Szolnok Megyei Néplap, 1967. március (18. évfolyam, 51-76. szám)
1967-03-14 / 62. szám
1967. március 14. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP s Miért nem érdeklődnek? Háromszáz példányban adta ki novemberben — a megyei könyvtárak közül elsőnek — a Verseghy könyvtár tájékoztató szolgálata az új gazdasági mechanizmussal kapcsolatos bő ajánló bibliográfiát, melyben a folyóiratok szakcikkei is szerepeltek. Az ember azt várná, hogy az ilyen kiadvány, amelyet minden nagyobb ipari, mezőgazdasági üzembe, vállalathoz eljuttattak, nagy érdeklődést kelt és a vezetők, a szakemberek Kapva kapnak a lehetőségen, tájékozottságuk fokozására. Ezt annál is inkább gondolhattuk volna, hiszen a fél évvel ezelőtt kiadott — a vezetés korszerűségéről szóló — hasonló bibliográfia nyomán nagy érdeklődés nyilvánult meg a szakemberek, különböző szintű vezetők részéről. Várakozásunkban csalódtunk, a tájékoztató szolgálat vezetőjének közlése szerint jóformán senki sem vette igénybe a kínálkozó lehetőséget. Egy-két ember fordult mindössze hozzájuk e bibliográfia nyomán. Nem értjük. Olyan jól állunk a mechanizmus lényegének megismerésében és megértésében, hogy ez a jelentős segítség fölösleges? Tartunk tőle, nem erről van szó. Sokkal inkább olyasmiről, amit közömbösségnek szoktunk nevezni... — ht — Értesítés A Szövetkezetek Szolnok megyei Értékesítő Központja értesíti a tag-termelőszövetkezeteit és -ag- földművesszövetkezeteit, hogy 1967. március 23-án 9 órai kezdettel tart Szolnokon, az ÉM. Beloiannisz utcai 68—72 szám alatti munkásszállójának éttermében. A küldöttgyűlésen a vezetőség választáson kívül napirendre kerül az igazgatóság beszámolója a MÉK1966. évi munkájáról, az évi mérleg- és eredmény ismertetés és javaslat az eredmény felosztására. Kérjük a tag-termelőszövetkezetek és tag-föld- művesszövetkezetek küldötteinek szíves megjelenését. Szövetkezetek Szolnok megyei Értékesítő Központja Igazgatósága A Tiszaörvényi „Dózsa” Mg. Termelőszövetkezet na xyobb mennyiségű kemény és ltí->y tűzifát, korín, tölgy, amerikai dió és akác sserfát ajánl értékesítésre Érdeklődni: „Dózsa” Tsz, Tiszaőrvény. Felemelték a dohány fel vásárlási árakat Szabolcsi és Debreceni do h á n y é t 25—30%- kal, Kertiét 22%-kal, Szuloki és Havannáét 33'Vokal és a Hevesi zöld dohányét 50%-kal. A felemelt felvásárlási árak, kedvezményes természetbeni juttatások, ingyenes védőszer és permetezesi költségtérítés mellett érdemes dohányt termeszteni. KÖSSÜK MEG MIELŐBB az 1967. évi dohány termelési svers.odést EM Fejér megyei állami Építőipari Vállalat azonnali belépésre felvesz: ács. tetőfedő, asztalos szakmunkásokat. segédmunkásokat, kubikosokat Bérezés teljesítmény alapján. Szállást, étkezést biztosítunk! Napi háromszori étkezési 9.20 Ft ellenében. Jogosultak reszere az építőiparra meghatározott elemeit külonélesi potl*koi fizetünk es 24 munkanap ledolgozása után üaz-autazasi költségét terítünk Amennyiben a 'elentkezAnek egv évnél .em régebbi tüdővtzsgaiatt teiete vaa hozza magával Jelentkezés Székesfehérvár. Ady Endre u. 13 Munkaügyi Osztály. AZ ÜJ MEZŐTÚRI ABC ÁRUHÁZBAN LÁTHATÓ EZ AZ ÚJDONSÁG. EGYSZERRE NÉGY HANGLEMEZT HALLGATHATNAK EGYMÁSTÓL FÜGGETLENÜL A HALLGATÓKNAK A SEGÍTSÉGÉVEL. Csónak egyetlen fatörzsből Győzött a múzeutn — Időszakiak is helyt kapnak Tiszafüreden, a község egyetlen műemlék épült - ben az utóbbi időkben két lakó talált otthonra; a múzeum és egy család. — A „társbérletet” aztán a Közelmúltban a múzeum javára megszüntették. De nemcsak helyet, pénzt is kapott a múzeum, majdnem kétszáz ezer forintot költöttek belső tatarozásra. A termek most már tiszták, hangulatosak, csak a közlekedés bonyolult még bennük. A rengeteg tárgy még egymás hegyén-hátán. A bejárati ajtónál majdnem hat méteres csónakon kell átmászni a vendégnek. A vaskos vízi jármű érdekessége: egyetlen törzsből — jó másfél méter átmérőjű fából — faragták. Valahogy úgy készítették, mint régen a sütőteknőt. — Állítólag nincs több ilyen csónak a? országban. Készítését régi „technikai eljárások” őrzéseként filmre is vették. Vincze Imre, a múzeum igazgatója a fentebb említettek miatt nem vár maEgyik barátom gázkészülékkel szerelte fel a lakását. Beállított három úgynevezett parapet kályhát, egy vízmelegítőt és egy hősugárzót. Szereléssel együtt kifizetett tizenháromezer forintot. — Csak az a baj — mondta —, hogy ha valamilyen ok miatt költözködnöm kell, akkor le kell szereltetnem az egészet, ha az új lakó nem akarja átvenni ezeket. Sőt vissza kell állíttatnom saját költségemre az eredeti állapotot, a cserénkályhákat, a fürdőszobakályhát. Az ingatlankezelőnél elém tették a vonatkozó szabályrendeletet, a 35/1956- os minisztertanácsi rendeletet és ennek végrehajtási utasítását. E szerint „a bérlőnek jogában áll a lakás használhatóságának fokozása érdekében a bérbeadó előzetes hozzájárulásával a lakásban kisebb átalakítási munkákat végezni. költségtérítési igény nélkül. A bérleti jogviszony megszűnése esetén a bérbeadó kívánságára a bérlő köteles az eredeti ál lapotot helyreállítani.” A rendelet ezután felsorolja hogy melyek ezek a kisebb átalakítások: fűtőberendezések beszerelése, aitók-ab lakok létesítése. bútorok falba építése. víz-gáz-vil- lany bevezetése stb. Mi az, amit a lakbét be mégis be lehet számítani? napság látogatókat. Mi is azt javasoljuk a füredieknek, egyelőre ne bolygassák az ottani munkát, őszre, a múzeumi hónapra bizonyára elkészülnek a berendezéssel, az anyag szortírozásával. Akkor majd kedvükre kigyönyörködhetik magukat a látogatók, s tesz is látnivaló. Most még ugyanis egyik tárgy eltakarja a másikat. őszre viszont megnyílik az állandó kiállítás. Az egyik terem a község régészeti leleteit őrzi majd, a másik helytörténeti lesz, a harmadik a halászat eszközeivel ismerteti a látogatót. A helytörténeti ' kiállítás a méltán híres füredi fazekas mesterség termékeinek bemutatása mellett sok érdekes dolgot tár majd a látogatók elé. így például a messze földön híres füredi mesterek fából készült nyergeit. — ősapáink az ilyen nyergeken ülve vándoroltak, s ha a nyereg feltörte a lovak hátát, a ló kímélése érdekében Ilyen lényegében csak három van: romos lakás helyreállítása, a lakás műszaki megosztása, nem lakás céljaira szolgáló helyisé« lakássá való átalakítása. Ezekben az esetekben az építőipari árakon számlázott költségek háromnegyed részét lehet lelakni. Eddig a rendeletek. Azután elkezdtem töprengeni. Végül is: ma már ritka az olyan ember, aki egy bérlakásban megöregszik. Sok az áthelyezés, a családi okok miatt történő költözködés. És kevés az olyan IKV-ház Szolnokon ahol nem vezettek be gázt. vagy ahol nem állítottak be mondjuk hősugárzct. gáz- vagy villany vízme’e- gítőt, sőt tudok olyan esetről is, amikor beépítettek bútorokat a jobb helykihasználás miatt. Mi lesz ezzel, ha valakinek költözn’e kell és az új lakó nem hajlandó átvenni ez^'-et az átalakításokat Meg kellene találni a módot arra, hogy az. aki lakásába hailandó bizonyos összeget befektetni — váralva a kockázatot, hogy befektetése esetleg elvész — az. ineattan értékesebbé tételére fordított összeg egy méltányos részét. — mondjuk ötven százalékot uavanúgv ;e- lakhassa, mintha lakását megosztotta, vagy újjáépítette volna. — ht — nyershúst tettek a nyereg alá. Innen nyugati „jó” hírünk, miszerint nyereg alatt puhított húst eszünk. Az állandó kiállításnak szentelt három terem mellett két helyiség az időszakos kiállítások számára marad fenn. Ez az első év, amikor a múzeum egyedül uralja a hangulatos Kossuth hazat. Most már kedvező ’ehetőséget kapott ahhoz, hogy valóban a környék számottevő kulturális intézményévé váljék. Jó lenne, ha tisztéhez méltóan az épület külsejét is