Szolnok Megyei Néplap, 1967. március (18. évfolyam, 51-76. szám)

1967-03-08 / 57. szám

Iilágr proletárjai, egyesül jelelt ’ SZOLNOK MEGYEI 1 A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA MaBBafigfiaH XVIII. évfolyam, 57. *^ám 4ra 50 fillér 1967, március 8., szerda. A szövetkezeti mozgalom „kis kongresszusa" Ma Szolnokon össze­ül a termelőszövetkezetek megyei küldöttértekezlete. Áprilisban pedig — hazánk történetében először — ta­nácskozik az első országos termelőszövetkezeti kong­resszus. A fnagyar szövet­kezeti mozgalom régóta várt eseményei ezek. E fó­rumokon számvetés törté­nik a kollektív gazdálko­dás múltjáról, jelenéről, s a kongresszus állástfoglal a jövőt illetően. A magyar parasztság sor­sában az utóbbi két évti­zedben napirenden vannak a — nem túlzás — törté­nelmi horderejű változások. 1945-ben a föld azé lett, aki megműveli. Megyénk­ben harmincháromezer pa­rasztcsalád tulajdonába ju­tott akkor 258 ezer hold úri birtok. De ezután jött csak a neheze. Vetőmag, gép, épület, szakértelem nélkül keserves kínlódás lett az újgazdák kenyere. A párt jól látta ezt, s ki­adta a jelszót: a szövetke­zeti gazdálkodás segíthet igazán a magyar falun. Nálunk gyorsan termé­keny talajra hullt a mag. Karcagon már 1945. már­cius 12-én kimondta né­hány ágról szakadt ember Bihari János, a későbbi Kossuth-díjas tsz-elnök es<im­portja, nem osztják szét a birtokot, együtt művelik meg. A párt kezdeménye­zése nyomán két-három év­re szövetkezetek egész so­ra működött a megyében. Ismerős közösségi nevek: a tiszaföldvári Lenin, a kun­szentmártoni Zalka Máté, a kisújszállási Kinizsi, a túrkevei Vörös Csillag, a mezőtúri Béke. Valameny- nyien 1948-ban alakultak. Másfél évtizeddel ezelőtt már megszületett éppen me­gyénkben az ország első szövetkezeti városa 1951- ben. Túrkevéről van szó. Ugyanebben az évben ez,t az utat követte még Kar­cag, Kisújszállás, Mezőtúr földműves népe is. Ev vé­gére 132 termelőszövetke­zet gazdálkodott, harminc­ezer szövetkezeti taggal. A megye földterületének nagyobbik része már közös művelés alá esett 1955-ben. A szövetkezés gondolatát végképpen magáévá tette a parasztság. Mutatja, hogy hiába volt az ellenforrada­lom dúlása, s hiába okoz­tak csak itt a megyében 28 millió forintos kárt a kö­zös gazdaságoknak. Álig pár évvel a dúlás után, 1959-ben Győr megye után másodikként Szolnok szö­vetkezeti megyévé lett. A mezőgazdaság szocia­lista átszervezése megtör­tént. Mostanra a megye földterületének 96.8 száza­léka szocialista tulajdon. Huszonháromezer termelő­szövetkezeti család 031 ezer holdon gazdálkodik. Száz- harmnichat kialakult szö­vetkezeti nagyüzem műkö­dik Szolnok megyében. S nem egy közöttük — mint a tiszaföldvári Lenin, a jászboldogházi Aranyka­lász, a zagyvarékasi Béke, a karcagi Lenin — orszá­gos hírnevet szerzett ma­gának. A megye szövetke­zetei majd hetvenhétezer tsz-tagnak adnak kenyeret. Sőt. És ez a sőt arra a majd harmincezer Szolnok megyei nyugdíjas szövet­kezeti gazdának szól, akik­nek öregkori megélhetésé­ről a szövetkezetek gon­doskodnak. Nagy utat jártak mag a Szolnok megyei termelő- szövetkezetek e napig. Hol van már az az idő, amikor a jászapáti Velemi Endre Tsz alapítóit csajkásoknak gúnyolták az utcán. Ki