Szolnok Megyei Néplap, 1967. március (18. évfolyam, 51-76. szám)
1967-03-11 / 60. szám
12: >«k_ v4, "** Világ proletárjai, egyesüljetek! SZOLNOK MEGYEI IT MEGYEI PÁRTBIZOTTÍÁgIFA MEGYEI TANÁCS LARjA^HHHHH XVIII. évfolyam, 60. szám. /ára 50 fillér 1967. március 11., szombat. Pénz áll a házhoz KÜSZÖBÖN A TAVASZ, MEGKEZDŐDÖTT A VETÉS Haditechnikai kiállítás Szolnokon Áz utóbbi években javult a pedagógusok élet- és munkakörülménye ízekben a napokban vizsgálják és hagyják jóvá a minisztériumok, irányító hatóságok a benyújtott vállalati mérlegeket — egyszersmind ez alakítja ki a tavalyi munkán alapuló részesedés végleges összeget —, s ilymódon a hónap vé- gefelé országszerte megkezdődhet a nyereségrészesedés kifizetése. Mivel a mérlegfelül vizsgál átok most folynak, végleges adatok még nem állhatnak rendelkezésre, any- nyi azonban máris bizonyos, hogy a múlt évi javuló gazdálkodás magasabb nyereségrészesedésben is tükröződik majd! Ismeretes, hogy 1966-ban a tervezett 4 helyett mintegy 6 százalékkal nőtt a nemzeti jövedelem, az iparban az előirányzottnál némileg jobban, 1,3 százalékkal csökkentek a költségek es az iparvállalatok végeredményben több nyereséget fizettek be az államnak, mint amennyivel a terv számolt. Mindez alapot teremtett ahhoz, hogy — előzeles számítások szerint — mintegy 130 millió forinttal több nyereségrészesedést oszthatnak ki mint tavaly, ami megközelítően lcétnapi bérnek megfelelő többlet összeget jelent. Ezen az átlagon belül természetesen jelentősek a minisztériumonként! és iparáganként! különbségek — ahogyan a végzett munka színvonala sem volt azonos. A nehéziparban például a múlt évi 270 millió forint helyett hozzávetőleg 340—350 millió forintot kaphatnak a dolgozók, s előzetes számítások szerint a villamosenergiaiparban mintegy 13 napi, a vegyiparban szintén nagyjából ennyi, a bányászatban körülbelül 15 napi bérnek megfelelő ösz- szeget osztanak szét. Jelentősen nőtt a kohó- és gépiparban kifizethető összeg is; a tavalyi 360 millióról nagyjából 450 millióra. Ez azt jelenti, hogy a gépiparban mintegy 14—16, a kohászatban pedig több mint 18 napi keresetnek megfelelő átlagok kifizetésére kerülhet sor. A köny- nyűiparban hozzávetőleg 10, az élelmiszeriparban mintegy 12—13 napi kereset összegét jelzik az előzetes átlagszámok. Az országos összképhez még azt is hozzátehetjük, hogy a múlt évinél sokkal több üzem fizethet nyereségrészesedést, tehát viszonylag kevés azoknak az üzemeknek a száma, ahol a tavalyi munka gyengéi miatt március végén nem adhatják át ezeket a nehezen várt borítékokat a dolgozóknak. A nyereségrészesedést rendszer ösztönző erejéről, hatékonyságáról évek óta vitáznak az érdekeltek és a szakértők. Kétségkívül van néhány olyan elvi-módszerbeli gyengeje Is a részesedési rendszernek, amely korlátozza az érdekeltségi vonzást. Ide sorolható mindenekelőtt az, hogy — köztudomásúan — tavaszi „idénycikkről” van szó; a nyereségrészesedés inkább csak e tavaszi hetekben kerül a vállalati közvélemény fókuszába, év közben a várható összegek ösztönzési hatása kevéssé érvényesül. Ez viszont azzal függ össze, hogy a jelenlegi mechanizmusban — amikor például az árrendszer negatív hatásai miatt a vállalati munkát csak e torzító hatások gondos kiszűrésével lehet tárgyilagosan megítélni —, elkerülhetetlen a mérlegfelül vizsgálattal együtt járó korrekciók, utólagos módosítások alkalmazása. Más szóval ez azt jelenti, hogy ilyenkor sor kerülhet a „bizonyítvány magyarázatára”; a főkönyvelők és a minisztériumi illetékesek vitájából alakulhat ki a végleges ösz- szeg, tehát év közben aligha sejthető mi lesz e tavaszi vita végeredménye. Ám az objektív mérce hiánya sokkal kevésbé vonatkozik a vállalaton belüli elosztás módszereire — mégis, sok éves tapasztalatok jelzik, hogy valójában itt mérséklődhet igazán a nyereségrészesedés ösztönző ereje! Az immár hagyományosnak tekinthető elosztási módszerek ugyanis sok vállalatnál fölöttébb egyszerűek: meghatározzák hány napi bérnek megfelelő összeg „jár”, és ezt azután mindenki megkapja. Jobbára csak a Munka Törvénykönyvében jelzett fegyelmi vétségek esetében, a paragrafus kötelező előírásai szerint élnek a nyereségrészesedés megvonásának szankciójával. (Csakhogy az élet, a valóság ko rántsem igazodik a szürke átlagokhoz; minden vállalatnál és minden műhelyben nagyjából tudják a dolgozók, ki érdemelne jóval az átlag feletti összeget és ki kap végeredményben illetéktelenül ebből a közös munkával előteremtett pénzből. Aligha kell hozzátenni, mennyire csökkenti a nyereségrészesedés hatását a valóságnak és a kifizetett átlagoknak ez az ellentmondása. Talán nem árt megjegyeznünk, hogy az érvényben levő szabályok is előírják a nyereségrészesedés differenciáit elosztását, annak az elvnek megfelelően, hogy a gyáregységek, a műhelyek és a dolgozók olyan arányban részesedhetnek ebből az összegből, amilyen munkával előteremtéséhez hozzájárultak. Az idei nyereségrészesedés vállalati elosztása voltaképpen a jövőre érvénybe lépő új mechanizmus „előiskolájaként” is értelmezhető, mert hiszen nincs szó egyébről most sem, mint a munka szerinti felosztás elvének — tehát annak az elvnek az érvényesítéséről, amelyre az új gazdaságirányítási rendszer egész érdekeltségi struktúrája épül! Talán nem árt hozzátenni: ez az előiskola módot ad arra, hogy a vállalatok felkészüljenek a kényelmes, konfliktusokat tompító „mindenkinek jusson” elv alkalmazásának végérvényes beszüntetésére. Evek óta az örömteli várakozás Időszaka a kora- tavasz; a vállalatoknál Is, a családi tervezgetésben is számolnak már a várható pénzzel. Korántsem e várakozás örömét akarja mérsékelni néhány megjegyzésünk. ellenkezőleg: arra emlékeztetnek, hogy az átlag feletti elismerés, öröm jár azoknak, akik év közben az átlag feletti teljesítményt nyújtva dolgoztak! Tábori András A Hadtörténeti Múzeum és a szolnoki helyőrségi parancsnokság rendezésében május elsején nagyszabású haditechnikai kiállítás nyílik Szolnokon, a szabadtéri színpadnál, illetve a Móricz teremben az iparita- nuló-intézet diákotthonának előcsarnokában és udvarán. Ez alkalommal többek között bemutatásra kerülnek a különböző harcászati eszközök: kézi fegyverek, harckocsi, repülőgép, tarack stb. Tablókiállításon szemléltetik néphadseregünk katonáinak életét, s ugyancsak képekben adnak ízelítőt a Varsói Szerződés tagállamai hadseregének életéből is. Újszerű, hogy a kiállításon — mely egyébként három éve „utazik” az országban, s . anyagát eddig tizenhat nagyvárosban mutatták be — különböző katonai témájú előadásokat tartanak, filmvetítéseket rendeznek. S Szolnokon először a kiállítás anyagéiból vetélkedő is lesz majd. főként a fiatalok részére, ahol a versenyzők értékes díjakat nyerhetnek. Ez a haditechnikai kiállítás május 24-ig lesz, Szolnokon. A rendezők szeretnék, ha ez idő alatt mind Amatőr néptáncmozgalmunk szakmailag is mértékadó, legjelentősebb felmérése, számadása lett az évek során n szolnoki Alföldi Néptánc Fesztivál. Ebben az évben a III Szolnoki Kulturális Hetek rendezvénysorozata keretében május 12 és 14 között a Szigligeti Színházban, illetve a Ságvári művelődési házban kerül megrendezésre. A fesztivál kiírása értelmében most nevezhetnek először két kategóriában a a megyeszékhely, mind pedig a megye lakói — elsősorban is a fiatalok — minél nagyobb számban tekintenék meg a kiállítás gazdag anyagát. A vetélkedő előreláthatólag május 17 és 19 között kerül majd lebonyolításra. A kiállításra a belépés díjtalan. A napokban jelölik ki a helyét annak a negyvennégy lakásos lakóháznak, amelyet Karcagon építenek állami költségvetésből, az új kórház járulékos beruházásaként. Emellett a városi tanács megpróbál segíteni másképpen is. a leendő karcagi kórházi orvosok lakásgondján. . Az Országos Takarék- pénztár nyolc lakásos, két emeletes társasházat épít a városban, melynek földszintjén nyílik majd meg az új OTP-fiók. A lakások közül hat két és fél szobás, kettő garzon lesz. Ezen utóbbi kettő tetőterasszal ellátva. A városi tanács ezeket a lakásokat részt vevő csoportok. Az egyik kategóriában a nagy együttesek mutatják be új koreográfiáikat, míg a másik kategóriában az úgynevezett kis koreográfiáit versenyeznek. Ebbe a kategóriába csak a nagy versenyben nem induló csoporttal, legfeljebb 8 párra készült kompozíciókkal lehet benevezni. Idáig 15 csoport nevezett ilyen művekkel, míg a nagy versenyben való részvételét 19 együttes jelentette be. A törökszentmiklósi járásban megvizsgálták a három és félszáz pedagógus élet- és munkakörülményeit. Az erről készített jelentést a járási tanács végrehajtó bizottsága megtárgyalta. A vizsgálat során nagyobbrészt a községfejlesztési alapból, mintegy 1 300 000 forintért megvásárolja, s majd az orvosok rendelkezésére bocsátja. Pénteken délelőtt az Akadémia gyászpompába öltözött előcsarnokában, ahonnan egykor Arany Jánost temették, ravatalozták fel Kodály Zoltánt. Az Akadémia székházának főbejáratát hatalmas gyászdrapéria borította, a márványlépcsők előtt kandelláberek égtek. A fekete szőnyeggel és drapériákkal borított előcsarnok közepén állították fel a ravatalt, amelynek egyik oldalán az elhunyt legközelebbi munkatársai, az Akadémia népzenekutató csoportjának legközelebbi tagjai tisztelegtek utoljára mesterük előtt. Negyed 12-kor helyezték el Kodály Zoltán érckoporsóját a ravatalon, eléje tették bíbor vánkoson az elhunyt kitüntetéseit. Az özvegy és a gyászoló család fehér szekfűkoszorújával borított koporsót Kodály Zoltánné és a legközelebbi hozzátartozók kísérték a ravatalhoz. megállapítottál:, hogy a pedagógusok helyzete általában jónak mondható. Közülük hatvanhétén közművesített lakásban laknak, százharmincheten rendelkeznek televízióval, huszonheten autótulajdonosok, s tavaly hetvenhét pedagógus vett részt üdülésen, közülük huszonnégyen külföldön. A pozitív tényezők mellett negatívumokat is tartalmaz a jelentés. Megemlíti, hogy tizenöt pedagógus lakik tanteremben, illetve szertárban. Több helyen nincs megoldva napközi hiányában a pedagógusok gyermekeinek étkeztetése. Elsőnek Szirmai István, a MSZMP Politikai Bizottságának tagja és llku Pál, a Politikai Bizottság póttagja* művelődésügyi miniszter fejezték ki részvétüket és helyezték el a Központi Bizottság és a kormány koszorúit a ravatalon. Utána Rusz- nyák István, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke és Erdey Grúz Tibor főtitkár tolmácsolta az Akadémia részvétét és koszorúzta meg a ravatalt. A magyar zenei élet vezetőinek küldöttsége járult ezután a ravatal elé. Délben megkezdődött Budapest népének elvonulása Kodály Zoltán ravatala előtt. Ezrek vetettek búcsú- pillantást a ravatalra, fejezték ki tiszteletüket a nagy alkotó előtt. A végeláthatatlan sorok felvonulása a délutáni órákban ért véget. Ezután átszállították a koporsót a Farkasréti temető ravatalozójába. Népes mezőny az amatőr népíáncmozgalom nagy szolnoki seregszemléjén Épülitek az orvos lakások Karcagon Az Akadémia előcsarnokában ravatalozták fel Kodály Zoltánt