megújítanák... S. B. Jászból doüháxán a jelölő gyűlést Követő napon egy idős bácsi kopogtatott be a tanács pénzügyi csoportjához. Hamarosan kitudódott, hogy mi járatban van. Elmondta: részt vett azon a jelölő gyűlésen, ahol a vb-elnök többek között a község fejlődéséről, a villany, járda és egyebek megépítéséről beszélt. Ő idős, beteges ember, már társadalmi munkát nem vállalhat, ezért befizet 250 forintot, használja fel a községi tanács járdaépítésre, vagy amire legszükségesebb. Répás András járadékos tsz-tag cselekedete megható. S már csak azért is említésre méltó, mert minden szónál szebben kifejez-, hogy az emberek tudják, értik: csakis közös erőfeszítéssel lehet megvalósítani a város- vagy községfejlesztési tervekétől kör e' múlt mozgalmas heteiben, a választásra készülődve megyénkben is gyűlések százain beszéltek az emberek a Közösséget érintő dolgokról. Arról, hogy ki képviselje őket az államhatalmi szervben, s az, akinek bizalmukat előlegezték, miként segítse a körzet vagy a falu fejlődését. Az egészséges politikai légkörből fakadt az a nagyon pozitív jelenség, hogy gazda módján vitatták az emberek, mit tehetnek a jövőben a közös feladatok megoldásáért. A közös szó hangsúlvc- zása nem véletlen. A sok- ezer felszólaló többségé nem egyéni panaszait, kívánságait sorolta, hanem a közérdeket szolgáló létesítmények megvalósítását stírHétfőn délig do'goztak a vetőgépek Vasárnapi műszakot tartottak a cibakházi Vörös Csillag Termelőszövetkezet tagjai. A kedvező idő Iehe„ tővé tette, hogy a szikkadtabb táblákon, a partosabb részeken teljes erővel haladjon a munka. A közös gazdaságban 400 holdon befejezték a borsó, ugyanakkor megkezdték a cukorrépa vetését is. Az első napon öt holdon került földbe a mag Egy géppel vetik ezt a fontos ipari növényt. A tavaszi napokban 160 holdon kerül erre sor. Az elmúlt esztendőben rekorderedményt értek el, hiszen a cukorrépaterület minden holdjáról 241 mázsa termést takarítottak be. Éppen ezért gondosan előkészített talajba vetik a szemenként! koptatott vetőmagot, hogy ősszel hasonlóan gazdag termést érjenek el. Ütemesen halad a len vetése. Harmincöt holdon került földbe a mag Naponta most két vetögép kezd munkához. Tegnap délig dolgoztak a gépek, mert a tavaszi eső délután már akadályozta a munkát. Természetesen, hogy a cukorrépa vetésével gyorsabban haladjanak, öt lovasfogatot is erre a munkára irányítottak; gette. Azt is hogyan? Ügy, mint a jászboldogházi idős tsz-tag, vagy a tiszavár- konyi tanyaközpont lakói, akik villanyt, boltot kértek és a belvíz elvezetését sürgették. Rögtön hozzáfűzve, hogy saját maguk megoldják a belvíztelenítést, csak a tanács biztosítsa a szükséges anyagot A martfűi választók is hasonló ígéretet tettek: társadalmi munkában lefektetik a belvíz elvezetésére szolgáló csöveket. Pénzt, munkát ajánlottak fel a választópolgárok, ezzel is bizonyítva, nemcsak a támogatásra várnak, hanem maguk is adni akarnak. önként vállalt munkájukkal is segíteni kívánják, hogy több járda épüljön, megoldódjon községük vízellátása, s olyan utcákba is eljusson a villany, ahol jelenleg az még hiányzik. Jászberényben is ilyen célok megvalósításához ajánlotta fel segítségét több száz felszólaló. Szajol- ban a Rózsa Ferenc útba lakói azt mondták: hajlandók megvásárolni a betoncsöveket és saját portájuk előtt a vízlevezető árok átereszeit megcsinálják. Sorolhatnánk a példákat, melyek mind azt bizonyítják, hogy az emberek ismerik a terveket, bíznak abban, hogy azok valóra is válnak. Reálisan ítélik meg az anyagi erőforrást is, s azt hajlandók pénzzel, munkával növelni. A gyűléseken elhangzott javaslatok a választott emberek és testületek későbbi programjának szerves részét képezhetik. S minden bizonnyal képezik is, hiszen nem irreális dolgokat kértek, sürgettek a választók. Kis átalakítás, nagy ráfizetés Pénzünket és munkánkat is...
