Szolnok Megyei Néplap, 1967. március (18. évfolyam, 51-76. szám)

1967-03-17 / 65. szám

I Hág proletár fal, egyesül fetek ! jij[;|||TrEB!y3EllMlCIginaiIL A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA Will, évfolyam, 65. szám *• /ir« SO fillér 1967. március 17, péntek Verseny formalitások nélkül IU EHÉZ a jövőbe lát- * “ ni, de vannak azért akik prófétai biztonsággal állítják, hogy a munkaver­seny megszűnik az új gaz­dasági mechanizmus Dan. A téves következtetés alapja, hogy a verseny lényegét azonosítják annak túlzottan centralizált és gyakran bü­rokratikus szervezési mód­szereivel. Már napjainkban is megfigyelhető. hogy amilyen mértékben közgaz­dasági szabályozó eszközök váltják fel az irányítás közvetlen tervutasításos rendszerét, úgy csökken az országos méretű verseny- szervezés adminisztratív vonásainak szerepe. Ezzel tulajdonképpen a munka- verseny megszabadul sok formális elemtől, tágabb teret, nagyobb szabadságot biztosítva a helyi sajátos­ságoknak és kezdeménye­zéseknek. A kongresszusi verseny sikere félreérthetetlenül mérhető a tavalyi év ki­emelkedő gazdasági ered­ményeivel. Sok vállalatnál felismerték ezt, s nem y£r- va országos felhívásra és csatlakozásra”, a verseny Lendületét töretlenül az idei nagy feladatok szolgálatá­ba állították. Igen sok üzemben már az év elején verseny felajánlásokat, vál­lalásokat tettek a Nagy Ok­tóberi Szocialista Forrada­lom 50. évfordulójának tisz­teletére. Először — már január közepén — a martfűi Tisza Cipőgyár dolgozói kapcso­lódtak be a munkaverseny­be, tettek felajánlást a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 50. évforduló­jára. Vállalták, hogy a Szovjetunióba irányuló egész évi exportot, körül­belül 692 ezer pár külön­féle lábbelit október 15-ig kiszállítják. F EBRUÁR elején a Kunhegyesi Vízgépé­szeti Vállalat szocialista brigádvezetői öntevékenyen kidolgozták, milyen célokat tűznek maguk elé. Soha­sem voltak ök hívei a nagy szavaknak. Amit azonban vállaltak, azt mindig telje­sítették. Ma már a megye majd­nem mindegyük nagyüzeme a munkaversenyben kitű­zött feladatok megvalósí­tásán dolgozik. De a taná­csi vállalatok és a kisipari termelőszövetkezetek nagy­része is versenyben áll. A sokrétű vállalati kez­deményezések ellenére sem mondhatjuk azért, hogy ki­alakultak már azok a mód­szerek és formák, amelyek a jövő nagyobb önállóságát és hatáskörét összekapcsol­ják a dolgozó tömegek akti­vizálásával, tevékeny alkotó közreműködésével. Az idei feladatok megoldását és a reform előkészítését szerve­sen összekapcsoló vállalati kezdeményezések és javas­latok ma még csupán a he­lyi vezetők szűk körére kor­látozódnak. A szélesebb műszaki és munkáskollek­tíva legfeljebb az új elvek­kel ismerkedik, mindenna­pi tevékenysége pedig most Is többnyire a végrehaj­tásra szorítkozik. A növek­vő vállalati önállóság köze­pette az üzemi demokrácia fejlesztése, a kezdeménye­zők körének bővítése nap­jaink egyik időszerű felada­ta, amelynek megoldása többek között a verseny­mozgalomra vár, s egyben •nnak magasabb szintre «Kelését is eredményezi. A vállalatok nyereségér­dekeltsége a gazdasági ver­seny erejével a társadalmi szükségletek magasabb fokú kielégítésére: a minőség ja­vítására, a választék bőví­tésére, a gyártmányfejlesz­tésre, a termékek olcsó előállítására, általában haté­konyabb munkára serken­ti majd a helyi kollektívá­kat. Így a dolgozók fel­ajánlása, kezdeményezése és javaslata: társadalmi mozgalma a vállalat és termékeinek valóságos pia­ci versenyképességét lesz hivatott növelni. Mindez feltételezi a termelő helyek és a brigádok, az előkészí­tő és fejlesztő részlegek, a beszerző éa értékesítő szer­vek összehangoltabb anyagi ösztönzését Hiszen a ver­seny fő mozgató rugója és az eredményes felvilágosító munka alapja a személyes anyagi érdek. Szó sincs tehát arról, hogy a verseny megszűnik az új mechanizmusban, el­lenkezőleg magasabb szint­re emelkedik az által, hogy közvetlenebb gazdasági cé­lok, határozottabb vállalati és egyéni törekvések kife­jezőjévé válik. A fokozó­dó vállalati érdekeltség to­vább erősíti tehát az ös­szehangolt kollektív munka szerepét, de egyben a ki­emelkedő egyéni teljesítmé­nyekre is határozottabban épít. Így a versenymozga- lom a népgazdaság érde­keivel összhangban levő vállalati feladatok végre­hajtására úgy mozgósíthat leginkább, ha felkarolja az egyes dolgozók kezdemé­nyezéseit, elhatározásait s ösztönzi a többre, jobbbra törekvő ambíciókat A TERMELÉS társa- dalmi jellege minden Időben versenyt szült az emberek között A szocia­lista munkaverseny-mozga- lom sajátossága abban rej­lik, hogy a személyes te­hetség és képesség érvé­nyesülését biztosítja, tuda­tosan közös céljaink szol­gálatába állítja. S ennek régóta nincsenek nálunk társadalmi korlátái, hiszen megszűnt a magántulajdon és az uralkodó osztályok műveltségi monopóliuma. Mégis sokféle formalitás és előítélet, irigység és egyenlősdi fékezi azért je­lenleg a nemes vetélke­dést, az egyéni érvényesü­lést. Az idei év valahogy szimbolikusan is egységbe foglalja a versenymozga- lom továbbfejlesztésének feladatait. A Nagy Októ­beri Szocialista Forrada­lom 50. évfordulója jó al­kalmat kínál e szocialista mozgalom tömegjellegének erősítésére. S mivel 1967 a reformra való felkészülés esztendeje is egyben, így lehetőség nyílik nemcsak a vállalatok gazdálkodását, hanem belső emberi kap­csolatait, anyagi érdekvi­szonyait megújító kezde­ményezésekre. A társada­lom számára is az a hasz­nos. ha a verseny részt­vevői vonzóbbnak, embe­ribbnek, egyéni vágyaik, törekvéseik hordozójának tekintik a versenyt és így személyes céljaik végrehaj­tásán munkálkodnak ak­kor, amikor kezdeményez­nek és teljesítik a vállalat feladatokból saját munka­területükre jutó tennivaló­kat K. J. Host még nyugalom van Ma: Körúton a képviselő- jelöltek # Dob az ü-ésen Rádió és tv műsor • Nyuszitorta és csokoládé- kandúr lís tanácstag­jelöltje van a kunhegyesi Lenin Tss-nek A kunhegyesi Lenin Ter­melőszövetkezetbe befordu­ló idegennek újságot mon­danak a közös gazdaság­beliek. A vasárnap sorra- kerülő választásra tíz ta­nácstagot jelöltek a község lakói. Sőt, a közbizalom a törökszentmiklósi járási ta­nácsba is jelölte a Lenin Termelőszövetkezet két tag­ját, Tarr Miklós bácsit, és a szövetkezet állatorvosát, dr. Erdei Ivánt. A Lenin Tsz tanácstagjelöltjei között van Szeberényi Mihály bá­csi, aki a tanácsok meg­alakulása óta viseli ezt a tisztet. A 64 éves baromfi­gondozó alapító tagja a Lenin Termelőszövetkezet­nek és ő volt öt évig az első elnöke. A Lenin Tsz gazdaközös­sége kivette a részét a vá­lasztási előkészületekből. — Tagjai nagyrésze részt vett a jelölő gyűléseken, segített a mozgósításban, s vasár­napra pedig szavazókörnek alakítják át székházukat. A Lenin Tsz-nek több mint félezer tagja van, s vala­mennyien büszkék tíz ta­nácstag j elöltj ükre. Hosszú előkészítési mun­ka után tegnap. Szolnokon, a Zagyva-parti iskolában országos tájértekezletre ke­rült sor. Napirenden az ál­talános iskolák alsó tago­zatán 1963 óta négy lép­csőben bevezetett tanterv végrehajtásának értékelése szerepelt. Ezen a tanácskozáson a Művelődésügyi Miniszté­rium, az Országos Pedagó­giai Intézet, a Tankönyv- kiadó munkatársai és a vendéglátó megye képvise­lői mellett részt vettek Bács-Kiskun, Borsod, Bé­kés, Hajdú, Heves, Somogy éa Vas megye, valamint Bu­Reggel nyolc óra. A tisza- roffi mérce 870 centiméte­res vízállást mutat. — Csak vihar ne legyen — mondja Pazsa Gyula, a községi tanács igazgatási előadója, az árvízügyeletes. — Gátunk 9,5 méter víz­magasságot bír, de ha fel­támad a szél, bajt okozhat, nagy bajt. Nézem az ügyeletes fü­zetét, amelyben minden eseményt rögzítenek. Fel­jegyezték már, hogy a köz­ség mindkét rétjét, ponto­sabban a 2000 holdas ár­területet mikor öntötte el a víz. — A nyári gátaknál nem is védekeztünk — folytatja az ügyeletes. — Beenged­tük a vizet, mert tudtuk, úgyse tarthatjuk meg. így legalább nem ment tönkre a gát. Kár természetesen van, hisz a szövetkezet már vetett ott mákot, borsót, mélyszántást Is végeztek, összegben ez hatszázezer forintot jelent. — S most a fővédvonal­nál? — A vízügy emberei mellett falubeli is dolgo­zik, harminchárom. A ter­melőszövetkezet fogatokat, vontatókat adott az anyag- szállításhoz. Nekünk tizen­négy kilométerén kell vé­dekeznünk. Ebből tizenegy- kilométeren már lefektet­tük a rőzsehengereket. A többi részen kőgát van. — Ninas szükség rőzsére. A bemutatót nagy ér­deklődés kisérte, főleg o nagy gyümölcstermesztő vi­dékek tfrmelőszövetkezetei- nek és állami gazdaságai­nak szakemberei jelentek meg szép számban. A me­zőgazdasági üzemek éraek- ■ lődése érthető, hiszen a második ötéves terv idején telepített gyümölcsösök az idén termőre fordulnak. A gyümölcsök hűtése és tá­rolása eddig sem volt meg­Szoinokon dapest, Szeged, Miskolc küldöttei. A Szolnok megyei ta­nács vb művelődési osztá­lyának szakemberek által igen hasznosnak értékelt beszámolóját Kovács Sán- dorné alsótagozatos veze­tő szakfelüevelő terjesztet­te elő. Az itteni tapaszta­latokat a résztvevők saját megyéiük, illetve városuk tanulságaival vetették ösz- sze. Általános vélemény sze­rint az alsótagozatos ne­velők általában iól látják a tanterv végrehajtásával kapcsolatos feladatukat, s eredményes munkát vé­— Igen, már meghalad­ta a vízmagasság az 1963- ban mért eddigi legmaga­sabb szintet, a 860 centi­métert. — Ezt már Gál Zsigmond mondja, a ti- szaburai községi tanács vb- elnöke. — Ügy hallottam, hogy a vízügy még Túrke- véről is hozott ide egy brigádot segíteni az árvé­dekezésnél. — Sikerült-e az ártérről minden értéket kimente­niük? — A termelőszövetkezet­nek, meg az erdőgazdaság­nak volt ott fája, de kihoz­ták. ...és járjuk a gátat. — Amerre csak elhaladunk széles, sárgás, irigy „te­kintettel” néz vissza ránk a Tisza. Néhol olyan széles a folyam, hogy nem látni a túlsó partot. Emberek tűnnek fel előttünk a gá­ton, két fogattal. — A rőzsetutajokat szál­lítjuk a falu alá — mond­ja Villás Zsigmond, az Aranykalász Tsz fogatosa. — Biztosítéknak. Ilyenkor árvizes időszakban mindig a vízügynél dolgozunk. A gátoldalban emberek húzzák magasabbra a le­rakott rőzséket. Emelke­dett a víz njagassága, vi ­gyázni kell, rfehogy kikezd­je a gát oldalát. Gecse Lajos, a IX/5-ös őrjárás segédőre mondja: — Arra lejebb sok a fa­kadóvíz és már szivárgást oldva, s a termés megnö­vekedése miatt az értékesí­tés most újabb, szinte meg­oldhatatlan problémákat okoz a termelőknek. Nép- gazdaságunk jelentős devi­zától esik el mindaddig, — míg a világhírű jo­natánt — csak ősszel s nem a tél végi és a kora tavaszi hónapokban tudja értékesíteni. A jonatán Vi­lágpiaci ára ugyanis ősszel tonnánként 100 dollár, most geznek. Természetesen to­vábbi kimunkálásra váró teendők is adódnak még. Erőteljes koncentrációban kell például a jártasságok és a készségek fejlesztésé­re törekedni. A tanulók értelmi képességének foko­zására is nagy gondot kell fordítani, mégpedig első­sorban a tanulók aktivitá­sára önálló munkájára va­ló építéssel. A táiértekezlet gazdag tanulságokat nyújtó anyagát a meeveí tanács művelődé­si osztálya ki adln , — így. minden érdekeli intéz- ményhez eljut a következő tanév előkészítése Idején. _ i s észleltünk a gát tövében. Jelentettem ezt a gátőrnek. A mi feladatunk, hogy jár­juk a ránk eső gátszakaszt, és ha valahol valami bajt észleltünk intézkedjünk, és jelentsük. Én négy és fél­kilométeres szakaszt vigyá­zok a társammal. Mennyi hordalékot visz magával ilyenkor a folyó: fát, rőzsét, ócska, széttört ladikot. — Tegnap a gyerekek kihalászták ezt az ócska csónakot, s azzal merész­kedtek rá a Tiszára fát halászni. Mikor szóltam ne­kik, még visszafeleseltek — szól idős Balogh József* a IX/4-es gátőrjárás segéd- 5re. — De szóltam az iro­dán, intézkedjenek, vigyék innét ezt a roncsot, mert még bajt csinálhat. Itt; Tiszabura alatt már vízben áll a révész háza. Üjra megszólal az öreg: — A gátőr mondta, hogy tán 9 méter 6 centiméter­rel tetőzik majd. Vontatók dübörögnek mellettünk árvédelmi anya­got szállítanak. S az embe­rek dolgoznak késő estig. 1967. március 16, délután 4 óra. Megnézzük mégegy- szer a tiszaroffi vízmércét: C74 centiméter magas a víz. És föltámad a szél, az alattomos ellenség. S az emberek dolgoznak, védekeznek. ,.Hűvösre tették“ az almát A világhírű magyar alma megmentéi gyűltek ösz- sze szerdán délelőtt Budapesten, a Pest megyei tanács épületében. A jászberényi Hűtőgépgyár a tanács me­zőgazdasági osztályával karöltve ott mutatta be úi gyártmányát, a gyümölcs és zöldség hűtő-tárolókhoz készített hűtőberendezését, makettek formájában. március közepén viszont 150—160 dollárért találna vevőre. Dr. Boross Rezső profesz- szor, a Kertészeti és Szőlé­szeti Főiskola gyümölcster­mesztési tanszékének veze­tője elmondotta, hogy a ta­valy, kísérleti céllal meg­épült első, 25 vagonos kis- kunlacházi hűtő-tároló ho­gyan vizsgázott. A jonatánt kétféleképpen raktá.-ozták. Vagononként pvc fóliával letakarva és a szokásos ládás módszerrel. Az előb­bi módon az alma 92 szá­zaléka, az utóbbi eljárással pedig 32 százaléka március végéig frissen, épségben eltartható. A tárolási Költ­ség kilogrammonként — tízéves amortizációt figye­lembe véve — 1.40 forint A gyümölcsök neves szak­értője szerint a hűtőházak beruházási költsége világ- színvonalon nem haladja meg a vagononként! 50 ezer forintot. Ez a szint a je­lenlegi konstrukciónál nagy­jából tartható, így a kis kapacitású almatárolók rendkívül gazdaságosak. A jászberényi Hűtőgép­gyár budapesti gyáregysége az idén már 42 hűtőegysé­get gyárt A gyárnak jövőre fel kell készülni arra, hogy a me­zőgazdaság várható, óriási igényét kielégíthesse. Cél­juk az, hogy 1968-ban már léghűtéses berendezésekkel lássák el az üzemeket a jelenlegi, nagyobb járulé­kos beruházást igénvlő víz­hűtésessel szemben. A Hűtő­gépgyár július elsejéig fo­gad el megrendeléseket a gyümölcs és zöldségtárrtló hűtőberendezésére. Csak így képes a jövő esztendőben s,/ivr4_ — 4><«már —■ Országos nevelői táférlekezlet Varga Viktória

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents