Szolnok Megyei Néplap, 1967. március (18. évfolyam, 51-76. szám)

1967-03-16 / 64. szám

1967. március 16.

SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP

3

A mezőtúri Vörös Október Tsz-ben 40 katasztráiis holdon vetnek mákot. Képünk a vetés előtti talajelőkészítésről készült.

Ami fontosabb Szolnokon, mint Pesten

Pénzügyi nehézségek ^ a cukorgyári ,

beruházásnál

Tegnap délelőtt ülést tartott az MSZMP Szolnok városi párt-végrehajtóbizottsága. Egyebek között a cukorgyári kommunisták gazdaságszervező munkájáról, az 1966—67-es kampány tapasztalatairól és a rekonstrukciós beruházás helyzetéről készült jelentést vitatta meg.

A pártszervezet tevékenysége — olvashatjuk a jelentésben — a műszakigazdasági vezetők termelés szervező munkájának ellenőrzésére, a gazdasági eredmények elemzésére, az anyagi ösztönzés hatékonyságának vizsgálatára terjedt ki. Továbbá őrködött az egyéni — vállalati — népgazdasági érdekek összhangja felett.

A dolgozók javaslatai, a kommunisták tapasztalatai figyelembevételével szorgalmazták, készüljön az 1965. évi kampányt megelőző időszakra a rekonstrukciós hibák kijavítását programozó intézkedési terv. Az abban foglaltakat a pártszervezet propagálta az üzemben, megszervezte a társadalmi bázist e terv végrehajtásához.

Ilyen és ehhez hasonló példák sokaságára lelhetünk a jelentésben. Ezek arra vallanak — mint a városi párt-végrehajtóbizottság megállapította —, a cukorgyári kommunisták új úton járnak, keresik a pártmunka új, a feladatoknak legjobban megfelelő módszereit.

Ennek eredménye sem marad el, hiszen a gyár a két legutóbbi üzemévben megfelelően dolgozott. — Olyan fontos mutatók javultak jelentősen, mint a termelékenység önköltség a cukorveszteség

Előtérben a termelés társadalmi oldala

A pártszervezet hatékonyan foglalkozott a termelés társadalmi oldalával is, mert a termelésbe való operatív beavatkozást mellőző' módszerek alkalmazásával sok energiát szabadított fel. Többet törődhetett így a dolgozók nevelésével, a tömegszervezetekkel.

Megerősödött a szocialista brigádmozgalom. Tizenkilenc kollektíva 235 dolgozója küzdött a szocialista címért. A kongresszusi versenybe tizenöt munkabrigád 115 tagja kapcsolódott be. Tavaly a verseny 30 millió forint gazdasági eredménnyel zárult.

A párt-végrehajtóbizottság megállapította, hogy a cukorgyári kommunisták munkája az utóbbi években hatékonynak bizonyult. az elért fejlődés figyelemre és elismerésre méltó.

JVfwrífl’onifó a rekonstrukció menete

A párt-végrehajtóbizottaáp állástfofidalí a* rákomat.

rukciős beruházás ügyében. Előzetesen a Magyar Cukoripar képviselőit is meghallgatta,, ök a következő tájékoztatást adták:

A rekonstrukció műszaki koncepciója nem változott, vagyis a gyárat napi 500 vagon répa feldolgozására kell alkalmassá tenni. A beruházás eredetileg nép- gazdasági költségvetésből indult. A Pénzügyminisztérium és az Országos Tervhivatal legújabb álláspontja szerint azonban a továbbiakban a pénzügyi eszközöket a Magyar Cukoriparnak kell előteremtenie. Ezzel annakidején nem számoltak. Az új helyzet következménye: a rekonstrukció megvalósításának ütemét csökkenteni kell. Vagyis csak 1970 után lehet számolni a beruházás

befejezésével. Egyébiránt a beruházási program pénzügyi részének jóváhagyására csak a negyedik negyedévben kerül majd sor.

A párt-végrehajtóbizott. ság a beruházás helyzetét nyugtalanítónak ítélte meg. Ügy vélekedett, több jel arra mutat, hogy a rekonstrukciót a helyi szervek fontosabbnak tartják, mint maga az iparvezetés. Pedig a beruházáshoz területfejlesztési és mezőgazdasági érdekek egyaránt fűződnek.

