Szolnok Megyei Néplap, 1967. március (18. évfolyam, 51-76. szám)

1967-03-15 / 63. szám

:M7. márciit* 15 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 9 TV KÉPERNYŐJE ELŐTT * Kodály és a televízió Az elmúlt hét tzinte mindegyik napján találkoz­hattunk a képernyőn a ze­ne világhírű magyar tudó­sával és művészével; saj­nos azonban már csak fáj­dalmas hangú és tartalmú nekrológokban és gyászos keretű képekben. Életében a televízió nem készített portrét róla, miként annyi más tudós kortársáról, a tudomány nagy öregeiről. S most már nem is fog; leg­feljebb azokból a riportok­ból kísérelheti meg össze­állítani az emlékezést, ame­lyeket ünnepi alkalmakkor vagy egyéb tudós találko­zókon és találkozásokon készítettek róla. Nyolcvan­öt éves lett volna, s micso­da energiával rendelkezett. Hajthatatlanul és követke­zetesen harcolt anyanyel­vűnk tisztaságáért és ve­szendőbe menő szépsé­geiért; fejedelmi tekintély- lyel sugalmazta és irányí­totta a népzenekutatók te­vékenységét; megjelent min­denütt, ahol a magyar zene ügye forgott kockán, s ere­jéből még arra is tellett hogy útra keljen a tenge­ren túlra is újabb híveket szerezni a magyar zenének ^ Új fimsorozat Hogy a Hét ország hét filmje sorozat mit takar, az csak később derül ki. Megmarad-e pusztán cso­korba kötött filmműsomak — minden különösebb szer­kesztői szempont nélkül —. vagy határozott műsorarcu­latot nyer, most még ta­lány. Egy azonban bizo­nyos: a lengyel Checinski érdekes filmet készített Ka­tasztrófa címmel. Nem ma­ga a súlyos szerencsétlen­ség érdekelte, s nem a tra­és hírnevet a magyar zene- pedagógiának. S minderre most azérl is emlékezhetünk ilyen jól, mert az utóbbi időben a televízió szorgalmasan ke­reste a mesterrel való ta­lálkozást. Szinte valameny- nyi kínálkozó alkalmat meg­ragadott, hogy a szakmai körökön túl milliókkal is­mertesse meg és ismertes­se fel szikár, tiszteletet pa­rancsoló alakját és markáns vonásait. A gyász hetében elhangzott sorozatos meg­emlékezések és képes be­számolók a szertartás és az utolsó út mozzanatairól olyan közeibe hozták alak­ját, hogy alig akadhat né­ző, aki ne osztozott volna a nemzet fájdalmában. A televízió híradója rend­szeresen számolt be az ese­ményekről; a Zenélő órák csilingelő óraszignálja he­lyett Forrai Miklós emlé­kező szaval koppantak; a Zenei Figyelő is „e'.sirat- ta”; sőt még a Stokovski- ról készült riport is öt idézte. Mintha csak törlesz­teni kívánt volna a televí­zió abból az adósságból, mellyel az élő Kodálynak tartozott. gikus „baleset” részletei izgatták. Lélektani és tár­sadalmi drámát kanyarí- tott a bajbajutott fiatal mérnök köré; az emberség próbáját ábrázolta, a köz­élet etikai kérdéseire ke­resve a választ. Bajban is­merszik meg az ember — tartja a mondás. Egy izig- vérig mai téma képeiben fogalmazta meg újra ezt a gondolatot a Katasztrófa. Kíváncsian várjuk a foly­tatást. A tévé könyvesboltjában a magyar könyvkiadás fe­lelős gazdái adtak találko­zót, hogy szavakban (!) számoljanak be a még ez évi könyvtermésről. Nehéz­kes riportokban számok, adatok, könyvcímek és szer­zők nevei kerültek elő, egy­általán nem szemleletes formában. Egy-egy elhang­zott vers is csak azt húzta alá, hogy milyen lehetősé­gek nyílnának itt az roda- lom élvezetes népszerűsí­tésére. Röviden Valamelyest frissült a Zenélő órák programja; fő­ként a tatabányai aranyér­mes hegedűkészítő Kóya István szerepeltetése jelen­tett új szint. A versengés viszont túlságosan is egyol­dalúvá és érdektelenné vált. Olykor az volt az érzé­sünk: mindegy, ki győz, csak a játék menjen. A nő­ket köszöntő műsort né­hány új, fiatal művész őszinte átéléssel tolmácsolt verse és prózája emelte ki a szokásos irodalmi műso­rok sorából. (Meszléri Ju­dit, Győry Franciska, Gyön- gyössy Katalin). Apróbb elemi hibák is becsúsztak; például a ka­mera árulkodása az előre kirajzolt Kallus-fejről, me­lyet Rátonyinak csak ki kellett húznia, vagy egyéb vágási turpisságok. A re­gényismertetés pátosza — (Nagy Attila) is idegenül hatott a képernyőről. A szenvedélyes könyvgyűj tő­vel készült riport a könyv­ajánlások szomszédságában enyhén szólva rossz ízű propaganda a vásárlásra. A Ki miben tudós to­vábbra is gyengélkedik. — Nem hozott különösebb élményt a fedettpályás at­létikai verseny közvetítése sem. Merev szerkezete el­lenére is szívesen hallgat­tuk viszont Radnai György bemutatkozását. Jelentősebb szerepeiben ismét megcso­dálhattuk a kitűnő mű­vészt és énekest egy sze­mélyben. A Kukkantó is­mét érdekesen szegődött egy-két izgalmas jelenseg nyomába, többek között, hogy megfejtse Belphegor titkát. V. M. Mielőtt beoimonak a lalak... A Vasipari Vállalat kun­szentmártoni gyárának épü­letei rossz állapotban van­nak, olyannyira, hogy egy nagyobb esőzés után a fa­lak megrepedeztek, be­omlottak. Tetézi a bajt, hogy a dolgozók nem meg­felelő szociális ellátásán nem lehet javítani, mert az üzem területe kicsi, semmiféle fejlesztés nem valósítható meg. A gyáregység áttelepíté­sének gondolata már több mint két éve foglalkoztat­ja az illetékeseket, sőt töb- bé-kevésbé végérvényesen elhatározták, hogy a régi rizshántoló malmot alakít­ják át üzemi célra. Sajnos e kis malom gaz­dája különböző ellenveté­sekkel húzza az időt, szá­mos ésszerű javaslat akadt el emiatt. Üjabban a gép­javító állomás is szóba jött, tudniillik, hogy annak a helyére költözzék a gyár­egység. A megyei tanács ipari osztályának vezetője azok közé tartozik, akik a leg­jobban sürgetik a viták befejezését, akik végre szeretnék látni: költözik az üzemi Ennek sürgősségét az is indokolja, a helyi szakmun­kásképző iskola pályázik a gyáregység helyére. — Az épületek átalakítására, fel­szerelésére kapnának pénzt a Munkaügyi Minisztéri­umtól. Így saját otthonhoz jutna az intézet. Nos, jó lenne, ha az il­letékesek úgymond a „cse­lekvés mezején” találkoz­nának már össze és nem csak a hivatali tárgyaló- asztaloknál, mielőtt még végleg leomlanak a falak. F. P. A hét hold földtől egy megye gondjáig Sanyikéin, Sanyi bácsi, Sándor, légyszíves, csak egy pillanatra... Alig-alig lehet nyugodtan beszélget­ni vele. Mindenki ismeri, mindenki szereti és min­denki altar tőle valamit: tanácsot, intézkedést, vagy akár egyszerűen csak azt, hogy végighallgassa. Ismeri itt mindenki, az idősebbek szemük előtt látták felnőni B. Varga Sándort. Élete összeforrott Tiszaföldvár életével s mert az emberek sorsa mindig érdekelte, egyéni paraszt korában már a já­rási tanács tagja lett. Hét holdja mellé egy - járás gondjait vette magára. Nehéz időszaka volt ez az életének, mert semmifé. le gyakorlattal nem ren­delkezett a funkció ellá­tásához. Ez volt számára a közügyek iskolája, s mint az egész élete igazolja, je­les eredménnyel végezte el azt. Aztán egy másik iskola következett, ezúttal valósá­gos, a mezőgazdasági tech­nikum. Ide is a felismert szükségszerűség vitte. Tér- melőszövetkezeti gazda lett, raktáros, majd brigádveze­tő. Kellett a több és na­gyobb tudás a közösség ér­dekében is. Nehéz volt. — Kemény munka közepette kellett leülnie — sokszor éjszaka — a tankönyv mel­lé. Ahogy mondja, ez kö­zös sorsa volt sokezer em­berrel, akik ezekben az években pótolták hiányos ismereteiket. Csakhogy az ő helytállá­sa többet követelt. Amíg az elnök egy évig iskolán volt a Szabad Népből, ad­dig ő elnökösködött. Jött az esős ősz, utána a száj- és körömfájás-járvány. Ö Kukorica alá készítik a talajt A mezőhéki Táncsics Termelőszövetkezetben is teljes erővel vetnek. Hétfő estig 300 holdon a len, 565 holdon a borsó magja ke­rült a földbe. Jelenleg hat gépi vontatásű vetőgép dolgozik a nagyüzemi táb­lákon. Vetik a cukorrépát, ötszáz holdon termeszte­nek ebből a növényféleség­ből. Eddig 390 holdon fe­jeződött be a vetés. A gyümölcsösben a múlt héten befejeződött a per­metezés. Most a partosabb részeken kukorica alá ké­szítik elő a talajt. Ugyan­akkor az 1300 hold lucer­naterület boronálása is tart. Hat§7Ízl)ól hatvanam Hatszáz ipari tanuló kapcsolódott be megyénk­ben a szakma kiváló tanu­lója címért folyó verseny­be. A húsz szakma első há­rom helyezettjének ma délelőtt nyújtják át a szolnoki Május 1. úti mű­velődési teremben a meg­érdemelt jelvényt és az összesen mintegy 11 ezer forint értékű jutalmakat. Ugyancsak ekkor jutal­„IVam, sa;nos elvesztette a partit... 1 A Péti Nitrogén- művek új, elektro­nikus számító gé­péhez a szállító dán vállalat érdekes matematikai játék leírását is mellé­kelte. Amikor a szakemberek a gé­pet laikusoknak mutatják be, soha­sem mulasztják el az izgalmas partit. A játszma, az indiai eredetű, úgyneve­zett nim-játékon alapul, amelynek lényege, hogy gyu­faszálakat raknak le több csoportba> és ezekből a gyufa­kupacokból kell Memelni a szála­kat. A játékosok mindig ugyanabból a pakliból emel­nek. A vesztes az, aki utoljára húz Ilyen partira lehet kihívni az elektro­nikus gépet. A kezdésnél a beren­dezés automatiku­san kiírja a játék- szabályt, majd. elTV felirat közlésével megkéri a játékost, nevezze meg magát és azt a csoportot, amelyből húzni kí­ván. Az első eme­lések után még azt is tudtul adja, hogy: „ha ön kor­rektül játszik, még nyerhet...’’. Egy másik felirat: „Ha most hibázik, ön vesztett...”. S ha a játékos nem szív­lelte meg a figyel­meztetést, és rósz- szül választott, máris feltűnik az újabb szöveg: — „Uram, sajnos el­vesztette a partit...” Tudni kell, mi o „gyengéje”: a kép­zett matematikus ellenfél. De azért ritka az ilyen fel­irat: „Gratulálok, ön nyerte a játé­kot!...’’ A gép a négy alapművelet mel­lett logikai számí­tásokat, vagy loga­ritmus feladatokat is megold. A leg­képzettebb mate­matikus sem lehet „okos” mellette. Feladatait a 10 a 154.-en nagyság­rendben tudja ki­dolgozni. Ez egy olyan szám. amely egy 1-esből és utá­na 154 nullából áll. Bizonyos számítások elvégzéséhez egy „élő” matematikus­nak három hónap kell. Ugyanezt a feladatot a gép szinte játszva, 30 perc alatt oldja meg. mázzák meg a tantárgyi tanulmányi versenyekben legjobb eredményt elért ipari tanulókat is. Az ünnepélyes díjkiosz­tás után este C óráig a me­gye 11 ipari tanulóképző iskolájának kultúrcsoport. jai adnak műsort. E bemu­tató alapján választják ki azokat a csoportokat, ame­lyek részt vesznek a május 19 és 22 között megrende­zésre kerülő egri Gárdonyi Kulturális Napokon. Itt az ország legjobb ipari tanuló öntevékeny művészeti együttesei találkoznak majd. Az Üjszászi Szabadság Tsz sürgős megvételre keres 1000 négyzetméterig r KERTÉSZ ÜVEGET Méret: vagy 46x74 46x144 3 mm 3 mm Ajánlatokat a fenti cím­re kérjük. pedig ott volt, ahol kellett éjjel-nappal. És abban az évben képesítőzött. Szerdán este az ószöllői művelődési otthonban is­mét tanácstagnak jelölték. Most már a megyénél kép­viseli majd — megválasz­tása esetén — községe ér­dekeit, s a megye gondjai­nak egy része lesz az övé. Programja egyszerű: minden területen azért harcol, hogy minél jobban összezsugorodjon a kü­lönbség a falu és a város között. Tovább kell fejlesz­teni a kommunális szolgál­tatásokat Tiszaföldváron is, szorgalmazni a korszerű TÜZÉP-telep építését, s a három kilométeres be­kötőút létesítését a Sza­bad Nép Tsz 2. számú üzemegységéhez, amely megváltoztatja a tsz egész arculatát. Aztán... titkon dédelgetett álma, hogy — ha majd az anyagi eszkö­zök engedik — megépítsék a portalanított műutat Martfű és Kungyalu között, mert ez népgazdaságilag, az egész megye számára igen előnyös lenne, levág­na egy óriási kanyart, te­hermentesítené Földvár forgalmát is. Figyelem ahogyan az ér­veket sorakoztatja. A fele­lős megfontolt közösségi ember hangján, meggondol­tan érvel, igyekszik meg­nyerni az ügynek. S eszem­be jut egy közös háromna­pos nyári autóbuszkirándu­lásunk a Mecsekbe, ahol a két autóbusznyi tsz paraszt. Ságnak ő volt a vezetője. Teljesen feloldódott kö­zöttük, a kívülálló egy pil­lanatra sem érezhette, hogy más mint a többi egyszerű tsz-tag. ök is így érzik, ezt bizonyítja jelölése ia. — ht — 4 fankom/v megelevenedik Arra voltam leginkább kíváncsi, mi lehet a ma­gyarázata annak: hogy ta­valy ősszel huszonnyolcán kezdték ezt a gazdaságpoli­tikai tanfolyamot és azóta is mindenki kitart. Ide a hétfői zárófoglalkozásra is huszonketten jöttek el. A többiek igazoltan, halaszt­hatatlan munka miatt ma­radtak távol. Akik eljöttek, azok is legtöbben a munká­ban töltötték már a na­pot. Kelemen Lajos, aki szin­tén fizikai munkás volt mindeddig a szövetkezet­ben, elmondja, miről be­szélgessenek most. Arról például, mit jelent a szo­cialista tudat kialakulása, milyen feladatokkal jár ez náluk. Majd arról, mit várnak az új gazdasági mechanizmustól. — Számoljon az ember kárral és haszonnal egyfor­mán, amikor dolgozik. Sze­rintem ez a tudat egyik fontossága. — Erre én egy példái mondok. Több brigád van most a csemete-kertben. Metszik a fákat. Vannak, akik minden szálat gondo­san megnéznek. Mások meg csattogtatják az ollót, vad és nemes hajtást egyfor­mán vágva. Én azt tartom; akiben szocialista tudat van, az már gondol azzal, hogy egy-két fának az cl- nyírásával minden munkát tönkretesz, amit eddig rá­fordítottunk. — Azt olvastam, hogy a lét mindig megelőzi a tu­datot. Lám, nálunk már ugyan jól megelőzte. öt­ven forintot ért egy tava­lyi munkaegységünk. A tu­dat meg igen messze ma­radt mögötte. Engem min­dig bosszant és szólok is ér­te, ha valaki gondatlan. Annyira kell most például vigyázni az állatok egész­ségére. Mégsem vittük míg ki a fertőtlenítőszereket. Mégis mindenki bejár az istállókba... Így beszélnek, vitatkoz­nak. Valami szigorú vizs­gabizottság talán jórészü­Könyvtári olvasó szolgál at Három tavasz Szolnok megyében címmel új bib­liográfiai kiadványt jelentet meg a Verseghy könyvtár. A tájékoztató mintegy 200 könyvet és folyóiratcikkel sorol fel e témakörből, 1848, 1919 és 1945 megyei vonat­kozású eseményeiről. A füzetecskének elsősor­ban a helytörténeti kutatók látják majd hasznát, de ér­dekes adalékokat nyerhet­nek belőle a Forradalmi Ifjúsági Napok programjá­nak megszervezéséhez is. két utóvizsgára küldené, hiszen nem mondanak pon­tos meghatározásokat, nem pontosak a kifejezések. Még a körülírt magyarázat is botladozik itt-ott. Az sem pontos mindig, amit a IX. kongresszusból vagy innen-onnan idéznek. A foglalkozásvezető ki-kija- vítja ezt, s ők is meg-meg- cáfolják egymást. Egy azonban biztos. Olyan dolgokról beszélnek, amik­ről egy termelőszövetkezet­ben most legidőszerűbb: „a fejünkkel segítsünk a ke­zünknek”. Nem leckemon­dással, hasznos, fontos be­szélgetésekkel télt itt az idő. Nem tankönyvrágás volt egy-egy foglalkozás, hanem annak a megbeszé­lése, hogy amit olvastak belőle, az reájuk hogyan vonatkozik, az a rákóczi- falvai Rákóczi Tsz-ben ho­gyan is értendő és magya­rázható. Ez a közvetlenség, ez — a tanultak felismerése a gyakorlatban — tartotta úgy össze a szeminárium tagjait. S arról, hogyan ta­nultak, a bizonyítványt mégis csak az év végi zár­számadás „állítja” majd ki. (B) KÖNNYŰ és NEHEZ GÉPKEZELŐI VIZS­GÁVAL RENDELKEZŐ gép­kezelőket úthenger- vibró hen­ger- földmunkagépek, aszfalt és betonkeve­rő gépek kezelésére felveszünk. Jelentkezni lehet: f. hó 14-én 15—18 óra között, a szolnoki építésveze­tőségen Verseghy u. 7/c. A Tószegi Mezőgazda­sági Gépjavító Állomás műszaki rajzolót és gyártástechnológus munkakörbe gépész- technikust, valamint egy gyors- és gépírót azonnal felvesz. Jelentkezés levélben kérjük.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents