Szolnok Megyei Néplap, 1967. április (18. évfolyam, 77-100. szám)

1967-04-27 / 98. szám

IVilág proletárjai, egyesüljetek! SZOLNOK NEMI A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA MuSSfüSHSs XVIII, évfolyam, 98, szám. Ara s SO fillér 1867, április 27., csütörtök. Vége a nyugalomnak Kevesen tudják, hogy a világhírű Parkinson-tör- vénynek egy kevésbé híres, bár nem kevésbé szelle­mes ikertestvére támadt, amelyet Calvin L. Mooers, az információ-gépesítés nemzetközileg ismert szak­embere fogalmazott meg 1960-ban. Alighanem ta­nulságos számunkra is, ha idézzük Mooersmek egy amerikai szaklapban közzé­tett, néhány megállapítá­sát. „...Magától értetődően azt hisszük: jó dolog hoz­zájutni az információhoz, s hogy mindenki, akinek módja van információs szolgálatot igénybevenni, ezt meg is teszi — írja. — Nos, elég sokan vannak, akik nem kívánnak tájé­kozódni... Mindnyájan ta­pasztaltuk, milyen kínos és gyötrelmes információt kapni. Először is: el kell olvasnunk, s ez nem min­dig könnyű, Aztán meg kell próbálnunk megérteni amit olvastunk. Ehhez vi­szont gondolkodnunk kell, Az információ megkövetel­heti, hogy döntsünk róla, hogy a hozzá kapcsolódó más információkról. A dön­téséig pedig cselekvésre kényszerítenek, ami fárasz­tó munkaprogrammal. uta­zásokkal, terhes megbeszé­lésekkel járhat. Az infor­máció megértése során rá­jöhetünk arra is, hogy fő­nökünk tévedett, hogy munkánk rossz vagy szük­ségtelen volt... Ha az in­formációt, beillesztettük munkánkba, azt gyakran egyáltalán nem veszik ész­re. nem méltányolják. A megtakarított munka nem számít. Az elvégzett, mun­kát viszont, mégha feles­leges volt is, jói megfize­tik, sőt. jutalmazzák... Így tehát ha nincs informáci­ónk vagy ha nem használ­juk, sokkal kevesebbet kell kínlódnunk!” A kissé hosszúra nyúlt idézést után magát a „tör­vényt” már elég csak je­leznünk: az információs rendszereket mindaddig aligha, hasznosítják amed­dig az érdekelteknek gyöt- relmesebb. ha tájékoztat­ják őket, mintha nem tá­jékoztatják — írja nyelvöl- tögető humorral a pamflet- szerző. S ámbár megállapításait csak az információk egyik, jóllehet, nagyon fontos alaptípusára: a műszaki- tudományos tájékoztatást korlátozza, úgy tűnik, meg­figyelései más területen is érvényesek. A pszichológiai kiinduló­pont ugyanis, amelyre ez a tréfa épül. saját házunktá- ján is igaz: ameddig az információk felhasználása — és most már szélesebben: műszaki és piaci tájékozó­dást egyaránt értve —. inkább kényelmetlenséget okoz. semmint hasznot hajtana, addig aligha vár­ható, hogy az érdekeltek törekedjenek ilyen „kelle­metlenség! tényezők’” be­szerzésére. S ha kissé tá- gabb értelmezésben végig­gondoljuk ezt a megállapí­tást. nyilvánvalóan adódik a következtetés: az infor­mációk különösen „zava­rónk” lehetnek a vállalatok számára a kötelező terv­utasításos gazdaságirányí­tási rendszer keretében. A terv ugyanis egyfelől meg­határozza a termelési szfé­ra legfontosabb mutatóit. másrészt — a felhasználók­hoz „címzett” utasítással — előírja a termékek köte­lező átvételét Ha ilyen gazdálkodási atmoszférá­ban a piacról, a fogyasztói igények változásáról, vagy netán új műszaki eljárásról érkeznék tájékoztató anyag, az bizony egyszeriben ..összekuszálná” a vállalat immár „kész síneken futó” termelését. Közismert viszont, hogy az új gazdaságirányí­tási rendszer éppen ezt a „nyugalmat” változtatja meg intézményesen, még­hozzá azért, mert a piactól, a kereslettől, vagy a mű­szaki fejlődéstől elszigetelő gazdálkodási módszerek — az ország, a népgazdaság számára — éppen hogy nem zavarmentesek. Nyil­vánvaló, hogy ilymódon, csak azt a következményt említve: egyfelől nehezen eladható készletek halmo­zódnak fél, másfelől hiá­nyok keletkeznek. Az új mechanizmus éppen azt az akadályt hárítja el az in­formációk felhasználásának útjából, amelyre a „tör­vény” is utalt: az anyagi érdektelenséget, vagy ne­tán az ellenérdekeltséget. A vállalat számára rendkí­vül értékessé válnak a pia­ci helyzetről, a termelés korszerű irányzatairól tu­dósító információk. Enélkül lehetetlen lesz dolgoznia; ezek híján nem lesz tám­pont. amelyre a termelést, a termékek választéki meg­oszlását alapozhatnák. Meglehet, hogy ma már, az új mechanizmus előké­szítésének befejező idősza­kában, mindez — elvileg — jólismert, ám a gyakor­lati érvényesítéshez még sok változás, és nem utol­sósorban: szemléleti válto­zás szükséges. Az informá­ciók beszerzése ugyanis — akár a piackutatás önál­ló vállalati szerveinek ki­építésével, akár szakintéz­ményeknek adott megbízás­sal, vagy a nemzetközi áramlatok, tehát az ex­port-piacok elemzésével — kétségkívül költséges, anya­gi áldozattal is jár. Költ­séget természetesen csak az előnyök mérlegelése alapján lehet bármilyen gazdasági célra fordítani. Ám ha az információk már említett nélkülözhetetlen­ségére utalunk, aligha lo­het. külön bizonyítani való­jában sajátos áruról van sző. amelyet a vállalat e számára legkedvezőbb mó­don „beszerez”; fizet ugyan érte, tannak már nálunk is jelek arra. hogy terjed az információk értékes áru­alakjának felismerése. A piackutatások, fogyasztói közvélemény-vizsgálatok, ipari termékkiállítások stb. mostanában a vállalati ér­deklődés homlokterébe ke­rültek. Természetesen mindez nagyon jó, de — csak a kezdet. A január 1-ig, az új gazdasági me­chanizmus startjáig még hátralevő hónapokban fon­tos mindenütt kiépíteni az ehhez szükséges vállalati kereteket — s nyilvánvaló­an: gyarapítani az ezzel kapcsolatos ismereteket —. hogy azután a lehető leg­kevésbé érvényesülhessen a vállalat „zsebét” bizony majd érzékenyen érintő, Mooers-féie „törvény”! T. A. 1/fta: Zéróközlemény Karlovy Vary- ból Miért nem házasodhatnak a katolikus papok T Szolnok zöldség, gyümölcs ellátása Nem Csipkerózsika ébredés £ Martonvásári 5-ös hibridkukoricát vetnek a jászíényszarui Bébe Tsz-ben. Ve­tés előtt ellenőrzik a vetőgépeket, (Foto: Nagy Zsolt) Az 50. évforduló tiszteletére Ot műhely versenyez a Kunszentmártoni Gépjavító Állomáson a szocialista címért Az elmúlt esztendőben megyénk gépjavító állomá­sai és gépállomásai is be­kapcsolódtak a IX. kong­resszus tiszteletére indított versenybe- Igen szép ered­ményeket értek el. Hiszen a gépjavítás, a garanciális szolgáltatás, az újítás és más területek, lehetőségek maximális kihasználásával a 6 265 490 forintos vállalá­sukat jóval túlteljesítették, örvendetes, hogy az üze­mek megálltak a próbát és adott szavukat megtartot­tak. A kongresszusi ver­seny 20 337 686 forintos eredményt hozott. Az idén a fent említett mezőgazdasági üzemek az FM, a MEDOSZ és a KX3Z Központi Bizottság felhívá­sa alapján ugyancsak válla­lásokat tettek; ezek teljesí­tésével járulnak hozzá a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 50. évfordulójá­nak méltó megünneplésé­hez. Általában új értékek előállítására, jövedelmezőbb gazdálkodásra, balesetek csökkentésére épülnek az idei vállalások. A Szolnoki Gépjavító Állomás kivételé­vel valamennyi üzem be­küldte már az írásbeli ki­mutatást erről az igazgató­ságra. — így összesítve 6 117 369 forint értékű ter­ven felüli vállalást tettek. A szocialista műhely cí­mért is versenyeznek. A Kunszentmártoni Gépjavító Állomáson két műhely száz- hatvan fővel e büszke cím megtartásáért versenyez, három műhely pedig két­százhuszonegy fővel e cím elnyeréséért. Az ocsodi Szabadság, a törökszentmiklósi Rákóczi Tsz éves verseny vállalást tett A törökszentmiklósi kö­zös gazdaság növényter­melési tervének fél száza­lékos túlteljesítését, vagyis 308 ezer forintos többlet- bevétel biztosítását vállal­ta éves szinten. Ugyancsak fél százalékos — pénzben 379 ezer forintot jelentő — túlteljesítést terveznek az állattenyészetből. így a két üzemágból több mint fél­millió forint árbevételhez akar jutni a termelőszövet­kezet. Nagyon jelentős a törökszentmiklósiak válla­lásában az, hogy minden 100 hold szántóegység után 100 mázsa húst adnak a közellátásnak. A termelő- szövetkezetben méltókép­pen akarják ünnepelni a félévszázados évfordulót, s a legjobban dolgozó mun­kacsapatokat és szövetke­zeti tagokat jutalomban is részesítik majd. Hasonló értelmű ver­senyfelajánlást fogadott el az öcsödi Szabadság Ter­melőszövetkezet közgyűlé­se is. A szövetkezet a ta­valyi árbevétel legalább 5 százalékos tűik zá rny adásá­ra vállalkozik az idén. Ugyancsak több húst ad­nak szántóegységenként a tavalyihoz mérten az öcsö- diek. S hogy több tejet is árusíthassanak, a tehené­szetben új zootechnikai el­járásokat. szakszerű takar­mányozási módszereket al­kalmaznak. Ugyancsak zöldségből és gyümölcsből is többet adnak a tavalyi­nál a Szabadság tsz tagjai. Tíz százalékkal túl­szárnyalják az ipar- politikai tervet Az MSZMP Központi Bi­zottsága felhívása nyomán Fegyverseken is széleskö­rű jubileumi munkaver­seny bontakozott ki a Nagy Októberi Szocialista For­radalom 50. évfordulója tiszteletére. A község három terme­lőszövetkezetében 15 bri­gád, több mint kétszáz tag­gal küzd a szocialista cím elnyeréséért. A baromfite­nyésztők beneveztek a me­gyei baromfitenyésztők versenyébe. A fegyvemeki vegyes­ipari ktsz dolgozói vállal­ták, hogy az előírt három kislakás helyett négyet építenek fel, valamint, hogy a személyi szolgálta­tás árbevételét tavalyhoz képest 20 ezer forinttal növelik. Befe'ezcdött a tavaszi fásítási idény (Tudósítónktól) A tavaszi fásítási kam­pány alatt mintegy másfél millió csemetét és közel ötvenezer suhángot ültettek el a megyében és ezzel kö­rülbelül 200 holddal gya­rapodott a fával borított terület. A termelőszövet­kezetek a major és útfásí­tásokhoz másfélszázezer csemetét és negyvenezer suhángot kaptak költség- mentesen. Az előző évhez képest eredményesen ért véget a fásítási hónap. A járási székhelyeken, a megye vá­rosaiban. valamint a na­gyobb községekben rende­zett fásítási ankétok sok új barátot szereztek a fásítás ügyének. Kedvező alkal­mat teremtettek arra, hogy az ankétok résztvevői meg­tárgyalják a fásítás soron- következő tennivalóit. A tavaszi fásítási mun­kákból a KISZ-fiatalok is derekasan kivették részü­ket. Jászberényben, Jász­apátiban és Jászkiséren emlék fásítást létesítettek a Nagy Októberi Szocialis­ta Forradalom 50. évfordu­lójának tiszteletére. A fásítási hónap alatt alakultak meg a megye községeinek nagy részében a fásítási bizottságok azzal a céllal, hogy összeírják a község határában fellel­hető fásítható területeket, melyeket 1968—1972 között telepítenek majd. Az ülte­tések után most az ápolási munkákon a sor. Ettől függ, hogy a földbe rakott csemetékből mennyi éri meg az őszi lombhullást.

Next

/
Thumbnails
Contents