Sajnálatos, hogy erre a beruházásra az átlagosnál gyengébb megvalósítás a jellemző. A városi pártvégrehajtóbizottság úgy határozott, felkéri a megyei pártbizottság illetékes osztályát, hogy az üzemi pártszervezetnek a beruházás helyzetét feltáró észrevételei, az ülés vitájában kikristályosodottak alapján kezdeményezzen tárgyalásokat az illetékes iparvezetési szervekkel.

F. P.

Megkaplak az űiravalói

Kéthetes tanfolyamon vesznek részt az új vb-fagok .

Néhány nap múlva megyénk lakossága is az urnák elé járul, hogy szavazatával erősítse meg azt a bizalmat, amelyet a jelölő gyűléseken előlegezett az országgyűlési képviselő- és tanácstag jelölteknek.

Munkatársunk felkereste Fodor Mihályt, a megyei tanács végrehajtó bizottságának elnökét, s megkérte válaszoljon a választás előkészítésével, az eddigi

munka tapasztalataival összefüggő néhány kérdésre.

— Hogyan értékelik a jelölő gyűléseket, a választók aktivitását?

— A mostani jelölő gyűléseken többen voltak, mint a korábbi választást megelőző hasonló rendezvényeken. Az, hogy megyénkben 156 295 választó- polgár vett részt az ország- gyűlési képviselők és tanácstagok jelölésében már bizonyítja az emberek érdeklődését, aktivitását. Érdemes arról is szólni, mit mondtak a gyűléseken, milyen észrevételeket, javaslatokat tettek. Kevés híján

12 ezer ember nyilvánított véleményt, közülük csaknem 7 ezren közérdekű dolgokról beszéltek. Nagyon sokan — 4615 választó — a kommunális létesítmények fejlesztését kérték, ezzel kapcsolatban volt elgondolásuk, ajánlatuk.

— Mi lesz a javaslatok sorsa?

/

— Amikor erről beszélgettünk, megállapítottuk, hogy az emberek nem irreális dolgokat kértek, szorgalmaztak, s a javaslatok

Kicsik a nagyoknak...

A megye kisiparosai tavaly mintegy 1.5 millió forint értékű árut exportáltak közvetett úton, illetve import pótló cikkeket gyártottak.

Az idén szintén ilyen nagyságú összeg erejéig segítenek majd be a nagyiparnak, olyan gyártmányokkal, amelyek külföldre kerülő gépek, berendezések alkatrészeit képezik.

Egyik kisiparos például az ipari ecset nyelét szállítja a Kőbányai Kefeáru- gyárnak. Mások a szolnoki Vasipari Vállalat és az Aprítógépgyár megrendelésére készítenek olyan alkatrészeket, amelyeknek nagyüzemi előállítása nem lenne gazdaságos.

Az első negyedévben kisiparosaink 3—400 ezer forint értékű közvetett exportot bonyolítanak le.

Tavaszi gépszcwite a szövetkezeiben

Idejében felkészültek a tavaszi munkákra a kunKISÖREG A KERTBEN

Nagy liget öleli a pusztamonostori művelődési házat. Négy holdas is megvan, még a futballpályát is magába zárja. A kastély- lyal együtt örökölte a falu Balázsovics Oszkár földes- úrtól. Zöldet, kéket mutató virágágyak sorjáznak, s egy kisöreg gereblyézget közöttük. Ö ugyan nem vallja magát idősnek,

— Még csak a hetvenegyeinket taposom.

László Józsi bácsinak hívják. Havi félezerért félműszakban lenne itt elfoglaltsága. De az egész napot itt tölti. Sőt, szombat-vasárnapokon is eljön.

' — Muszáj. Ha nem vagyok itt, mindent tönkretennének.

Benn, a kastély-kultúr- házban bálok vannak nyaranta. Az öreg addig kinn őrzi a kertet, vigyázza a falu parkját. Nem tartozik pedig a tisztébe. De nem tud elmaradni. Rászól a magukról megfeledkező fiatalokra. Hallgatnak rá. — Külsőre pedig erőtlen embernek látszik. Nem azizmai- ban, az életében van nagy ereje. Az életét pedig mindenki ismeri Pusztamonostoron.

