Szolnok Megyei Néplap, 1967. március (18. évfolyam, 51-76. szám)

1967-03-16 / 64. szám

1967. március 16. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 A mezőtúri Vörös Október Tsz-ben 40 katasztráiis holdon vetnek mákot. Képünk a vetés előtti talajelőkészí­tésről készült. Ami fontosabb Szolnokon, mint Pesten Pénzügyi nehézségek ^ a cukorgyári , beruházásnál Tegnap délelőtt ülést tartott az MSZMP Szol­nok városi párt-végrehajtóbizottsága. Egyebek között a cukorgyári kommunisták gazdaságszervező munká­járól, az 1966—67-es kampány tapasztalatairól és a rekonstrukciós beruházás helyzetéről készült jelentést vitatta meg. A pártszervezet tevé­kenysége — olvashatjuk a jelentésben — a műszaki­gazdasági vezetők termelés szervező munkájának el­lenőrzésére, a gazdasági eredmények elemzésére, az anyagi ösztönzés hatékony­ságának vizsgálatára ter­jedt ki. Továbbá őrködött az egyéni — vállalati — népgazdasági érdekek össz­hangja felett. A dolgozók javaslatai, a kommunisták tapaszta­latai figyelembevételével szorgalmazták, készüljön az 1965. évi kampányt meg­előző időszakra a rekonst­rukciós hibák kijavítását programozó intézkedési terv. Az abban foglaltakat a pártszervezet propagál­ta az üzemben, megszer­vezte a társadalmi bázist e terv végrehajtásához. Ilyen és ehhez hasonló példák sokaságára lelhe­tünk a jelentésben. Ezek arra vallanak — mint a városi párt-végrehajtóbi­zottság megállapította —, a cukorgyári kommunisták új úton járnak, keresik a pártmunka új, a feladatok­nak legjobban megfelelő módszereit. Ennek eredménye sem marad el, hiszen a gyár a két legutóbbi üzemévben megfelelően dolgozott. — Olyan fontos mutatók ja­vultak jelentősen, mint a termelékenység önköltség a cukorveszteség Előtérben a termelés társadalmi oldala A pártszervezet haté­konyan foglalkozott a ter­melés társadalmi oldalá­val is, mert a termelésbe való operatív beavatkozást mellőző' módszerek alkal­mazásával sok energiát sza­badított fel. Többet törőd­hetett így a dolgozók ne­velésével, a tömegszerveze­tekkel. Megerősödött a szocia­lista brigádmozgalom. Ti­zenkilenc kollektíva 235 dolgozója küzdött a szo­cialista címért. A kong­resszusi versenybe tizenöt munkabrigád 115 tagja kapcsolódott be. Tavaly a verseny 30 millió forint gazdasági eredménnyel zá­rult. A párt-végrehajtóbizott­ság megállapította, hogy a cukorgyári kommunisták munkája az utóbbi évek­ben hatékonynak bizo­nyult. az elért fejlődés fi­gyelemre és elismerésre méltó. JVfwrífl’onifó a rekonstrukció menete A párt-végrehajtóbizott­aáp állástfofidalí a* rákomat. rukciős beruházás ügyé­ben. Előzetesen a Magyar Cukoripar képviselőit is meghallgatta,, ök a követ­kező tájékoztatást adták: A rekonstrukció műszaki koncepciója nem változott, vagyis a gyárat napi 500 vagon répa feldolgozására kell alkalmassá tenni. A beruházás eredetileg nép- gazdasági költségvetésből indult. A Pénzügyminiszté­rium és az Országos Terv­hivatal legújabb álláspont­ja szerint azonban a to­vábbiakban a pénzügyi eszközöket a Magyar Cu­koriparnak kell előteremte­nie. Ezzel annakidején nem számoltak. Az új helyzet következménye: a rekonst­rukció megvalósításának ütemét csökkenteni kell. Vagyis csak 1970 után le­het számolni a beruházás befejezésével. Egyébiránt a beruházási program pénz­ügyi részének jóváhagyá­sára csak a negyedik ne­gyedévben kerül majd sor. A párt-végrehajtóbizott. ság a beruházás helyzetét nyugtalanítónak ítélte meg. Ügy vélekedett, több jel arra mutat, hogy a re­konstrukciót