Szolnok Megyei Néplap, 1967. április (18. évfolyam, 77-100. szám)
1967-04-21 / 93. szám
19«. április 21. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP s Megkezdődött a termelőszövetkezetek országos kongresszusa (Folytatás az 1. oldalról.) aki teljesíti a közgyűlés által előírt munkakötelezettségét, jogosult legyen legalább 800, legfeljebb pedig 1600 négyszögöl háztáji földre. Igazságosnak tartjuk, hogy azok a szövetkezeti tagként dolgozó asszonyok, akik becsülettel elvégzik a rájuk háruló feladatokat a közös gazdaságban — ha a férjük máshol dolgozik is — ugyanakkora háztáji földet kapjanak, mint a többi szövetkezeti tag. — A nyugdíjasok, a járadékosok és a tartósan munkaképtelenek kivételével — csak azokat illesse meg háztáji föld, akik eleget tesznek a közgyűlés, illetve a vezetőség által meghatározott munkakötelezettségüknek. Hasonlóképpen rendezésre vár a termelőszövetkezeti alkalmazottak illetményföld jogosultsága is indokoltnak látszik, hogy törvény mondja ki: a termelőszövetkezeti alkalmazottak illetményföldje kevesebb legyen, mint a tagok háztáji földje. A háztáji állatállomány nagyságát illetően javasoljuk, hogy ezt továbbra is az 1959. évi 7. sz. törvény- erejű rendelet keretei között állapítsák meg. — A közös és a háztáji gazdaságok sokrétű kapcsolatát a tagok és a népgazdaság érdekeinek megfelelően továbbra is szerves egységként kell kezelnünk. Természetesen soha sem szabad szem elől tévesztenünk a közös gazdaság elsődlegességét és egyre növekvő szerepét. A szövetkezeti vezetők viseljék az eddiginél is jobban szívükön a háztáji gazdaságok sorsát, teremtsék meg a háztáji lehetőségek minél teljesebb kihasználásának feltételeit. A háztáji gazdaságoknak nagy a szerepük. 1965-ben például a mezőgazdasági termelés értékének csaknem egynegyedét adták, s ezen belül az állattenyésztés termelési értékének 36 százalékát szolgáltatták. Erről nem mondhatunk le. Kívánatosnak látszik, hogy a szövetkezetek a jövőben minden olyan mező- gazdasági termék feldolgozásával foglalkozhassanak, amelyek a belföldi ellátás javítása és az exportigények kielégítése szempontjából szükségesek. — A szövetkezeti mozgalom demokratizmusának fejlesztése érdekében javasoljuk, hogy a termelőszövetkezetek országos tanácsa és a területi szövetségek között, valamint e két testület és a szövetkezetek között ne legyen alárendeltségi viszony. Ajánlásaik, javaslataik elfogadásáról a szövetkezetek döntsenek. — Sem az országos tanács, sem a területi szövetségek nem lesznek hatósági jogkört gyakorló hivatalok. Nem gyarapítani, hanem éppen ellenkezőleg, csökkenteni akarjuk azoknak a szerveknek a számát, amelyek beleszólnak a szövetkezetek működésébe. Ennek megfelelően már a megalakulás alkalmával és később is annak az elvnek kell érvényesülnie, hogy a szövetkezetek önként határoznak Dr. Dimény Imre nagy tapssal fogadott beszéde után szünet következett, majd dr. Nagy Sándor, a mezőgazdasági és élelmezésügyi minisztérium főosztályvezetője, a kongresz- szus előkészítő bizottságának titkára tartott beszámolót a termelőszövetkezetek országos tanácsa és a termelőszövetkezetek területi szövetségei működésének irányelveiről. A termelőszövetkezetek társadalmi, képviseleti szerveinek létrehozását szükségessé teszik a termelőszövetkezetek működésének, gazdálkodásának a gazdaságirányítási rendszer reformjával kialakuló új feltételei, s ezzel kapcsolatban különösen a termelőszövetkezet önálló vállalati gazdálkodásának kialakítása, erősítése. A felvásárlási árak, valamint az anya® érdekeltséget meghatározó egyéb feltételek ismerete mellett a szövetkezeti gazdaságoknak elengedhetetlenül szükséges tájékozódniok a belső piac és a külkereskedelem igényeiről. Ezt a feladatot csak egy átfogó, s az egyes gazdaságokig eljutó információs rendszer oldhatja meg. A szövetségek feladata lesz a hatékony szövetkezeti érdekvédelem is olyan, amikor egyes állami és szövetkezeti vállalatok a termelőszövetkezeteket a jogtalan vállalati nyereség és a prémium-növelés szabad vadászterületeinek tekintik. — A termelőszövetkezetek területi szövetségei — folytatta az előadó — a létrehozó tagszövetkezetek szervei, s munkájukért e szövetkezeteknek tartoznak felelősséggel. A termelőszövetkezetek életébe, gazdálkodásába nem avatkozhatnak be. A társadalmi, képviseleti szervek fenntartási költségeit maguk a termelőszövetkezetek fedezik. A termelőszövetkezetek országos tanácsának fenntartási költségeit az ország összes terarról, belépnek-e a területi szövetségbe vagy nem. — A szövetkezetek társadalmi képviseleti szerveinek kialakulásával és a szövetkezetek önállóságának fokozódása révén megváltozik a szövetkezetek és az úgynevezett külső szervek kapcsolata. Megszűnnek többek között a tanácsok gazdasági irányítási operatív funkciói, módosul a szövetkezetek és a bank viszonya, a szövetkezetek és az állami vállalatok kapcsolatai az egyenjogúság alapján fejlődnek tovább, úgy, ahogyan az új gazdaságirányítás elvei meghatározzák. — Egész népünk várakozással tekint a szövetkezetek további működése elé, s figyelemmel kíséri ezt a tanácskozást is, — mondotta befejezésül többek között dr. Dimény Imre. melőszövetkezetei, a termelőszövetkezetek területi szövetségének költségeit pedig a létrehozó tagszövetkezetek viselik. Az országos tanács állami felügyelet a Magyar Forradalmi Munkás-paraszt Kormány, a területi szövetségekét. pedig az illetékes megyei tanácsok végrehajtó bizottságai gyakorolják. Továbbiakban a területi szövetségek feladatköréről beszélt, majd rámutatott: ajánlatos azt az elvet követni, hogy a területi szövetségek egy-egy megyén belül gazdasági körzetenként alakuljanak meg. Ugyanígy kívánatos, hogy egy-egy területi szövetségben legalább ötven, de legfeljebb száz szövetkezet vegyen részt. Azokban az esetekben. amikor egy-egy területi szövetségben nagyszámú termelőszövetkezeti csoport vesz részt különleges ügyeik intézésére, külön tagozatot is lehet alakítani. A szövetségek területi elvek szerinti szervezése mellett így szűkebb ágazati érdekek érvényesülése is kifejezésre juthat. A területi szövetség formáját, szervezeti felépítését, működését illetően a végső szó — a kongresszuson elfogadásra kerülő működési szabályok figyelembevétele mellett — a létrehozó termelőszövetkezetek küldöttedé lesz. Dr. Nagy Sándor befejezésül hangsúlyozta: az országos kongresszus, a termelő- szövetkezetek országos tanácsa és a termelőszövetkezetek területi szövetségei mind célkitűzésükben, mind működésük demokratizmusában, s munkamódszereikben egységes rendszert alkotnak. A termelőszövetkezetek szövetségeinek ez a rendszere szerves folytatás a magyar szövetkezeti mozgalom lenini elveken nyugvó hagyományainak. Dr. Nagy Sándor beszámolója után megkezdődtek a hozzászólások. A tanácskozás további munkájáról lapunk holnapi számában adunk hírt. A kosos gazdaságok ismerjék a piac igényeit A szövetkezetek garantált mnnkadíjat fizessenek — A gazdaságirányítás reformjának egyik lényeges következménye lesz, hogy növekszik a szövetkezetek gazdasági, pénzügyi önállósága. Növekszik a termelőszövetkezetek pénzbevétele, fokozódik önálló pénzgazdálkodásuk lehetősége. Ez a körülmény szükségessé teszi a szövetkezetek pénzügyi alapképzési rendszerének megváltoztatását, továbbfejlesztését. Ennek megfelelően helyesnek tartjuk, ha a szövetkezetek a jövőben az eddigitől eltérően — felhalmozási részesedési, szociális és kulturális, valamint jövedelem- biztonsági alapot képeznek. — A pénzügyi önállóság növekedése lehetőséget nyújt arra, hogy — 1968- tól fokozatosan — a tervezett részesedés legfeljebb 80 százalékának erejéig, garantált munkadíjat fizessenek a termelőszövetkezetek. A garantált munkadíj az eddigi rendszertől eltérően termelési költségként szerepel majd, mint ahogy minden vállalatnál ilyen költségként fogják fel a munkadíjat. A munkadíjat nem az állam, hanem maga a szövetkezet garantálja. A garantált munkadíjazás nem jelent feltétlenül és kizárólagosan pénzbeli díjazást, azt pedig egyáltalán nem jelenti, hogy a garantált munkadíjazás körülményei között természetbe- niekhez nem juthatnak hozzá a tagok. — A szocialista termelési viszonyok erősödése — a szövetkezetek működésének újbóli szabályozása mellett — a földkérdés törvényes rendezését is napirendre tűzte. — A szövetkezetek használatában levő földek 58 százaléka a tagok, 22 százaléka az állam, 20 százaléka pedig nem szövetkezeti tagok tulajdonában van. A tulajdonviszonyok ilyen megoszlása önmagában is zavarja a szövetkezetek nagyüzemi földhasználatát. Az élet olyan megoldást követel, ami a nagyüzemi földhasználat és földtulajdon egységének kibontakozását segíti elő. Ilyen megoldás az, ha lehetővé tesz- szük a szövetkezeti használatban levő földek szövetkezeti tulajdonba vételét, megváltási ár ellenében. — A szövetkezeti tagokat továbbra is földjáradék illeti meg. A szövetkezeti jellegből fakad, hogy nem szabad a tagok tulajdonosi jogát a földfelajánlás erőltetésével csökkenteni. Szükségesnek tartjuk hangsúlyozni: semmiféle jogszabály nem rendeli el, hogy a szövetkezeti tagok ajánlják fel földjüket megvételre. Pártunknak és kormányunknak az a határozott álláspontja, hogy a kényszer és a sürgetés káros, és éppen ezért megengedhetetlen. Javasoljuk, hogy a kongresszus határozatban kérje az országgyűléstől új szövetkezeti törvény és új földjogi törvény megalkotását. Javasoljuk továbbá, hogy válassza meg a termelőszövetkezetek országos tanácsát, s ennek megfelelően határozza meg feladatait is. Az országos tanács és a területi szövetségek szerepe — A megválasztandó tanács rendszeresen vitassa meg a szövetkezeti mozgalom egészét érintő legfontosabb kérdéseket és foglaljon állást bennük. Adjon ki ajánlásokat és irányelveket a szövetkezetek és területi szövetségeik számára, kezdeményezze a megfelelő jogszabályok megalkotását, szervezzen olyan tapasztalatcseréket, amelyek elősegítik a szövetkezetek eredményesebb gazdálkodását. Segítse a szövetkezetek országos munkaversenyét és ezen belül a szocialista brigádmozgalmat. — A megalakítandó helyi érdekképviseleti szervek — a területi szövetségek — dolgozzanak ki javaslatot a munkaszrvezésre, a munkadíjazásra és a termelés koordinálására. Rendszeresen tájékoztassák a szövetkezeteket a termelőeszközök beszerzési és az áruk értékesítési lehetőségeiről. Szervezzenek szakmai tanfolyamokat, szaktanácsadást és tapasztalatcseréket. Megbízás alapján végezzenek pénzügyi, revizori, ellenőrzési és elemzési munkákat a szövetkezetekben. Működjenek közre jogvédelmük megszervezésében. Támogassák a szocialista munkaversenyt és a brigádmozgalmat a szövetkezetekben. Kilenc Szolnok megyei tsz-tqg kapott Munka Érdemrendet A termelőszövetkezetek I. kongresszusára kitüntették azokat a tsz vezetőket, tagokat, akik sokat tettek idáig a mozgalomért. Megyénkben kilenc embert ért az a megtiszteltetés, hogy a Munka Érdemrend viselője lehet szövetkezeti munkája után. Arany fokozatot kapott Hovodzák István, a cibakházi Vörös Csillag Termelőszövetkezet elnöke, idős Szabó István nyugdíjas, a túrkevei Vörös Csillag Tsz tagja. Az ezüst fokozatot Danyi Máté, a besenyszögi Dózsa Népe Tsz elnöke és Szilvás! István, a karcagi Dimitrov Tsz elnöke kapta meg. A bronz fokozatot öten érdemelték ki ezúttal; Pallagi Mária, a jászalsó- szentgyörgyi Petőfi Tsz háromszoros szocialista brigádjának vezetője, Hegedűs Jánosné, a kunszentmártoni Búzakalász Tsz baromfi-telepének vezetője, Horváth Ferenc, a kunma- darasi Petőfi Tsz elnöke, Hegyi István, a mezőtúri Magyar-Mongol Barátság Tsz elnöke és Takács Lajos, a túrkevei Vörös Csillag Tsz növénytermesztési munkacsapatvezetője. Amikor a forgalomcsökkenés eredménynek számít Nemrég az egyik földművesszövetkezeti igazgatósági ülésen arról számoltak be, hogy az utóbbi öt év alatt csökkent megyénk földművesszövetkezeti kisvendéglőiben és italboltjaiban a szeszesital forgalom. Míg 1961-ben az említett egységekben több mint 5500 hektoliter szeszesital fogyott el, addig 1966-ban ez a mennyiség 2146 hektoliterre csökkent. Vagyis öt év alatt megyénkben az alkoholfogyasztás mintegy 60 százalékkal csökkent. A szeszesital fogyasztás csökkenésével párhuzamosan nőtt a különböző gyümölcsökből készített húsí- tőitalok, gyümölcslevek fogyasztása. Megyénk földművesszövetkezeti vendéglőiben és italboltjaiban — 1961-ben 5370 hektoliter hűsítőitalt fogyasztottak a vendégek, — tavaly pedig több mint 10 700 hektolitert. örvendetes jelenség, hogy mint a példa is igazolja, mind többen és többen kedvelik meg a gyü- mölcsleveket és hűsítőitalokat. Betonjárda az istállók kozott A szajoli Vörös Csepel Tsz központjában az istállók, ólak, műhelyek és a raktár között 80 centiméter széles, másfél kilométer hosszú betonjárdát építettek. Az itt dolgozók régi kívánsága teljesült ezzel; a csapadékos időben így jobban lehet közlekedni a sár tengerben. 4z első roh amot kiállták A Meteorológiai Intézet által előrejelzett fagyveszélyre idejében felkészültek a Hé- ki Állami Gazdaság olcsi- szigeti üzemegységének kertészetében. Még mielőtt az est leszállt, kihordták a füstölöanyagot (gázolajjal kevert szemetet) a paradicsom és paprikapalánta sorok közé. Csütörtökre virradó éjszaka Szabó Imre kertészeti vezető, Czakó Imre áru- értékesítő főelőadó és Nagy Rozália brigádja tartott megállás nélküli éjszakai ügyeletet. A lelkiismeretes munka eredményeként sikerült olyan füstfüggönyt kialakítani, hogy a reggeli felmérés szerint minimális volt az elfagyott palánták száma. Bár a hőmérséklet az alcsiszigeti Meteorológiai Állomás mérése szerint emelkedik, továbbra is készen állnak a „fagyrohamok” leküzdésére. •ítfanz rlávaq BUDAPEST felvesz esztergálj os, maros, villányiié esztö szakmunkásokat. Térítéses vasútiiegvet és szállást biztosítunk. Jelentkezés: levélben Budapest VIII. Vsida Péter u. 10. Munkaerőgazdálkodás. A gazdaság központjában most készült el az 1200 méternyi új vízvezeték, kicserélték a régi elavult hálózatot. A gabona betakarításra kibetonozták a Koir.- bájnszérűt. A 400 ezer forintos beruházást saját for* rásból fedezik a szajoliak. A kivitelezést a házi építŐ- brigád végezte. □□□apppppppppoacog fórum, vagy liU nyilaihoz- tatás ? o D a □ □ □ D a □ □ □ □ Tegnapelőtt este a y vezetők fórumát tar□ tották Jászladányon. □ Napirenden a veze- g tők, pontosabban a jó □ vezetők jellemző vo- P násainak megvitatása □ szerepelt. □ Az előadó majd- q nem egy óra hosszat □ beszélt erről — álta- y lános érvényű köve□ töményeket hangozta tatva. Említésre mél- q tó vita ezért nem is □ bontakozott ki. P A foglalkozás után □ — arra a kérdésre, □ hogy miért nem em- q lített helyi példákat □ — az előadó (melles- P leg a község egyik y vezetője) így vála- P szolt: — Nem a bírá- y latra való a fórum. _ □ Ha név szerint emlí- O tettem volna, hogy ki y veri beosztottai előtt rí az asztalt, hónapokra P magamra haragító*.- W tam volna. 0 Vitathatatlan, hogy y általános érvényű ki- P jelentésekért senki nem őrről meg. De vajon okul-e belőle? Szerintem nem. Inkább csapjon az asztalra a fórumon az, akjt megbírálnak, □ de változzon meg, □ Q vagy ha erre nincs q y szükség, vitatkozzon. O □ Utóvégre azért fó- q § rum a fórum, s nem O □ kinyilatkoztatás meg- 3 P hallgatása. □ P S. B.
