társait sikerült munkára és rendszeres életre szoktatnia. Végül is ő alapította meg Észak-Amerika első angol települését, Virginiát, — amelynek aztán első kormányzója lett. Kalandos élete volt. Egyszer az indiánok fogságába került, akik halálra ítélték, mert nem volt hajlandó Jamestown-t a kezükre játszani. Már a kivégzésére készültek, mikor a törzsfőnök leánya, Pocahontas a nyakába borult, s ezzel az indián hagyományoknak megfelelően megváltotta a haláltól. John Smith végül is az angol királyi udvarban, mint „újvilági előadó” fejezte be életét. Ott készítette azt a térképet, amely először tünteti fel Virginia államot. Érdekes lenne, ha beigazolódnék, hogy magyar ember alapította meg a mai USA legrégibb angol települését... ja, de azután rögtön oroszra vált. A „mágyár” nagyon nehéz — mentegetőzik Ivan Ivanovics Ganyi- csev, aki inkább kézzel- lábbal, s főként utánozhatatlan arcmimikával „beszélget” a kollégákkal. Ga- nyicsev neve a Szovjetunió minden részén ismert — nem tőle, Vlagyimir Petro- vics Nyelidovtól, az itt dolgozó harmincfőnyi szovjet szakembercsoport főmérnökétől tudom. — Indiától kezdve országok tucatjait „hegesztette végig”, sok kormánykitüntetése van, s nem egyszer repülővel vitték ezerkilométerekrr, kényes, tehát nekivaló munkákhoz. — Láttam a filmet — mondja — a kezdetről, amikor a földmunkagépek dolgoztak még itt, majd az első alapozásokról... Mindennek csak öt esztendeje, s már itt tartunk. — Mindezt jó nyolcemeletnyi magasságban mondja, ahonnét, ha széttekint az ember. nyomát se látja az egykori kukoricásnak. A DKV teljes alapdokumentációja szovjet: a berendezések jelentős része is az, de megtalálható az NDK, Csehszlovákia, Anglia, Svájc, s több más ország vállalatainak terméke is. Közős lesz az ünnep A kunhalmokon megbúvó község néhány év alatt város nagyságúra növekedett. Olykor kun harcosok emlékét idéző tárgyak buknak ki a földből, de a régmúlt, emlékéin nincs sok idő elmélkedni. Imponáló gyorsasággal formálódik a modern lakótelep — végső kiépítésben 3300 lakás lesz itt, mintegy 20 ezer lakossal — épül a 16 tantermes iskola, jövőre meglesz a szupermarket, erőművesek és olajosok a maguk képére formálják a kunhalmok vidékét A finomítóban már meghaladta az ezret a létszám — holott itt rendkívül magas az automatizáltság foka — építő-szerelő munkás pedig kétezer dolgozik most itt. A szomszédban majd azonos a helyzet: az erőmű építkezése 1968-ban befejeződik. A finomítónál viszont 1970-re csak az első lépcső valósul meg. Utána évi hatmillió tonna olaj feldogozására fejlesztik, ez további négy és fél milliárd forint beruházást igényel. A negyedik ötéves terv végén valóban olajország terül majd el itt, hiszen már 1970-ben annyi olajat dolgoznak fel. amennyit az iparág összes többi üzeme együttvéve. — A vállalat — mondja az igazgató — a Szovjetunióból a Barátság vezetéken érkező alajra épül. E testvéri együttműködés a biztosítéka, hogy népgazdaságunk számára rendkívül előnyös, kellő időn belül megtérülő beruházás lesz a battai üzem. Több, mint két tucat vállalat emberei dolgoznak itt. Most, félidőben mindenütt számvetést végeztek, *s közös elhatározással megfogadták, hogy hazánk e fiatal létesítménye méltóan köszönti a Nagy Október 50. évfordülóját. November elsején átadják üzemelésre Olajország fémből, csövekből, bonyolult műszerekből alkotott újszülöttjét, a fenolos kenőolajfinomító gyáregységet. — Akkor azután — kacsint hamiská- [ san Ivan Ivanovics r'a- nyicsev — „ez sok mágyár fiúkkal közösen lesz ün- i nép”... Mészáros Ottó Ilyen lesz Szolnok új városközpontja A minap az utcán megszólított egy idős asszony. „Kérem szépen, a Vosztok útra szeretnék eljutni, de nem tudom merre induljak. Tizenöt évvel ezelőtt voltam utoljára Szolnokon, de akkor nem hallottam erről az utcáról.” Magyaráztam, nery is ismerhette, mert azóta épült a város szélén az új lakótelep. Rövidke beszélgetés volt ez, s mégis kifejező. Egy város megfiatalodásának, fejlődésének bizonyítéka. Mi, akik hatvanezren itt élünk, kicsit közömbösen vesszük tudomásul, hogy egyre-másra épülnek új házak, bölcsődék, iskolák, üzemek. Mindennapos dolog, mondjuk, ennek így kell lenni. S inkább arról szólunk: még mindig nincs elegendő lakás, még mindig sok asszony vár munkaalkalomra, még mindig zsúfoltak a bölcsődék, az óvodák, elkelne már egy szakközépiskola is, bővíteni kellene a telefonhálózatot, korszerűsíteni tovább a közlekedést és sorolhatnám tovább. Valóban jogos és figyelemre méltó észrevételek ezek. Tükrözik, milyen gondok foglalkoztatják az embereket. amelyeken segíteni minden arra illetékesnek kötelessége. S hogy ezt valóban kötelességüknek is érzik mind a város, mind a megye vezetői, az egyes szakminisztériumokkal egyetemben, annak bizonyítására most lapozzunk bele Szolnok város harmadik ötéves tervébe. Ami a foglalkoztatottság növelését illeti, szembetűnő, hogy az elkövetkezendő években a különböző tárcák csaknem három milliárd forintot fordítanak Szolnokon új üzemek építésére, illetve a meglevők bővítésére, korszerűsítésére. Csupán a szolnoki vasúti rekonstrukció másfél milliárd forinttal készül. És megépül a betonelemgyár, az autódaru javító, a por- festékgyár, a Ganz Hajó Portáldarugyár, a hegesztett vasszerkezetek gyára, a mosószergyár és sorolhatjuk még tovább az újonnan épülő létesítményeket. Emellett bővítik a bútorgyárat, erőművet kap a cukorgyár. És mindez azt jelenti, hogy újabb három ezer embernek tudunk majd Szolnokon, üzemben munkát biztosítani. Lényegében tehát ez a hatalmas ipari fejlődés meghatározza a város fejlődését is. Beszéljünk mindjárt a lakásépítkezésekről. mint legnagyobb feladataink egyikéről. A harmadik ötéves tervben 1835 lakást — államit és szövetkezetit kell felépír teni. Hova épülnek majd ezek az új családi otthonok? A Zagyva vonalát követve a Ságvári körúttól a íjarcsa utcáig levő területre, a Mátyás király utca és a vasút közötti részre. Tartalékként rendelkezésre áll továbbá a Bávány utca és a József Attia utca átal határolt terület. Emellett szanálni kell a Beloiannisz utca roskatag, öreg házait és helyükre modern, a városképnek megfelelő emeletes lakóházakat kell építeni. A városközpont kiépítésével korábbi lapszámainkban már foglalkoztunk. Ettől függetlenül nem lesz érdemtelen arról ismét megemlékezni néhány sorban. Az új városközpont a Beloiannisz, a Ságvári Endre út, az Ady Endre és a Sallai Imre utcák által határolt tömbbensőben lesz. Előreláthatólag hét-nyolc esztendő alatt készül el. Itt elsősorban a közintézmények helyezkednek el: szálloda. állami áruház, szolgáltatóház, városi művelődési ház, könyvtár, irodaház. Lakások itt nem épülnek, s ez helyes is, mivel a lakásokat kiszolgáló létesítményeket, így bölcsődét, óvodát, iskolát nem építenek erre a területre. Lakásépítkezésre azonban van még hely másutt is Szolnok belterületén. így például a Szabadság utcában, vagy a Táncsics Mihály utcában. Kétségtelen, hogy a tervezett 1835 lakás nem elég az igények kielégítésére, mivel jelenleg is több mint kétezer jogos lakásigénylő van Szolnokon, s az új üzemek idetelepítésével újabb lakások kellenek a hozzánk települő szakembereknek. Éppen ezért további sor- és társasházakat, illetve kislakásokat kell építtetni. E vonatkozásban mind a városi tanácsra, mind az OTP-re nem kis feladat vár. A harmadik ötéves terv előirányzatai szerint ugyanis Szolnokon mintegy ezer társasházat, valamint a Kertvárosban és Szandaszöllősön hétszáz családi házat kell felépíteni. Szorgalmazni kellene továbbá, hogy a több lakásnyerés érdekében emeletráépítések valósuljanak meg. A tervek szerint az újonnan épített lakások többségében gázfűtés lesz, ugyanakkor szóba került a termálvizes fűtés üzemszerű alkalmazása is. A lakásépítkezések után első helyen kell megemlíteni a kereskedelem fejlesztésére irányuló elképzeléseket. Mint már az előbbiekben írtuk, a városközpontban felépül az új állami áruház, a szálloda étteremmel. Itt kap helyet a piaci vásárcsarnok is. Reméljük, ezzel megoldódik egyúttal a város folyamatos zöldség, gyümölcs, burgonya, élőbaromfi ellátása is. Két ABC-áruház épül, egy a Vöröscsillag úton, egy a Verseghy úton. Három élelmiszerbolt létesül a külső kerületekben. Véleményünk szerint a jobb kereskedelmi ellátottság érdekében nagyobb teret kellene engedni a több- szektorúságnak. Így például az fmsz vállalhatna nagyobb részt is, mind az áruellátásban, mind a javító-szolgáltató tevékenységben. Sok a panasz arra, hogy zsúfoltak az óvodák, a bölcsődék. Valamelyest enyhít ezen, ha felépül a Bálvány utca térségében a 75 kisgyermek elhelyezésére alkalmas óvoda. Ugyanakkor a városban száznegyven új bölcsődei hely is épük S ha már a gyermekekről van szó. akkor írjuk meg azt is, hogy új 16 tantermes szak- középiskola, ugyancsak 16 tantermes általános iskola épül a megyeszékhelyen. Emellett bővítik az Abonyi, a Délibáb úti iskolákat. A közgazdasági szakközépiskola mellett pedig egy 150 személyes kollégium létesül. Mind az új lakások építése, mind az új kereskedelmi egységek, iskolák, óvodák létesítése elképzelhetetlen . korszerű közmű- hálózat nélkül. Éppen ezért a következő években e vonatkozásokban is jelentős feladatokat kell valóravál- tani. A városfejlesztési alapból a tervek szerint 6 kilométer új csatornahálózat, állami erőből pedig 7 kilométer csatorna építését tervezik. Emellett szükséges, hogy a Víz- és Csatornaművek évenként legalább egymillió forintot fordítson a meglevő csatornák felújítására. Vízvezetékhálózat fejlesztésre is tetemes összeget irányzott elő a tanács. Kilenc kilométer új vízvezeték épül Szolnokon, s 50 kilométer új járda. A központi kerületekben, főbb útvonalakon. tereken tovább kell folytatni a villamos vezetékek kábelesítését. Emellett a város külső kerületeiben is fejleszteni kell az alapközműveket. Ennek érdekében mintegy öt kilométer villanyvezetékkel be kell fejezni a villamosítást. Útépítésre, az úthálózat korszerűsítésére is gondoltak, amikor a tanácsnál elkészítették a harmadik ötéves terv előirányzatait. Csaknem húsz kilométer út általános felújítását végzik el. A 4-es számú főközlekedési út két felüljáró közé eső szakaszát kiszélesítik. Amikor az MSZMP városi bizottsága tárgyalt Szolnok harmadik ötéves tervre vonatkozó várospolitikai elképzelésekről, határozatban rögzítette; a nagyarányú tanácsi és egyéb beruházások mellett feltétlenül szükséges a város lakóinak társadalmi összefogása is, hogy tovább szépíthessük, parkosíthassuk, fásíthassuk Szolnokot. A parkterületet 60 ezer négyzetméterrel kell növelni, ugyanakkor gondozni a meglevőket. Szükséges új játszóterek építése is a gyermekeknek. Egy város fejlesztése közügy. Kinek-kinek meg kell tennie a magáét a tervek valóraváltására. Olyan a mi városunk, mint egy felnövő kamasz. Még magán viseli a gyermekkor jeleit: az alacsony házakat, a vályog lakóépületeket, a hepehupás utakat. Ám már a felnövő embert példázza: egy új lakótelep, az épülő üzemek sora, egész jövendőnk. Varga Viktória Jövendőnk