a helyi szer­vek fontosabbnak tartják, mint maga az iparvezetés. Pedig a beruházáshoz te­rületfejlesztési és mezőgaz­dasági érdekek egyaránt fűződnek. Sajnálatos, hogy erre a beruházásra az átlagosnál gyengébb megvalósítás a jellemző. A városi párt­végrehajtóbizottság úgy határozott, felkéri a me­gyei pártbizottság illetékes osztályát, hogy az üzemi pártszervezetnek a beruhá­zás helyzetét feltáró észre­vételei, az ülés vitájában kikristályosodottak alapján kezdeményezzen tárgyalá­sokat az illetékes iparveze­tési szervekkel. F. P. Megkaplak az űiravalói Kéthetes tanfolyamon vesznek részt az új vb-fagok . Néhány nap múlva megyénk lakossága is az ur­nák elé járul, hogy szavazatával erősítse meg azt a bizalmat, amelyet a jelölő gyűléseken előlegezett az országgyűlési képviselő- és tanácstag jelölteknek. Munkatársunk felkereste Fodor Mihályt, a megyei ta­nács végrehajtó bizottságának elnökét, s megkérte válaszoljon a választás előkészítésével, az eddigi munka tapasztalataival összefüggő néhány kérdésre. — Hogyan értékelik a jelölő gyűléseket, a választók aktivitását? — A mostani jelölő gyű­léseken többen voltak, mint a korábbi választást megelőző hasonló rendez­vényeken. Az, hogy me­gyénkben 156 295 választó- polgár vett részt az ország- gyűlési képviselők és ta­nácstagok jelölésében már bizonyítja az emberek ér­deklődését, aktivitását. Ér­demes arról is szólni, mit mondtak a gyűléseken, mi­lyen észrevételeket, javas­latokat tettek. Kevés híján 12 ezer ember nyilvánított véleményt, közülük csak­nem 7 ezren közérdekű dolgokról beszéltek. Na­gyon sokan — 4615 válasz­tó — a kommunális létesít­mények fejlesztését kérték, ezzel kapcsolatban volt elgondolásuk, ajánlatuk. — Mi lesz a javasla­tok sorsa? / — Amikor erről beszél­gettünk, megállapítottuk, hogy az emberek nem ir­reális dolgokat kértek, szor­galmaztak, s a javaslatok Kicsik a nagyoknak... A megye kisiparosai ta­valy mintegy 1.5 millió fo­rint értékű árut exportáltak közvetett úton, illetve im­port pótló cikkeket gyártot­tak. Az idén szintén ilyen nagyságú összeg erejéig se­gítenek majd be a nagy­iparnak, olyan gyártmá­nyokkal, amelyek külföldre kerülő gépek, berendezések alkatrészeit képezik. Egyik kisiparos például az ipari ecset nyelét szál­lítja a Kőbányai Kefeáru- gyárnak. Mások a szolnoki Vasipari Vállalat és az Ap­rítógépgyár megrendelésére készítenek olyan alkatré­szeket, amelyeknek nagy­üzemi előállítása nem len­ne gazdaságos. Az első negyedévben kis­iparosaink 3—400 ezer fo­rint értékű közvetett ex­portot bonyolítanak le. Tavaszi gépszcwite a szövetkezeiben Idejében felkészültek a tavaszi munkákra a kun­KISÖREG A KERTBEN Nagy liget öleli a pusz­tamonostori művelődési házat. Négy holdas is meg­van, még a futballpályát is magába zárja. A kastély- lyal együtt örökölte a falu Balázsovics Oszkár földes- úrtól. Zöldet, kéket mutató virágágyak sorjáznak, s egy kisöreg gereblyézget közöttük. Ö ugyan nem vallja magát idősnek, — Még csak a hetven­egyeinket taposom. László Józsi bácsinak hívják. Havi félezerért fél­műszakban lenne itt elfog­laltsága. De az egész napot itt tölti. Sőt, szombat-va­sárnapokon is eljön. ' — Muszáj. Ha nem va­gyok itt, mindent tönkre­tennének. Benn, a kastély-kultúr- házban bálok vannak nya­ranta. Az öreg addig kinn őrzi a kertet, vigyázza a falu parkját. Nem tartozik pedig a tisztébe. De nem tud elmaradni. Rászól a magukról megfeledkező fia­talokra. Hallgatnak rá. — Külsőre pedig erőtlen em­bernek látszik. Nem