em­lékszik már arra, amikor az első évet szinte kenyé­ren, vöröshagymán húzták ki a kunszentmártoni Zal­ka Máté Tsz alapozói? — Hány szövetkezetben nagy- gazda istállókba kötötték be azt az egy-két lovat, amivel Indultak. Mekkora volt az öröm, amikor 1349- ben az első kormos traktor pöfögött csigalassúsággal a szövetkezeti táblán. Most akármelyik szövetkezet gépparkja — és korszerű gépekből — akkora, mint akkor egy gépállomás volt. A jövő pedig? Szinte beláthatatlan. Hogy csak egy példát említsünk. A megépülő II. Tiszai Víz­lépcső a Szolnok megyei szövetkezeti gazdaságok kétharmadának körülmé­nyeit változtatja meg. Na­gyobb önállóság, egyre jö­vedelmezőbb gazdálkodás, kemizálás, gépesítés, ez pár szóban a szövetkezeti jövő. Minderről sok szó esik majd a megyei küldött-ta­nácskozáson és a szövetke­zeti kongresszuson is. Az esemény jelentőségét mu­tatják a küldöttválasztó szövetkezeti gyűlések ered­ményei. Százharminchat szövetkezeti tagot bíztak meg képviselettel a megye szövetkezeti gazdái. Kül­döttválasztó közgyűléseken a szövetkezeti gazdatársa­dalom 85—90 százaléka megjelent. A 136 termelő- szövetkezetből 85-ben kü­lön e napirenddel hívták össze a közgyűlést- Volt olyan szövetkezet, mint a mesterszállási Úttörő, ahol tizennyolcán kértek szót. Az öcsödi Zöldmező Tsz- ben huszonegyen látták el útravalóval a küldöttet A hu (lőttek össze­tételére is érdemes pillan­tást vetni. A tiszavárko- nyiak Bállá József trakto­rost, a zagyvarékasiak Drá- vucz János állatgondozót, a jászkiséri Kossuthban Kal­már Miklósné növényter­mesztőt bízták meg mandá­tummal. A küldöttek kö­zött hatvanhat elnök, ti­zenegy szakvezető, huszon­négy brigádvezető, tizenkét nő van. Tizenkét küldött — Horváth Ferenc a kunma- darasi Petőfiből. Deme Já­nos a jászberényi Kossuth Tsz-ből — azzal büszkél­kedhet, hogy 18—19 éve szövetkezeti tag- A küldöt­tek a megye szövetkezeti mozgalmának minden ré­tegét képviselik. A termelőszövetkezetek­ben ,.kis kongresszus” cí­men emlegetik a mai me­gyei tanácskozást. Jelentő­sége még több is ennél. Jó munkát kívánunk hozzá! Börzék Lajos „Nálunk a politizálás nem a kiváltságosak joga" Választási nagygyűlés Kisújszálláson Választási nagygyűlést tartottak kedden este Kis­újszálláson a városi ta­nács szépen dekorált nagy­termében. Háromnegyed hat után szinte perceken belül megtelt a mintegy hatszáz embert befogadó helyiség. Idősebbek és fia­talok, „gyakorlott” és első választók, nők és férfiak egyaránt sokan jöttek, hogy részt vegyenek ezen az eseményen. A Himnusz és egy szavalat elhangzása után Vona László, a Haza. fias Népfront városi elnöke mondott köszöntőt. Üdvö­zölte Csáki István elvtár­sat, az MSZMP Központi Bizottsága tagját, a megyei pártbizottság első titkárát, a város országgyűlési képvi­selőjelöltjét, Gál Gyulát, a Hazafias Népfront megyei elnökét, a város megyei tanácstag jelöltjeit, közéleti személyiségeit és a nagy­gyűlés minden résztvevő­jét, közöttük is kedves sza­vakkal a nőket. Megnyitó beszédében pedig a követ­kezőket mondotta: — Ezeken a gyűléseken lehetőség nyílik arra. hogy a választók és a jelöltek még közelebbről megismer­hessék egymást, közös ta­nácskozásaikon kicserélhes­sék elgondolásaikat arról, hogyan használhatják ki