Szolnok Megyei Néplap, 1967. március (18. évfolyam, 51-76. szám)

1967-03-12 / 61. szám

V 10 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1967. március 13­—» mi" I IBI ■■IliilllfT Pályázati felhívás Az MSZMP Szolnok megyei Végrehajtó Bizottsága felvé­teli pályázatot hirdet az 1967/ 68 *as tanévre a Marxizmus- Leninizmus Esti Egyeteme 3 éves általános és 2 éves sza­kosított tagozatára. 1. HÁROMÉVES ÁLTALÁNOS TAGOZAT Szolnokon, Karcagon, Mező­túron, Jászberényben, Török- szentmiklóson, Tiszafüreden indul első évfolyam. A jelentkezés a kővetkező­képpen történik: — A szolnoki esti egyetem­re Szolnok városból és a szolnoki járásból. — A mezőtúri kihelyezett ta­gozatra Mezőtúrról és Túrke- véről. — A karcagi kihelyezett ta­gozatra Karcagról és Kisúj­szállásról. — A jászberényi, tiszafüredi és törökszentmiklósi kihelye­zett tagozatokra a járások, il­letve a városok területéről. A 3 éves általános tagozat a párt, állami, tömegszervezeti funkcionáriusok, gazdasági ve­zetők, az értelmiségi dolgozók, pártaktívisták és a propagan­disták marxista-leninista kép­zését nyújtja egyetemi szín­vonalon. A felvétel feltétele: egye­temi, főiskolai, középiskolai, illetve marxizmus-leninizmus esti középiskolai végzettség, vagy ezzel egyenértékű elő­képzettség. A hallgatók az első évben filozófiát, a másodikban po­litikai gazdaságtant, a harma­dik évben a magyar és a nem­zetközi munkásmozgalom tör­ténetét tanulmányozzák. Ezek­ből félévenként vizsgát tesz­nek. A tagozat elvégzéséről bizonyítványt kapnak. A hallgatók felvételi vizs­gán vesznek részt, az egyéves marxista-leninista esti közép­fokú iskola anyagából. KÉTÉVES SZAKOSÍTOTT TAGOZAT Működési helye: Szolnok, Vöröscsillag u. 4/b. Jelentkezni lehet: filozófia, politikai gazdaságtan, nemzet­közi munkásmozgalom törté­nete tagozatokra. A szakosító célja, hogy felsőfokú ismereteket nyújtson a párt, állami, tömegszerveze­ti, gazdasági vezetőknek, az értelmiségi dolgozóknak, a pártaktivistáknak és propagan­distáknak. A tagozat hallgatói a két év sikeres elvégzése után állam­vizsgát tehetnek. Ha — előze­tes osztályvizsgák után — a marxizmus-leninizmus másik két ágából is eredményes ál­lamvizsgát tesznek, főiskolai oklevelet nyernek. (17/1963. VII. 2. sz. Korm. rendelet alapján.) A felvételt azok kérhetik, akik elvégezték a 3 éves esti egyetemet, 1 éves pártiskolai végzettséggel rendelkeznek, il­letve állami, egyetemi oktatás keretében ezzel egyenértékű előképzettségre tettek szert. A jelentkezők felvételi vizs­gát tesznek a 3 éves általános tagozat választott szakágából. ÁLTALÁNOS TUDNIVALÓK Az esti egyetemi oktatás szep­tember 1-től június 30-ig tart, hetenként egyszer — azonos napokon —■ előadás, illetve osztályfoglalkozás van, melyen a részvétel kötelező. A tandíj egy évre 170 forint, melyet két részletben kell ki­fizetni. Az esti egyetem valamennyi tagozatára jelentkezhetnek pár- tonkívüliek is. A felvételhez szükséges je­lentkezési lapokat az esti egye­temről és a területileg illeté­kes pártbizottságoktól lehet kérni. A munkahely, párt és álla­mi «vezetőségének Javaslatával ellátott kérdőívet, önéletraj­zot és orvosi igazolást ugyan­csak a területileg illetékes já­rási, városi pártbizottságoknak kell benyújtani, — legkésőbb 1967. április 30-ig. A felvételi vizsgákra 1967. május 10—20 között kerül sor. Aki a felvételi vizsgán nem felel meg, vagy más egyetemre, tanfolyamra jár, nem lehet az egyetem hallgatója. Bővebb felvilágosításért a területileg illetékes pártbizott­ságokhoz és az esti egyetem igazgatóságához lehet fordulni. Az űjszászl Szabadság Tsz sürgős megvételre keres 1000 négyzetméterig KERTÉSZ ÜVEGET Méret: 46x74 3 mtr. vagy 46x144 3 mm Ajánlatokat a fenti '!ra­re kérjük. Hírünk az országban Februárban városunk legje­lentősebb közéleti eseménye a Hazafias Népfront és a városi tanács rendezte választási nagygyűlés volt. Az esemény­ről február 28-án így írtak az országos lapok: a Népszava „Czinege Lajos és Nánási László Szolnokon” kezdetű cikkében ismertette a két elő­adó beszédét. A Magyar Nem­zetben Nánási Lászlót idézték: „Népünk hangulatát a jövő kilátásai is alakítják...’', a Népszabadság tudósítója rész­letesen ismertette a nagygyű­lés programját és bőven idé­zett az elhangzott beszédekből „Nánási László és Czinege La­jos Szolnokon” című tudósítá­sában. A Földművelőben a me­gyénkben megválasztott szak- szervezeti tanácsról írnak 18- án. A Mezőgép Dolgozói 17-i számában Varga Sándorról, Törökeszentmiklós országgyű­lési képviselőjelöltjéről olvas­hatunk. A Népfront februári számában Jávor László nyu­galmazott MÁV műszaki főel­lenőrt, Törökszentmiklós dísz­polgárát mutatják be. A Nép- szabadság február 24-én kö­zölte le Szabó László szolnoki riportját: „Város a Tisza part­ján”. A Szabad Földben Ari Kálmán gyermekkorának em­lékét idézi a „Kisúji Gyepso­ron” címmel. A Valóság februári számá­ban jelent meg Végh Antal szociográfiai tanulmánya Két- póról. A 12 .oldalas tanulmány elsősorban az oktatással és a pedagógusok helyzetével fog­lalkozik. Sok érdekes jelen­ségre hívja fel figyelmünket, tapasztalatai, megállapításai vitára késztetnek. A Magyar Mezőgazdaságban február 15-én Illés Tibor, a jászberényi Március 15 Tsz gondjairól számol be: „Még keresik a megerősödés útját...” A lap február 22-i számában az állami gazdaságok szolnoki táj értekezletéről közölnek 2 oldalas .anyagot. Ugyanitt ol­vashatunk az „öntözőgépek javításának rendszeréről Karca­gon”. A Szabad Föld február 19-én „Tavaszvárás” című ve­zércikkében a tiszakürti Hu­nyadi Tsz juhászaiéról ír. A Délmagyarországban a mező- gazdaság kemizálásának ter­vét ismertetik 21-én „Fontos beruházások Borsodban, Szol­nokon és Tiszapalkonyán”. A Népszava és a Népszabad­ság l-én a Kenderesen épülő mezőgazdasági repülőgép bá­zisról közölnek híreket. Ipari témákról februárban alig jeleni meg néhány közle­mény, alr 2-án az Esti Hírlap­ban, 3-án a Népszabadságban ol­vastunk a Tisza Bútorgyárban készülő beépített hűtőszekrényt tartalmazó modern konyhagar­nitúrákról. l-én a Népszava, Népszabadság — „Kunhegyest úszómű az Indus völgyében” címmel Ismertették a kunhe­gyest Vízgépészeti Vállalat új kereskedelmi kapcsolatait. A Szabad Föld 19-én a Tiszafü­rednél megnyitott új Tisza- hídról ír. A Szövetkezetben sok fénykép kíséretében rész­letesen bemutatják a nemrég megnyitott új szövetkezeti áru­házát. Ugyanott arról is olvas­hatunk, hogy a tsz-ek zár­számadó közgyűléseire közel 300 millió forintos árukészletet vonultattak fel a megyei szö­vetkezeti boltok. Az országos lapok mellett a vidékiek is írtak a vidéki vá­rosok oktatásügyi, kulturális helyzetéről készített felmérés­ről. E szerint Szolnok Székes- fehérvárral, Szombathellyel és Kecskeméttel együtt a szak­munkásképzés, általában a szakoktatás fellegvára. A Pedagógusok Lapja a má­sodik karcagi tanyai kollé­gium felavatásáról tudósít. Az Esti Hírlapban és a Népszavá­ban ismertetik a szolnoki út­törők Auróra-cirkáló modell­jét. Februárban Jászberény tör- ténelmi és irodalmi hagyomá­nyairól egy csokorra való ri­port, tudósítás, hír jelent meg. A Szabad Földben a jászfel- sőszentgyörgyiek szép szoká­sáról, a február első vasárnapi­ján megtartott öregek napjá­ról olvashatunk. Az Esti Hír­lapban l-én a 115 évvel ez­előtt született Várkonyi István­ról írnak: „Megtalálták a szol­noki temetőben Várkonyinak, a századforduló neves paraszt- politikusának sírját”. A Ma­gyar Nemzetben olvastuk: A nagykun községek megrende­zik a földreform úttörőinek találkozóját. 28-án a Szabad Főidben ér­dekes cikkel találkoztunk: — „Helytörténeti munka Szolnok­ban”. Ezen a napon a Magyar Nemzetben Mátyás Ferenc, a megyében Jól ismert költő Ír Bányai Kornélról, ft Nyugat második költőnemzedékének jeles képviselőjéről, aki 1929— 1934-ig, haláláig Homokon élt. Az írás címe: „A Nagy Októ­beri Forradalom magyar köl­tője, Bányai Kornél emléke nyomában Tiszaföldváron”. A Magyar Nemzet 5-én Nagy István szolnoki szobrász új kompozíciójáról ír. Az orszá­gos lapok mellett a legtöbb vidéki megyei lap is megem­lékezett Basilides Barna festő­művész. a szolnoki művészte­lep volt tagjának elhuny tárói. A Szocialista Művészetért és a Képes Üjság egy-egy képet hoz a Cseresznyéskert bemu­tatójáról. A Film Színház-Mu­zsikában 17-én ismerteti a szolnoki előadást Csík István, örömmel olvastuk a Nagyvi­lág februári számában Szánthó Dénes tanulmányát „Shakes­peare Budapesten, Pécsett, Szolnokon”. A m. Richárd bemutatóját elemezte a tanul­mány írója, elismeréssel adóz­va városunk kitűnő színházi együttesének. Dr. Kardos Józsefné A közelrfiúltban nagysikerű pályaválasztási kiállítást rendeztek a mezőtúri váro­si művelődési házban. A résztvevő általános iskolás gyerekek nagy érdeklődés­sel szemlélték a bemutatott anyagot Háromszögi© í ű embléma Bérlet a Szolnoki Kulturális Hetekre A Szolnoki Kulturális Hetek szervező bizottsága hatféle bérletet bocsájt ki. Érdeklődési körének meg­felelően ki-ki megtalálhat­ja a kedvenc műsorszámait hirdető bérletet A tánc-, irodalmi-, ze­nei és a háromféle vegyes bérlet színvonalas progra­mot ígér. Ízelítőül íme a táncbérleté: a Budapest Táncegyüttes, az Alföldi Néptánc Fesztivál, a Pécsi Bóbita Együttes, a Gavri. lov Művészegyüttes műs*> ML Ének-zene tagozat az általános iskolában — Tornaóra népi tánccal Szolnokon, a Kassai úti iskola néhány osztályának tanulói háromszögletű emb­lémát viselnek a mellükön. Kék alapon díszük a fel­irat: ének-zene tagozatos általános iskola. Négy évvel ezelőtt hoz­ták létre az első zenetago­zatos osztályt. Először csak az iskola körzetéből ke­rültek ki a hallgatók, majd más körzetekből is jelent­keztek. Igaz, nem sokan, hiszen kevés szülő tudott erről a léhetőségről. Más körzetekből csak azok jöt­tek ide, akiknek szülei valamilyen módon kapcso­latban voltak ezzel az is­kolával. Megvolt ennek a néhány évnek az előnye és hátrá­nya egyaránt A hátrányt mindenekelőtt az jelentet­te, hogy a körzet gyermek- anyagából való válogatás nem biztosított kellő sze­lekciót Előnyt — s ez mindennél fontosabb szá­munkra — az első évek kísérletezési lehetősége, vagy ha úgy tetszik: az önkontroll sikere jelentett. Most már az eredmé­nyek, tanulságok mérlege­lése alapján joggal mond­ják: helyesen cselekedtek, amikor