azizmai- ban, az életében van nagy ereje. Az életét pedig min­denki ismeri Pusztamonos­toron. — Tizenkilencben, mikor a Tanácsköztársaságnak vé­ge lett. nekem el kellett menni. Fel a szlovákokhoz. Huszonhatban arathattam, legelőször itthon. Azt mondják, furcsa mó­don alakult a Tanácsköz­társaság sorsa Pusztamo­nostoron. A községi direk- fArium 4oaiflinaIr semmi bántódása nem esett. A cselédekre vadásztak az urak. Három uradalom bi­torolta Pusztamonostort. A cselédség alapított egy kom­munista csoportot. László Józsi bácsi is velük tartott — Hát bizony nekünk, akik azt folytattuk, semmi­féle munkát se adtak utá­na. Meg jelentgették fel az embert. Akkor olyan világ járta, könnyen ki is teker­ték a nyakát az én fajiam­nak. Huszonnyolcban lehetett újra itthon cseléd. Ötszáz holdas birtokon öt bérest tartott a gazda. De nem szólhattak. Ha szólnak, a felvidékről hoznak helyet­tük még olcsóbb embert. Nagy választási csetepaték zajlottak le ezekben az időkben e tájon. Erről fag­gatom a kese baj szú kis- öreget. — Nem nagyon tudom. Mért ugye nekem még a választójogot se adták meg soha. Aztán úgy fordult a vi­lág, hogy Pusztamonosto­ron eljött a második „kom- munistaság” is. Az öreg László másodjára is párt­alapító lett negyvennégy— negyvenötben. A földmű­ves szövetkeze tét is ők szer­vezték. Ott dolgozott ala­kulástól — nyugdíjazásáig Még utána is. mert a nyug­díjkorhatárra rápótolt né­hány esztendőt. Nyugdíjasként vette át a parkot. Azt mondja, sze­métdombra hasonlított ak­kor. Dicsérem a mostani rendezettséget, ápoltságot. Látom rajta, jól esik neki. Megszenvedett minden tisz­teletért De kap is belőle. Most újra tanácstagnak je­lölte a falu. — Már tizenkét évet le­töltöttem a tanácsban. Ha most is megtisztel a nép, tizenhat esztendőt szolgá­lok ott le. Többen is vannak a pusz­tamonostori vezető testü­letben öreg tizenkilencesek. Múltat, jelent, jövőt köt­nek össze. — borzák — madarasi Petőfi Termelő­szövetkezetben is. Az elmúlt napokban megtartották a gépszemlét. Ez alkalomból felsorakoztatták a trakto­rokat, a munkagépeket és alaposan megvizsgálták, al­kalmasak-e a munkákra. A termelőszövetkezetben min­den tavaszi jellegű munká­hoz való erő- és munkagé­pet kijavítottak. így a bo­ronákat, rögtörőket, tárcsá­kat, simahengereket és fű­kaszákat. A vetőgépek is üzemképesek, sőt a mákot már elvetették. A borsó ve­tése ma estig befejeződik. A talaj hőmérséklete sze­rint előkészítik a területe­ket a cukorrépa és a kuko­rica vetésére is. E két nö­vényből összesen 700 holdon kerül majd földbe a mag. Erre a nagy munkára hat vetőgépet készítettek elő. többsége is megvalósítható. Természetesen nem egy­szerre, s nem is azonos módon. Példaként említem, hogy olyan kisebb, s még­is közérdeket szolgáló do­logban mint egy-egy üzlet nyitvatartási idejének mó­dosítása, vagy utcai vil­lanylámpák hiányzó égői­nek pótlása, a jelölő gyű­lést követő napokban tör­tént intézkedés. Nagyobb jelentőségű, egy egész kör­zetet, községet érintő kér­dés megoldásában nem lett volna célszerű a sietség, a látszat intézkedés. Az vi­szont fontos követelmény, hogy a tanácsok minden szinten vegyék számba, mi az, amiben rövid idő alatt intézkedhetnek, s milyen jogos kérések, javaslatok kerülnek a távlati prog­ramba, a megvalósítandó munkatervbe. S amikor vá­laszt adnak a javaslattevő­nek, helyes, ha arról is tá­jékoztatják, milyen reális lehetőség van az általa kért, javasolt létesítmény elkészítésére. Számtalan példa bizonyítja, hogy az emberek igénylik az őszin­te tájékoztatást, s nem ígérgetést várnak, hanem olyan munkát, amely a to­vábbi fejlődést, a közjót szolgálja. — A választás után hogyan látnak mun­kához az új taná­csok? — Az eddig elmondottak is tükrözik, hogy az embe­rek ellátták útravalóval azokat, akiket az államha­talmi szervekbe jelöltek. A már említett javaslatok, kérések a munkaprogram egyrészét képezik. Mindjárt a választás után konkrét feladatok megoldása vár a tanácsokra. Dolgozniok, te- vékenykedniök kell, még­pedig oly módon, hogy ki­javítsák azokat a hibákat, melyeket a jelölő gyűlése­ken százkilencen észrevéte­lezték, bíráltak. Ez a szám az összes hozzászóláshoz vi­szonyítva elenyésző, a ta­nácsok, az apparátus szá­mára mégis figyelmeztetés, hogy az eddiginél is job­ban, hatékonyabban dol­gozzanak. — Ezt kívánjuk segíteni azzal is, hogy rövidesen kéthetes tanfolyamot szer­vezünk azok részére, akik a március 19-i választással, mint új vb-tagok kerülnek a községi tanácsok végre­hajtó bizottságaiba. S hogy a tanácsok, mint testületem is alkalmasak legyenek hivatásuk betöltésére az új tanácstagoknak minden szinten kétnapos tanácsko­zást tartunk. Jogaik, köte­lességeik megismeréséhez és gyakorlati munkájukhoz kívánunk segítséget adni — mondta befejezésül a me­gyei tanács vb elnöke. • • Uigeváios jelöltje Nagy gondban van Habony János, az egykori Ürgeváros, ma a 14. számú körzet tanácstagjelöltje. Az a helyzet, hogy sok is a víz Tószegen, meg kevés is. És ezt ő igazán tudja, érzi, tapasztalja, mivel 5 a nyári gát társulat elnöke, de a törpevízmű társulat elnöke is. Funkciói közül csak e kettőt említettem, pedig sorolhatom: elnöke a községi önkéntes tűzoltó egyesületnek, dolgozik két tanácsi állandó bizottságban, s már tizenöt éve tanácstag, s most ismét jelölték őt erre a feladatra a falubeliek. De térjünk vissza a víz-problémára, mert ez most a legfőbb gond Tószegen. Kevés a víz! Az ivóvíz. Hiába fúrat- tak kutat, emeltettek hidroglóbuszt, a kút kevés vizet ad. Az emberek pedig zúgolódnak: mi fizetjük a törpevízműért járó ránk eső részt, de legyen ivóvíz. Habony János most a község vezetőivel együtt azon dolgozik, hogy a szolnoki vegyiművektől a Tisza vizet vezessék el a faluba. A vízmű vállalat vállalta, hogy megépíti a vezetéket, az OVF adott eh­hez 150 ezer forintot. A falu lakói a föld­munkák elvégzését vállalták. Hogy eddig mégsem lett semmi az építkezésből, an­nak oka: az OVF a megyei tanácshoz vízkutatásokra utalta le a pénzt. Pedig nekik építésre kellene, mégpedig sürgősen. És' mit jelent az, hogy sok a víz Tó­szegen? Szorongatja őket a Tisza. Az idei áradás már elvitte a rétet, el 200 hold búzát. 50 hold mákot, 400 hold vörös herét. És most már a falut védik Habony Jánosék. A folyó pedig egyre árad, s ök emelik a nyúlgátakat, hogy ne törjön be a víz a Kinizsi, a Szabadság utcákba — a faluba. Ha megkérdeznék János bácsit, hol az Irodája, hol fogadja az embereket ügyes­bajos dolgaik végett, bizony csodálkozna. Az ő irodája a lakása, az egész Tószeg, minden utca, minden ház. Ha valakinek gondja van, bárhol találkozik vele, ott mondja el neki, s az öreg megy, intéz, érvel, vitatkozik. Mérhetetlen tetterő, energia lakozik benne. Nem szívta ki erejét a húsz évig tartó krampácsolás sem a pályafenntar­tásnál. Felnevelt becsülettel négy gyere­ket és megőrizte kedvét, emberszeretetét, akaratát: tenni, amennyire egy magafaj­ta, egyszerű embertől telik, a közösségért. V. V.

Next

/
Thumbnails
Contents