legjobban az adott lehető­ségeket, hogyan oldhatják meg legjobban a reájuk váró közös feladatokat. Az üdvözlő szavak el­hangzása után Csáki elv­társnak, a nagygyűlés elő­adójának adta át a szót, aki beszédében többek kö­zött az alábbiakat mon­dotta: Csáki István Tisztelt Nagygyűlés! Köszönöm a kedves, sza­momra nagyon megtisztelő fogadtatást és azt a nagy­fokú érdeklődést, amelyet Kisújszállás város lakosai pártunk politikája iránt, jelenleg pedig a közelgő választás iránt tanúsítanak. Köszöntőm a gyűlés min­den kedve« résztvevőjét, kedves hozzátartozóikat, a város egész lakosságát, ki­fejezve annak reményét, hogy az érdeklődés, a nagy­fokú figyelem március 19- én — a választás napján politikánk melletti egysé­ges és harcos kiállásban, népfront politikánk teljes támogatásában realizálódik. Mielőtt a választással — belpolitikai életünk eme nagy jelentőségű eseményével — összefüggő kérdésekre ráté­rek, szeretnék eleget tenni egy külön megtisztelő kö­telességemnek. ami abból következik, hogy a nemzet­közi nőnap előestéjén va­gyunk, s holnap — már­cius 8-án — a világ min­den táján szeretettel kö­szöntik az asszonyokat, leá­nyokat, élettársakat és leendő élettársakat. Köszöntőm én is — me­gyei bizottságunk, az álla­mi. társadalmi szervek és saját magam nevében is — Kisújszállás asszonyait, leá­nyait. Kívánom, hogy szocia­lista építő munkánk ered­ményeként jusson számuk­ra az élet szépségéből, az emberi boldogságból mind több. A szocialista társadalom­ban az asszonyoknak, leányoknak jogukká vált mindaz. — amit ötvenhét esztendővel ezelőtt csak célként jelölhettek meg. A nők ma nemcsak elfoglal­ják a vezetés különböző posztjain megtisztelő helyű­ket, hanem ezzel együtt társadalmunk. szocialista rendszerünk gondoskodó fi­gyelme kiséri életüket. Azoknak az intézkedések­nek a hosszú sora, amit közel negyedszázad alatt szocialista építőmun >ánk során a nők társadalmi egyenjogúságának gyakor­lati megvalósításáért foga­natosítottunk, alapvetően változtatták meg a nők tár­sadalmi helvzetét. A legutóbbi intézkedé­sekkel már biztosítottuk pl. hogy a szülő édesanya a törvényes szülési szabad­sággal együtt 30 hónapon keresztül gyermeke mellett maradhat, és erre az időre gyermekgondozási segélyt folyósít számára álla­munk. Mindaz tehát, ami és emel, nem mulasztom el a lehetőséget társ^üalmunk egésze — benne a magyar dolgozó nők — érdekében tenni. Tisztelt Választók! Választási előkészüle­tünkben egyre nehezeob dolguk van azoknak, akik gyűlésen a választópol­gárok elé állnak. Nem mintha nálunk szoronga­tott helyzetek alakulnának ki, nem mintha ezeken a gyűléseken értetlenséggel kellene birkózni. Dolgozó népünk tudásban, politikai műveltségben az eltelt 22 esztendő alatt mérhetcl le­nül megnőtt. Azok a kér­dések, amelyek negyedszá­zaddal ezelőtt érthetetle­nek voltak számunkra, ma világosak, érthetők. Ilyen oldalról könnyű és hálás gyűlést tartani. Pártunk együtt politizál emberekkel méltóságában is felemelte a nőt, ma már valóság. A magam nevében — a kedves ünnep előestéjén — az A nehézséget inkább az jelenti az előadónak — aminek viszont nagyon örü­lünk —, hogy nálunk a po­litika nem a kiváltságosak joga. Most a politikát nem a dolgozó emberektől el­szakítva, megközelíthetetlen magaslatokban csinálják. A mi társadalmi rendsze­rünkben a politikát — a legegyszerűbb kérdéstől a legbonyolultabbig — együtt csinálják, együtt alakítják, együtt formálják. S aki ezt a politikát kezdeményezi, aki ennek a politikának az ihletője, az a mi harcban megedzett forradalmi pár­tunk. De művelője, for­málója és megvalósítója ennek a politikának a Ha­zafias Népfront egész dol­gozó népünket átfogó moz­galma, a magyar munkás- osztály, a szövetkezeti pa­rasztság, az értelmiség, egész dolgozó társadalmunk. Az esetek hosszú sorát hoz­hatjuk fel bizonyítékul ar­ra, hogyan csinálja pártunk együtt a politikát a dolgo­zó emberekkel. (Folytatás a 3. oldalon.) Az MSZMP megyei végrehajtó bizottságának köszöntője a nőnap alkalmából Tisztelt Asszonyok, Lányok! Kedves Elvtársnők! 1910 március 8-án Koppenhágában Clara Zetkin arra tett javaslatot, hogy a nőnapot nemzetközivé kell tenni, s a nemzetközi nőnapot világszerte a nők egyenjogúságáért, társadalmi megbecsü­léséért folytatott harc szolgálatába kell állítani- 1910-et követően nagyot válto­zott a világ. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom g 'őzelme óta eltelt öt­ven év alatt ^alakult a világ térképe. — Ma is élnek azonban nők igen rossz viszonyok között a kapitalista világ sok országában. Az ő helyzetük javításáért a nemzetközi méretű harc tovább folyik. Kívánunk nekik ezen a napon sok sikert a harcban és a jelenlegi­nél boldogabb életet. Mindazok, melyeket Clara Zetkin 1910- ben javasolt, fontos részét képezik pár­tunk és szocialista államunk politikájá­nak. Hazánkban — éppen úgy, mint a szocialista világ más országaiban — a nők társadalmi megbecsülése, egyenjogú­sága érvényesül. A termelőmunkában, választott tisztségviselőként és vezető funkciókban mind több asszony és leány dolgozik. A nők egyenjogúságát, társa­dalmi megbecsülését a párt IX. kong­resszusának határozataiban megfogalma­zott elvek gyakorlati végrehajtása tovább erősíti. Az elkövetkező hónapokban, évek­ben nagyszerű és szép feladatok állnak előttünk a szocializmus teljes felépítése területén, melyeknek lényege a lakosság életkörülményeinek további javítása. Az1 kérjük, egyben javasoljuk: a jövőben még aktívabban vegyenek részt a termelő- munkában, a szocialista munkaverseny­ben, a szocialista brigádmozgalom szer­vezésében, erősítésében. Fejlesszék to­vább szakmai, általános és politikai mű­veltségüket, azt hasznosítsák saját maguk, családjuk és valamennyiünk javára. A boldog és békés szocialista világ, s tartós és szilárd béke biztosítása, a ha»- madik világháború elhárítása a nőknek legszemélyesebb ügve, mert a békés bol­dog szocializmussal a legtöbbet nyerhe. tik, a háborúval a legtöbbet veszíthetik, hisz ők az élet hordozói. Kedves Asszonyok, Lányok! Az 57. nemzetközi nőnap alkalmával, amikor kifejezzük mélységes tiszteletün­ket és hálánkat, kívánjuk, hogy a gyer­meknevelésben, a termelőmunkában és • közéletben érjenek el újabb sikereket és személyes életük legyen nagyon boldog országunk, népünk javára. Magyar Szocialista Munkáspárt Szolnok megyei Végrehajtó Bizottsága a tiszteletteljes köszöntés­sel együtt hangoztatom, hogy ahol dolgozom, ahova embertársaim bizalma állít

Next

/
Thumbnails
Contents