— Tizenkilencben, mikor a Tanácsköztársaságnak vége lett. nekem el kellett menni. Fel a szlovákokhoz. Huszonhatban arathattam, legelőször itthon.

Azt mondják, furcsa módon alakult a Tanácsköztársaság sorsa Pusztamonostoron. A községi direk- fArium 4oaiflinaIr semmi

bántódása nem esett. A cselédekre vadásztak az urak. Három uradalom bitorolta Pusztamonostort. A cselédség alapított egy kommunista csoportot. László Józsi bácsi is velük tartott

— Hát bizony nekünk, akik azt folytattuk, semmiféle munkát se adtak utána. Meg jelentgették fel az embert. Akkor olyan világ járta, könnyen ki is tekerték a nyakát az én fajiamnak.

Huszonnyolcban lehetett újra itthon cseléd. Ötszáz holdas birtokon öt bérest tartott a gazda. De nem szólhattak. Ha szólnak, a felvidékről hoznak helyettük még olcsóbb embert. Nagy választási csetepaték zajlottak le ezekben az időkben e tájon. Erről faggatom a kese baj szú kis- öreget.

— Nem nagyon tudom. Mért ugye nekem még a választójogot se adták meg soha.

Aztán úgy fordult a világ, hogy Pusztamonostoron eljött a második „kom- munistaság” is. Az öreg László másodjára is pártalapító lett negyvennégy— negyvenötben. A földműves szövetkeze tét is ők szervezték. Ott dolgozott alakulástól — nyugdíjazásáig Még utána is. mert a nyugdíjkorhatárra rápótolt néhány esztendőt.

Nyugdíjasként vette át a parkot. Azt mondja, szemétdombra hasonlított akkor. Dicsérem a mostani rendezettséget, ápoltságot. Látom rajta, jól esik neki.

Megszenvedett minden tiszteletért De kap is belőle. Most újra tanácstagnak jelölte a falu.

— Már tizenkét évet letöltöttem a tanácsban. Ha most is megtisztel a nép, tizenhat esztendőt szolgálok ott le.

Többen is vannak a pusztamonostori vezető testületben öreg tizenkilencesek. Múltat, jelent, jövőt kötnek össze.

— borzák —

madarasi Petőfi Termelőszövetkezetben is. Az elmúlt napokban megtartották a gépszemlét. Ez alkalomból felsorakoztatták a traktorokat, a munkagépeket és alaposan megvizsgálták, alkalmasak-e a munkákra. A termelőszövetkezetben minden tavaszi jellegű munkához való erő- és munkagépet kijavítottak. így a boronákat, rögtörőket, tárcsákat, simahengereket és fűkaszákat. A vetőgépek is üzemképesek, sőt a mákot már elvetették. A borsó vetése ma estig befejeződik.

A talaj hőmérséklete szerint előkészítik a területeket a cukorrépa és a kukorica vetésére is. E két növényből összesen 700 holdon kerül majd földbe a mag. Erre a nagy munkára hat vetőgépet készítettek elő.

többsége is megvalósítható. Természetesen nem egyszerre, s nem is azonos módon. Példaként említem, hogy olyan kisebb, s mégis közérdeket szolgáló dologban mint egy-egy üzlet nyitvatartási idejének módosítása, vagy utcai villanylámpák hiányzó égőinek pótlása, a jelölő gyűlést követő napokban történt intézkedés. Nagyobb jelentőségű, egy egész körzetet, községet érintő kérdés megoldásában nem lett volna célszerű a sietség, a látszat intézkedés. Az viszont fontos követelmény, hogy a tanácsok minden szinten vegyék számba, mi az, amiben rövid idő alatt intézkedhetnek, s milyen jogos kérések, javaslatok kerülnek a távlati programba, a megvalósítandó munkatervbe. S amikor választ adnak a javaslattevőnek, helyes, ha arról is tájékoztatják, milyen reális lehetőség van az általa kért, javasolt létesítmény elkészítésére. Számtalan példa bizonyítja, hogy az emberek igénylik az őszinte tájékoztatást, s nem ígérgetést várnak, hanem olyan munkát, amely a további fejlődést, a közjót szolgálja.

— A választás után hogyan látnak munkához az új tanácsok?

— Az eddig elmondottak is tükrözik, hogy az emberek ellátták útravalóval azokat, akiket az államhatalmi szervekbe jelöltek. A már említett javaslatok, kérések a munkaprogram egyrészét képezik. Mindjárt a választás után konkrét feladatok megoldása vár a tanácsokra. Dolgozniok, te- vékenykedniök kell, mégpedig oly módon, hogy kijavítsák azokat a hibákat, melyeket a jelölő gyűléseken százkilencen észrevételezték, bíráltak. Ez a szám az összes hozzászóláshoz viszonyítva elenyésző, a tanácsok, az apparátus számára mégis figyelmeztetés, hogy az eddiginél is jobban, hatékonyabban dolgozzanak.

— Ezt kívánjuk segíteni azzal is, hogy rövidesen kéthetes tanfolyamot szervezünk azok részére, akik a március 19-i választással, mint új vb-tagok kerülnek a községi tanácsok végrehajtó bizottságaiba. S hogy a tanácsok, mint testületem is alkalmasak legyenek hivatásuk betöltésére az új tanácstagoknak minden szinten kétnapos tanácskozást tartunk. Jogaik, kötelességeik megismeréséhez és gyakorlati munkájukhoz kívánunk segítséget adni — mondta befejezésül a megyei tanács vb elnöke.

• •

Uigeváios jelöltje

Nagy gondban van Habony János, az egykori Ürgeváros, ma a 14. számú körzet tanácstagjelöltje. Az a helyzet, hogy sok is a víz Tószegen, meg kevés is. És ezt ő igazán tudja, érzi, tapasztalja, mivel 5 a nyári gát társulat elnöke, de a törpevízmű társulat elnöke is. Funkciói közül csak e kettőt említettem, pedig sorolhatom: elnöke a községi önkéntes tűzoltó egyesületnek, dolgozik két tanácsi állandó bizottságban, s már tizenöt éve tanácstag, s most ismét jelölték őt erre a feladatra a falubeliek.

De térjünk vissza a víz-problémára, mert ez most a legfőbb gond Tószegen.

Kevés a víz! Az ivóvíz. Hiába fúrat- tak kutat, emeltettek hidroglóbuszt, a kút kevés vizet ad. Az emberek pedig zúgolódnak: mi fizetjük a törpevízműért járó ránk eső részt, de legyen ivóvíz. Habony János most a község vezetőivel együtt azon dolgozik, hogy a szolnoki vegyiművektől a Tisza vizet vezessék el a faluba. A vízmű vállalat vállalta, hogy megépíti a vezetéket, az OVF adott ehhez 150 ezer forintot. A falu lakói a földmunkák elvégzését vállalták. Hogy eddig mégsem lett semmi az építkezésből, annak oka: az OVF a megyei tanácshoz vízkutatásokra utalta le a pénzt. Pedig nekik építésre kellene, mégpedig sürgősen.

És' mit jelent az, hogy sok a víz Tószegen? Szorongatja őket a Tisza. Az idei áradás már elvitte a rétet, el 200 hold búzát. 50 hold mákot, 400 hold vörös herét. És most már a falut védik Habony Jánosék. A folyó pedig egyre árad, s ök emelik a nyúlgátakat, hogy ne törjön be a víz a Kinizsi, a Szabadság utcákba — a faluba.

Ha megkérdeznék János bácsit, hol az Irodája, hol fogadja az embereket ügyesbajos dolgaik végett, bizony csodálkozna. Az ő irodája a lakása, az egész Tószeg, minden utca, minden ház. Ha valakinek gondja van, bárhol találkozik vele, ott mondja el neki, s az öreg megy, intéz, érvel, vitatkozik.

Mérhetetlen tetterő, energia lakozik benne. Nem szívta ki erejét a húsz évig tartó krampácsolás sem a pályafenntartásnál. Felnevelt becsülettel négy gyereket és megőrizte kedvét, emberszeretetét, akaratát: tenni, amennyire egy magafajta, egyszerű embertől telik, a közösségért.

V. V.