létrehozták az ének-zene tagozatos osz­tályt. Hogy miért? Hallgas­suk meg Barócsi Erzsébe­tet, a Ill/a tanítónőjének véleményét: — Az ének-zene tagoza­tos osztály tanulóinak jobb a beszéd-, a helyesírási és egyéb készségük, mint a többieké. Adódik ez min­denekelőtt abból, hogy az ének és zenetanulás sok elméleti tudnivalót is követel, s ez jó hatással van az egyéb tantár­gyakra is. Jó, jó — mondhatják er­re a szülők —, de dalo­lásból nem él meg az em­ber. Ez igaz. Pontosabban szólva csak a legjobbak él­nek meg. Azonban a töb­biek számára is „dalolva könnyebb az élet, az alko­tás”. Nem szabad azonban megfeledkezni arról, hogy az ének-zene tagozatos osz­tály hallgatói nemcsak da­lolással töltik a napot. A tagozatos osztály plusz ter­helést jelent a tanulók szá­mára. Amellett ugyanis, hogy az általános iskolások heti 2 ének órája helyett 6 órájuk van, a többi tárgy­ból ugyanazt, ugyanannyi óraszámban tanulják, mint tagozatos osztályba nem já­ró pajtásaik. Ezért volna jó, ha a kö­vetkező tanévtől kezdve nemcsak a Kassai úti is­kolához tartozó körzetből, hanem a város más ré­szeiből is oda íratnák a te­hetséges, zenét kedvelő gyerekeket a szülők. Be- reczki Lajosné iskolaigaz­gató szerint eddig is biz­tosítottak az intézetben zongorát a gyakorlatozó gyerekek részére, s ezután is megtesznek mindent azért, hogy a zenét szere­tő, annak hozzáértő meste­reivé válni akaró gyere­kek képzését megfelelően biztosítsák. Az intézet kel­lő zenei képzettséggel ren­delkező nevelőinek öröm­mel végzett munkája kellő garanciát nyújt ehhez. A zenével való foglalko­zás kihat a tanulók isko­lai és otthoni tevékenysé­gének egyéb területeire is. Az intézetben például a tornaórák felét dr. Horváth Ferencné vezetésével népi tánc tanulása köti le szá­mukra. Kíséretről nem kell gondoskodni. Jól is néznénk ki, ha kellene, — utóvégre egy ilyen tagoza­tos osztályból tucatjával kerülnek ki azok, akik szívvel-lélekkel, s hozzáér­téssel fújják a talp alá valót A zenei tagozat ma­gánéletüket annyiban be­folyásolja, hogy kötelessé­güknek érzik a hangverse­nyek látogatását. Vala­mennyiüknek van hang­verseny bérlete. Nemcsak látogatják a számukra él­ményt nyújtó előadásokat hanem egyre inkább véle­ményt is mondanak a pro­dukciókról. Ez annál in­kább örvendetes, mert többségében fizikai dol­gozók gyermekeiről van szó. Hangszeres oktatás egyé­nileg a harmadik osztály­tól kezdődik a zenei tago­zaton. Egyelőre zongora, hegedű és fuvola között vá: lógathatnak a gyerekek. A közelmúltban a szolnoki zeneiskola tanárai és nö­vendékei mutatták be a Kassai úti általános isko­la zenei tagozatos, II. osz­tályos tanulóinak a vonós és a fúvós hangszereket. A legnagyobb sikert —vá­rakozáson felül — a fagott aratta. Ennek ellenére — józan megfontolás és tanári inspiráció hatására — több­AUzellemQlteii... Rozgonyi Éva tanárnő ségükben a fuvola mellett döntöttek. Nyolc-kilenc éves korban azzal még könnyebben megbirkózik az ember. Eddig még minden év­ben volt hangverseny az iskolában a tanév végén. Most is lesz majd, valami­kor májusban. Érdeklődő szülőket és pajtásokat szí­vesen várnak. Nem kerül nagy f>,.adságba az intézet felkereí.***- sem akkor, sem a beiratkozások ide­jén. A várost átszelő autó­busz megállója a szom­szédban van. Oda látni az intézetből. S a tanulók távlatát ki látja be...? Simon Béla Foto: Nagy Zsolt

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents