Szolnok Megyei Néplap, 1967. április (18. évfolyam, 77-100. szám)
1967-04-23 / 95. szám
im. áp*«L* * SZOLNOK MEGTEI NÉPLAP 9 Megalakult a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsa Hatékonyabb, megbecsültebb népművelést Mint arról lapunkban már hírt adtunk, április 20-án megyei pártaktívaülést tartottak Szolnokon. A megyei párt-vb népművelésre vonatkozó irányelveiből adódó feladatokat tárgyalták meg. A pártaklívaiilés résztvevői nagy érdeklődéssel hallgatták Zagyi János elvtársnak, a megyei pártbizottság titkárának előadását. A beszámolót követő vita — melyben igen sökan kértek szót —, azt tükrözte, hogy a népművelés iránt széles körű érdeklődés nyilvánul meg. A pártaktíván elhangzott beszámoló és a vita főbb gondolataira — ígéretünkhöz híven — az alábbiakban visszatérünk: (Folytatás az 1. oldalról) zeti vezető szervektől, mind a szövetkezetek gazdáitól sok tekintetben új, korszerűbb gondolkodásmódot kíván meg. Ezt érzékeltette a kongresszuson elhangzott beszámoló és több hozzászólás is. — A gazdaságirányítás új rendszerének viszonyai között az eddiginél sokkal inkább érvényesül majd az az elv, hogy a közös gazdálkodás sorsa a szövetkezeti vezetőkön és a szövetkezeti tagokon múlik. Elhatározásuk, döntéseik kialakításával megnövekszik önállóságuk, bővül hatáskörük. Ugyanakkor azonban a döntésekkel együttjáró kockázat minden következményét is vállalniuk kell. A gazdálkodásra vonatkozó határozatokat tehát gondosan, szakszerűen kell előkészíteni, s a legfontosabb döntéseket a szövetkezeti tagság „parlamentjében” a közgyűléseken kell meghozni, tgy mindenki részesévé válik a sikereknek, és az esetleges átmeneti kudarcok terhe is közös lesz. A Termelőszövetkezetek Az idei tavaszra igazán nem lehetett panaszuk idáig a határban dolgozóknak, a földművelőknek. — Mutatja is a tavaszi munkák haladása. Az őszi kalászosok fej trágyázása például 85 százaléknál tart, de a jászberényi járás termelőszövetkezetei már 102 százalékra teljesítették tervüket. Megközelíti ezt a teljesítményt a kunszentmártoni járásé is. sőt a sorrendben legutolsó Túr- kevén is elhagyták a 80 százalékot. A megyében 155 ezer bold őszi kalászos, gabona kapott eddig fejtrá- gyát. A tavaszi szántásban Tő- rökszentmiklós város és Jászberény város közös gazdaságai a legjobbak. A múlt év őszéről szántatla- nut maradt 53 ezer holdból 20 ezer holdat „hasítottak” fel eddig a megyében. A legtöbbet a jászberényi jáOrszágos Tanácsa a kongresszusok közötti időszakban a termelőszövetkezetek legmagasabb képviseleti szerve. Minden tekintetben és minden törvényes eszközzel szolgálni akarjuk, szolgálni fogjuk mozgalmunk, a szövetkezeti parasztságunk érdekeit. De úgy gondolom, mindenki egyetért velem, amikor itt kijelentem: ezt a szolgálatot, a termelőszövetkezetek érdekeinek védelmét nem elszigetelt érdekek és szempontok érvényesítésének tekintjük szilárdan a szocializmus talaján, a munkásparaszt szövetséget erősítve akarjuk végezni munkánkat. Azért fáradozunk, hogy a korábbinál jobban összehangoljuk a társadalmi, a szövetkezeti és az egyéni érdekeket. Ezt kívánjuk érvényesíteni a különböző párt- és kormányzati szervekhez fűződő kapcsolatunkban és ezt juttatjuk kifejezésre akkor is, amikor a termelőszövetkezeti gazdaságok és az állami vállalatok egyenjogúságának teljes gyakorlati érvényesítésére törekszünk. Kongresszusunk áttekintette, gondosan mérlegelte rásban. több mint négyezer holdat. Ugyanez a járás teljesítette magasan túl borsóvetési előirányzatát is, hiszen 176 százalékos teljesítménnyel vetette el a borsót. Noha ebben az egész megye 106,5 százalékot ért el. Tavaszi árpából is többet vetettek termelőszövetkezeteink az előzetesen tervezettnél. Elsősorban a jászberényi járásbeli, a mezőtúri és a kisújszállási szövetkezetek. — Tavaly ilyenkor a tervezett cukorrépa 67 százalékát vetették még el a Szolnok megyei termelőszövetkezetek, most mindössze a Jászságban és a tiszafüredi járásban van még némi vetnivaló. De az egész megye a 100 százalék körül tart. Örvendetes, hogy takar- ménytermeszfésük megalapozására már eddig 103 százalékra teljesítették vöröshere vetési vagy felül- vetési tervüket a megye termelőszövetkezetei, — A termelőszövetkezeti mozgalmunk gazdag tapasztalatait. A kongresszuson elhangzottak értékelése a szükséges következtetések levonása és a feladatok maghatározása az új országos tanács munkájának kiinduló pontja, hosszú időn kérészitől egyik lényeges alkotó eleme lesz. — Munkánkban állandóan hasznosítani és gyümöl- cSöztetni kívánjuk a szövetkezeti vezetőknek, a mozgalom veteránjainak, élenjáró dolgozóinak sokrétű tapasztalatait. Még egyszer megköszönöm a megválasztásunkkal kifejezett és nagy felelősségvállalásra, szorgalmas munkára kötelező bizalmat. Tisztségviselő társaim és a magam nevében ígérem, hogy azon a helyen is, ahová most a kongresz- szus bennünket állított, pártunk iránymutatása alapján a termelőszövetkezeti mozgalom további fejlesztéséért, a szocializmus teljes felépítéséért dolgozunk — mondotta befejezésül Szabó István, a küldöttek nagy tapsa közben. Ezután E-rdei Ferenc mondott zárszót. szolnoki járásban a 235 százaléknál tartanak, i A lucerna vetése hasonlóan jól halad. Tízezer holdat vetettek be lucernával vagy vetettek felül az idén a megye szövetkezeti gazdaságai. S ami még inkább jó: a napraforgó és a kukorica vetésben nagy időelőnye van a megyében működő szövetkezeteknek. A napraforgó fele a földben, s ugyancsak a kukorica egyötöde is. Az idén ötször annyi kukoricát vetettek cl erre az időpontra, mint tavaly! A szolnoki járásban például hétezer hold kukorica van már a földben, Mezőtúron. Túrkevén pedig közel felével végeztek e munkának. S vetik megye- szerte a silókukoricát is. Ez a munka ugyancsak Túrkevén halad a legjobban, Az MSZMP Központi Bizottsága Ideológiai Irányelveinek megjelenése után elemző, céltudatos eszmeiideológiai munka kezdődött megyénkben is. Az irányelvek elvi, politikai célkitűzéseinek gyakorlati végrehajtása érdekében pártszerveink — mindenekelőtt a megyei párt- végrehaj tóbizottság — több fontos napirendet tárgyaltak, határoztak, és különböző intézkedéseket foganatosítottak. Ennek hatására az egész megyét átfogó politikai akciók zajlottak le. Ezek jegyében került sor a népművelés helyzetének tanulmányozására, s a harmadik ötéves terv időszakára szóló irányelvek kimunkálására és jóváhagyására. Az alapos előkészítő munkának köszönhető, hogy a népművelés mind tartalmát, mind formáját tekintve jobban igazodott a társadalmi igé- n.vekhez, mint a közelmúlt években. Eredményesebben járult a gazdasági, társadalompolitikai és kultúrpolitikai célkitűzések eléréséhez. A vezető párt- és állami szervek irányító tevékenységében is nagyobb helyet kapott a népművelés. mint korábban. Mindenekelőtt ennek köszönhető. hogv figyelemre méltó sikereket értünk el a dolgozók politikai, világnézeti nevelésében, a szakmai ismeretek terjesztésében. az általános műveltség emelésében, a közízlés fejlesztéséhen és a tudatformálás érdekében a művészetek felhasználásában. Mindehhez, hozzájárultak — többek között — az- alábbi ténvezők is: Befejeztük a művelődési otthonok hálózatának kiépítését. Három községünk kivételével mindegyik községünkben van kul túrház. Az utóbbi öt év alatt csupán tanácsi vonalon 31 millió forintot fordítottak a művelődési otthonok. Évről évre nő az ismeretterjesztő előadások hallgatóinak száma. Tavaly több mint négy és félezer előadást tartottak megyénk művelődési otthonaiban, s ezeket majdnem ne- gyedmillióan hallgatták meg. Meghonosodott és fejlődésnek indult a munkás- akadémiák rendszere. Tavaly 90 munkás-, 24 termelőszövetkezeti- és 23 ifjúsági akadémia működött megyénkben. Jelentősen fejlődött a könyvtári hálózat. A tanácsi és a szakszervezeti könyvtárakban több mint ki - lencszázezer kötet van. Így sorolhatnánk tovább eredményeinket. hiszen a színházi előadásokról, a mozihálózat fejlesztéséről és sok mindenről lehetne még beszélni. Mindez híven tükrözi, hogy a népművelés értelmezésében és gyakorlatában, az életre való hatásában minőségi változás következett be a második ötéves terv idején. Ma már a népművelés korántsem ielent öncélú művészeti, kulturális tevékenységet. — Ezért szükséges, hogy a társadalmi, politikai, gazdasági és a népművelési feladatokat mindenhol egymással szoros összefüggésben. kölcsönhatásukban szemléljék, ennek megfelelően tervezzék és irányítsák. Nem engedhető meg, hogy a kisebb-nagyobb vezető poszton állók — és mások se — lekicsinyeljék a népművelésben elért eredményeinket, hogy egyedi esetekből, esetleg az ő mulasztásukból is rosszul sikerült rendezvényekből, vagy rendezvénysorozatokból elmarasztaló véleményt hangoztassanak kulturális életünk egészére vonatkozóan. Természetesen végzetes hiba lenne az is, ha munkánk fogyatékosságait, a népművelésben még vitathatatlanul létező hibákat figyelmen kívül hagynánk, nem elemeznénk, s nem tennénk semmit kijavításuk érdekében. Aki nyitott szemmel figyeli a művelődési intézményekben folyó munkát, s felelősséget is érez azért, sok idevágó feladatot említhet A népművelés korszerű értelmezése, gyakorlati alkalmazása még korántsem teljes. A munka hatékonysága még nincs arányban a szervező munkával, a különböző rendezvények sokaságával. A népművelő tevékenység tartalmában és színvonalában egyaránt — még nem mindenhol kielégítő. Sok helyen elmarad mind az Igényektől, mind a lehetőségektől. A tanya világban, a községekben, a városok peremkerületein sok még az elhanyagolt terület Az ellen is szót kell emelni, hogy a gazdasági vezetők jórésze még mindig lebecsüli, tizedran- gú kérdésnek tartja a kulturális munkát. Sok még a kívánnivaló a tanácsok, a tömegszervezetek, mozgalmak, társadalmi szervek népműveléssel kapcsolatos tevékenységének összehangolásában is. Alaposabbá kellene tenni községi, üzemi és alapszervezeti szinten a népművelés pártirányítását. Növelni a függetlenített kultúrmunkások politikai és szakmai felkészültségét. Van tehát bőven, ami meggondolásra, a realitások talaján való józan számvetésre, alapos tervezésre ösztönöz bennünket népművelési vonatkozásban, hogy a Központi Bizottság Ideológiai Irányelveit maradéktalanul valor aváltsuk. E munka során feltétlenül figyelembe kell vennünk néhány tényezőt: Mindenekelőtt az MSZMP IX. kongresszusának határozataiból adódó feladatokat társadalompolitikai, gazdasági és kulturális vonatkozásban egyaránt, továbbá a kongresszus kedvező visszhangját, ami a népművelés feltételeit is előnyösen befolyásolja. Naojjainltban — a szocializmus teljes felépítésének időszakában — a társadalom előtt álló össz- feladat bonyolultabb, mint korábban volt. Ebből adódóan fokozódik a követelmény elsősorban a vezetés színvonala iránt, de nemcsak az iránt, hanem a társadalom minden tagjával szemben. A népművelés a maga eszközeivel elősegítheti, hogy műveltebbek, szakmailag felkészültebbek leevenek az emberek. Sokat segíthetnek a kultúrmunkások — és ezt joggal el is várják tőlük — az új gazdaságirányítási rendszer bevezetésének, társadalmi szükségszerűségének, társadalompolitikai, gazdasági és közgazdasági előnyeinek megértetésében. Az új gazdasági mechanizmus tömegpropagandisz- tikus, tervszerű ismertetése ugyanis a következő hónapokban, főleg a második félév során történik. Nélkülözhetetlen segítséget nyújthatnak a népművelők; és nyújtsanak is — a dol- gogzók (köztük a vezetők) közgazdasági szemléleté- nek, ismeretének a reform követelményeinek megfelelő szintre való emelésében. Az új gazdasági mechanizmusból adódóan újabb differenciálódási igény jelentkezik a népművelés tartalma, formája, módszerei iránt. Az elvont, általános közismeretek gyarapítása mellett több időt kell szentelni a közgazda- sági témák, a helyi üzemek, vállalatok, vagy gazdaságok műszaki fejlesztését. termelésfokozását szolgáló előadásokra. A nagyobb szakmai hozzáértés azonban mit- sem ér, ha nem párosul nagyobb társadalmi felelősségérzettel. alaposabb politikai képzettséggel. Ezért szükséges, hogy kul túr- munkásaink hatékonyabban törekedjenek a szocialista eszmék eredményesebb terjesztésére, hogy a dolgozó osztályok és rétegek tagjai között meglévő érdekazonosság minél teljesebb véleményazonossággal párosuljon. Ä népművelési munka irányításánál és szervezésénél tekintettel kell lenni a megye múltjára, történelmi-, munkásmozgalmi hagyományaira, egymástól gazdasági, politikai és kulturális értelemben is eltérő tájegységeire, valamint a megye felszabadulás utáni fejlődésének sajátos helyzetére. A mi megyénkben például az ipari dolgozók 60 százaléka a fel- szabadulás előtt nem tartozott a munkásosztályhoz, ezért annak felhígulása nagyobb mérvű, mint országosam A falusi népművelést, a tsz tagok közötti ismeret- terjesztést tervszerűbben, céltudatosabban kell felhasználnunk az egységes szocialista termelőszövetkezeti paraszti osztály megteremtéséért. Emellett természetesen a kultúra munkásainak területük felvirágoztatásával kell kivívni a maguk számára a nagyobb megbecsülést, a társadalmi rangot. Joggal várják népművelőinktől, hogy legyenek bátrabbak, kezdeményezőbbek. S lépjenek fel az öncélú mennyiségi szemlélet ellen. 1 Nagyon fontos, hogy a népművelési munka differenciáltabb, árnyaltabb, céltudatosabb legyen, s következésképpen átfogóbb. Nagyobb gondot kell például fordítani kultúrmun- kásainknak a megye lakosságának mintegy 20 százalékát jelentő tanyai lakosok körében végzett munka javítására. S ne csak rájuk gondoljunk. Ne csak azokhoz közvetítsük a politikát, a művészetet, akik önművelésük következtében spontán igénylik azt, hanem alaposan átgondolt, céltudatos munkával foglalkozzunk mindazokkal, kiknek szükségük lenne a nagyobb tudásra. A fetirekészség mellett azonban mindehhez szükséges a népművelők körében következetesen érvényesített káderpolitika, önképzésük megkövetelése, a népművelés anyagi-? tárgyi feltételeinek vitása. S. B. Palántázúgéppel ültetik ki a paradicsompalántákat a jászkíséri Haladás Tsz-ben (Foto: Nagy Zsolt) A kukorica egyötöde földben a megyében A Jászságban végeztek a Jrej trágyázással Torokszentmiklóson jót halad a tavaszi szántás
