Szolnok Megyei Néplap, 1967. március (18. évfolyam, 51-76. szám)

1967-03-10 / 59. szám

198?. március 10. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 A JÁSZFÉNYSZAUUI VEGYESIPARI KTSZ ASZTA LOS RÉSZLEGÉBEN A HUSZONEGY TAGÚ OKLE VELES GAGARIN SZOCIA LISTA BRIGÁD RÖPGYO- LÉSEN TETT FELAJÁNLÁST A NAGY OKTÓBERI SZOCIALISTA FORRA­DALOM 50 ÉVFORDULÓJÁRA Csak önmagában hízik az igazgató? Felhívtam telefonon a megyei hatáskörű, Szolno­kon székelő intézmény szakelőadóját. Felvilágosí­tást kértem tőle egy je­lentéktelen ügyben. Kész­séggel adná — mondta, —, birtokában is van az adatoknak. De nagy baj van. Az igazgató úgy ren­delkezett: egyedül ő jo­gosult minden információ kiadására. A direktort nem is találtam aznap, de meg restelkedve is zavar­tam volna ilyen bagatell dologért. Ennek a szerv­nek több osztálya van, osztályvezetőkkel, főelő­adókkal, szakelőadókkal, vagyis a szakterület leg­jobb ismerőivel. Az igaz­gató is általuk tud min­denben állást foglalni. Szóval furcsa. Azóta többször gondolkodtam az eseten, de nem tudom megmagyarázni. Lehet, hogy a vezető egyedül akar minden esetben rep­rezentálni? Vagy ... Saját magán kívül senkiben nem bízik? Ha így lenne, csak sajnálkozni tudok az ott dolgozó szakembere­ken, hivatalvezetőkön. Legjobban azonban az igazgatón. — bl — Sok fiatal — sok munkával Elkészítette intézkedési tervét az alapszervezeti ve­zetőség és küldöttválasztó taggyűlések, a tanintézeti és városi küldöttértekezlet le­bonyolítására a KISZ kisúj­szállási bizottsága. A város 34 ifjúsági szervezetében, alapszerve­zetében mintegy három­százötvenen kaptak, illet­ve kapnak közvetlen meg­bízatást az előkészítés időszakában. Választási nagygyűlés a járműjavítóban Tegnap délután Szolnokon a járműjavító mun­kásai a művelődési otthonban választási nagygyűlé­sen vettek részt Ráez Gyula, a Hazafias Népfront vá­rosi bizottságának elnöke üdvözölte a megjelenteket, Fodor Mihályt, a megyei tanács vb-elnökét, a gyűlés előadóját Orbán József országgyűlési képviselőjelöl­tet, Sipos Károlyt, a városi pártbizottság első titkárát, és az üzem dolgozóit Köszöntő szavai után a gyűlés szónoka lépett a mikrofon elé. A nemzetközi nőnap al­kalmából külön köszöntöt­te a megjelent asszonyo­kat lányokat majd a vá­lasztás politikai jelentősé­géről, a jelölő gyűlések ta­pasztalatairól beszélt. Mél­tatta az új választási tör­vényt, mely tovább töké­letesítette a választás de­mokratizmusát A válasz­tási programról így szólott: az nem más, mint az MSZMP IX. kongresszusá­nak programja, a szocia­lizmus további építésének terve, az eddigi politika folytatása; Ezután az új gazdasági mechanizmus reformjáról beszélt. — Egyértelműen elmond­hatjuk, hogy a reform vég­rehajtása alapfeltétele az eredményesebb gazdálko­dásnak, az életszínvonal emelkedésének. Hangsú­lyoznunk kelt hogy a re­formnak nem az eddig el­ért életszínvonal és létbiz­tonság feláldozása a cél­ja, ellenkezőleg, jobban, hosszabb távra szólóan hi­vatott szolgálni mind a kettőt. Ezt bizonyítja töb­bek között a munkaidő csökkentésének programja^ a vállalati lakásépítési le­hetőségek megteremtése, a jól dolgozók nagyobb bér­emelési lehetősége és a gyermekgondozási segély bevezetése is. A következőkben tények­kel, példákkal bizonyítot­ta a gazdasági mechaniz­mus bevezetésének szüksé­gességét, ismertette annak lényegesebb vonásait, majd így folytatta: — A dolgozók bizalom­mal tekintenek a reform elé, de ezzel együtt több probléma foglalkoz­tatja őket. Egyik ilyen kér­dés: milyen kihatással lesz a reform a jövedelem alakulására? Egyszerűen válaszolhatunk erre a kér­désre: aki többet ad a tár­sadalomnak, az többet ia kapjon az előállított ja­vakból. Ennek a dolognak a másik oldala, hogy a lógósok, a felelőtlenek csak annyit kapjanak, ameny- nyi munkájuk után jár neu kik. A szorgalmas, becsü­letes nagy többségnek nincs tehát félnivalója a reformtól. Ezután a megyeszékhely lakóinak gondjaira tért át. Mint egyik legfontosabbat, a lakáskérdést említette. Példákkal bizonyította, hogy a város társadalmi és álla­mi szervei igyekeztek min­dent megtenni annak érde­kében, hogy az ezzel kap­csolatos g ondok enyhülje, nek, összehasonlította Kecskemét és Szombathely városok lakásépítési ütemét Szolnokéval, s ebből követ­keztetve megállapította, hogy Szolnok építési üteme jobb volt az említett váro­sokétól. Átlagosan egy havi nyereségrészesedés A megye szövetkezeti kis­iparának 1966. évi mérlege jó munkáról tanúskodik. Annak ellenére, hogy előze­tesen bejelentett külkeres-. kedelmi igények fele meg­hiúsult, a szövetkezetek kö­zel 100 millió forint értékű árut exportáltak. Hazai forgalmazásra 150 millió forint értéket képvi­selő terméket szállítottak. A megyei kiskereskedelmi vál­lalatokkal, földművesszövet. kezetekkel való együttmű­ködés révén 14 millió forint értékű helyi árualapot biz­tosítottak. A lakosságnak pedig 150 millió forintot érő javító-szolgáltató munkát végeztek. A gazdálkodásra jellem­ző, hogy a szövetkezetek át­lagosan egy havi keresetnek megfelelő nyereséget fizet­nek tagjaiknak, dolgozóik­nak a mérlegzáró közgyűlé­seken. KULTURÁLIS ESEM ÉNVEK — SOROKBAN — Erősítik a kiskörei vízlépcső körgátját Kotrógépek is dolgoznak a belvíz levezetésénél Album formájában is megjelenik a nagysikerű szolnoki szociofoto kiállí­tás anyaga. A kiadóval kö­tött előzetes megállapodás értelmében az anyagot Lengyel Lajos, a Kossuth Nyomda Kossuth-díjas igazgatója rendezi sajtó alá, a bevezető tanulmányt pedig Lelkes István írja. TÍt Március 23-án, csütörtö­kön mutatja be a színház a Kaktuszvirág című musi­calt, amelynek női fősze­repét vendégművészként Bókay Mária, a szegedi Nemzeti Színház tagja játssza. ☆ A Színházművészeti Szö­vetség március 15-én szakmai vitát rendez Szol­nokon Bágyoni Attila: Hogy látva lássanak című darab­járól. A vitát az ismert színházi kritikus, Gábor István, a Magyar Nemzet munkatársa vezeti. ¥ A Verseghy könyvtár ol­vasótermében folytatódnak a jói sikerűit könyvtári es­ték. Ma, pénteken este 6 árakor A mai Afrika cím­mel dr. Köves József ad­junktus, az egri tanárkép­ző főiskola tanára tart elő­adást. *■ Két évvel ezelőtt, 1965. nyarán Lengyel tájak — magyar tájak címmel ren­dezték meg Szolnokon Csorba Tibor, a Lengyel- országban élő magyar fes­tőművész kiállítását. A vá­ros tárlatlátogató közönsé­ge akkor személyesen is találkozhatott az alkotóval. Most március 14-én nyílik a művész önálló kiálítása a varsói Emocja galériá­ban. ☆ Kedden Salgótarjánban vendégszerepeit nagy si­kerrel a Szigligeti Színház társulata a Cirkuszherceg­nő című nagyoperettek — Két előadást tartott a vá­rosban. Húsvét hétfőjén pedig a színház együttese Hajdúszoboszlón lép fel, ahol Achard: A bolnd lány című darabját mutatja be. A különböző munkabizott­ságok az adminisztratív munka mellett különös fi­gyelmet fordítanak arra, hogy az alapszervezetek munkáját megfelelően ele­mezzék. Fontos rendezvényeik is lesznek, amelyekre szintén készülnek. A Forradalmi If­júsági Hetek alkalmával meghívják például az 1957-es KISZ-tagokat és a Tanácsköztársaság vete­ránjait. A fiatalok tíz évi mozgalmi munkájukról, az idősebbek régi harcaikról emlékeznek meg. Mindezek mellett ké­szülnek a városukban sorra- kerülő megyei középiskolai kulturális bemutatóra és sok más rendezvényre is, ami egyben része a város fenn­állása 250. évfordulója megünneplésének. A Tisza felső szakaszán és mellékfolyóin az utóbbi 24 órában az apadás folyta­tódott. Kivételt képez a Bodrog, amely Felsőberec- kinél három napon át 650 centiméterrel tetőzik. A Bodrog nagy árvize befolyá. solja a tiszai árhullám le­vonulását. A Tisza Tokajnál március 9-én 808 centimé­terrel tetőzött Tokajtól lefe­lé a folyó árad. A tiszamen. ti védvonalakon az előzőleg elrendelt védelmi készült­ségben változás nem tör­tént. Az Országos Vízügyi Főigazgatóság utasítására a kiskörei vízlépcső körgátjá­nak erősítési munkájához a Középtiszavidéki Vízügyi Igazgatóság földmunkagép brigádja megkezdte a felvo­nulást. A Hortobágy-Berettyón a lassú áradás folytatódik. Mezőtúrnál azonban a tor­kolati vízmércénél a Körös tetőzése nyomán már apa­dást észleltek. A Zagyva és a Tárná alacsony vízállás mellett apad. A szivattyúk működése és a vízelvezetéssel foglalkozó mintegy ezer ember munká­jának eredményeként csök­kent a belvízzel borított te­rület. Az igazgatóság mű­ködési területén 29 081 hol­dat borít még víz. A leg­nagyobb elöntések Tisza- kécske, Jászkarajenő térsé­gében, Jászkísér, Heves kör­nyékén és Cegléd határá­ban találhatók. A vízleveze­tési munkáknál tíz kotrógé­pet is foglalkoztatnak. A natol PotenkovMkij t A szakember Havonta ötször jött ki laká­somra a telefonközponttól a sze­relő, hogy megvizsgálja készü­lékemet. Helyreállította az ösz- szeköttetést. Közölte, hogy min­den rendben van. Nagyon örül­tem szavainak, végre újból jól működik a készülékem. Ám a következő napokban ugyanabban az órában a jól is­mert hang újból felébresztett. Mintha semmi sem történt vol­na. — Korynt szövetkezet? — Nem! — Bocsánatért esedezem — restelkedett —, újabb téves kapcsolás történt. — Csekélység — válaszoltam. — Hozzászoktam, nem tesz sem­mit. Megpróbáltam újból elaludni. Eredménytelenül. Az udvarias ember , ismételten és ismételten felhívott, hogy azután illedel­mesen bocsánatot kérjen. Tanácstalanságomban egy hó­nap múlva barátom segítségét kértem. Javasolt is egy szere­lőt. — Nem lesz olcsó mulatság. Rendkívül tehetséges, meg keil hát fizetni. A technika minden csínját-bínját ismeri. Arany ke­zei vannak, okos feje. Remek fickó és ráadásul rokonszenves is. Erről majd magad is meg- suőz&dheUz. Délután jelentkezett a szerelő. — Hány órakor szokták megza­varni? — 8-kor. — 7,30-kor önnél leszek — Ígérte. Pontosan érkezett, a készülék közelében leült és reggelizni kezdett. Zsebkésével kolbászt szeletelt vastagon, és néhány kortynyi italt nyelt le az üveg­termoszból. Nyolckor csengett a telefon. A szerelő lenyelte a kolbász maradékát, felemelte a hallgatói és higgadtan a füléhez emelte. — Nem! — kiáltotta. — Nem a Korynt szövetkezet, hanem ma­gánlakás. És ne merészelj még- egyszer hívni, te nyomorult! Most pedig takarodj! — Villámokat szórt szemeivel és a hallgatót a villára helyezte. Ettől kezdve nyugodtan és mélyen alkatom, lassanként elfe­lejtem a zavarásokat. A szerelő valóban rendkívül tehetségesnek bizonyult. Majd így folytatta: Ezt el kell ismerni, jogos az. a fel­tevés viszont, hogy igazsá­gosabbnak kell lenni a la­káselosztásnak. Nem meg­magyarázni ezt, de úgy gon­dolom, magyarázatot adni erről mégis csak kötelessé­günk. A lakások elosztása nagyobb részt vállalatok é® intézmények között törté­nik, ahol az adott szerv ve­zetősége az általa legszüksé­gesebbnek vélt problémát oldja meg. Ugyanakkor a városi tanács mellett létre­hozott társadalmi bizottság olyan kevés kiutalható la­kás felett rendelkezik, hogy a több mint kétezerre tehe­tő lakásigénylő közül nem mindig sikerül a legrászo- rultabbaknak juttatni a la­kást. A lakásszanálásokról el­mondta, a városkép kialakí­tása szempontjából elkerül­hetetlenek. Olyan lakásokat kell lebontani, amelyek még használhatók. A jövőt illetően viszont kijelentette: úgy igyekeznek a város fej­lesztését kialakítani, hogy egyidőben a szanálásmentes területen és a belvárosban is építkeznek. Fodor elvtárs ezután a város szociális és kommuná­lis fejlődésének eredmé­nyeit mutatta be számokon keresztül. — Vannak még gondjaink — folytatta. — Ezek meg­szüntetéséért kell munkál- kodniok majd a jövőben országgyűlési képviselők­nek, tanácstagoknak, vá­lasztópolgároknak. Azért kell dolgozniuk, hogy sze­retett városunk minden nap szebb legyen, s fejlődé­sével biztosítsa a növekvő igények kielégítését Legyen elegendő egészségügyi, szo­ciális, kulturális, kereske­delmi objektum és bennük mind jobb ellátás, a nőknek is munkaalkalom, mind több lakás, víz, gáz, egyszó­val boldogabb élet ebben a városban — fejezte be be­szédét Fodor Mihály. A gyűlésen felszólalt Or­bán József országgyűlési képviselőjelölt is, aki a ré­gi és a mai választások kő»- ti különbségről beszólt.

Next

/
Thumbnails
Contents